Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-07 / 45. szám

8 Kisgalérta címmel hasznos és jé köny­vet adott ki a Madács Könyv-és Lapkia­dó. Klára Kubicková megpróbálta végre marokba kapni a Dél-Szlovákiában élő vagy e iáihoz kötődő képzőművészeket. Azaz, mindenképpen hézagpótló alkotás, de talán épp ezért számos kérdőjelet ts ébreszt abban, aki kezébe veszi, elolvas­sa a bevezető szöveget és átlapozza ma­gát a könyvet is. A egyik nagy kérdőiéi mindjárt az idő­szerűség. A könyv hetvenhétben jelent meg, de legtöbb esetben a hetvenhár- rnas sőt $ korábbi állapotokat tükrözi. Ez persze meglehetősen bosszantó, külö­nösen olyan alkotók esetében, mint Nagy János, Kopócs Tibor, Nagy József és Bácskái Bája. Űk ugyanis elég gyakran lépnek a közönség elé és olykor az át­lagolvasó is többet tud. tudhat róluk mint amit a-; könyvtől kap. Másik és talán még súlyosabb kérdő- léié a könyvnek maga a névsor. Vajon milyen elvek és meggondolások alapján került bele a könyvbe az a tizennégy művész aki belekerült és miért hiányoz­nak mások? Hogy csak néhánv nevet említsek, Ec kert Sándor' Barla Gyula és Mells György nevét mondom hirtelen. De per­sze említhetném Csíi sálka Ottó, 'Sudotv sky István Zmotáfe Eioő. Bártfay Tibor művészetét is, vagv éppenséggel az Idő­sebbek közül Bártfay Gyulát, jakoby Gyulái Löffler ^lélát és Lőrincz Gyulát is. A bevezetőben papírra vetett gondo latok sajnos nem üszlázzák kellőképpen hogy tulajdonképpen kiket és miért is mutat be a könyv Talán a fiatalokat. Illetve fiatalabb nemzedéket, de ezt Is csak kozbevetőlegesen mondja. Es pér sze, igaz, hogy teljességre sem töreke­dett. „Munkánk nem készült — nem ké­szülhetett a tel|esség igényével,“ — mondja, de azt már nem árulja el. hogy miért. A fenti mondatot ez követi: „Egyelőre még nem foglalkozunk azok ka) a fiatalokkal, akik csak egy két éve végezték el a főiskolát, vagy pedig je­lenleg ts tanulmányaikat folytatják.“ Vagyis, az már bántja, hogy néhánv If jabb alkotó kimaradt de az érdemesebb művészek kimaradása fölölt elsiklik mintha nem is léteznének Persze, lehet hogy maguk az alkotók zárkóztak el a publikáció elől vagy ép­penséggel a kiadó szabta szőkébbre a keretet, de ha fgy volt, Klára Kubicková ezt mindenképpen jelezhette volna. A BAKUIM A NAGYGALÉRIÁIG Ez azért bosszantó, mert különben a művészekről alkotott véleményével, a névsoron belül mutatkozó rangsorolásá­val. egyes művészek kiemelésével mesz- szemenőleg egvet lehet érteni és mutat­ja, hogy nagyon is megbízhatunk KubiC- ková véleményében. Akad a könyvben néhány furcsa ráfo- gás, vagy éppenséggel egymásnak ellent­mondó tény is. így például: „Ezek a — többnyire fiatal — képzőművészek azon­ban nem eléggé ismertek a nagyközön­ség körében,“ — állítja Nos. ez az, ami fölöttébb vitatható tény, mégha igazat is kell adnunk a műtörténésznek abban, hogy a lapok riportjai, tudósításai nem helyettesíthetik a kiállító termeket Ko­pócs Tibor, Bácskái Béla, Nagy jános vagy mások Is elég gyakran szerepelnek az újságok hasábjain, olvkor neveiktől, alkotásaiktól visszhangzanak lapjaink, így hát sok mindent állíthatunk róluk csak éppen azt nem, hogy nem eléggé ismertek Néhol viszont az Ismeretei hiányosak hézagosak. Mert igaz ugyan, hogy lehet áe több galériánk, kiállítótermünk, a művészek is gyakrabban léphetnének a közönség elé, de annak aki alapvetésre szánja el maßät, lobban, behatóbban ke! lene Ismernie a fényeiket, Hogy másl ne említsek. Nyitra és Kassa fKoSicel ahol már kerületi galériák dolgoznak szín tén a délvidékhez tartozik. De ha ezt esetleg nem is vennénk figyelembe, azi már nem , hagyhatjuk említés nélkül, hogy például Érsekújvárotf fNové Zám- ky) időről időre rangos társaság állít ki. És az sem látszik egészen Igaznak, amit éppenséggel Rimaszombattal vagy Lévá­val [Rfmavská Sobpta, Levicej kapcso latban állít. Ellentmondásosnak látszik a Bácskái Béláról mondott néhány gondolata is. „ .. nagyfokú szigor, Igényesség önma­gával szemben," mondja Bácskái Bélá­ról. Nos, amikor ugyanezt Bartusz Györgyről, Kiss Sándorról vagy Szabó Erzsébetről mondja, Igaznak találjuk, viszont Bácskái Béla esetében nem. Ő ugyanis inkább ösztönös, indulatos (és jó hogy ilyen, és hogy ilyen Is van az alkotók között) művész. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint amit maga Klá­ra Kubiöková mond róla. íme:, „Sokan elvárták tőle a figurális kompozícióval való próbálkozást Is. 1973 — 74-ben fü- leki (Fllakovo) gyári éveire visszaemlé­kezve — megfestett egy Ilyen sorozatot. Próbálkozása nem hozta meg a várt eredményt.“ Nos, ügy gondoljuk, hogy ha valóban meg lenne benne az a bi­zonyos „nagyfokú szigor, az igényesség önmagával szemben," akkor mégha mennyire Is elkívánták tőle. hogy a munkástematikával Is mégpróbálkozzon, nem ment volna bele ebbe a számára zsákutcának bizonyult próbálkozásba. Ugyancsak Bácskát Bélával kapcsolat­ban mondja: „...a fiatalabb nemzedék­nek ő az egyetlen érett festőművé­sze, ; Nos, kinek? Igaz, ugyan, hogy elbűvölt néhány idősebb és fiatalabb al­kotót. de kik- azok, valódi művészek? Ez az, ami nem látszik egészen biztos­nak. Ami a könyv képzőművészeti anyagát illeti, azzal lényégében elégedettek le­hetünk Sőt, valójában nagyon Is örül­hetünk neki, hiszen Bartusz György, Kiss Sándor, Nagy János, Szabó Erzsébet és Bácskái Béla alkotásai olyan értékeket képviselnek, amelyek nemcsak a mi vi­lágunkban, hanem tágabb tereken is felhívlak magukra a legyeimét. Amit viszont ezzel az anyaggal kap­csolatban Is a könvv szemére kel' vet­nünk, hogy néhol nem kapjuk meg azt, amit elvárhatnánk, amt kész és csak bemutatásra vár így például Nagy Jó­zsef esetében bizony nem a legjobb és legsikerültebb alkotásokat .gyűjtötték össze Másutt, így például Turcsan Lász ló esetében, keveset és talán nem is a legérettebb alkotásokat kapjuk. És akad. — persze nem sok — egy két kiforrat lan munka Is a könyvben. * Mindezt egybe vetve a2t kell monda­nunk, hogy hasznos könyv és jó lenne, ha a jövőben újabb, átgondoltabb és gazdagabb album követné. Valabóíy úgy. hogy a Kisgalérlától eljuthatnánk, vagv legalábbis meg próbáik Áznának eljutni a Nagvgalériálg. NÉMETH ISTVÁN — SZOVJET ISKOLAZENEKAR ÁTÜTŐ SIKERE SZLOVÁKIÁBAN Az őszi zenei évad alkal­mából látogatott el hozzánk egy litván vonószenekar, fellépett Bratislavában és több más szlovákiai város­ban, s mindenütt átütő si­kert aratott. Az együttes hi vatalos neve M. K. Csiurlio- nosz. Ez egy konzervatóri­um vonószenekara, tehát is­kolazenekar ért el Szlová­kiában Ilyen nagy sikert, Moszkva példája nyomán Vilniuszban 1948-ban ala­kult meg a konzervatórium, melyre a zeneileg rendkívül tehetséges fiatalokat veszik fel. Ez az Iskola képezi ki a fiatalokat e zenei főlsko Iára. 1953-ban alakult meg az iskola zenekara, Szau- liusz Szondeckisz érdemes művész vezetésével. Az ts kolazenekarnafe megalaku­lása óta ' kitűnő sikereket ért el, a ^Szovjetunióban és külföldön. A Zenei Nevelés Nemzetközi Egyesületének 8. budapesti .konferenciáján is nagy sikert aratott. Ko­dály Zoltán, aki ott volt a koncerten nagy lelkesedés­sel beszélt a diákzenekar teljesítményéről. 1973-ban a zenekar Hollandiában tur­nézott és sikert sikerre hal mozott. A Herbert von Ka­rajan zenei versenyen a- ranyérmet nyert. Ekkor nyerte el a Litván SZSZK érdemes kollektívája címet. Végzettjeiből kerülnek ki a Litván Filharmonikusok Ka­marazenekarának tagjai. Ezt a zenekart i3 Szondeckisz tanár vezeti, akinek nagy nemzetközi sikerei voltak Luxemburgtól Kubáig. Én az egy ütieá:, nytlWít koncertjét néztem meg. a- - mikor vagy ötven diák vo nult fel a dobogóra lila a- gyenruhában hangszereik­kel együtt. Nyolc csellót számoltam meg, két diák ki­sebb volt, mint hangszere. De milyen precízen játszót tak, micsoda kidolgozott technikával, a közönséget szinte extázisba hozták. Öt litván népdal-variációval kezdték, majd két Grieg dal következett, aztán négv Rossi ni-kompozíció. Ezután Kutavacsiusz litván népdal variációja következett, majd befejezésül egy nagyobb Csajkovszkij-mű. A publi­kum őszinte tapssal jutal­mazta a szimpatikus együt­test. A CSSZBSZ járási bizott­-Ságénak képviselője Is kö­szöntötte őkel. Nagv sikéj' volt. Még egy megjegyzés. A Litván együttesitek kellett volna megnyitnia a oyitral őszi koncertciklust, de mű­szaki okokból nem tudtak Idejében megérkezni, így helyettük a Musica Aeter- na brattslavaí együttes nyi­totta meg az évadot. Ez a- zonban semmiképp sem volt ok arra, hogy a nézőtér fé­lig üres legyen, mert ez a kitűnő litván együttes és Szondeckisz professzor iga­zán nem érdemelte meg. Különösen Nyitrán nem, a- mely a diákok városa, ahol két főiskola is működik. Mártonvölgyi László A berlini rádió 1966-ban először rendezte meg a fia­tal tehetségek versenyéi. A győzelmei egy akkoriban még tanoncviszonyban levő borbélylegény, Andreas Holm sze­rezte meg. Egy esztendővel később már a „nagyok“ fesztibálján Indult és itt második lett. 1968-ban ismét 5 nyerte meg a fiatalok számára kiírt Aranymikrofont. Mindez elegendő kezdett sikernek tűnt ahhoz, hogy Andreas ének- és zenetanulmányokba kezdien. Két-há- rom évre visszahúzódott a nyilvánosság elöl, de 1972- ben újra győztesként tjint fel az NDK összes fesztivál- lain, versenyein. A német ifjúsági szövetség, az FDJ két díjjal is jutalmazta Andreas Halmot. Az egyik előadói díj, a másik az FDj külöpdíja volt. Egy évvel később a német televízió slágerstydiójának .Einmal im jahr /Egy­szer egy évben J dalversenyén első lett. Andreas számára az 1975-ös év nagyon /elentös. Ebben az évben készítette el második nagylemezét — Exkluzív címmel. Több rangos dalversenyben „startolt“ — nagy sikerrel. A Dresden ’75 nemzetközi dalfesztiválon har­madik díjjal jutalmazták -a Hol vagy? (Wo bist du?) cí­mű szerzeményét. Ugyanezzel a dallal a TV dalverse­nyében másgdik helyezést ért el. A Neues Leben ifjúsá­gi lap népszerűségi ranglistáján első lett 22 431 pont­Z ßenekese. 1976 ban hgrom kislemezzel jelentkezett. Ein Mäd­chen und ein Sommer (Egy kislány és egy nyárt a né­met rádió „Slágerrevű“ műsorában második lett. Az Un- sere^Piskothek című kislemeze a Slágermagazin-ban a legsikeresebbnek bizonyult. Az előadó Andreas Holm, Dieter Klemm és Willi Horn szerzeménye Varadero cím mel az év slágere leit. Holm a német televízió.és rádió könnyűzenei műsorai­nak rendszeres vendégei közé tartozik. Gyakran szere- tyPeF,a Schlagerstudio, a Schlagerkalendar, a' Musiktou risi Műsorokban. Fellépett már az Ein Kessel Buntes írevü-müsorban is. A NDR TV számára készített egy ön­álló TV-showt, „Meine Melodie“ címmel, Ma már nemcsak hazájában, hanem, külföldön is na­gyon jól ismerik lágyhangzású baritonját, kiváló ritmus­érzékét. A Fontana együttessel vendégszerepeit a Szov­jetunióban, kétszer Kubában. Lengyelországban, Svéd országban. Finnországban, Bulgáriában. Csehszlovákiában már több alkalommal énekelt. Mű- • vészi pályafutásának eddigi legnagyobb sikerét az 1977- es Bratislavai Lírán a szocialista országok versenyében érte el. Arany Urát'kapott a Hét alkony /Sieben mahl Abendbrot I előadásáért, , Andreas Holm az AMIGA lemezkiadó exkluzív éneke se. Eddig összesen 30 kislemeze és három nagylemeze jeleni meg Utolsó nagylemezén, diszkó felvételekkel je­lentkezik. kihasználva a stúdió adta lehetőségeket. Az új lemez dalait Arndt BAUSE. Walter KUBICZEK, Ger hardt SIF.BHOLZ komponálta és irta a szövegeket. Az említett nagylemez rima; Andreas — Holm — Disko - LP. A szerző felvétele -bogdány­PESZNYARI ÉS PLAMIA A szovjet rock-zene első számú képviselője a belorusz Pesz nyári együttes. Éyentq több mint hatszázezer néző hallgatja meg előadásait. A Melogytja hanglemezkiadó vállalat 10 mil­lió lemezt hozott forgalomba az együttes előadásában. A Pesz- nyari együttes sikere nem marad el a külföldi fellépéseken sem. Műsorukkal m^r De in ut#t koztak Lengyelországban, az Egyesült államokban, Franciaországban Magyarországon, hogy csak a legutóbbikat említsük Külön figyelmet érdemel a XI. VIT-en való részvételük, de ismerjük őket az idef Brati­slava! Líráról-Is Több hazaí vés nemzetközi fesztiválon része­sültek kiilötzféle elismerésekben. A csoport kilenc évvéí ezelőtt alakult. Kezdettől fogva fő célúkként belorusz népdaltTk-jfetdolgozásál választanák A nép­dalok „üt formában való feldrfgozása a szakemberek szerint teljes mértékben sikerült "áz együttesnek A műsor összeállt' tásjSra nagv'súfv? helyeznek-* Természetesen több salát szerze mépve is v^i4, a (csoportnak; de műsoruk lavarészét a népdal­feldolgozásaik njlsotják. Hírnevükhöz hozzájárultak a szólisták is föképpéft’ 'ÄWtolij Koseparov ínekes és Vlagyimir Mulavin az együttes vezetője aklneí "éneke tele exprésszionizmussai és férfiassággal. Míg a Pesznyart együttes műsorát a népdalok alkotják, ad­dig a Plsmta együttes repertoárja-modern szovjet dalokból áll. Sajátos előadáséról azonnal fel lehet Ismerni a Plamia együt­test. Saját szerzőkkel dolgoznak, említést „érdemelnek Érad- kin Szfljinszkij, Tulikoy és Hanok szerzők ök is, mint a Pesznyari együttes nagy sikerrel szerepeltek a XI. Világlfjú- ságl Találkozón. PAPP SÄNDOR ANDREAS HOLM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom