Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-16 / 3. szám

MÉLTÓSÁGTELJESEN Az egészséges gyermek a család és a társada­lom legnagyobb öröme. Az Ifjúság a társadalom jövője, s ezért fogadjuk minden tagját nagy sze­retette], gondoskodunk a fiatal anyák anyagi hely­zetéről, egészségi állapotáról, minden segítséget megadunk nekik a gyermekek neveléséhez. A nemzett bizottságokon a polgári ügyeket in­téző bizottságok Igyekeznek minden községben le­rakni az új, haladó hagyományok és szertartások alapjait, ápolják őket, keresik a legmegfelelőbb módszereket, formákat ahhoz, hogy törekvéseiket mindenki megértse, s ezek sikerrel járjanak. Nem vitás, hogy a névadóünnepség az, ami a fiatal szü­lőkét a legjobban vonzza. A Koéice-vidéki járás­ban e tekintetben szép eredményeket érnek el Boh- danovce, Kosícká Polianka, Cána, de más közsé­gekben is. Az utóbbi években a járás élvonalába került a Vyéná- Mysla-i polgári ügyeket intéző bizottság munkája is. Regina Pástorová vezetésé­vel az apró, hangyaszorgalommal' végzett munkát sem tartja a kocsi ötödik kerekének. Felvételünk ebben a községben örökített meg egy boldog pillanatot a gyermekek ünnepélyes névadásáról. A fiatal mamák mosollyal az arcu­kon élik át az örömteli perceket. IVÁN SÁNDOR TANULSÁGOS VETÉLKEDŐ A csehszlovák-szovjet barátsági hónap ás Csehszlová­kia megalapításának 60. évfordulója alkalmából a tör­nél (Túróé nad Bodvoul cementgyár SZISZ alapszerve­zete a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bi­zottságával karöltve vetélkedőt rendezett. A vetélkedőn hat háromtagú csapat indult. A győzelmet a Bohumil Kadáfii. Adolf Amrich. Drozda Tibor összetételű csapat szerezte meg. A tanulságos vetélkedő legjobbjai érté kés jutalomban részesültek. HAJDÜ IRÉN AZ IFJÚSÁGI FÉNYSZÓRÓ EGY SZÖVETKEZETBEN A hndosi (Vydranyl Dnkla Egyesített Efsz Ifjúsági szerve­zete két évvel ezelőtt alakult meg. Taglétszáma 38 fő, s a tagságot főleg a termelésben dolgozö fiatalok alkotják. A fa lábúi több fiatal szaktanintézet ben. mezőgazdasági szakközép­iskolában tannl, akik tanulmá­nyúik befejezése után ennek a szövetkezetnek lesznek az al­kalmazottat s az ts természe­tes hogy minden kölönösebb biztatás nélkül bekapcsolódnak az ifjúsági szervezet munkáié ba ! A szervezel elnöke Reisz Ar pad |e képen) figyelemremél tónak tartja a SZISZ-tagok ak­tivitását. akik erejük legjavával támogatják a SZISZ It. kong­resszusának célkitűzéseit. Mivel mezőgazdasági fiatalok, elsődle­ges feladatoknak tekintik az Ifjúsági Fényszfirö mozgalom kiszélesítését a szövetkezetben. Nekik már nem kel) külön hangsúlyozni hogy a mozgalom feladatainak telfesftése, gyekor lati alkalmazása csak a Javn­kat szolgálja. Magok és az e- gész népgazdaság hasznát látja az energlatakarákoskodásnak, blbák kiküszöbölésének, a nyersanyagokkal valá helyes gazdálkodásnak. Mint ahogy ők látják hasznát a gyakorlatban alkalmazott újításoknak ás 6x2- szerüsítéseknek is. Ötleteik szinte maguktól adódnak, mert aki évek úta végzi ugyanazt a munkát, méghozzá lelkesedéssel és figyelemmel, kiismert annak minden csfnját-bfnjfit. Rögtön rájön arra is, hol lenne kívá­natos az ésszerűsítés. A leg­több fiatal, ha ráadásai biztat­ják is. alkalmazkodva a belyl körülményekhez, szívesen lát hozzá az effajta mankókhoz Ebben a szövetkezetben lega­lábbis így tapasztalták a SZISZ- -vezetőség tagjai és a szövet­kezet szakemberei. Több ezer korona megtakart- tást eredményezett példán! So­mogyi Attila ötlete, akt a ta- karmányhalladékok főzésével és felhasználáséval jé eredmé­nyeket ért el az állattenyész­tésben. Az őszi betakarításkor sikerrel alkalmazták azt a ku koricakombájnt, amelyet siló- kombájnból alakítottak át. Ez ap újítási javaslat Tóth András mérnök, Czfidör József és Dom­bos István nevéhez fűződik. A? anyakocáknak ügyes elletőket­receket készített Reisz Árpád A ketrecek márts tetemes hasz not hoztak a szövetkezetnek, mert csökkent az elbánások száma, nagyobb a tisztaság, így minimális az anyakocák meg­betegedése. A gazdasági udva­rokban. az aisz többi részlegén Is, így Nagyabonyban (Vefké Blahovul és Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) átépítették a víz­melegítőket és automatika« kapcsolókat szereltek fel, kiik­tatták a szénkazánokat, egy­szóval több olyan újítást vezet­tek be, amelyek nagy-nagy a- nyagi megtakarítással járnak a szövetkezetnek. S mindez a tin­táink, a SZISZ-tagok kezdemé­nyezésének köszönhetó.(benyék) Már néhány éve felmerült egy, Ke- iet-Szlovákia metropolisában, Kogicén létesítendő állatkert terve. Pontosab­ban 1974 óta foglalkoznak ezzel a gondolattal a Szlovákiai Természetvé­delmi Egyesület koSlcel szervezeté­nek tagjai. Ma, néhány évvel az öt­let megszületése után elmondhatjuk, hogy megvalósítása már elkezdődött. ZdenSk Vostál, a természettudomá­nyok doktora, a koSlcel egyetem Ter­mészettudományi Karának munkatár­sa elkészítette a létesítmény tervét, amely felöleli az építkezés menetét, gazdasági és egyéb szempontjait. E- gész Kelet-Szlovákiában, sőt a szom­szédos országok határainkhoz közel eső területein sem található majd ha­sonló létesítmény. Nem kétséges, hogy az állatkertnek fontos szerep jut a lakosság nevelésében; az állatok, a természet fokozottabb védelmére és szeretetére tanltja a látogatókat. A legnagyobb gondot az állatkert helyének kijelölése okozta, A bizott­ság tíz javaslatot tanulmányozott ét, míg végül a Dvür-Králové-1 Állatkert Igazgatójának, Vágner mérnöknek a szakmavéleményét véve alapul a Kófi­cétól mintegy tíz kilométerre fekvő Kaveöany és Haniská közti terület mellett döntött. Ezt követően a kerü­leti nemzeti bizottság tanácsának 1977 decemberében megtartott ülésén jó­váhagyták az állatikért felépítésének tervét és megkezdődtek az előkészü­let munkálatai. Az építkezés fővállalkozója a Szlo­vákiai Műemlék- és Természetvédel­mi Egyesület koÜlcel városi szerve­zete és a mellette működő előkészítő bizottság. A bizottság tagjai fcíválő szakemberek, aiklk az építkezéssel ösz- szefüggő speciális problémák megol­dásán dolgoznak. Természetesen, más szakértők is részt vesznek a munká­ban, hisz egy Ilyen nagyméretű vál­lalkozás létrehozása aligha lenne le­hetséges más hazai és külföldi állat­kertek szakembereinek a segítsége nélkül. A kelet-szlovákiai állatkert ha­zánk egyik legkorszerűbb és legna­gyobb állatkertje lesz. A csaknem 300 hektáros területet az euroázslal állat, világ jellegzetes egyedelvel népesítik majd be, de azt tervezik, hogy a töb­bi kontinens érdekes állatfajai is fo­kozatosan helyet kapnak itt. Az építkezés tervdokumentációját a kóficéi Stavoinvesta Vállalat készíti el, ezután pedig a Kóficéi Magasépí­tő Vállalat 1982-ben megkezdi az é- pítkezést. Ogy tervezik, hogy az első látogatók 1987-ben léphetik át az új létesítmény kapuját. (ARMILA BARTOVÄ A karácsonyi ünnepeket rend szerint minden ember ott hon, családi körben tölt! A nyitracsehi (Nitranyj SZISZ-a lapszervezet ebből a felismerésből kiindulva klubesteket rendezett az ifjúsági klubban, hogy tartalmas szórakozást biztosítson az otthon tartózkodó tanulóknak. Jól sikerült akció volt a kará­csonyi agytorna. Ez„n mindenki bebizonyíthatta, hogy mit tud lro- 1 dalomból, politikából, zenéből, sportból és más témakörből. A ve­télkedő két fordulóból, összesen 25 kérdésből állt. A legtöbb pon­tot, 102-őt Hajdú Mária gyűjtötte össze. Jutalmul az Ómega-együttes Csillagok útján című nagylemezéi kapta. A további sorrend: 2. Suba Alena, 3. Csámpai Sándor, 4. Klu- ka Lajos, 5. Pócsik József. Ök könyvjutalomban részesültek. Sajnos, a tanulságos vetélkedőn és az alkalmi klubesteken kívül az alapszervezet munkája nem kielé gítő. Az elmúlt évekhez viszonyít va kevesebb a rendezvény, pedig a fiatalok igénylik és szívesen vél lalják Is a munkát, ha olyan ér­dekes, mint a legutóbb volt. PATAY PÉTER ÁLLATKERT KELET - SZLOVÁKIÁBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A KGST B ulgária hasonlóan a szocialista országok túlnyomó több ségéhez, a gazdasági fejlődés tekintetében fordulópon­ton van Az elmúlt három évtizedben a Bolgár Népköz- társaság, amely korábban elmaradott agrárország volt, lénye­gében befejezte népgazdaságának gyökeres átalakítását, és ennek következtében ipari-mezőgazdasági országgá vált. Bul gárla a KGST-nek kezdettől a tagja. Aktív részt vállal abból a munkából, hogy a szocialista világrendszer országainak kap ósolatai a nemzetközi munkamegosztás révén erősödjenek. A bolgár gazdaság a két világháború között fejlődött ugyan de szerkezetében nem sokat változott Még 1939-ben is az elmaradott, túlnépesedett mezőgazdaság foglalkoztatta az aktív népesség 80 százalékát, az Ipart foglalkoztatottak aránya mind­össze 8 százalék volt. Az iparon belül a könnyű- és élelmiszer Ipar dominált. A falvakban sok volt a föld nélküli vagy csak parányi parcellán gazdálkodó paraszt. Ennek az elmaradott gazdasági rendszernek a felszámolé sára csak Bulgária felszabadulása után kerülhetett sor. A céltudatos iparfejlesztés eredményeképpen sikerült Bulgária ban létrehozni a szocializmus anyagi-műszaki bázisát amely­nek jellemzője: a korszerű gépekkel rendelkező gépi nagyipai megteremtése, a villamos energia széles körű felhasználása a termelési folyamatok egyre javuló gépesítése és az ú) tecb nikai eljárások alkalmazása. Ma a bolgár népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ága a gépipar, a kohászat, a vegyipar, a villamosenergia-termelőt- és az építőanyag-ipar Igaz, az élelmiszeripar továbbra it megőrizte vezető szerepét, de szorosan felzárkózott mögé)e * gép- és a fémfeldolgozó ipar Az ágazatok között a harmadi! helyet a textilipar a negyediket pedig a vegyipar foglalja el Bulgária az egy főre jutó ólomtermelésben Európában a má 90dlk helyen világviszonylatban pedig a negyedik helyen ál) A gépipari rohamos fejlődését nagymértékben előmozdította hogy Bulgária a KGST-n belüli szakosítás keretében mintegy 280 gépipari termék gyártására szakosodott. 1970-ben a bolgár ipar a nemzeti jövedelem 50 százalékéi állította elő a dolgozók 31%-ával, a mezőgazdaság csak 25Vo át 35%-os dolgozói részesedéssel. Ezzel természetesen nem akarluk lebecsülni a bolgár szocialista mezőgazdaság jélentóségét Hiszen a szocialista nagyüzemi termelésre valő áttérés hatására jelentősen javultak a terméshozamok. A bú­za, a k ikorica, a paradicsom, a cukorrépa és a napraforgó A KGST 30 éves útját és mun- vezet egyes tagállamait, nép kéját elemző cikk után mostan- gazdaságuk fejlődését és helyű- tél kezdve bemutatjuk a szer- két a szocialista integrációban 1 hektárra jutó hozamával Bulgária elérte a mezőgazdasági termelésben élen járó országokat. A külkereskedelem a bolgár népgazdaság egyik leggyorsab­ban fejlődő ága. A külkereskedelmi forgalomban döntő szere pet látszanak a szocialista országok — különösen a KGST-tag államok. 1976-ban az összes exportnak 81. az importnak pedig 80 százaléka a szocialista országokkal bonyolódott le. Bulgá­ria különösen kiterjedt gazdasági és külkereskedelmi kapcso latokat tart fenn a Szovjetunióval. A Szovletunlő főként a la kosság ellátását biztosító közszükségleti cikkeket, gépeket berendezéseket szállított a második világháború utáni idő szakban Bulgáriának. A Szovjetunió ugyanis az akkori népi­demokratikus országok közül először (1947-ben) Bulgáriával kötött gazdasági és műszaki együttműködési szerződést. A KGST-államok közül a Szovjetunió első helyet foglal el Bulgá­ria külkereskedelmi forgalmában. A Szovjetunió fedezi a bolgár gép- és nyersanyagimportnak több mint a felét, a kő­olaj és a kőolajtermékek importjának 95%-át, a komplett gyárberendezések 70%-a szovjet szállítmány. Bulgária iparosításának sikereit bizonyítja, hogy a Szovjet­unióba és más szocialista országokba 1-ányulő exportjában egyre nagyobb hányad jut a különféle ipari termékekre, A nyersanyag-szállítmányokon kívül napjainkban Bulgária nagy mennyiségben szállít a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak villamos targoncákat, hajókat, uszályokat, me­zőgazdasági gépeket, villanymotorokat, akkumulátorokat, szá­mítótechnikai berendezéseket stb. Intenzívvé vált Bulgária és a KGST-országok tudományos-műszaki együttműködése ts. Hazánkba Bulgária néhány évvel ezelőt főként mezőgaz­dasági eredetű feldolgozatlan és feldolgozott termékeket szál­lított. Az utóbbi években azonban jelentős értékű gépszállítá­sok ts növelték a bolgár exportot. Ezek keretén belül főkent villanymotorok, villamos targoncák és futómacskák szállítá­sára került sor. De megjelentek a bolgár exportban az élelmi- szeripari berendezések Is. Országunk túlnyomórészt gépipari termékeket, berendezéseket, gyáregységeket ezenkívül külön­féle nyersanyagokat és félkész termékekei szállít a Bolgár Népköztársaságnak. A KGST keretében megvalósuló nemzetközi munkamegosztás alapján Bulgária különösen a gépipari termelés ésszerű szako­sításában érdekelt. A KGST ajánlására a bolgár gépipar fő­ként akkumulátorok, villamos targoncák hajók, bányagépek, fémfeldolgozó és famegmunkalő, illetve mezőgazdasági gépek, tehervagónok, vasúti személykocsik és más fontos termékek gyártására szakosodik. Ugyancsak Bulgária szervezi meg meg­határozott típusú csapágyak, egyes vegyipari gépek ás beren­dezések gyártását is. Tovább fejleszti ólom-, horgany- és réz­termelését. Bulgária érdekelt több közös üzem és közös beru­házás (pl. az orenburgi gázvezeték) építésében. A BKP XI. kongresszusa a Bolgár Népköztársaság társadal­mi-gazdasági fejlődésének fő irányai a VII ötéves tervben (1976—1980) cfmű dokumentumban a következő célt tűzte ki: „Tovább kell fejleszteni a szocialista gazdasági integráció­ban való részvételünk valamennyi formáját. Különös figyelmet kell fordítani az integrációs intézkedések kidolgozására és gyakorlatban történő alkalmazására.“ B ulgária továbbra ts aktívan részt kíván venni például az Egyesített Energiarendszerek Diszpécseri Igazgatósá­gában, az Interhimben. az Tnteratominstrumentben, az tntranszmasban, valamint a Nemzetközt Együttműködési Bank­ban, a Nemzetközi Beruházási Bankban a Szocialista Világ­rendszer Problémáit Kutató Nemzetközi Intézetben és egyéb nemzetközt szervezetben. MIHÁLY GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom