Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-20 / 12. szám
Szabó István idős fafaragó művész gész évben szerepelnek szlovák ételkülönlegességek: Juhtúrós galuska, bacsaszelet, povazsal rostélyos stb. — Bánkon működik a megy« állandó szlovák kiállítása. Ez egy fiatal házaspár számára berendezett lakás, festett, faragott bútorokkal, cserépedényekkel, vályogtüzhellyel és megtalálható itt a régi evangélikus szlovák családok házának elmaradhatatlan berendezési tárgya a főfalat díszítő, zenélő Luther-kép. — A megye munkásmozgalmi hagyományai is kapcsolatosak hazánkkal, hiszen Nógrády Sándor partizánbrigádjának működési területe messze benyúlott hazánk területére. A csoport múzeumában megtalálható az az emlékplakett Is, amellyel a Zvoleni Városi Nemzeti Bizottság Nógrády Sándort a város díszpolgárává avatja. A megyeszékhely: Salgótarján. A Salgó régi magyar szó, Jelentése fényes, a Tarján pedig a negyedik honfoglaló törzs neve. Első benyomásom a városról: annak modern építészeti kompozíciójának az egysége. Csak később tudtam meg, hogy a városközpont építése neves városépítők, Finta József, Jánossy György és Magyar Géza munkája. Nem mondható véletlennek, hogy 1976-ban a velencei biennálén, épp Salgótarján képviselte a modern városépítészet, a művészet és a környezet szerves egymásba kapcsolódását. TIZENKILENC ÉVES VOLT 60 ÉVVEL EZELŐTT I Proletárok rendetl Dolgozzatok, magatoknak dolgoztok! Szenet adjatok, magyar bányászok! (1919. évi korabeli plakátok) a—a Az évfordulóknál, főleg a kerekbe szabottaknál általában megállunk egy percre és emlékezünk. Mi, fiatalabbak, akik majd csak az utókornak fogjuk jelenteni a történelmet, tisztelettel adózunk apáink, nagya* páink ifjúkorának, a Rirosbetűs napok hagyatékának és aztán folytatjuk a „mát“, ott, ahol azt az ünnep kedvéért abbahagytuk. A napokban emlékezünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60 évfordulójára. Hogyan érvényesül a több mint félévszázados múlt üzenete, most 1979-ben? Erre keresett választ riporterünk, a hazánkkal közvetlenül szomszédos megyében, Nógrádiján. A MEGYÉRŐL DIÓHÉJBAN Dióhéjban, mert olvasóink közül is bizonyára nagyon sokan Jártak már Nőgrád megyében; a magyar-csehszlovák baráti Jó viszony itt minden vonalon fellelhető. Rendszeresek a KISZ megyei bizottsága küldöttségeinek látogatásai a SZISZ Közép szlovákiai Kerületi Bizottságán és ez a kapcsolat mind náluk, mind nálunk az Ifjúsági szervezet számos alapszervezetére, kiterjed. — A megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme az érsekvadkerti Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet. Jelenleg legnagyobb gondjuk a tej- és a hústermelés növelése. — A salgótarjániak kedvenc éttermét Besztercének hívják. Minden ősszel a Közép-szlovákiai Vendéglátóipari Vállalattal karöltve itt tartják a szlovák gasztronómia: napokat de uz é'lapon eKeszelyi Ferenc 19 éves volt a Tanácsköztársaság kikiáltásakor. Annak ellenére, hogy most nyugdíjas, örökös tanácstagként működik és a munkásőrségnél teljesít szolgálatot. — Mi a legszebb emléke azokból a napokból, Fe rí bácsi? — Mi a legszebb emlékem? Az, hogy érdemes volt. Érdemes volt, fiam Ma az újatakarás Jelen ti a küzdelmet, de a cél, az ember szolgálata a jobb és a szebb lét, ugyanaz, mint tizenkilencben Részleteiben természetesen más, mert ha valaki most mondjuk a munkához való Jogért kezdene harcolni, mindenki kinevetné. Az ember sokféleképpen Járhatja életútját. Csupán a Jellemén múlik, melyük megoldást választja. Olyan ez, mint amikor az unokám hazajön egy bonyolult szöveges számtanfeladattal. Az agyafúrt szövegből e- Iőbb ki kell hámozni az egyenletet, csak azután láthatunk hozzá a megoldáshoz. Van aki lustaságból, vagy tudatlanságból nem Jut el az egyen let puszta felállításáig sem. Mások talán meg tudnák oldani a feladatot, de nem próbálkoznak, mert félnek a várható nehézségektől. Ehelyett félretolják a füzetet, elmennek focizni azzal a megnyugtató hátsó gondolattal, hogy majd holnap, a Pisti füzetéből lemásolják az egészet. . . Tizenkilenc márciusában nem lehetett kitérni a kor feladta lecke elől. Mi. akkori fiatalok vállaltuk. Vállaltuk, nem kevesebbet, mint az életünket téve kockára. ÉS AKI MOST 19 ÉVES „A Forradalmi Kormányzótanács 54. szá- érdékében elrendelte, hogy minden közsé- mú rendeletében a proletárság nevelése gi, Járási és megyei tanácsban művelődési osztály szerveztessék. Elvárjuk, hogy a tanácsok majd mindent elkövetnek azért, hogy a nevelés eddigi célja, a tudatlan, alkoholista, beteg proletárok tenyésztése, megszűnjön, és hogy az iskola ezentúl öntudatos, bátor, egészséges munkásokat neveljen.“ (Nógrády Vörös Újság, 1919. április 30.). -A salgótárjání Öblösüveg gyár a város munkás- mozgalmi hagyományokban gazdag gyárai közé tartozik. Kovács János 19 éves üvegfúvóval a gyár decemberi ifjúsági parlamentjéről beszélgetünk. — Üvegfúvó vagyok, így érthető, hogy hivatásom problémáit Ismerem a legjobban. Az üveggel csak az képes dolgozni egy életen át, aki nem számításból, mondjuk a jó kereseti lehetőségek (5000 — 6000 forint) miatt választja az üvegfúvó mesterséget. Jánossal az olvasztókemence közvetlen közelében, 40 tokos hőségben Ismerkedtem meg. Miközben az üvegfúvó cső végén gömbölyödött, formálódott az Izzó vörös üveg, egyik munkatársával a fociról beszélgetett. Valamennyien gatyára vetkőzve beidegződött mozdulatokkal fújták tüdejüket az izzó kvarckőbe. Valamennyi terméküket a gyár külföldre szállítja. — Hazánkban a márciusi évfordulókat és április 4-ét a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében szoktuk megünnepelni. Tisztelettel gondolunk a- zokra, akiknek munkánkat, jólétünket köszönhetjük. De azért nekünk is vannak megoldásra váró problémáink. Ilyen például az állandó munkaerő hiány, a gyár selejttermékelnek csökkentése, a lakáskérdés stb. A gyár igazgatója, Varga Gyula: minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy teljes mértékben érvényesítsük az egy üzem, egy iskola, egy óvoda elvet. Jelenleg 278 fiatalasszonyunk van gyermekgondozási szabadságon. Ha visszajönnek a gyárba, gyermekeik számára biztosítjuk az óvodát, bölcsődét. Az idén szeretnénk megoldani valamennyi fiatalunk lakásigényét, és a további é- vekben folyamatosan, úgy, ahogy azt a szükség megkívánja. FÁBA FARAGOTT VILÁG Salgótarján bányászváros. (1850-től fejtenek itt barnaszenet. Nem állt lehetőségemben ellátogatni az ottani bányába, mégis szinte teljes az a kép, amelyet egy újságíró kaphat a bányászokról. Teljes, mert jártam az idős Szabó István fafaragó művésznél, aki megalkotta „A magyar bányászat 200 éves története“ című sorozatot. Ebben a bányászat múltjának, a hajdani munkaeszközöket eleveníti fel, dokumentatív erővel. Szabó bácsi fába faragott világa a palócföldön élő ember, a munkás, a paraszt világa. Alkotásai forradalmasítok és világszerte megtalálhatók. Államfők, diplomaták szobáit díszítik, közismert például a római FAO-palotában elhelyezett „Kenyér“ című alkotása, a montreali világkiállítás egyik legtöb bet csodált remekműve az „Ökrösfogat“ stb. I „Ha minden város és falu művelődési osztálya összefog, akkor őszintén mondhatjuk, hogy a Jövő nemzedék szellemi fejlődés dolgában biztos alapokra van fektetve az egész országban.“ (Nógrádi Vörös Újság 1919. Július 2.). A 76 éves Kossuth-díjas művész néhány kilométernyire Salgótarjántól, Benczúrfalván él és Jelenleg egy olyan tablón dolgozik, amely az emberi életét a bölcsőtől a sírig ábrázolja. Jókedélyű és a fiatalok nemcsak ezért látogatják, hogy valamit ellessenek művészetéből, hanem azért is, hogy műtermében a fa illatával együtt magukba szívják a valamikori urasági kerékgyártó fiának A salgótarjáni Üblösüveg gyárban éjszakákba és hajnalokba nyúló, vagy éppen ak kor kezdődő történeteit. A történeteket, amelyek igazak és tanulságosak. A művész és alkotásai, s nem utolsósorban a fiatalok körében végzett nevelő munkája úgy hozzátartoznak a megyéhez, mint Budapesthez az Erzsébet-híd. Az „Európát bejáró kísértet“ az orosz példát elsőként követve az úri Magyarországon vágott rendet és annak ellenére, hogy nem volt hosszú életű, a 133 nap a latt a remélt vált igazzá, a távoli megfog hatóvá, évszázados törvények semmisültek meg és órák alatt születtek újak. Régen volt, és a mai fiatalok elsőrendű gondja más jellegű: az építőmunka, a fejlesztés. De építeni is csak alapokra lehet. ZÁCSEK Erzsébet Multi bosszúságok A Multiservis csekély díj- , szabásért televíziókészüléket \ kölcsönöz, és minden terhet levesz a válláról, gyorsan . és saját költségére elvégez \ minden javítást. Ezt hirde- : ti a leleményes reklámszö- I vég, de a valóság más. Csak az tudja, hogy \ mennyi bosszúságot, sót j multibosszúságot takarítha• j tott volna meg, ha nem en- I ged a csábításnak, akinek I elromlik ja kölcsönvett ké- ' szüléké. Márpedig a tévékészüléknek, főleg a multiser- visbell tévékészüléknek van egy kiszámíthatatlan tulajdonsága: mindig akkor robban le', amikor legkevésbé várná az ember, sőt elég gyakran ahhoz, hogy ne legyen feltűnő. Es akkor kezdődik a kálvária. A jóhiszemű polgár felhívja a szerződésen feltüntetett számot, és vár, és vár és vár... Es vár, ha van ideje, mert a szám többnyi- i re, sőt a nap bármely órá- j jában foglalt. Hogyisne len- I ne foglalt, ha egy telefon j van az egész Multiservisben, és csupán Brattslavában j többezer makacs kiálhatat- \ lan készülék. Emberünk állhatatos, be- ) szalad hát a Multiservisbe, i és akkor látja csak, hogy \ mtért nem képes telefonon j felhívni a kegyes hivatalt. I A kagyló a készülék mellett hever szelíden, mint egy öleb, hogy folytonos csengetésével ne zavarja az alkalmazottakat. Es ilyen- I kor ez a jámbor, okos ké- ] szülék ugyebár foglaltat je- . lez a vonal túlsó végén. Még arra Is felhívom a figyelmet, hogy reggel nyolc és kilenc óra között ne igen ugráljon senki, mert a Multiservisben ilyenkor nincs hivatalos óra, ügyfél- fogadás — még ha nyitva I is az ajtó —, finoman vagy kevésbé finoman kitessékelik. Ha minden jól megy, ak- i I kor mégiscsak sikerül szót érteni, jobbik esetben ígéretet kapni, hogy a szerelő ekkor és ekkor méltóztatik kimenni 8 és 15 óra között i és semmikor máskor, mert 1 a Multiservisben munkaidő I van, túlóráért pedig nem | fizetnek. Hogy a szerencsétlen ; szerződéses jélnek is ekkor ! van munkaideje? Ugyan ké■ rém, ne kicsinyeskedjünk>. | Vegyen ki szabadságot, ha nincs, találja ki, hogy meg- ! halt a nagyapja, nagyanyja, | anyósa, bácsikája, hármas- \ ikrekkel ajándékozta meg a felesége, vagy ha kifogy az ötletekből, egyszerűen \ lógjon meg a munkahelyé- | í 'ől, mert a szerelő máskor nem ér rá. Hogy naponta több ezren lógnak meg a munkahelyük ről a hibás tévékészülék miatt? Igen, de a hiba nem a készülékben van! Palágyi Lajos
