Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-03 / 40. szám
III. AZ ELSŐ LÉPÉS Hiller február 20-1 pruvukatfv beszédére a csehszlovák kormány március 4-én reagál, Milan Hodáa miniszterelnök ezen a napon a parlamentben kormánynyilatkozatot ter|eszt elé. melyben többek között ezeket mondja: — A birodalmi kancellár ér kijelentette, hogy Németország érdeke azon németek védelme, akik nem tudják saját erejük bői biztosítani más államok határain belül az általános em béri, politikai és világnézeti jogaikat. Nézetünk szerint ez nem vonatkoztatható a Csehszlovákiában élő németekre, mert ezekről nem lehel elmondani, hogy nem képesek önállóan blzto «ftani jogaikat. A diplomáciai „struccpolitika" iskolapéldája. Vajon Hod2a tényleg azt hitte, he úgy csinálunk mintha nem rólunk lenne szé, ezzel megváltuztatjuk Hitlerék célkitűzéseit? Nyilván ma ga a miniszterelnök sem nagyon hitt sa|át érveléseinek, mert a továbbiakban hangnemet változtatott: — A kancellár űr beszéde alapján, azonban mégis kelet kezhelne jlj olyan vélemény, hogy Csehszlovákiáról van szé. Ez országunk belügyeibe való beavatkozás lenne... A cseh szlovák kormány kijelenti, hogy állami tüggetlenségönket népünk minden eszközzel védeni fogja, ha ezt valaki veszélyez, tetné Mellébeszélés és harciasság vegyesen. Aki figyelmesen olvasta a miniszterelnök beszédét már sejthette, milyen lesz az e- samények végkifejlödése. Hitlerék persze nemcsak beszélnek, hanem tesznek is. Már- cius 12-én a kővetkező hír jelenik meg a csehszlovák sajtőban: „Megbízható forrásból tudjuk, hogy Németországban meg- alakult a szudétanémel brigád, jelenleg 9500 tagja van — főleg fiatal férfiak, akik Csehszlovákiából menekültek, mert Itt politikai törvénysértéseket követtek el. A brigád központja Chemnitzben (ma Kari Mari Stadt) van. Vezetéséről szakképzett katona, és SS-tisztek gondoskodnak. A legtehetségesebbe kel kémszolgálatra képezik ki, a többiek illegális röplapokat terjesztenek a csehszlovák határvidéken.“ Az események közben drámai fordulatot vesznek. Március első napjaiban erős német katonai egységek összevonását jelentik az osztrák-német határvidékről. Március 11-én az osztrák nácipárt vezetőt, Hitler utasítására, ultimátumát nyújtanak át Miklas osztrák szövetségi elnöknek. Követelik, hogy lépjen vissza Schuschnigg szövetségi kancellár és a kancellári tisztséggel bízza meg Seyss-Inqnartot, az osztrák nácipárt exponensét Amennyiben az elnök nem teljesíti az ultimátumnt, kilátásba helyezték a német hadsereg bevonulását. Bécsben lázas politikai és diplomáciai tevékenység kezdődik, a helyzet azonban reménytelen. Ausztria magára marad. Este Schuschnigg kancellár a rádióban nyilatkozatot mond, amelyben bejelenti, hogy engedve az erőszaknak, lemond. A hatalmat Seyss-ln- quart veszi át. Március 11-ről 12-rB a német hadsereg bevonul Ausztriába. Hivatalosan, az új osztrák kormány felkérésére. Érdekesség, hogy a táviratot, amellyel az osztrák „kormány“ katnnal segítségért fordult Hitlerhez Hermann Görlng, a né- f met légierők főparancsnoka diktálja Seyss-lnqurtnak, Berlinből Bécsbe. Egy önálló állam eltűnik Európa térképéről. Hitlerék megtel- lék az első lépést a germán vliághatalom megteremtése felé. SZÖVETSÉGESEK ÉS „BARÁTOK“ Ausztria bekebelezése után senkinek sem lehetnek kétségei a hitlerista Németország szándékai .felöl. Ez a lépés egyérlei- műén bizonyította, hogy nem a hisztérikus Hitler szópufogtú- tásairúl van szó, hanem a német militarizmus expanziójának realitásáról. Mindenki, aki egy kicsit értett a politikához, tudhatta. hogy hitlerék következő lépése Csehszlovákia ellen irányai. Az is világos volt, hogy az Ausztria lefoglalásával hátrányos stratégiai helyzetbe került Csehszlovákia csak szövetségeseinek támogatásával tudja megvédeni határait. Március 17-én jelenti a TASZSZ Moszkvából: A mai napon Litvinov külügyi népbiztos szovjet és külföldi újságírókat fogadott, és a következő nyilatkozatot tette: „A Szovjetunió azért lépett be a Népszövetségbe, hogy e- gyfittműködjön az összes békeszerető néppel. Országunk nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy hatásos intézkedéseket ajánljon a béke megvédésére. Ezt főleg a Népszövetség keretén belüli kollektiv biztonsági rendszerben látjuk, valamint a regionális szerződésekben. A Szovjetunió ezt a gyakorlatot követte, amikor szövetségi szerződést kötött Franciaországgal és Csehszlovákiával. Ezek a szerződések nem veszélyeztetnek egyetlen államot sem. ha nem lesz támadás.“ Utána a külügyi népbiztos kérdésekre válaszolt. Egy ú|ságtré a következő kérdést tette fel: „Amennyiben Csehszlovákiát megtámadnák és Franciaország teljesítené szövetségi kötelezettségét, a Szovjetunió ezt „szerződési esetnek“ teklntl-e és segítséget nyú|t-e Csehszlovákiának?“ Litvinov válasza egyértelmű volt: „Természetesen!“ Világos beszéd. Nem fgy a másik oldalon. Március 18-án a Foreign Office (angol külügyminisztérium) egy memorandumot nyújtott be az angol parlament külügyi bizottságának. A memorandum megállapítja: „.. . a német kormány kihasznál minden rendelkezésére állé eszközt, hogy a csehszlovákiai német kisebbséget a Birodalomhoz csatolja.“ Angliának ez esetben három lehetőség áll rendelkezésére: 1. Egy „nagy koalfciő“ létrehozása Franciaország és más államok részvételével az agresszió és az agresszorok ellen: 2. új kötelezettségek vállalása Franciaországgal szemben Tehát kijelenteni, hogy amennyiben Csehszlováklát megtá madják ás Franciaország teljesíti szövetségi kötelezettségéi Anglia segítséget nyújt Franciaországnak. Arra kell azon. ban gondolni, hogy ez tulajdonképpen közvetlen segítségnyújtást jelentene Csehszlovákiának. Ezért ki kellene kötni, hogy Frenoteorazág csak abban az esetben -teljesítheti szövetségi kBteleaettségeit, ha ezzel Anglia egyetért. Ez nyilvánvalóan egyedülálló politikai koncepció. Ugyanis Frap- claoraság csak abban az esetben volna köteles teljesíteni szövetségi kötelezettségeit, ha egy harmadik állam, ebben az esetben Anglia, erre engedélyi ad. Legegyszerűbb azonban a harmadik változat volt: „Nem veszünk magunkra semmilyen kötelezettséget. Az eredmény egyértelmű volt. Az angol parlament a harmadik lehetőséget választotta. Ezzel tulajdonképpen kiadta Csehszlovákiát Hitler kénye-kedvére. (Folytatjuk) I. A Komszomol a szocializmus aktiv védelmezője és építője Az összoroszországt Ifjúsági Munkás- és Parasztszövetség első kongresszusa (1918. okt. 29. — nov. 4.), melyen megalakult az 0- roszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség, abban a nehéz időben folyt le, amikor az ellenforradalmi e- rők és az intervenciós hadsereg támadása következtében a fiatal szovjet köztársaság háborús táborrá vált. E könyörtelen osztályharcban alakult, jött létre a Komszomol, s tagjai a polgárháború viszonyai között és a külföldi intervenciósok elleni harcban edződtek. A szocialista haza védelme a komszomolisták elsőrendű feladata volt. Az 1919. év elej-n a szovjetellenes koalfciő újabb széleskörű támadása bontakozott ki, mintegy 8 ezer kilométeres frontszakaszon. A szovjetföld ellenségeinek ütőerejévé a fehérgárdista , Kolcsak admirális vezette háromszáztízezres hadsereg lett. A párt kiadta a jelszót: „Mindent a Kolcsak elleni harcbal“ Április 24-én a pétervári komszomolisták azzal a felhívással fordultak az Oroszországi Kommunista ifjúsági S-övetség tagjaihoz, hogy védelmezzék a munkáskormányt. Er re a felhívásra aktivizálód tak Moszkva, Rijazln és más városok komszomolistái 1919. május 10-én a Komszomol KB bejelentette a komszomolisták első összoroszországt mozgósítását r> keleti frontra. A moszkvai Komszomol-szervezet erre a frontra tagságának egynegyedét (kb. 800 személyt), a pétervári pedig tagjainak egyötödét küldte. A Komszomol alacsony tagállománya ellenére Is, a keleti frontra körülbelül 10 000 fiatalt küldött. A komszomolisták erejükkel és odaadásukkal segítették a front megtörését minden területen. Az 1919-es tél elején Kolcsak fő erőit a Vörös hadsereg szétzúzta. 1819-ben a frontokon a' ' ’ helyzet újbői bonyolulttá vált, délről Gyenyíkin támadott, északnyugaton Jude- nics és Radzjanktn generális fehérgárdista csapata nyomult előre, melyet az észt fehérkatonaság és z angol flotta is támogatott Az ellenség Pétervárnak, a forradalom bölcsőjének közvetlen közelébe jutott Elkezdődött a párt, a szak szervezetek és a Komszo mól mozgósítása. A péter vári Komszomol-szervezc" tagjaiból 50 alakulat léte sült. A fiatal péterv' komszomolisták oldalán harcoltak más közigazgatási egységek komszomolistái is. MOTTÓ 1976. OKtÓBíR 29-án r>0 ávs A1HIAK, HOCY AZ ÖSSZOROSZ-ORSZÍGI ipjfcíoi mniKÍs-'ás íAn/.cziszövvTsÉc i. ixhoresszusiíh megalakult AZ OIKBZORSZÍGI KOMJ.TUllISTA Il'jfejÍGI SZÖVETSÉG, A KOMSZOMOL. MAGYARICS VINCE: A LENINI KOMSZOMOL DICSŐ ÚTJA A Judenics elleni harcban sok komszomolistú példátlan hősiességet tanúsított. A keleti és az északnyugati sikertelenségek után a fiatal szovjet köztársaság ellen folytatott „keresztes hadjárat“ szervezői mindent Gyenylkinre tettek fel. Had serege Oroszország leggaz dagabb területeit foglalta el és az intervenciósok segítségével megkezdték a Moszkva elleni felvonulást. Az év végére az ellenség Moszkvához ért. Az egész országban felhangzott a felhívás „Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen“. Ebben az időben (1919 október elején 1 tartotta Moszkvában az Oroszorszá gi Kommunista Ifjúsági Sző vétség II. kongresszusát, mely egész sor fontos kérdéssel foglalkozott. Felhívást fogadott el az egész világ munkásifjúságához címezve azzal a kéréssel, hogy tiltakozzanak a külföldi burzsoáziának Szovjet Oroszország belügyeibe való beavatkozása és az ellen- forradalom ellen. Nagy jelentőségű volt ezzel kapcsolatban a Kommunista Ifjúsági Internacionálé 1919. novemberében tartott alakuló kongresszusa Berlinben. A Komszomol kongresszusa — tekintettel a kritikus helyzetre — moygó- stlotta a Komszomol tagjait a déli frontra. Ezzel megmutatta, hogy a Komszo- molban szervezett ifjúság kész segítséget nyújtani a forradalom megvédésére. A déli frontra a Komszomol körülbelül 38 ezer tagját küldte ki, ugyanúgy, mint Kotcsak és Judenics ellen, itt is nagy létszámú Kom szomol-egység harcolt. Ezen egységek létrejötte a polgárháború idején tipikus jelenséggé vált. A Komszo mol a frontokon való részvételével bizonyította, hogv jogosan nevezik a párt harcos segítőtársának. A húszas év tavaszán az Imperialisták még egy támadást ■ Indítottak a szovjet állam ellen. Ehhez a burzsoázia, mint fő erőt a bur- zsoá földesúri Lengyelország Vrangel báró bandáját használta fel, akit á Krímben fogtak el. A Komszomol megkezdte tagjai harmadik mozgósítását e frontra. A komszomolisták az egységek és az alakulatok vezetőivé váltak, s politikai munkát végeztek a hadse regben. Sokan, mint pl. N. I. Krilov, I. S. Konyev és V. I. Csujhov később jelen tős hadvezérekké váltak. A polgárháború idején a harcban való hősies helytállásért kb. 14 ezer katonái tüntettek ki a Vörös Zászló Érdemrenddel, köztük 5203 komszomolistát. Mérhetetlen hősiességet tanúsítottak a komszomolisták a munka frontján is. Odaadőan dolgoztak a védelem megszervezésén, segítettek a kommunistáknak a haza szocialista építésé ben. A Komszomol sikere sen vizsgázott a fiatal szovjet köztársaság városainak és falvainak békés munkájában. Rendkívüli aktivitási tanúsítottak a komszomolls ták a kommunista szombatok szervezésében. Ilyen műszakot szerveztek 1919. június 21-én Pétervár VCborsz ki negyedének komszomolis tái, majd szeptember 14-én a moszkvai komszomolisták. A kommunistákkal közö sen a komszomolisták is ot! voltak az első sorokban az 1920. május 1-én megszervezett kommunista szombat munkálataiban. 1920. szép tember 4-én a Komszomol megszervezte az első össz oroszországi ifjúsági szom batot. Külön figyelmet ér demel a komszomolistáknak a haza forradalmi rendjé tett tevékenységük, ahol so kan, mint pl. G. Sornyikova, T. Tutyin, A. üvaszjov, Babahanov és S. Szamedodova életüket áldozták ■ szovjet hatalomért. 1928. február 23-án a Vörös Hadsereg megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Komszomolt a polgárháború éveiben tanúsított bátorságáért és hősiességéért a Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. A polgárháború és az -idegen katonai beavatkozás l- dején a komszomolistáknak kemény próbát kellett kí- állniuk, de becsülettel helytálltak. A komszomolisták és az egész szovjet Ifjúság tevékenysége nagymértékben hozzájárult a népgazdaság szocialista iparosításához és a szovjet társadalom szocialista építéséhez'. Ebben is példát mutatott, a Komszomol a haladó Ifjúságnak. 1926—27-ben Ifjúsági él- munkáscsoportok alakultak, egyszerre Moszkvában és más városokban. Az élmunkásmozgalom a munkához való új szocialista viszonyt és a munkásoknak a munkatermelékenység növelésére irányuló törekvését fejezte ki. Az élmunkásbrlgá- dok kezdeményezésükkel nagyban előmozdították a termelés fokozását. A Komszomol KB kezdeményezésére 1929. december 2—10-ig Moszkvában megtartották az élmunkásbrigá- dok első össz-szövetségi kongresszusát, V. V. Kujbl- sev a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács elnöke, a kongresszuson hangsúlyozta, hogy a „szocialista verseny és az élmunkásmozgalom az osztályharc sajáto -. formájává vált“ s e harcban a lenini Komszomol megbízható és hűséges segítőtársa a pártnak. A kiváló újítók e- rösltik a munkához való szocialista viszonyt. Abban az időben a Komszomol aktívan részt vett a szocializmus építésében. A komszomolistáknak az országépítés döntő területein való mozgósításával a Komszomol hatékonyan hozzájárult a szocialista népgazdaság alapjainak felépítésé hez. Jelentős feladatot töltött be a munkaerőállomány ’ elosztásában, az ifjúság hazaszeretetre való nevelésében és a kommunista párthoz való hűségének formálásában. 1931. január 21-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Vörös Zászló Érdemrendet adományozta a Komszomolnak, az élmunkásmozgalom és a szocialista verseny fellendítéséért, amellyel hozzájárult az ötéves népgazdaságié)- iesztési terv teljesítéséhez. A szovjet társadalom fgy méltányolta a lenini Komszomolnak a szocializmusa- lapjai felépítéséhez és az ifjúság nevelésében való részvételét. Jön a vadász ■ OKTOBER 7-EN ÜNNEPLI AZ NDK MEGALAKULÁSÁNAK 29. ÉVFORDULÓJÁT ■ AZ IDEI SZÜLETÉSNAP AZ ŰRHAJÓZÁS JEGYÉBEN Az idillikus környezetben, csodálatos hegyek koszorújában levő Rautenkranz felbolydult méhkashoz hasonlított. Ez volt eddig a legjelentősebb nap a 300 éves község életében: szinte mindenki a főtéren gyűlt Össze. Az 1380 lakosú falu ünnepelte Sigmund Jáhnt, az NDK első űrhajósát, aki 1937-ben Itt született. Egyszerű munkáscsalédból származik. Rendkívül fogékony, érdeklő gyermek lévén, az iskolában hamar bekapcsolódott az úttöröszervezetbe majd az tfjúkom- munisták mozgalmába. Faikenstetnben szakmunkásvizsgát tett: könyvkötőként dolgozott. 1955 ben jelentkezett az NDK néphadseregébe, ahol vadászrepiilövé képezték kt. Rendkívüli adottságának köszönhette, hogy 1968-ban a szovjet katonai akadémia repülőmérnöki szakára kerülhetett. Itt is hasonló akaraterőről, szorgalomról tett lanúbizonyságot: 21 tantárgyból 13 ötös és 8 négyes került végbizonyítványába. Az igazi próbára azonban csak most került sor: ő volt az első német, aki a világűrbe repülhetett. A felkészülés idején segítette az, hogy példás családi életet él. Erika Igazi társának bizonyult, aki két gyermekkel ajándékozta meg: Marina 1958-ban, Grit 1966- ban született, fiú — „űrhajós—utánpótlás“ — tehát egyenlőre nincs a családban. Sigmund [ähn a hosszú felkészülési időszak alatt sem mondott le kedvenc szórakozásáról, a vadászairól és a horgászásról Mindkettő rendkívül jó kikapcsolódást jeient számára. A könyvek is hú barátai — többek között Goethe „Faust"-ját az űrhajóra is magával vitte Sigmund Jfihn nevéhez fűződik annak a különleges „hivatalnak“ a vezetése is, amely minden bizonnyal bevonul a bélyeg történetébe — a gyűjtők nem kis örömére. Az űrállomáson „postahivatalt“ üzemeltettek. J8bn két borítékot pecsételt le az e célra készített szerkezettel — hiszen a súlytalanság állapotában még a postát bélyegzőnek is különlegesnek kell lennie. A bélyegző közepén az „Interkozmos“ felirat díszlett, fölötte pedig oroszul és németül — a felirat: „Kozmoszposta a Szojuz—Szaljuton végrehajtott közős szovjet—NDK űrrepülésről. Jáhn az űrből magával hozta ezt a lebélyegzett borítékot, amely minden bizonnyal egyhamar bélyegtörténett ritkaság lesz. Gorbatko, Bikovszkij. Jahn ás családtagjaik
