Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-03 / 40. szám
6 IM tMBSgggff-ggsgsa TßRK • S«Tt ••• . S.> ■ (palägyi) Az ökölvívás mikéntiéről és hogyanjáról meglehetősen megoszlanak a vélemények. Ennék az egyik legősibb sportágnak legalább annyi az ellensége, mint a híve, és sokan kétségbe vonják létjogosultságát. Különösen akkor borzolódnak jel a kedélyek, amikor olyan tragikus esemény következik be, mint ai ólasz Angelo jacopucci halála. Ha htnnl lehet a statisztikának, akkor a századforduló "óta Jacopucci volt a 700. ö kölvívö, akt mérkőzés közben elszenveded ütés következtében lelte halálát. A 29 éves öklöző haláláért — mint általában mindig — nem ellenjelét, az angol Alan Miniért terheli a felelősség, hanem a mérkőzésvezetőt és Jacopucci edzőjét. Nem első eset a profi ökölvívásban, hogy a szinte már magatehetetlen ökölvívót to vábbra is ütik-verik anélkül, hogy a mér- közésvezetö vagy az edző beavatkoznék. Sugar Ray Robinson, az Egyesült Államok egykori „csodabokszolója“ ts bíróság elé került egy alkalommal azzal a váddal, hogy mérkőzés közben halálos ütést mért ellenfelére, jimmy Doyle-ra. Robinson azzal utasította vissza a vádat, hogy az a mérközésvezetőt és Doyle edzőjét illetné, mondván: „Az edző olyan küzdelembe kergette tanítványát, amely számára eleve kilátástalan volt. Es amikor látta, hogy Doyle a mérkőzést mindenképpen elveszíti és nem tud megjelelő ellenállást tanúsítani, akkor sem dobta be a törülközőt. Ugyanígy bűnös volt a mérkőzésvezető, mert félbe kellett volna szakítania a mérkőzést. A bíró megkérdezte Robinsont, nem vette-e észre milyen helyzetbe hozta ellenfelét. „Nékem az a hivatásom, hogy nehéz helyzetbe hozzam ellenfelemet — válaszolta Robinson —, mert ha nem teszem, akkor 6 hoz engem, hasonló helyzetbe.“ Sugar Ray Robinsont a bíróság felmentette a vád alól, de nem ítélte el a mérkőzésvezetőt sem. Ezúttal a bolognai ügyész vádat emelt a mérkőzésvezető és Jacopucci edzője elleti, gondatlanságból okozott emberölés címén. A vádlottak padján ott lenne azonban a helye a profi ökölvívásból hasznot húzó vállalkozóknak ts, akik pusztán üzleti érdekből halálba kergetik „védenceiket“. ooo Ahol a sport pusztán üzleti érdek, azon sem lepődhetünk meg, hogy sportolókat, e- gyesületeket bocsátanak áruba, mintha egyszerű használati tárgyak lennének. Legutóbb erre a sorsra jutott az észak-amerikai profi jégkorong-liga egyik legpatinásabb csapata, a Montreal Canadians. Eddigi tulajdonosa, a whiskygyártással foglalkozó Seagram család — anyagi nehézségek címén — potom húsz millió dollárért eh adta a sörgyártással foglalkozó Molson társaságnak anélkül, hogy kikérte volna a játékosok véleményét, bár lehetséges, hogy azok nem járnak rosszul. Immár nem titok, hogy az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL anyagi nehézségekkel küzd. A válságot úgy szeretnék elkerülni, hogy be akarják olvasztani a jóval később indult, mindössze pár éve fennálló WHA profiliga legjobb csapatait, New England Whalers, a Quebeck Nordi- ques és az Edmonton Oilers együttesett. Távolról sem biztos azonban, hogy ezzel megoldódnak a problémák. ooo A profierkölcsökre jellemző Johann Cruyffnak, az Ajax Amsterdam és a holland válogatott, illetve legutóbb az FC Barcelona kiváló labdarúgójának esete. A nyáron visszavonult labdarúgó Spanyolországban tetemes adóhátralékot hagyott maga után, mintegy 2,7 millió dollárral tartozik a spanyol pénzügyi hatóságoknak. Cruyjf a Barcelonával történt korábbi megállapodására hivatkozva nem hajlandó fizetni, és valószínűleg vád alá kerül. Egy kori klubja csupán a tartozás kétharmad részét hajlandó kiegyenlíteni: Erre mondják, hogy a mór megtette u kötelességét... VÁROSÁBÓL A női magasugrás világcsücs tartója Sara Simeoni Veroná ban él, ugyanúgy mint egykor Shakespeare híres szerelmes párja, Rómeó és Júlia. Ott szó vögeti további terveit, melyek között bizonyára újabb csúcsok elérése is szerepel. Onnan u- tazott a nemrégi prágai atlé tikai EB-re is, ahol saját rekordjának beállításával (201 cm) Európa-bajnok lett. Igaz, felkészülésének utolsó napjait edzőjével Erminio Azzaróva) — aki egyben Jövendőbelijének is számít — együtt a forrnia! sportcentrumban töltötte. Ott csiszolgatta fantasztikus ugró formáját, melyet nemcsak a prágaiak tízezrei, de a tévéképernyő jóvoltából úgyszólván egész Európa megcsodálhatott Az az óriási fejlődés, amely az atlétikában 'az utóbbi évtizedben végbement, talán leg- szemléltetőbben éppen a magasugrásban mérhető le. A léc magassága egyre emelkedett. A legjobb női ugrók ma köny- nyedén visznek át olyan magasságokat, amelyekkel a férfiaknak nem is olyan régen még keményen kellett küzdeniük ... A prágai verseny Simeoni és az NDK-beli Ackermann (a volt vílágcsúcstartó, aki a világon elsőnek ugrotta át a két métert)' párharcának jegyében zajlott le. Az atlétikát kedvelő nézők számára bizonyára so káig emlékezetes marad a két atlétanő rendkívül sportszerű magatartása, emberi nagysága ahogy őszintén tudtak örülni a másik sikeres ugrásának Szinte buzdították egymást ú- |abb és újabb magasságok legyűrésére. Simeoni mondta közvetlenül a verseny után: — Az aranyéremhez éppen az Ackermannal vívott verseny segített hozzá. Ilyen ellenféllel szemben az embernek egyszerűen muszáj a maximumot nyújtania. Terveztem-e világ csúcsot? A 202 cm-t a verseny- bíróság a 199 megugrása után nem engedélyezte, mivel három centiméteres lécemelés ; szabályok szerint nem lehetséges, így csak a 201-es világcsúcs beállítása sikerült. De ezt önmagában is olyan fantasztikusnak tartom, annyira örültem az aranyéremnek, hogy a világrekord után nem is fájt a szívem. Ezúttal tehát a legújabb ugróstílus, a flop (a versenyző háttal viszi át a lécet) képviselője diadalmaskodott. De a klasszikus hasmánt-stílussal ugró Rosemarie Ackermannak is vannak még a szakemberek szerint tartalékai, így a párharc, melynek előreláthatólag újabb csúcsok „esnek áldozatul“ korántsem fejeződött be. Sara Simeoni 1953. április 19-én született Rieti városéban. Testmagassága 178 cm, súlya 60 kg, foglalkozása tornatanárnő. Az 1976-os montreali o- limplán ezüstérmes volt, a két következő fedettpályás EB-n (San Sebastian 1977, Milano 1978) már győzött. Persze, kezdő korától ő is megjárta a maga útját, nem egycsapásra vált bajnokká. 1971-ben az EB-n csak kilencedik lett 178 cm-vel, három évvel később 189 cm-t ugrott. Erminio Azzaro négy éve t- rányítja edzéseit. Megismerkedésük története azonban távolabbra nyúlik, talán romantikusnak is mondható, minden esetre méltó Rómeó és Júlia városához: Sara iskoláslány korában balett-táncosnőnek készült, egyszer azonban elvedő- dött egy atlétikai versenyre és autogramot kért az akkori o- lasz magasugróbajnoktól. A bajnok neve Erminio Azzaro volt... Erminio mondja tanítványa sikereiről: — Sara nagyon keményen edz. Fejlődésének nincs más titka. Sok-sok óra felkészülés, több ezer edzés, ugrás, évente 200 000 kilo gramm felemelt súly ... íme, a recept adva van ... (ml) RICHTER felvétele A „LEGRÁTERMETTEBB“ CÍMÉRT Az előző tanévben zajlott le a „Keressük a legrátermettebb szlovákiai felsőoktatási kart“ elnevezésű verseny, amelybe a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Kara is benevezett. A napokban értékelték az eredményeket,, és ezekből arra lehet következtetni, hogy a vegyészb .Ugatok ismét jó helyezést érnek el a versenyben. Háromszáz hallgató szerezte mega PPOV rátermettségi jelvényt. A SZISZa ■alapszervezet a testnevelési tanszék segítségével 109 sportakciót rendezett, négyet külföldi részvétellel, a vegyészballgatók szintén négy versenyen vettek részt külföldön. A hallgatók a Slávia SV§T sportegyesület telepének építőséből is kivették a részüket, 226-an pedig díjmentesen adományoztak vért. Oláh Gyula-VBKsssmrnésaimstsmm. .1 SPORTEMBER ÉS MŰVÉSZETPÁRTOLÓ Alapításától kezdve áll a Nyitrai Kerületi Képtár élén ßr. Stefan Valent. Munkássága már messze túlnőtte a regionális kereteket, sőt külföld dön is ismerik. A kiváló művészetpártoló a napokban töltötte be 70. életévét, s ebből az alkalomból több kitüntetésben részesült. Átnyújtották neki a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elismerő oklevelét, a járási nemzeti bizottság névéiben Farkas Gabriella al- elnök üdvözölte. Pavol Fodor, a járási pártbizottság tagja emlékérmet nyújtott át neki. Dr. Stefan Valent Nyitrán született, egyszerű családban. Nehéz körülmények között végezte el a jo^ got és ügyvédi pályára lépett. Szíve azonban mindig a képzőművészethez húzta, és amint módjában állt. megvalósította régi álmát: Nyitrán kerületi képtárat létesített. Fiatalkorában kiváló sportoló volt. Öt tekintik a nyitrai jégkorongozás atyjának, sokáig aktív játékosként is űzte ezt a sportágat. Ma is jó egészségnek örvend, és korát meghazudtoló fiatalos tiővvel munkálkodik a művészeti és sportélet szervezésén. Mártonvölgyi László ssa? c ■ i’-'" OKTÓBER 6., A CSEHSZLOVÁK NÉPHADSEREG NAPJA Helyszín: egy laktanya. A folyosón felharsan az ismerős füttyszó, s megindul a mindennapi élet. Reggelt torna. Egy srác elrohan a többiek mellett, és csak fut, fut. Az ezerméteres szakaszt 2,45 perc alatt futotta le. S jöttek a többi eredmények is. A négy, illetve a nyolc kilométeres terepfutás-verseny az ezred keretén belül, majd a kerületi, szlovákiai, végül a csehszlovák néphadsereg országos terepjutó-versenye. Egyik győzelem a másik után. Múcska Tibornak hívják. A csehszlovák válogatott ifjúsági futócsapatának a tagja, civilben lakatos a bratlslavat Juraj Dimitrov Vegyiművekben. Húszéves, a katonai alakulat SZISZ-alapszervezetének a vezetőségi tagja, párttagjelölt, újfalusi (Nová Dedinka) fiú, jelenleg katona. A század haladó hagyományait őrző helységben beszélgetünk. — Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal, s mikor? — kérdem. — Már igazán nagyon régen. Ügy, mint a többi gyerek, én is szívesen rúgtam a labdát. Tizennégy éves voltam, amikor a katonabátyám egyik levelében azt tanácsolta, jobban tenném, ha atlétikával foglalkoznék. Akkor már elég jól fociztam, mégis megfogadtam a tanácsát, s nem is bántam meg. Fél éven belül elkerültem az első versenyre, megszületett az első siker. Tibi Szlovákia Ifjúsági bajnokságán a 800 méteres távon a negyedik lett, a csehszlo vákiai mezőnyben pedig a megtisztelő hatodik helyet vívta ki magának. Sportberkekben felfigyeltek az új tehetségre. Tibi az első sikere■ után még nagyobb lelkesedéssel készült a további versenyekre, s örült, hogy sok Idősebb társát legyőzte. Benevezték öt a Csehország—Morvaország— Szlovákia közötti versenyre. — Ekkor kezdődött számomra a szomorú idő. Ereztem, hogy egyre jobban fáj a lábam. Fél évig állandó orvosi felügyelet alatt voltam, így a fentebb említett versenyről le kellett mondanom. Aztán a lábam más részein is jelentkeztek a fájdalmak, de meggyógyítottak, s most már másfél éve nem voltam orvosnál — kopogja le örömmel. Négy éve rendszeresen naplót vezet minden egyes napjáról. A legfontosabbakat jegyzi bele: mit csinált, hány kilométert futott le aznap, hol versenyzett, s milyen eredménnyel. Ezt is-a bátyja tanácsolta: „Jó dolog a napló, így Jobban tudod ellenőrizni önmagadat, könnyebben összehasonlíthatod az eredményeidet. Katonaság előtt, a téli felkészülési időszakban heti 120, összpontosításokon heti 180 kilométert futott le. A katonasághoz nem hozta el a naplóját, most nincs mit nagyon bejegyeznie, nekem is csak fejből sorolja fel az elért helyezéseit. — Betegségem után egy évvel már részt vettem a három országrész között kiírt versenyen. A 800 méteres távfutásban csak egy lépcsőfok választott el attól, hogy dobogós legyek. Majd ismét eltelt egy év, s Múcska Tibor szlovákiai bajnok lett. Jelenleg már négyszeres viselője a címnek. Az országos versenyeken két második és két negyedik helyet mondhat a magáénak, s bekerült a csehszlovák válogatott csapatba. Élete első külföldi versenyén, 1974-ben a bulgáriai ifjúsági tornán 1500 m-es távon harmadikként ért a célba. Azután már egymást követték a külföldi versenyek. Képviselte hazánk színeit az NDK-ban, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon. Naplójában a francia- országi versenyeket jelzi a legfeltűnőbben: a normandiai nemzetközi bajnokság kétszeres győztese: először 1976-ban, másodszor pedig tavaly februárban, a tényleges katonai szolgálat megkezdése előtt. Ezután jelölték az 1978-as Európa-baj- nokságra. — A katonai szolgálat miatt nem tudok rajta részt venni. Jelenlegi helyemen nincs sok lehetőség a sportolásra, felkészülésre, a versenyekre. Ezért indultam esélytelenül a csehszlovák néphadsereg 1977-es országos bajnokságán. Hátrányban vagyok a Dukla sportegyesület tagjaival szemben. Remélem sikerül bekerülnöm az ő alakulatukhoz, a- mtt jó eredményekkel szeretnék kiérdemelni. Igen, Tibi élete a sport. Egy lapra tett fel mindent. Vagy veszt, vagy nyer. XXX Több mint fél év múlt el azóta, hogy Múcska Tiborral utoljára találkoztam. A napokban rövid, de annál értékesebb hírt hozott számomra a posta: a csehszlovák néphadsereg 1978-as bajnokságán Múcska Tibor közkatona 4000 méteres távon 12:57 időeredménnyel a második helyen végzett. S ez többet mond mindennél. Borzi László SARA, RÖMEÖ ÉS JÚLIA