Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-30 / 5. szám
2 m ALKOTÓ MÓDON (Befejezés az előző oldalról) Üjabb tapasztalatokkal gazdagodtunk a szocialista munkaversenyek, a ZENIT-, az Ifjúsági Fényszóró-megmozdulások szervezésekor, amelyeknek pedig a tagság nagy hasznát veszi a gazdasági feladatok megoldásában, munkájuk hatékonyságának és minőségének javításában. Az évzáró taggyűlések a legnagyobb felelősséggel mérlegeljék, milyes arányban részesednek a SZISZ-tagok a közös eredményekből, tárják fel a tartalékokat és a tapasztalatokból levont tanulságokkal vezérelve olyan kötelezettségeket vállaljanak, hogy a tagság bekapcsolódhasson a 6. ötéves terv negyedik esztendei feladatai teljesítésébe, a munka fellendítésébe, hatékonyabbá tételébe. Nem kis figyelmet kell fordítani az évzáró taggyűléseken az eszmei-nevelő munkának. A fiatalokat a marxizmus-leni- nizmus tanainak szellemében jó hazafiakká, internacionalistákká kell nevelni, a legjobbakat pedig felkészíteni a párttagságra: ez a Szocialista Ifjúsági Szövetség leglényegesebb feladata. Most, hogy az időjárás szeszélyei miatt energiagondjaink támadtak, ott szorgoskodnak fiataljaink, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, úgyszintén az élvonalban láthattuk őket tavaly nyáron a nehéz aratás alatt is, ez pedig mind-mind azt bizonyítja, nevelő munkánk sikeres, hogy a pártalapszervezetek hathatós segítségéve) sok ifjúsági alapszervezet helyes módszereket talált és alkalmazott a SZISZ- -tagok és általában a fiatalok politikai, közösségi és erkölcsi nevelésében. Am nincs olyan alapszervezet, ahol csupa politikailag, erkölcsileg kiforrott, az életre és a szocialista építő munkára kész fiatalok lennének. Joggal elvárjuk hát, hogy éppen az évzáró taggyűléseken sok SZISZ-alapszervezet választ talál majd ezekre a kérdésekre: hogyan tovább, hogyan még jobban, hatékonyabban vezetni a politikai oktatást, hogyan meríthetnének még többet a CSKP és a munkásosztály tapasztalatainak gazdag tárházából, hogyan kamatoztassák a Lenini Komszomol és az egész szocialista közösség ifjúsági szervezeteinek eredményeit, amellett arra is rámutat, milyen érdekekkel vezérelve szükséges a kapitalista országok kommunista pártjainak oldalán harcolnia haladó szellemű ifjúságunknak. A SZISZ évzáró taggyűlései és konferenciái értékelik a fiatalok tevékenységének színvonalát, hathatós intézkedéseket fogadnak el javítására, mégpedig munkájuk minden ágazatában, a politikai szervezésben, irányításban, a pionírszervezeteknek nyújtott segítségben, a kultúrában, testnevelésben és egyéb feladatokban. Fontos küldetése az évzáró taggyűléseknek, konferenciáknak az új vezetőség megválasztása. Nagy felelősséggel és meggondoltan kell ezt a feladatukat betölteniük. A SZISZ vezetőségébe rátermett, aktív fiatalokat válasszunk bel fie- lyes, ha egyaránt ott lesznek a munkásfiatalok, a mezőgazdaságiak, a tudomány és kultúra képviselői. Különös gonddal kel) kiválasztani és javasolni az alapszervezetek új elnökét, erre a posztra jól felkészült, határozott fellépésű, a közösségben tekintélynek örvendő fiúk, lányok valók, olyan SZISZ-tagok, akik tudnak az emberekkel dolgozni, és ezt a munkát szeretik is. A taggyűlések és konferenciák előkészületeibe, a munkabeszámoló anyagának és a határozatjavaslat összeállításába vonjuk be a vezetők és a tagság széles tömegét, hogy a beszámoló kimerítő legyen, rátapintson a szervezet és az egyének munkájának hibáira, s rögtön megoldást is találjon e gyöngék felszámolására. Igen fontos, hogy a taggyűlések, konferenciák határozataiból kiérződjék a tagság közös véleménye, ne mellőzzük építő jellegű javaslataikat, megjegyzéseiket, hanem legyenek kiindulópontok a leleplezett hibák kiküszöbölésében, a SZISZ- -munka egészének a javításában. Az évzáró taggyűlések, plenáris ülések és konferenciák sikeres lefolyása elősegíti a SZISZ-alapszervezetek akcióképességét, hatalmas erejű energiával tölti fel őket, aminek pedig nagy hasznát veszik a SZISZ II. kongresszusa határozatainak tettekre váltásában. ANDREJ GRES a SZISZ SZKB titkára Jó évet zártak a bratislaval Gumón üzem SZISZ-alapszerve- zetében. Ezt- bizonyítják a szervedet magas kitüntetései. Kiváló munkájáért bejegyezték például a SZISZ SZKB dicső- ségkönyvébe, és megkapták a Fesztivál Címere kitüntetést is, amelyet Szlovákiában mindössze 30 alapszervezet mondhat magáénak. Igyekezetük mindenekelőtt a termelési feladatok teljesítésére Irányult. A 107 SZISZ-tag összesen 4000 órát dolgozott le ott, ahol veszélybe került a tervteljesítés. Az ötletbörze is nagy visszhangra talált. Minden SZISZ-tag leírta, hogy mi nincs rendben a munkahelyén, aztán összedugták a fejüket, és az eredmény 29 újítási javaslat. Képünkön Viktória Vaculkoi- vá és Vontszemü Zsuzsa, az ü- zem két fiatal dolgozója. jfffstiäii ooo A Bánovce nad Bebravou-i TATRA gyárban kilenc SZISZ- -alapszervezetben 387 SZISZ -tag van. Közülük elsőnek a II. számú alapszorvezet tartotta meg évzáré taggyűlését. Főleg arról adhattak számot, hogy néhány SZISZ-tag hasznos munkát végez a pionírok körében. A környezetszépftásben 350 órát dolgoztak le. A Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy az idén egy ifjúsági munkacsoportot alakítanak, amely versenyre kel a szocialista munkabrigád címért. ooo A bratislavai Szlovák Energetikai Vállalat SZISZ-alapsw** vezetőnek évzáró taggyűlésén többek között arról számoltak be, hogy a tagok értékes segítséget nyújtottak a csúcsmun* kák idején a mezőgazdasági üzemeknek. Nyáron a Stupaval Állami Gazdaságban aratni, ősszel a Chorvátsky Grob-í szövetkezetben szüretelni segítettek. Az így keresett pénzt felajánlották a patronkai gyermekotthon növendékeinek. Az ájí (Háj) SZISZ alapszervezetnek c»ak 14 rendes tagja van, de mind a 20 regisztrált tag is bekapcsolódik a mánkéba. Az évzáró taggyűlésen is szép számban megjelentek. A politikai nevelésben a tervezett témákat Kovács Géza, a he-i lyi pártszervezet elnöke adta elő, s a fiatalok nem maradtak el az előadásokról. A vállalt 300 óra helyett 550 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Elsősorban Mester Péter, Lotz János, Mester József és Rácz Elemér végeztek igen jó munkát. Ezenkívül színdarabot és esztrádműsort adtak elő, s bekapcsolódtak a község társadalmi életébe. De említésre méltó ennek a kis, alig 500 lakosú község fiataljainak a sporttevékenysége is. Nyáron futballmérkőzéseket játszanak a szomszédos Haüava fiataljaival, ha meg az idő rosszabbra fordul, asztaliteni- szeznek a művelődési otthonban. Az évzáró gyűlésen a legjobbak Bartók István, Kalász Gyula, Ando Gyula, Farkas Gyula és Andó László könyvjutalomban részesültek, s a járási versenybe is beneveztek. Az ifjúsági klubban rendszeresen sakkversenyeket tartanak, télen pedig hokipályát készítenek, amelyet a pionírok és á SZISZ-tagok igazán kihasználnak. Ebben az évben még nagyobb teret kap a sport a szervezet életében, az új SZISZ- elnök, Ando Péter maga is szenvedélyes sportoló, így Irányításával az áji SZISZ-esek edzett fiatalok lesznek. Farkas RŐ2sa XXX Az ekecsi (Okoő) SZISZ-a* lapszervezet évzáró taggyűlésén Németh Mária, a szervezet elnöke tartotta a fő beszámolót. A javasló bizottság elnöke pedig Ismertette az 1979- es év munkatervét és kötelezettségvállalásaikat. A vitában a fiatalok felszólalásaikkal, ötleteikkel még kibővítették a munkatervet. A vitában felszólalt Pásztor Lajos, a SZISZ Dunaszerdahelyi járási Bizottsága Ideológiai osztályának vezetője, valamint Kiss Vendel, az efsz mellett működő SZ1SZ- -alapszervezet elnöke és Szőke István, az NF elnöke. A résztvevők egyhangúlag elfogadták a kibővített munkatervet, kötelezettségvállalást, és megszavazták az új vezető-» séget. Vajai Adrianna Derekasan helytálltak A szövetség gázvezeték csehszlovák szakaszának befejezése alkalmából Prágában ünnepi gyűlést tartottak a fiatal építők képviselői. A gázvezeték csehszlovák szakaszán kezdettől fogva mintegy 1600 fiatal dolgozott hosszabb-rövldebb ideig, és ők is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a szakasz elsőnek készült el, és már megkezdhették a próbaüzemeltetését Is. A fiatalok nyolc SZISZ-alapszervezetet hoztak létre. Ezek jó politikai-szervező munkát végeztek. A munkában viszont a 18 Ifjúsági munkacsoport járt az élen. Példájukkal magukkal ragadták a többieket is. Az ünnepi gyűlésen a legjobbaknak magas SZISZ-ki- tüntetéseket nyújtottak át. J. Kreidl, a SZISZ KB titkára, a FuCík-jelvényt P. Stehlíknek és M. KadLecovának adta át. A. I. Bolotov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének első titkára átadta a fiatal csehszlovák építők3 nek a Komszomol Központi Bizottsága elismerő oklevelét. i \' T. R. (Befejezés lapunk előző számából) A z 5. éves tervidőszakban általában kedvezően alakult a termékek minősége, így a piacra kerülő gyártmányok számottevő része legalább jó „érdemjegyet- kap. Iparunk sok terméke világszínvonalú, de számos olyan terméket is előállítanak még az üzemek, amelyek nem felelnek meg a csehszlovák minőségi szabványoknak. Nyíltan meg kell mondani, hogy ezek a, termékek a fogyasztók Igényelt sem elégítik ki. A gyengébb minőségű termékek újakkal való felváltása — fontos feladat. Szükségünk van a többi szocialista ország — elsősorban a Szovjetunió — tapasztalatainak hasznosítására. Szovjet barátainknál pl. sikeresen alkalmazzák a szaratovl mozgalmat, amelynek a „Dolgozz selejt nélküli“ a Jelszava. A Ivovi mozgalom követői viszont a minőségirányítás komplex megoldására törekednek A tudomány és a technika fejlesztésének és a népgazdaság gyarapításánek fontos tényezője a munkahelyi kezdeményezés. A dolgozók kezdeményezésének fejlődése egyébként a szocialista társadalom egyik jellemző vonása. Az újítók és a feltalálók mozgalma már az 5. ötéves terv Időszakában is jelentős eredményeket értek el. Az 1968—69-es válságos Időszak erre a területre Is rányomta bélyegét, de azóta már megint sikerült fokozni a feltalálók és az újítók aktivitását. Ez a tendencia teljesen összhangban van a párt gazdaság- fejlesztési koncepciójával. Különösen figyelemreméltó, hogy a találmányok és az újítási javaslatok csaknem 80 százaléka szorosan összefüggött a tudományos-műszaki és termelési fejlesztési tervekkel. Alkotó tudósaink és műszakiatok tehát a legfontosabb feladatokra összpontosítanak. Persze, azért még vannak megoldanlvalötnk a 6. ötéves tervben ts, a feltalálók és az újítók feladatai még Igényesebbek, mint az előző tervidőszakban. A munkásosztály és a tudomá,nyos-műszaki értelmiség soraiban a legkiválóbbak ezreit, tízezreit kell aktivizálni, hogy maradéktalanul végre tudjuk hajtani a fejlesztési feladatokat, a komplex szociális ta racionalizáció tervét, a gyártmányfejlesztést és a hatékonysággal kapcsolatos teendőket. Az alkalmazható találmányok számát évente 2—2,5 százalékkal, az újítási javaslatokét pedig 5—6 százalékkal kívánjuk növelni. A fejlesztésben a figyelmet különösen a műszaki tájékoztatás tökéletesítésére összpontosítjuk, így a kutatók és a feltalálók, újítók mindig tudni fogják, hogy „ml újság" a műszaki világban. A tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek kihasználása és a népgazdaság tervszerű Irányításának tökéletesítése között szoros a kapcsolat, ezért a CSKP XV. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordít az Irányítás kérdéseinek a megoldására. Az irányltástuduinány új elemeinek alkalmazásával meggyorsíthatjuk a tudományos-technikai ismeretek gyakorlati, termelésben való hasznosítását. Hatékonyabbá válik így a tudományos-technikai fejlődés, az új találmányok és újítási javaslatok pozitivabban és gyorsabban befolyásolják a terme lést, a beruházásokat, a külkereskedelmet, az egész népgaz daságot és a társadalmi újratermelési folyamatot. A tudományos-technikai fejlesztéssel foglalkozó szféra fel készült a 6. ötéves terv feladatainak végrehajtására. Persze, a felkészülés nemcsak az ezen a területen dolgozöktól függ, hanem elsősorban a népgazdaság egészének eredményeitől Jelentősen növekedett hazánk gazdaságt-íparl teljesítőképp sége, így — a párt- és az állami szervek állandó gondosko dásának köszönhetően — ma már 14 milliárd koronát költ A tudományos-műszaki haladás és népgazdaságunk fejlesztése hetünk évente tudományos kutatásra és fejlesztésre. Ezt az összeget 1980-lg 18 mlllíárdra növeljük, ami azt jelenti, hogy a nemzett jövedelem 3,6—3,8 százalékát hasznosítjuk erre a célra. Népgazdaságunkban minden ezer dolgozóra huszonegy tudományos és kutatási területen tevékenykedő szakember jut. E tekintetben a világ élenjáró országai közé tartozunk. Gustáv Husák elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta a párt XV. kongresszusán: „Nemcsak feladataink lesznek Igényesebbek és bonyolultabbak, hanem erőnk, erő forrásunk Is gyarapszik, így tervünket végre ts tudjuk hajtani.“ A 6. ötéves tervben a tudományos-kutatő munkahelyeken dolgozók létszáma az 1975-ben elért 160 ezerről 170 ezerre növekszik (1980). Az SZSZK-ban ez a fejlődés gyorsabb lesz a CSSZSZK átlagánál. Lényegesen megnövekszik a főiskolai végzettséggel rendelkezőik részaránya. A tudományos-kutatő munkahelyek anyagi-műszaki bázisa Is jelentősen gyarapszik a mostani ötéves tervidőszakban. Az ebben a szférában felhasznált beruházási összeg — az 5. ötéves tervben elért szinthez képest — egyharmad résznyivel növekszik, és eléri a 12 mllliárdot. Í976 és 1980 között a tervek értelmében 63 objektummal gyarapszik a tudományos bázis. N oha hatalmas mértékben növekszik a tudományos kutatóbázis, minden szakterületen nem folytathatunk tudományos kutatást. Az erők felaprőzása a színvonal rovására menne. A kutatók figyelmét a számunkra legfontosabb ágazatokra kell fordítani, hogy világszínvonalon tevékenykedhessenek. Iparunk Igen nagy számú terméket állít elő, így a kutatásoknak a döntő területeket kell érinteniük, miközben a szocialista közösségben eléri kutatási eredmények kamatoztatására, a tudományban Is a nemzetközi munkamegosztásra fogunk törekedni. A KGST tagországokban pillanatnyilag kb. 5 millióan foglalkoznak tudományos kutatással, fejlesztéssel (ezen belül a Szovjetunióban 4,5 millió személy ). Az együttműködésre mér emiatt is szükségünk van, hiszen a hazai kutatóintézetek a legnagyobb erőkifejtéssel sem lennének képesek az összes feladat megoldására, nem beszélve arról, hogy a többi szocialista ország eredményeinek csak egy országban való felhasználása felesleges erő- és pénzpocsékolás lenne. Az egyetlen járható út tellát a KGST- • tagországokkal való szoros együttműködés., A CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében erre — főleg pedig a Szovjetunióval való együttműködésre — kell törekednünk. A KGST-n belüli tudományos-műszaki együttműködés növekvő, terjedelmét Jól Ulusztrája a közösen megoldott feladatok számának alakulása. Az 5. ötéves tervidőszakban 177 feladaton dolgoztak közösen, a mostani ötéves Időszakban már 240 tudományos-műszaki probléma vár Ily módon megoldásra. Ez jótékonyan befolyásolja a termelési együttműködést, a szakosítást, a külkereskedelmet (tehát az exportképességet is). A KGST-tagországokkal való tudományos-kutatási együttműködés mellett egyes tőkés országokkal is fejlesztjük az ilyen kapcsolatokat. Ez összhangban van népgazdaságunk és a szocialista világrendszer érdekeivel. A licencvásárlás és •eladás pl. az együttműködés egyik ú] formája. Persze, nagy gondot fordítunk a szabadalmak kiválasztására, a termelés ben való felhasználásukra. A 6. ötéves tervidőszakban növeljük a külföldön vásárolt llcencek számát. A CSKP XV. kongresszusa pozitívan értékelte a múlt Ötéves tervben elért népgazdasági eredményeket. A mostani tervidőszakban a figyelmet a legfontosabb feladatokra és a munkaerőhiányból adódó nehézségek felszámolására kell összpontosítanunk. Különös gondot kell fordítanunk a nyersanyag- és energiagondok megoldására, a tőkés világban végbemenő válság következményeinek a kiküszöbölésére. Az u- tóbbl feladatot a hatékonyság növelésével és a minőség fejlesztésével oldhatjuk meg a legjobban. Ezért is fontos tényező manapság a műszaki fejlesztés és a nemzetközi szocialista integráció. A párt tudományos-műszaki politikája és a műszaki fejlesztés állami terve kedvező feltételeket teremt a népgazdaság hatékonyságának fejlesztéséhez, a CSKP gazdasági és szociális programjának megvalósításához. E törekvések támogatása mlndannyiunk számára fontos feladat. ADORJÁN ZOLTÁN
