Új Ifjúság, 1979. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-09 / 2. szám
2 (Pl SI ELSŐ A TANULÁS Míg a többi alapszervezetben még csak most kezdődnek, ez egyetemeken és a főiskolákon már véget értek az évzáró taggyűlések, és folynak a kari és Iskolai SZISZ-konferenclák előkészületei. A gyűlések lefolyását Jellemezve leszögezhetjük, hogy a kellő ünnepélyesség mellett Is mindenütt kidomborodott azoknak munkajellege. Ez főleg abban nyilvánult meg, hogy az alapszervezetek elsősorban a tagok tanulmányi e- redményeivel és problémáival foglalkoztak, abból az egyszerű tételből kiindulva, hogy a diákoknál mindig első a tanulás. Leegyszerűsítenénk azonban a dolgot, ha elhallgatnánk, hogy az évzáró taggyűlések éppúgy foglalkoztak a szabad Idő hasznos eltöltésének kérdéseivel, a sokrétű szövetségi munka minden mozzanatával is. A KÖZÉPSZERŰSÉG ELLEN A Zillnal Közlekedési Főiskolán 102 SZISZ-alapszer- vezet dolgozik, ennek ellenére már december közepén befejezték az évzáró taggyűléseket. A legtöbb bíráló megjegyzés a tanulással kapcsolatban hangzott el, Többen rámutattak, hogy nem Is annyira a kimondottan az előmenetellel van baj, hanem a középszerűséggel. Sok diák egyéni kényelemből megelégszik az átlagos tanulmányi eredménnyel, pedig a képességéből többre is telne. Az alapszervezetekben éppen ezért harcot hirdettek a középszerűség ellen. EGY TANULMÁNYI CSOPORT — EGY ALAPSZERVEZET A Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karán az évzáró taggyűlések fordulóponthoz jutottak a szervezeti felépítésben. Ezentúl egy tanulmányi csoport egy alap- szervezetet alkot. Az új szervezeti felépítéstől sokat remélnek mind a tanulásban, mind a szervezeti életben. A tanulmányt csoportok ugyanis már eleve meghitt kis családot alkotnak, amelynek a tagjai jól ismerik egymást, közösek a dolgaik. Foglalkoztak a diákok tudományos szakkört munkájával Is, amelybe a kar sok diákja bekapcsolódott. Megállapították azonban, hogy az eddiginél jobban kell törekedni a gyakorlati kérdések megoldására, a tudományos munka és a gyakorlat összekapcsolására. POLITIKAI OKTATÁS — SPORT A Pavol Jozef Safárlk Egyetem preSovi Bölcsészeti Karán behatóan foglalkoztak az eszmei neveléssel, szőkébb értelemben a poliíkt akotaáti kebb értelemben a politikai oktatással. Bár a tagok jő háromnegyed része már eddig is bekapcsolódott a politikai oktatásba, az idén a tagság 90 százalékát szeretnék bevonni a körök munkájába. Különösen nagy figyelmet szentelnek a lenini feladatok teljesítésének. A lenini feladatok megoldása összekapcsolja az elméleti Ismereteket a gyakorlati feladatok megoldásával. Foglalkoztak továbbá egy furcsa és nemkívánatos jelenséggel, azzal, hogy a lányok kevésbé vesznek részt a sport- és honvédelmi munkában. Az alapszervezetek egyik legfontosabb feladata lesz az idén a lányok rendszeres sportolásának szervezése. SKANZEN ifjúsági hozzájárulással A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumának döntése értelmében 1978. január elsejei hatállyal a nitrai állandó országos mezőgazdasági kiállításhoz csatolták a Szlovák Mezőgazdasági Múzeumot is. A jobb szemléltetés kedvéért a múzeum a legközelebbi években skanzennel bővül, ar mely bemutatja majd Szlovákia mezőgazdaságának fejlődését a köztársaság megalakulásától napjainkig. A mintegy 200 hektáros skanzen két részből áll majd. Az első rész a falu szocializálása előtti korszakot, gyakorlatilag az 1918—1945 közötti időszakot mutatja be. A második, fontosabb rész a falu szocializálását, az állami gazdaságok és gépállomások létrehozását, a nagyüzemi termelés egyes szakaszait szemlélteti. Ügy tervezik, hogy a skanzenben összpontosítják az összes fellelhető szerszámokat, mezőgazdasági gépeket, berendezéseket, jellegzetes falusi házakat, gazdasági épületeket, dokumentumokat, fényképeket. Ma még megtalálhatók, de a falu átalakulásával lassan eltűnnek, ős gyűjtés híján a feledésbe merülnének. Az elképzelések szerint némeiy gazdasági épületben és területen a természetes viszonyoknak megfelelő termelés folyik majd. A gazdasági udvarok körül például gyümölcs-, zöldségkerteket telepítenek, és Szlovákia egyes területein honos kultúrnövényeket termesztenek. A gazdasági épületekben Is az egyes vidékeken honos állatfajtákat tenyésztik. Minden valószínűség szerint teljes üzemelés mellett mutatják majd be a kovács, szí]-, kerékgyártó és egyéb műhelyeket Is. Hasonlóképpen kis kemencékben házi kenyeret sütnek majd, a szabályos juhásztanyák pedig juhtúróval, zsendicével és egyéb termékkel kínálják a látogatókat. A tipikus szlovák vendégfogadóban pedig lassan feledésbe merülő vagy már elfelejtett eredeti szlovák ételekkel kínálják őket. A nitrát Mezőgazdasági Főiskola SZISZ-szervezetének vezetősége tudomást szerezve a döntésről, felajánlotta, hogy védnökséget vállal a skanzen építése fölött. A minisztérium az ajánlatot elfogadta, a SZISZ-szervezet pedig munkabizottságot alapított, amely irányítja majd a skanzen berendezésére folyó gyűjtést. Munkájukat jelentős mértékben megkönnyíti, hogy lényegében szakemberekről vagy leendő szakemberekről van szó, akik túlnyomó részt falun nőttek fel, és közvetlenül Is Ismerik a falu életét és a mezőgazdasági termelést. Szívesen fogadnak azonban minden gépet, berendezést, szerszámot, fényképet és bármilyen dokumentumot, amely mezőgazdasági termelésünk egyes részle tett vagy fejlődését szemlélteti. T. R. 30 ÉVES A KGST Az 1979-ea esztendő elején, pontosan január 5—8-a között ünnepli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának harmincadik évfordulóját. A KGST megalakítását objektív gazdasági és politikai viszonyok tették szükségessé. A második világháború befejezése után egész sor, többségükben gazdaságilag elmaradott országban a kommunista és munkáspártok vezetésével népi demokratikus forradalmak bontakoztak ki, és több országban győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. Ezekben az országokban — a Szovjetunió példájára — rövid idő alatt gyökeres társadalmi és gazdasági átalakulások mentek végbe: államosították az Ipart, a bankokat, a közlekedést, a külkereskedelmet, s földreformot hajtottak végre. Ezek az intézkedések aláásták a hazai és a külföldi tőke pozícióit, és egyben a mindent átfogó tőkés világ- gazdaság felbomlását, a kapitalizmus mindinkább elmélyülő általános válságát hozták magukkal. A háború utáni években a Szovjetunió teljesítve internacionalista kötelességét, hiteleket nyújtott, gabonát, élelmiszert, gépeket, berendezéseket és árut szállított a népi demokratikus országoknak. A háború sújtotta országok gyors újjáépítése és a sikeres gazdasági előrehaladás ellenére is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország között kialakult — 1949-ig — kétoldalú gazdasági kapcsolatokat sokoldalú nemzetközi szocialista munkamegosztással kell felcserélni. A KGST megalakítását az egymás megsegítését célzó sokoldalú gazdasági és tudományos együttműködésen kívül szükségessé tették a kibontakozó politikai viszonyok is. A nyugati, tőkés hatalmak a szocialista épltőmunka sikereinek láttán összehangolt akcióba kezdtek, hogy a népi demokratikus országokat letérttsék a szocialista fejlődés útjáról. Létrehozták a NATO-t, és az „erő helyzetéből“ kiinduló hidegháborús politikába fogtak. Hogy a népi demokratikus országoknak politikailag Is diktálhassanak, megpróbálták rájuk e- rőszakolnl a Marsliall-tervet. Hivatalos nevén Europen Recovery Program, vagyis Európa Újjáépítést Terve, amelyet az Amerikát Egyesült Államok kongresszusa fogadott el 1948- ban. Nevét kezdeményezőjétől, Marshall tábornoktól kapta. A terv fő célja az volt, hogy a gazdasági támogatásokon, segélyeken és az amerikai árufelesleg elhelyezésén, illetve értékesítésén keresztül mind politikailag, mind gazdaságilag bekebelezni a háborúban meggyengült európai népi demokratikus országokat. A szocialista országok azonban ellenszegültek e gondosan kieszelt tervnek, ennek következtében pedig a kapitalista államok megszervezték a Szovjetunió és a népi demokratikus országok politikai és gazdasági blokádját. Ezek a „struccpolitika“ kiváltotta lépések azonban Inkább meggyorsították a szocialista országok egymáshoz való közeledésének és összefogásának a folyamatát. + A KGST MEGALAKÍTÁSA Moszkvában 1949. január 5— 8-a között Bulgária, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Románia és a Szovjetunió képviselői tanácskozást tartottak. A résztvevők szükséEGY gesnek látták, hogy megalakítsák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, mint nyílt szervezetet, amelybe más ország is beléphet, ha részt kíván venni az alapító országok széles körű együttműködésében. Ezzel magyarázható, hogy a KGST európai szervként jött létre, ma pedig tagországai és a megfigyelői minőségben e- gyüttműködő országok sorában négy földrész — Európa, Ä- zsia, Latin-Amerika és Afrika államai szerepelnek. A KGST-nek jelen időben a hat alapító tagországon kívül még további három tagállama van: a Német Demokratikus Köztársaság (1950 óta), a Mongol Népköztársaság (1962 óta) és a Kubai Köztársaság (1972 óta). A kilenc KGST-tagország- ban él a földgolyó lakosságának 10 százaléka (380 millió ember), és a tagállamok összterülete a földkerekség 18 százalékát teszi ki. A KGST több országgal kötött együttműködési szerződést. A tagországok szoros gazdasági és tudományos e- gyüttmüködést folytatnak Jugoszláviával (1964 óta vesz részt a KGST munkájában), Finnországgal (az 1973-as esztendőben aláirt megállapodás értelmében), a Vietnami Szocialista Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, az Angolai Népi Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. A KGST 1976-ban együttmüködési szerződést kötött Mexikóval és Irakkal. Mindez jól bizonyítja, hogy az elmúlt harminc év alatt jelentősen megnőtt a KGST nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje. + A KGST A VILÁG LEGDINAMIKUSABBAN FEJLŐDŐ SZERVEZETE 1917-ben egy ország, a Szovjetunió, a második világháború után egész országcsoport vált ki a tőkés világgazdaságból. Példájukat azóta számos gyarmati ést fejlődő ország követte. Ma minden egyes szocialista állam sokoldalúan fejlődik és virágzik. Az egyes szocialista országok szuverenitásának erősödésével együtt mind szorosabbá válnak a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és egyéb kapcsolataik. Fokozatosan kiegyenlítődik fejlettségi szintjük. Egyre bővülnek nemzetközt gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolataik. Ma, harminc évi sikeres együttműködés után büszkén elmondhatjuk, hogy a KGST a világ legnagyobb, legerősebb és legdinamikusabban fejlődő gazdasági szervezete. Egész tevékenységét a szocialista Internacionalizmus, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös e- lőnyösség és a baráti segély- nyújtás elvei hatják át. Jól bizonyítja ezt a KGST alapszabályzata, amely világosan kimondja, hogy a KGST-tagor- szágok teljesen egyenrangúak és egyenjogúak, függetlenül országuk területének nagyságától, a lakosság számától vagy az adott ország gazdasági erejétől. + A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ ÜTJÄN Az elmúlt harminc év alatt a KGST-tagországok a kölcsönös kereskedelem megszervezésétől (ami kezdetben jobbára kétoldalú volt) a termelési együttműködésen, a termelés szakosításán, a közös tudományos és műszaki kutatások megszervezésén keresztül eljutottak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadásához (1971-ben a bukaresti XXV. KGST-ülésen) és fokozatos megvalósításához. Az azóta eltelt hét esztendő 1- gazolta a Komplex Program 1- dőszerüségét, és azöta is jelentősen érezteti hatását a KGST- ben részt vevő országok gazdasági fejlődésében. + A KGST CÉLPROGRAMJAI A KGST a Komplex Programra nem úgy tekint, mint az e- gyüttmüködést mindenkorra szabályozó, merev előírásra, hanem időről időre megújuló vezérfonálra. Ezt tanúsítja a tagországok gazdasági politikájának és tervezésének szorosabb összehangolása és a főbb termelést ágazatokban 10—15 évre szóló célprogramok kidolgozása. A KGST eddig öt nagy célprogram kidolgozását határozta el. Az első a fűtőanyag és energia, valamint a nyersanyag kérdésének megoldására Irányul. A KGST-tagállamok a tüzelőanyag- és energetikai bázis fejlesztésére átlagosan az Ipari beruházás egyharmadát fordítják. Ily módon gyors U- temben növekszik a szén-, az olaj- és földgázbányászat, az erőművek kapacitása ős a vll« lamosenergia-termelés. A legfrissebb adatok szerint a KGST- -országok a világ energiatermelésének a 25 százalékát adják, míg a közös piaci államok csak a 16 százalékát. A KGST területén levő villamos- áram-vezetékek túlnyomó része 100, 200, ritkábban 400 kilovoltos. A célprogram értelmében a tervekben 400 és 750 kilovoltos vezetékek szerepelnek (pl. a Vlnyica és a magyarországi Albertlrsa között), de tervek és elképzelések szerint a későbbiekben hatalmas 2200 kilovoltot Is meghaladó gerincvezetékek létesülnek. A második, a gépipari célprogram talán a legbonyolultabb, a legszerteágazóbb. A tagországok 1990-lg kijelölt területeken összehangolják fejlesztési és gyártási terveiket. A program a termelési tradíciókra támaszkodik. Megköveteli a termelés szakosítását, a kooperációs megállapodások kiszélesítését, hogy valamennyi tagország a jelenleginél magasabb műszaki és gazdasági színvonalat érjen el. A harmadik célprogram különös figyelmet szentel a KGST-országok mezőgazdaságának és élelmiszerellátásának. A negyedik a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátását, az ötödik pedig a közlekedési kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza. Helyesen, reálisan értékelni a KGST-országok gazdasági együttműködésének 30 éves e- redményéit nem könnyű feladat. Az aprólékos értékelésnél sokkal jobb bizonyíték, hogy az elmúlt Időszakban Jelentősen megerősödött a KGST világgazdasági pozíciója. A KGST termelése meghaladta a világ- termelés 33 százalékát. A KGST termelt ma a világ villamos energiájának 21,4 százalékát, a kőszén 39, a kőolaj 19, a földgáz 26,4, a vasérc 26, a műtrágya 33 és a cement 21 százalékát. S így sorolhatnánk tovább a többi termékeket Is. Az elmondottakból is világosan kitűnik, hogy a KGST létrehozása vitathatatlanul szükséges és helyes gazdaságpolitikai döntés volt. A KGST sikere, nemzetközi tekintélye is ezt bizonyítja. E cikk keretében nem foglalkozunk az egyes országok szerepével, gazdasági fejlődésével és a KGST vonatkozásaival. Mindezt a hat KGST alapító tagország külön-külön bemutatásával kíséreljük majd megtenni. MIHÁLY GÉZA A tagállamok egyik nagy közös vállalkozása, a Szövetség gázvezeték. A múlt év végén elkészült a Szovjetunió területén áthaladó vezeték teljes hossza. A kép történelmi pillanatot örökített meg, az otoisé, ún. vörös varrat hegesztését. MÁSÉRT
