Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-16 / 3. szám

SZESZÉLYEIVEL

HWg’á

ggSB

áSSa

u 2

OHj* N Wq O

<«>§3

OOB<

w“2fi

52*00

> ? CD ^

Sí <

H O > SÄ W< H

> >q<

w _ >

Z«i<N

oSZ*

8hS§

<<22

«J«<

< < w a

CQ nS fti'W tC

h<nm

&**»>

>h<3

O« _K

»fr<ü

<“np

o í O

SS““!

sSgS

W 06 5 Ss

SS«S;

5 >2'

|wjO *« K1

HARCBAN AZ IDŐJÁRÁS

Az év első napjával ránk köszöntött a hideg időjárás, amely alaposan próbára tette az egész országot, üzemeink és gyáraink dolgozóit. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány határozat ta megértésre és támogatásra talált minden mun> kahelyen. Rendkívüli helytállásról tettek bizonya ságot a bányászok és az energetikai dolgozók tíz* ezrei, a vasutasok és az autóközlekedési vállalatok dólgozói.

Felhívással fordult a dogozókhoz a Szakszerve» zetek Központi Tanácsának Elnöksége Is, Kérte a szakszervezeti szerveket és szervezeteket, hogy te» gyenek meg minden tőlük telhetőt a bonyolult fel» adatok megoldásáért.

Január 8-án összeültek Prágában a SZISZ kerü» leti bizottságának elnökei. Az ülésen hangsúlyozták, hogy fiataljaink konkrét tettekkel támogassák pártunk és kormányunk felhívását. A fiatalok mun= kaidő után munkabrigádokat szervezve segítenek. Amint azt már az elmúlt hét is bizonyítja, oroszlánrészt vállaltak az egész ország megfeszített Igyekezetéből. Vagonokból tüzelőanyagot raktak ki, havat takarítottak el, utakat tettek szabaddá, de a munkahelyeken szükséges intézkedések végrehajtásában is részt vettek.

Fiataljaink, SZISZ-tagjaink tehát teljes odaadás» sál kivették részüket abból a küzdelemből, ame» lyet dolgozóink a kedvezőtlen időjárás okozta ne» hézségekkel vívtak.

,? gß 'J-A Jf; | \ | S í £ tft'jpi '£.§ $: ■ I i II':ÍA Néphadseregünk tagjai is segítettek a felszíni szénbányák üzemben tartásánál.

Fotn

■ mm

mum

Miért megy vissza az ember szívesen egykori iskolájába? Miért jóleső érzés évek múltával újra végigjárni azokat a folyosókat, osztályokat, ahol diák korában oly sokat izgult, „rettegett“ a dolgozatírástól, félt a feleléstől vag% boldog örömmel nézett szíve válasz tottjára? Talán azért, mert idővel min den emlék megszépül — még az akkd annyira bosszantó is széppé simul — a diákcsínyek, virgonckodások annyi ra elválaszthatatlanok lesznek a ka maszkortól, hogy boldog örömmel tét vissza az egykori diák egykori iskola jába, a helyszínre.

Milyen ma az Ipolysági (Sahyj Ma gyár Tannyelvű Gimnázium? Hogyan élnek, tanulnak ott a mai diákok?

Erről szól Zólczer János riportja az ötödik oldalon.