Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-20 / 12. szám

4 iúiég „Az állatok központi ideg- rendszere a specializált kom­puterhez hasonlít. Amikor egy rókakölyök megszületik, pár napos-pár hetes tétovázás után tudja, hogyan kell futnia, úsz­nia, rejtekhelyei és élelmet keresnie. Tanulás nélkül segí­tik azok az ösztönök, feltétlen reflexek, amelyek vele szület­nek. Az ember agya más struk­túrájú. A humán idegformációk minden állaténál több sejtet tartalmaznak, több szál kap­csolja a neuronokat egymás­hoz. Ez a neuronhálózat egy hatalmas univerzális kompu­ternek tekinthető. A gyermek agyában jelentős rész nincs e- leve beprogramozva. Az ezer esztendeje született csecsemőt jobbággyá, zsoldos katonává vagy herceggé nevelték. A ma született csecsemőből esztergá­lyost, atomfizikust, űrhajóst képeznek. A különböző embe­rek agyába más-más képesítés programozható be, a gyerme­kekébe modernebb szakma, mint a szülőkébe.“ (Marx György: Kimeríthetet­len anyag) A város neve: Kassa — KoSice Az iskola neve: Magyar Tannyelvű Ki­lencéves Általános Iskola és Gim­názium — A szüleim földművelők vol­tak, de én televízlószerelö akar­* tam lenni — mondja Oravecz László, — A kilencedik osztály elvégzése után viszont — helyszűke miatt — nem vettek fel az tparitanuló-intézetbe. Mivel tanulmányi eredményeim jók voltak, taná­raim unszolására gimnáziumba jelentkez­tem — azaz általános műveltségei nyújtó középiskolába mert akkor Így nevezték. Ügy gondoltam ha már tévészerelő nem leszek, akkor a tanári pályát választom In­kább, a történelem szakot! Emlékszem, 1968 szeptemberéiben a kassal magyar gl- miben jóformán minden elsős pedagógus akart lenni — és főleg nyelvész. Reál-ta­gozatú osztály Indítása akkor szinte lehe­tetlenné vált. Most, huszomhatévesen ha visszatekintek arra az Időre, azt kell mon­danom, hogy eléggé dezinformáltak vol­tunk. Nem tudtuk, melyeik azok a pályák, ahol szükség van a fiatal szakkáderekre. A most felnövő ö] nemzedék már világosan látja, hogy például Itt Kelet-Szlovákiában a műszaki pályák jelentik a legjobb pers­pektívát. Én humán tagozatú gimnáziumot végeztem, de programátorként dolgozom egy számítóközpontban. Főiskolára osztály­társaim nagyobb részéhez hasonlóan nem jelentkeztem. A számítástechnikát utánkép- zéssel sajátítottam el. 2 — Volt diákunk véleménynyil­vánítása nem meglepő. Amit mon- • dott, igaz — jegyzi meg Pálmai Rudolf Iskolaigazgató, majd így folytatja: — Az ü] pedagógiai koncepció értelmében a ml Iskolánk is átváltozik. A változás pe­dig egyértelműen annak az érdekében tör­ténik, hogy a társadalmi elvárásoknak meg­felelően jobban felkészítsük a magyar nem­zetiségű fiatalokat az életre. Nos, újdnoság­Egy iskola átváltozása Pálmai Rudolf iskolaigazgató nak számít, hogy a kerület öt magyar gim­náziuma közül a mienkben két évvel ez­előtt bevezettük a matematika és a fizika úgynevezett bővített oktatását. Ezidőtájt már csak a gimnázium 3. és 4. évfolyamá­ban van humán osztály, ami azt jelenti, hogy két óv múlva a humán tagozat telje­sen megszűnik. Gimnáziumunkban továbbra is elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy főiskolára készítsük fel a növendékeket, most viszont már az sem közömbös, hogy azok a diákok, akik nem nyernek fölvételt a felsőoktatási Intézményekbe, rendelkez­nek-e valamilyen szakképesítéssel, vagy sem? A mi gimnáziumunkban tavaly a 3. évfolyamban a kémiai termelés alapjai cí­mű tantárgy oktatását vezettük be. A ta­nulók heti négy órában tanulják ezt a tan­tárgyat s évente tizenkét munkanapot a Kelet-szlovákiai Vasmű központi laborató­riumában dolgoznak. Mivel Iskolánknak nagyobb részben leány tanulói vannak, az ügyvitel alapjait is tanítjuk. Távlati terve­ink között- szerepel az elektrotechnika a= lapjai elnevezésű tantárgy bevezetése is. A természettudományi tantárgyak Iránti megnövekedett érdeklődés egyébként a ke­rület Ipari Jellegének megerősödésével van összefüggésben, s vitathatatlanul azzal is, hogy városunk műszaki főiskolájának öt karán képeznek mérnököket és a termé­szettudományi egyetemen Is több szak kö­zül választhatnak a fiatalok. XXX Hogy a kassal magyar gimnáziumban 1­lyen felfigyeltető pozitív változások észlel­hetők, ez minden bizonnyal nem csak a2 új oktatási rendszer eredménye, hanem azé is, hogy jó felkészültségű, tehetséges pedagógusok tanítanak itt. Figyeljük csak, hogyan vallanak a munkájukról! 3 K0PCSIK ANNA: — Tíz éve ta­nítok matematikát és egyáltalán • nem ónom, sőt egyre szebb olda­lait ismerem meg ennek a tantárgynak. Jóllehet, aki nem foglalkozik matematiká­val, az azt gondolja, hogy ml csak példá­kat számolgatunk az órákon, s ez eléggé egyhangú. Nos, az ilyen vélemény nagyon messze áll az igazságtól. Persze a pedagó­gustól Is függ, hogy tud-e élni a megúju­lás lehetőségeivel. Most például a halmaz­elmélet oktatása olyan új területeket tárt fel a diák és a tanár számára, amelyek azelőtt nem voltak. A matematika eredmé­nyes oktatásának véleményem szerint há­rom fontos függvénye van. Az első: a pe- gagőgusnak el kell érnie azt, hogy a diá­kok tudatosítsák a matematika elsajátítá­sának fontosságát. A második: a tanárnak individuálisan követnie kell minden tanu­lót. Tudnia kell, hogy ml az, amit tud a gyerek és mi az, amit nem. A matematiká­ban ugyanis minden egymásra épül. Itt hézagok nem lehetnek. Aki nem tanulja meg a törtekkel való műveleteket, az le­hetetlen, hogy simán átjusson a logaritmu­sokon, az egyenletek megoldásán, az Integ­rálon. A harmadik lépcső pedig a szülők szerepe. Elég, ha egyszer-kétszer elejtik a gyermekük előtt, hogy én sem értettem a matematikát, meg ez sem és az sem lett matematikusi Az Ilyen kijelentések lélekta­nilag nagyon rosszul hatnak a gyerekre, és elősegítik abban, hogy ne próbálkozzon javítani a helyzetén. Én a matematikai órá­motor-tervezőként fog dolgozni, már meg van a szerződése. Nagy Laci Is az Idén végzett a budapesti ELTE-n — és a felso­rolást még tovább folytathatnám... 5 MASZL0NKA EDIT: — Én nem mondhatom el, hogy nagyon jól • ismerem ezt a gimnáziumot, hiszen csak egy éve tanítok itt. Kémia-fizika szaj­kót végeztem a bratislavai természettudo­mányi karon. Tanulmányaim befejezése u- tán a Csallóközben, Megyeren (Calovo) ta­nítottam négy évig. Itt, Kassán kémiát ta­nítok. Iskolánkban egyébként nagyon Jól felszerelt laboratóriumunk van és Így le» hetőség nyílik a kísérletezésekre. Amit mondok, azt meg Is tudom mutatni a ta­nulóknak, ez pedig igen hatásos. XXX A matematika, a fizika bővített oktatása és a kémiai blokk bevezetése tehát a ta­nárok véleménye szerint ésszerű döntés volt. Erről kíván meggyőzni az a tény is, hogy a tanulók Is egyre nagyobb szám­ban érdeklődnek e tantárgyak iránt. Mind­ebben nem is kételkedünk, ám azt a kér­dést nem kerülhetjük el, hogy mindez mb lyen hatással van a gyerekek szellemi bí­róképességére. Nézzük a tanulók vélemé­nyét! 6 GYÜRE MONIKA: — Tény, hogy a fő hangsúly a tennészettudomá- * nyi tantárgyak oktatására terelő­dött át, ám ne gondolja senki, hogy a hu­mán tantárgyak oktatását elhanyagolható juk. Végső soron ez így Is helyes, mert szerintem a humán és a reál műveltség kell, hogy kiegészítse egymást. Én versmondásban már többször eljutot­tam a Jékai-napokra, viszont a matemati­kai, a fizikai olimpiákról sem maradtam le. Most legújabban például biológiai o­Csonka Dóra SZISZ-elnök Gyűrű Múnika másudikos vagyok és biokémikus szeretnék lenni. kát mindig Igyekszem hangulatossá tenni, úgy vezetem a diákokat, hogy ne legyen félelemórzésük. A matematika-fizika osztá­lyokba pedig nagyon Jő tanulók jöttek, ű- szintén mondom, élvezet őket tanítani. 4 DIÖSZEGHY ÁRPÁD: — Az u- tóbbi Időben úgy tapasztalom, •hogy általános Iskoláinkban a fi­zika oktatása is sokat javult. Például so­hasem tudtuk, hogy Nagytárkányban na­gyon jó fizikusok és matematikusok van­nak. Az utóbbi két évben viszont olyan Jó felkészültségű gyerekek jönnek onnan, hogy az ezelőtti 6—8 évhez viszonyítva szinte meglepői A matematika és a fizika bővített oktatása iránt egyébként egész Ke- let-Szlovákia magyar lakta vidékéről nagy az érdeklődés. Diákjaimat már az első évben rászokta­tom, hogy olvassák a sajtóból a különbö­ző ismeretterjesztő cikkeket, s hogy rend­szeresen járjanak a tudományos könyvtár­ba is. Azt tartom, ha a tanulók megsze­retik a könyvet, akkor már a tudományos Ismeretszerzés egyik legjelentősebb módját is magukévá tették. Szeretem, ha a diákok kérdeznek és még jobban örülök, ha vi­tatkoznak. A fizika nagyon szép tantárgy, Azon túl, hogy hozzájárul az ember világ­nézetének kialakulásához, a fejlődésnek is egyik nélkülözhetetlen mozgatója. Isko­lánkból sok jó fizikus került ki. Zsíhala Erzsébet például ma már a kassal Ipariban tanít fizikát, Csumita József az egyetemen maradt tanársegédnek. Ű elméleti fizikus. Flnta Jóska és Szővényi Elek tavaly vé­gezték el az elektrotechnikát. Csernyicki föska is itt kezdett, majd a Károly Egye­temen végzett. Most katona, de repülőgép­limpián vettem részt. A papucsállatokkal végeztem egy kísérletet, amit a darvinlz- mus szemléltetéséntk szántam. Most más sodikos vagyok és biokémikus szeretnék lenni. 7 CSONKA DORA: — Azt azért nem állíthatjuk, hogy iskolánkban •minden diák könnyen tanul. Van akinek egyes tantárgyakban nehézségei a- dődnak. Akiben viszont van egy kis aka­rat, az nem veszhet el. A SZISZ kereté­ben tanulócsoportokat szerveztünk és segí­tünk a gyengébbeken. Jó dolog továbbá az is, hogy a természettudományi tantárgyak­ból szlovák nyelven Is átismételjük a ta* nultakat — persze ehhez előtte szükséges anyanyelvi szinten megérteni és megtanul­ni az Ismereteket. Ez már eleve kizárja, hogy a főiskolán nyelvi nehézségünk adód­jon. 8 — A tanulók ma már határo­zott célkitűzésekkel jönnek a •gimnáziumba. A reál osztályban az idén érettségiző 21 fiatal közül például mindenki főiskolán akarja tovább fejlesz­teni tudását. Ez az Igényesség 7—8 évvel ezelőtt még nem volt meg ennyire a gye-- rakekben. Tavaly viszont 49 végzős növen­dékünk közül 20-at vettek fel a főiskolák­ra. Én hosszú éveken át voltam az Iskola párta lapszervezetének elnöke. Jövőre már nyugodt lélekkel megyek nyugdíjba, mert tudom, hogy a diákok nevelése rátermett, fiatal pedagógusok kezébe került — mond­ja Kovács Edit tanárnő. Szaszák György Zolczer felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom