Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-01 / 31. szám

F armernadrágban és tűzpiros tölcsérujjú pulóverben magas, barna bőrű lány nyit ajtót a hangulatosan berendezett pesti la kásban. Kánya Kata másodéves fő Iskolai hallgató volt, anvkor először beszélgettünk választott hivatásáról. Töröcsik Mariról és Major tamásról, akik mellett a Nemzeti Színház stú diójában felnőtt. — A főiskola elvégzése után ősz tálytársammal, Bordán Irénnel és Andorral Péterrel együtt a Nemze­tihez szerződtünk. Nagyon boldog voltam, hogy négy év után diplo­mával a kezemben éppen ott kezd­hetem el a színészi pályafutásomat, ahol az első lépéseket megtettem. Két színházi évaddal a hátam mö­gött mégis úgy döntöttem: felbon­tom a szerződésemet A Nemzett Színház ugyanis nem állítja nagyobb lehetőségek elé a fiatalokat. Éppen hogy csak kipróbálja a friss diplo másokat, egykét beugrás, kisebb szerepek — aztán hosszú Ideig sem­mi. — A Faustban viszont nem közép­szerű szerepet Játszott ... — Margit valóban kivétel volt. . Szfwel-lélekkel csináltam, mert o- lyan szerep volt, amelyben bizonyí­tani lehetett, örültem Is neki, és úgy hittem: ez Jelenti az ugródesz­kát a többihez. Tévedtem. Shakes­peare Téli regéjében már csak há­rom mondatot kaptam, és én nem hiszek az Ilyen személytelen szere­pekben. A Bánk bánban Izldőrát Ját­szottam — Igaz, csak felváltva, de legalább a színpadon lehettem. — Pályafutásának eddigi legjelen­tősebb állomása a gyulai Várszínház, ahol eljátszhatta Illyés Gyula Dániel az övét között című drámájának női főszerepét. — Sík Ferencnek, a darab rende­zőjének valóban sokat köszönhetek, hiszen olyan Időpontban keresett fel az ajánlatával, amikor már kezdtem azt hinni, hogy más hivatást kellett volna választanom. Rebekát Játszottam, a bővérű pa­rasztlányt, aki nincs tisztában ön­magával, és szembe kell nézrfle sa­ját nőiességével. Volt egy nagysze­rű Jelenetem, amikor Rebeka hiszté­rikus fölkínálkozását kellett elját­A BŐSÉG ZAVARÁBAN Látogatóban KÁNYA KATÁNÁL szánom. Emlékszem, mennyit törtem j a fejem, míg megéreztem, hogy a környezet Rebeka esetében a falu szemforgató álerkölcsisége milyen -módon hatnak az emberre. — Főiskolás korában a Vígszín­ház foglalkoztatta. Veszjolkina volt a Barbárokban, Brigitta a Nyaralni mindenáron, a menyasszony az Ere­deti helyszínben. Korán érd tehetség, nek bizonyult, a kritikusok is elis­merően írtak önről. Most, hogy szín. házat cserél, érdekel, mennyi ta­pasztalatot szerzet! ez alatt a két év alatt? — Nézze, ez a két év csak arra ; volt Jó. hogy megtanultam tűrni, fe- I gyelmezní önmagamat, na és meg­kaptam az élettől azokat a pofono­kat, amelyek nem múlnak el nyom­talanul. Ha a filmre, tévére, rádió i ra gondolok — nincs okom panasz- j kodni Tizenöt éves voltam, amikor I Kállaival Garassal. Mensárossal ját- j szóltam az Esv őrüli éjszaka című j. fűmben Lehet ha ez nem lett vol- i na ma orvos vagyok. — Könnyen azonosul a szerepei­vel? — Nem műidig. Vannak olyan pil­lanatok, amikor az is zavar, ha szól- , nak hozzám annyira elvesztem a talajt a lábam alól Nemegyszer vi­szont az Is megtörténik hogy azon­nal .hozni tudom“ á figurát. — Legutóbb a Kenguru presszós ndjjekénl láthattuk a filmvásznon. Kapott-e azóta újabb filmszerepet? — A K! látott engem? című Ady- filmben Léda húgát látszottam, Vi- j tausz Zsaiakjavicsusz szovjet rende­ző alkotásában, a Kentaurokban pe dig egy chilei lányt keltek életre A tévében Mészáros Gyulától kaptam egy szép feladatot: Berkesl András Küszöbök című regényének hat ré­szes tévéfilmváltozatában én lát­szom a nőt főszerepet. — Szeptembertől tehát színházat változtat. Tudja már hol lesz az új munkahelye? — Semmi pontosai nem tudok mondani, Szerencsére sok szerződési j ajánlatot kaptam, amelyek közül leginkább a Thália Színház érdekel. G. Szabó László Keleti Éva felvétele Helyey a Nemzetiben — Azok közé tartozom, akiknek a sikert ki kell érdemelniük — mondta néhány évvel ezelőtt. Akkor még nem sikerült megkapaszkodnia a szerencse szekerén. Tíz évig kellett küzdenie, hogy vég­képp befusson. Kitartóan próbálkozott a felvételi vizsgákon. Egyre-másra el­tanácsolták őt. — Helyey? Az a nagyorrú fiú? Ogyan már, milyen szerepet lehetne rábízni? A színészi pályán Is nehéz megta­lálni az igazgyöngyöt. A szakértők sze­me Is gyakran téved. Bukdácsolva In­dult el a színjátszás göröngyös útján Helyey László. — Pedig már az általános Iskolában megpróbálkoztam a komédlázással. En voltam az osztály szomorú bohóca. Vágyott a komédiások közé, de a vá­logatásra hivatottak néhányszor más­képp döntöttek. — Iskolás koromban láttam egyszer Laurence Ollviert a moziban. A III. Rl- chárdot alakította. Elragadtatással néz tem ezt a kiváló színészt. Annyira ha­tott rám, hogy hazarohantam, és kard helyett vonalzóval megjátszottam őt, Ogy éreztem, nagyon Jól cslnálo-m. A felvételi vizsgákon nem méltányol­ták kellőképpen ■ az igyekezetét. A rőt­hajú, nagyorrú fickó nem nyerte el a vizsgáztatók kegyét. A színjátszás he­lyett mással kellett a kenyerét meg­keresnie. Bejutott a Vígszínházba. Igaz, csak díszítőnek, meg kullsszatologató- nak. Aztán előléptették, ö lett a zsi- nőros. A nagyfüggönyt kezelte. Ez már komoly tisztség volt. — Próbálkoztam a Nemzeti Stúdióban meg az Egyetemi Színpadon. Ott mar szívesebben fogadták. A fel­vételiken azonban továbbra Is baj volt. — Ötödszörre aztán végre sikerült! Lám, a szakértők Is hibázhatnak. A színifőiskolára csak ötödszöri próbálko­zásra sikerült bekerülnie Aztán ipár felfigyeltek rá. Jó. pár szép szerepet bíztak rá: Csongor, Rómeó, Néma Levente és III. Rlchárd'. ’ Nem volt hiábavaló a lénlás gyakorlatozás. Az­tán doktor Faustus és Mózes. Meghí­vást kapott a tévébe Is. Ott követke­zett az Igazi kiugrása Bacsó Péter té­véfilmjében, az Ereszd el a szakálla- mat-ban, — Ennél a szerepemnél Is csaknem balszerencsés voltam. Mellhártyagyulla- dásom volt éppen, mikor Bacsó Péter megkérdezte, vállalom-e a szerepet? — Ml az, hogy vállalta! Ezzel a sze­reppel Helyey László végre felkerült Fortuna szekerére. Következtek a továb­bi szerepek: Gájev a Cseresznyéskert­ben, Jegor Bulicsev Prokopja a Nem­zetiben s még nagyobb szerepek a ka­posvári színházban. Jó Iskola volt a gyakorló év. Az elemi Iskola szomorú bohóca befutott, ö is meghajolt a nagy­függöny előtt, mellyel zslnőros korá­ban már úgyis szoros kapcsolatba ke­rült. Az újabb lépcsőfok? Rendes, tagság a Nemzetiben. Az Idén az ő nevét Is ott találtuk a Nemzeti ú] tagjainak a névsorában. Nem is a- kármilyen társaságban: Csomós Mart, Koltat Róbert, Lázár Kati, Molnár Pi­roska. Papp Zoltán, Piróth Gyula, Po­gány Judit és Vajda László. Társainak sem volt sétagalopp a feltörés a Nem­zetibe, de egyiküknek sem volt annyi­ra göröngyös az útja, mint éppen He­lyey Lászlónak. De talán éppen ennek köszönheti, hogy nem skatulyázzák be egy szerepkörbe. A viszontagságos út, a sok küszködés megacélozta, kifor­rasztotta a játékát. Egyik testhez álló szerepe a Cyrano de Bergerac. Még csak nagy orrot sem kellett ragaszta­nál Olyan teljesítményt nyújtott, ami minden más ajánlólevélnél többet mond. A rőthajű szomorú bohóc minden bi­zonnyal a Nemzetiben Is megállja a helyét. —oe SM 7 Dior.butik nyílt Szaúd-Arábia fővá- •osában, Ritádban a repülőtérre veze­tő sugárúton, ahol ezenkívül a minisz­tériumok,' bankok, az utazást irodák ultramodern beton- és üvegpalotái so­rakoznak. Dior az első híres divat­szalon, amely engedélyt kapott a le­ülepedésre ebben a középkori világ­ban. Szaúd-Arábiában még mindig a Ko- *,án szigorú törvényei szerint élnek íz emberek. A nők kizárólag fekete fátyollal takarva fámák az utcán, de í jobbmódúak otthon, egymás között európai, méghozzá a legújabb divat szerinti ruhákba öltöznek. Eddig a ki­rályi család számtalan hercegének, a dúsgazdag olaj- és pénzmágnások hitvesének Párizsba kellett repülniük, ha ú) ruhára áhítoztak. Most végre Ritádban is megkaphatják. — Manapság már jarmernadrágos fiatal lányokat is látni — meséli az új Dior-üzlet igazgatója —, persze csupán villanásnyi időre, ameddig az autóból kiszállnak és bejönnek hoz­zánk. Az üzletembert egyéb meglepetések is érték Ritádban. Ki kellett Íratnia a butikra: „For ladies only“ — csak hölgyeknek Külön férjiüzletet kel­lett nyitni, mert elképzelhetetlen, hogy egy arab hölgy idegen férfi tár­saságában vásároljon az üzletben Allah malmai — ha lassan is — de Őrölnek. 0 0 0 Ogy látszik, a producerek a végső­kig ki akarják használni a „jövedel­mező témákat“. Nyilvánvalóan ilyen megfontolásból született meg a dön­tés, hogy elkészítik a Keresztapa III. című produkciót a Corleone maffia­családról. A film napjainkban játszó­dik le, Michael Corleone két fiáról és „családfáról“. szól. A . Keresztapa ül. forgatókönyvét Alexander Jacobs, a Francia kapcsolat 11. szerzője írta. Még nem ismeretes, ki lesz a film rendezője. Egy másik hír szerint készülnek a Poseidon kalandja U. részének for­gatására is, Az eset bonyolultabb, mert a forgatókönyvben valamiképpen fel kell támasztani a korábbi produk­ció — a forgatókönyvíró „elővigyá­zatlanságából“ — vízbe fúlt hősét. Hogy miért? Mert a producer jelenlegi jeit^ege ealakította. (pl) C oretta a kendőjére Íratta a neveket: Luigi Esposito Veronából, Steve Perkins Kanadából, Oleg Pervuhln Kijev bői, és egy Ifjú Tokióból (Japá­nul Irta rá a nevét a fehér fesz­tivé Ikendőre), B. S. Bahaar In­diából s még vagy két tucat név, megannyi találkozás, olykor csak egy mosoly és egy kézfogás, egy autogramcsere, vagy az együtt é- nekelt dal emléke, csevegések tolmács nélkül, kézzel-lábbal se­gített beszélgetések, vagy angolul folytatott viták emléke. Vajon hol van most a barna bőrű Coretta? Mée Geore^áhan él, vagy másho­vá vetette a sors kiszámíthatat­lansága? Az ő neve — Coretta H. — bekerült az újságíró note­szába Is. Ott, ültünk az Alexon, a szökőkútnál, egy Ír fiú dalát hall­gattuk. Long Keshről, az észak írországi börtöntáborről énekelt, ki tudja hányféle nemzet fiai nak. Az Alex volt 1973 nyarán a X. Világífjúságl Találkozó legkedvel­tebb. legzsúfoltabb találkahelye. Egy egész világ randevúzott Itt, a szökőkútnál, a tv-toronynál. Sokféle, olykor élesen vitázó, sőt szemben álló politikát képviselő fiatalok igyekeztek meggyőzni egymást, olykor virradatig ültek a szökőkút párkányán, s azzal bú­csúztak el egymástői, hogy majd a következő este folytatják. Hi­szen a viták sok téves felfogást oszlattak el és közös álláspontot kristályosítottak ki korunk min­denkit érintő kérdéseiben, azok­ban a problémákban, amelyekért a VIT valamennyi résztvevője ten­ni kívánt valamit: a békéért, az atomfegyverek eltiltásáért, egy más Jobb megértéséért,x a barát Ságért, az antiimperialista össze fogásért. ‘ S hogy az Alex, az NDK főva rosának ú] központja — az Ale xanderplatz — ahol egykor a ko ra középkori városfal külső sánc árka húzódott, valóban randevú hely volt, azt nemcsak a feled hetetlen fesztiváltalálkozők blzo nyitják. Tizenöt ifjú pár Itt fogú dott örök hűséget egymásnak a VIT idején: a Kongresszusi Csar nőkből az Alexra Jöttek esküvői fényképezésre. És a X. fesztivál utolsó napján, a látványos záróünnepség után az Alexon csattant a legtöbb búcsú csók: öt év múlva újra taiálko zunkl Az Alex őrzi azoknak az őt esztendővel ezelőtti feledhetetter napoknak az emlékeit. Ma Is tz a tér Berlin nemzetközi találka helye, s évente itt rendezik m . az újságírók szolidaritási taiálko zóját, Itt mindenki megfordu egyszer, aki Berlinben jár. Szá munkra az öt évvel ezelőtti X VIT tette az Alexot tgazán nem zetközivé. S amikor július 28-án Havannában megnyitják a XI. Vi lágifjúságl Találkozót, sok ezrer, majd innen, az Alexről küldik üd vözletüket az óceánon túlra, Ku bába — szolidaritásuk szavait és dalait a feszttválmozgalum immár harmincegy éve lángoló stafétájá val. RANDEVÚ AZ ALEXON

Next

/
Oldalképek
Tartalom