Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-30 / 5. szám
\ A filmszínésznő — Aki belekóstol ebbe a világba, nehezen szakad ki belőle — mondja Szűr Mari, a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, amikor arra a kérdésemre keresi a feleletet, miért éppen ezt a hivatást választotta. — Másodikos gimnazistaként még olyan terveim voltak. hogy testnevelő tanár vagy idegenvezető leszek. Nyolc éyig kosárlabdáztam, úszni, teniszezni jártam, majd nyelveket tanultam, hogy közelebb érezzem magamhoz a főiskolát. Aztán jjarmadikban bejött az osztályunkba Kardos Ferenc rendező és szereplőket válogatott a Petőfi 73 című filmjéhez. Kimondhatatlanul boldog voltam, amikor arról értesített, hogy én is megfeleltem az elképzeléseinek. Alighogy befejeződött a forgatás. Szűr Mari űjabb lehetőséget kapott a filmezésre. Bacső Péter Harmadik nekifutásával egy. Jugoszláviai filjnfesztlválra is kijutott. Csoda, ha ezek után minden addigi tervéről lemondva a Színművészetire jelentkezett? — Azt hittem, a két filmszereppel könnyebben bejutok majd a főiskolára. Tévedtem. A felvételim nem sikerült, de nem is csodálom. Jóformán nem is készültem rá. Nem érte őt nagy csalódás... Adminisztratív munkaerő lett egy vállalatnál.... A második felvételijére már valóban felkészült, az utolsó rostán mégis kiesett. Ideges volt. És rettentő lámpalázas. — A Nemzeti Színház stúdiósa lettem. Valódi főiskolai előkészítőnek számított az ott töltött egy év. Persze, a színpadi gyakorlat mellett filmezni is eljárhattunk, így kaptam szerepet Jancső Miklós Szerelmem, Elektrájában, Charles Steinberger Mónikájában és Alfréd Voh- rer három krimijében. Harmadszorra sikerült a felvételije. A második év után azonban gondolt egy nagyot — és elölről kezdte a tanulmányait. A tanári kar tanácsára az akkor induló filmszínész szakra iratkozott át. Tévé- és játékfilmek egész sorában kapott kiemelkedő szerepet. A táltosfiú és a világfa című tévédrámában a mindenkinek Jót akaró Hajnaltündért alakítja, a Gal- góczi Erzsébet regényéből készült Hínárban Elvirái játssza, az álomképbeli lányt, az Angi Verában egy lel kileg összetört munkáslányt kelt életre, az Erődben pe dig ő az, aki a leghamarabb rájön a harc értelmetlen ségére. — Azt hiszem, nyugodt szívvel állíthatom magamról, hogy van bennem kitartás, akaraterő. Lépcsőzetesen vé gigcsináltam mindent, amíg Idáig jutottam. És abban is btztos vagyok: nem bántam meg. hogy végül is ezt a hivatást választottam. G. Szabó László Bemutatkozi k: ANNA WETLINSKÁ „Tudom, igen, tudom, kevés kollégám indult akkora szerencsével a pályán, mint én, Anna Wetlinská. Lehet, éppen ezért tűnik fel annyira hihetetlennek, ami velem történt. Pedig azt is mondhatnám, gyermekkorom óta vonzott ez a pálya. Csak ez — semmi más. Igaz, abban az időben még nem tudtam, hogy a színészet nem magamutogatás, hanem művészet, de a színház és a film misztikummal övezett világa annyira elkápráztatott, hogy csak a külső csillogást tartottam érdekesnek és fontosnak. A színésznőkről is csak annyit tudtam, hogy mindig szépnek, elegánsnak kell lenniük, és sohasem ébredhetnek vörösre dagadt szemmel.' Gimnazista voltam, amikor szertefoszlottak az álmaim. Kinőttem a serdülőkorból, s teljesen megfeledkeztem korábbi elképzeléseimről. Legalábbis azt hittem... Már a moszkvai Lomonoszov Egyetem elsőéves hallgatója voltam, amikor megtudtam, Szergej Bondarcsuk, a világhírű szovjet színész és rendező készül osztályt nyitni a Filmművészeti Főiskolán. Hetekig nem hagyott nyugton a gondolat: mi lenne, ha jelentkeznék? Semmi sem történik, ha nem vesznek fel. Legalább megnyugszom, hogy tehetségtelen vagyok. Váratlanul, valóságáéi meglepetésként ért a hír, hogy túljutottam az összes rostavizsgán. ’ Nem voltak nyelvi nehézségeim. Igaz, a kiejtésemen lett volna még csiszolnivaló, de a tanáraim biztosra vették, hogy a főiskola elvégzése után hazajövök Prágába. ahol nem az orosz nyelv lesz a .munkaeszközöm“. A szakmai dolgokban azonban semmit sem engedtek el. Hogy milyen volt Szergej Bondarcsuk? Életem legszigorúbb pedagógusa marad Ki nem állhatta a lustaságot. a tétlenkedést. „Az akarat és a munka csodákat művel az emberrel“ — mondogatta az órákon. Milyen igaza volt... Csehov Cseresznyéskertiében vizsgáztam a Malaja Bronnaja Színház színpadán. Akkor már tudtam, hogy a barrandnvi filmstúdió szfnésztársulatának a tagja leszek, csak azt nem, hogy itthon is főszereppel várnak. Stefan Skalsk? Tiszta folyó-jában játszottam életem első filmszerepét. Mindent megtettem, hogy sikerüljön. Talán ezért is kaptam meg Ludovít Filana készülő alkotásánák, A levelibékának a főszerepét Hát nem csodálatos? Még egy éve sincs, hogy befejeztem a főiskolát, s már két kiemelkedő szereppel bíztak meg a rendezők. Mi más ez, ha nem bizalom?“ ii A mikor pár hónapja megjelent az Aranyalbum, vagyis az 1967—73 közötti évek legjobb dalait összefűző Koncz Zsuzsa-lemez, voltak, akik örültek, akadtak, akik aggódtak, mások bosszankodtak, örültek, akiknek akkor a pop-zene úttörésekor még nem volt lemezjátszójuk, vagy nem is gondoltak árrá, hogy e csemegének számító lemezek mellett a magyaroknak is helye van a gyűjteményben és most felidézhetik a már rég megszűnt klubok, átalakított kcmcerttermek ho- mályosuló emlékét otthonaikban. Az aggódók attól tartottak, hogy Bródy János dalszövegeinek jelképei, utalásai és áttételei képesek lesznek-e még ma is üzenni bármit az űj generációnak. A bosszankodók meg csak legyintettek — hát csak ennyire futja már? Tévedtek valamennyien. Az Aranyalbum nem emlékkönyv, amelynek sorai — hely de-szépévek-ls-voltak- azok-, könnyeket csalnak a hallgatók szemébe. Nem hat év lemezre préselt gyűjteménye. Nem azért Jelent meg, hogy megtörje a már hosszúra nyúlt hallgatást. Az Aranyalbum új lemez. H» nem ismernénk a dalokat, ha nem állna a borítón a dupla évszám, amelynek kapcsolatát eddig csak a születés és elmúlás jelöléseként ismertünk, akkor mainak fogadnánk el az Én nem tudtam azt kérem ravaszon butuska bölcselkedését, a Mit tegyen egy kisleány balladáját, az Amikor szerelmes turbékolását, a Micimackó és a Valahol egy lány meseszövését, a Vigyázz, ha jön a vonat vérbő humorát, Csillag Hajnalka mindennapos észrevétlen tragédiáját. Dicsérnénk Zsuzsa énekének báját és hajlékonyságát, a dalok simogató nőiességét, finomságát, tartalmas őszinteségét — egyszóval szépségét. Hálásak lennénk előadónak és szerzőnek, hogy a pop- és rockzene harmóniáiban táguló, hang- szerelelésében töménnyé fejlődő világában eretnek módon mertek egyszerűek maradni. Az Aranyalbum jó lemez. Az összehasonlítás próbáját Js állja. A napokban jelent meg kislemezen Zsuzsa legújabb két dala. A Mama kérlek csendes szomorúságával és önmagunk megméretésével, a Minden előttem áll pedig erőt sugárzó optimizmusával nem akar az „új idők új dala“ lenni, akár az Aranyalbumon is szerepelhetne. Így lenne része annak, amit Koncz Zsuzsa művészetének hívunk. Egyszerűen így — évszám nélkül, Bálint Péter A felvételt Vlado Mucha készítette DM.7 árwvékAbah > B György, akit barátai Agyarnak titulál tak 19 éves volt. Ami kór a bíró megkérdez te. hogy büdösnek érzi-e magát, azt vála, szólta, hogy erről döntsön a bíró Megját szotta a cinikust, de elámult, amikor a tár-, sa. Gogo, a minden hájjal megkent visszaeső bűnös szinte az elcsábított szűzlány sze repét kezdte játszani. — Én becsületesen ^. akartam élni. de Agyar nyaggatott, hogy ne legyek hülye Végül ts azt gondoltam, hogy várhatok még a tisztességgel, ha idősebb leszek. Agyar élvezni akarta az élete, én meg a kedvébe akartam járni, hisszen még olyan fiatal. Agyar felordttott: — Hazudik. Hiszen ö vitt bele mindenbe! Rémülten figyelte, amint bemártja őt a AZ ÉLMÉNY jó barát Gogo, hogy saját maga enyhébb büntetést kapjon. Agyarnak igen jól ment a sora. Az apja sok pénzt adott neki, csakhogy ne zavarja; Az anyja barátot tartott, aki elhitte, hogy az asszony azért boldogtalan, mert idióta férje van. A mama is pénzelte a fiát — gondoskodás helyett... Gyuri hamarosan megismerte a szerelem minden változatát. Az igazit is meg a fizetettet is. Az alkoholt sem vetette meg, már a címkéről ismerte néha heroinhoz is hozzájutott, de szerencséjére igen rosszul lett tőle, Autója ts volt, igaz, nem új, de még igen jé állapotban. Egy prágai barangoláskor Ismerkedett ■ össze a huszonötéves Gogőval, aki éppen azon elmélkedett, hogy hol is helyezkedhetne el a legjobban. Éjjeli portásnak már nem elég makulátlan a múltja, előző munkahe lyére, a temetkezési vállalathoz sem veszik vissza, amióta- börtönben ült. Egy pohár whisky - mellett ücsörgött, a zsebe meg kongott az ürességtől. Ahogy mondani szokás — választani kellett. Fel tűnt neki Agyar, hogy mennyire fölényesen bánik a kegyeit kereső kislánnyal. Gogo azonnal átlátta a helyzetet, és szóba elegye dett vele. Most már ketten hangoztatták hogy az életben már: semmi sem lelheti meg őket. Gogo mesélni kezdett a sitiről Olyanokkal vágott fel, hogyan verte át a hekusokat,’ hogyan nevette ki a bírókat. Egyszóval a sitiben egész jó banda verődik össze. Agyarnak nagyon tetszett a dolog. — Ez mán döfi, ilyet még nem ettem — szólt. Gogo a parkolóhelyen működött, oft lopták a kerekeket a lakótelep autóiról. Agyar meg élvezte lakásuk ablakából a tulajdonosok káromkodását, amikor felfedezték a lopást. Működésüknek igen gyors és drámai vége lett. Gogót lasszóval fogták el. Ugyanis egy nyugdíjas artista felfigyelt rájuk és utánuk lopakodott. Későn vették észre. Gogo elordította magát: — Agyar, verd be a pofáját! Gogo nem menekülhetett, de Agyar meglépett. Bizonyára ezért volt rossz a lelki-ismerete, ezt akarta a bíróságon szemtelenségével leplezni. De amikor Gogo kimutatta a foga fehérét, másképp döntött, és tördelmesen bevallott mindent. Hogy az élménye teljes legyen, egy évet kapott. Gogo kettőt. Fordította -st-
