Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-03 / 1. szám
Nevek: Marcus E. 0. Eruaga, Tilahun Aredo, Sallam Abdul Rahim, And- ruatsou lasoulla, Adel Kodeih, Nkurumbih J. Sadig. Országok: Nigéria, Etiópia, Jemen, Ciprus, Libanon, Tanzánia. A nevek mögött egy-egy hazánkban tanuló diák rejtőzik a felsorolt országokból, akiket megannyi szokás, hagyomány köt még a múlthoz. S akik egy cél érdekében — hogy elvégezzék az egyetemet — élnek most hosszabb-rövidebb ideje hazánkban, hogy majd visszatérve elmaradott, vagy már a fejlődés útjára lépett hazájukba, maradéktalanul kamatoztathassák az itt tanultakat. Magukról és a hazájukban élő szilveszteri, újévi szokásokról foggattam őket a bratislavai malomvölgyi (Mlynská dolina) diákotthonban. NIGÉRIA ETIÓPIA Tilahun a Kaffa (Kávé) állambeli Jimmáből való. Szűkebb hazája Kaffa, a kávéról lett híres világszerte. Másfél éve tartózkodik nálunk Amikor leérettségizett több társával együtt falura ment tanítani szegény, írástudatlan embereket, s az ott végzett jó munkájának köszönheti, hogy ha zája külföldre küldte tanulni. Cseh Szlovákiát azért választotta, mert a már régebben itt tanult barátai sok szépet és jót meséltek neki rólunk és az egyetemek színvonaláról. — Nálunk jelenleg 1970-et írnak Az év tizenhárom hónapból áll. Minden hónapnak harminc napja van, csak az utolsó hónap ötnapos, s min den negyedik év — szökőév, és i- lyenkor az utolsó hónap hatnapos. Az újév szeptember elsejére esik. Augusztus harmincadikén szilveszterkor minden ház előtt tüzet gyújtanak. Esznek, isznak, mulatnak az emberek. Hogy mi ilyenkor a fő eledel? Tyúkot, bárányt vágunk és a tella nevű nemzeti italt isszuk. Újév napján jönnek a vendégek és mindenki hoz egy nyaláb friss, nedves füvet és azt szétszórja a lakásban. A fű nem lehet száraz, akárcsak a füvet hozó ember sem lehet idős, száraz. Ilyenkor mindenkinek italosnak, kissé spiccesnek kell lennie, hogy ez a jókedv az egész év folyamán ne hagyja el. A gyerekek házról házra járnak, eljátsszák nemzeti játékukat, a „wojehoje“-t, amiért pénzt kapnak. Ez szilveszter estéjén történik. De ezt csak fiúgyermekek játsz- hatják. Másnap, elsején pedig a lányok mennek kőszönteni, köszöntőjükért ők is pénzt kapnak, amiért ékszereket, csecsebecséket vesznek, Szeptember 16-án pedig már a hús- vétot ünnepeljük, ami nálunk még az újévnél Is nagyobb ünnep. JEMEN Sallam Dél-jemen fővárosából, A- denből érkezett négy évvel ezelőtt. Kilenc testvérét és édesanyját hagyta otthon. Csak a közben küldött fényképeken látta őket. azóta, amelyeket nekem is megmutatott. Érdekességként meséli, hogy a lányok arcáról már lekerült a fátyol, három éve nálunk is egyenjogúság van. Persze ennek az érvényrejuttatása még hosszú időt vesz igénybe. A fiatalok már elismerik az egyenjogúságot, de az idősebbek még mindig ragaszkodnak a múlt csökevényeihez, köztük a többnejűséghez. Családjukban gyakoriak voltaik a betegségek, ezért már Már Jemenben is lekerült a lányok arcáról a fátyol Marcus már négy és fél éve tanul hazánkban, és ez alatt az idő alatt még egyszer sem volt otthon. Nehéz volt alkalmazkodnia az itteni életmódhoz. A hideget, a havat csak nehezen szokta meg, de most mégis a- lig várja már, hogy hulljon a hó: szépnek, fenségesnek tartja az azelőtt ismeretlen telet. Azt mondja, ezekben a napokban már hazájában is „hidegebb“ van. A Szahara felől fúj a hideg, esőt hozó szél és +25—1-30 Cn fok körül lehet most náluk a hőmérséklet. — Marcus, mit gondolsz, hogyan zajlott le otthon a szilveszteri és az újévi ünnepség? — Nálunk az emberek erősen hiszik, hogy olyan lesz az év, mint a- milyen az első napja. Ezért mindenki igyekszik nagyon kedves, jó lenni. Ezen a napon a diákok sokat tanulnak, fölmondják a leckét, hogy ilyen szorgalmasak legyenek egész évben. Az ünnepeink mélyen vallásos eredetűek Persze ma már nemcsak vallásos, hanem társadalmi megnyilvánulási formál is vannak az ünnepeknek. Az emberek meglátogatják egymást, szórakoznak, nagyokat esznek, Isznak, a diákok csoportokba verődve kimennek a természetbe, kirándulnak. Marcus még azt is elmondja, hogy Nigériában angolul tanulnak a gyerekek az Iskolákban, 'de a falusiak — és sok esetben még a városiak Is — beszélik a kétszáz nyelvjárás valamelyikét. w Az esztendő első napján igyekszik mindenki nagyon jó lenni Etiópiában jelenleg 1970-ct írnak Adel és Chadia Bejrutban kötöttek házasságot Nálunk még nagyon kevés az orvos Éjfélkor csak egy gyertya ég minden házban kiskorában elhatározta, hogy orvos lesz. Ennek megvalósítása akkor még odahaza lehetetlennek tűnt, mivel orvosi egyetem nem működött. Ezért jelentkezett külföldi egyetemre. Hetvenötben azonban az anyjától kapott egyik levélnek nagyon megörvendett: többek között az állt a papíron, hogy megnyílt az orvosi fakultás. — A szilveszter Jemenben is hasonlóképpen zajlik, mint itt. Az esztendő első napjának azonban már más a programja. Ilyenkor az emJ berek elmennek a természetbe, falukra, s aki csak teheti a szabadban tölti ezt a napot. A gyerekeit maskarába öltöznek, ellepik az utcákat, köszöntőket mondanak. Szívese* lennék otthon ezen a napon, de ta* Ián majd a nyáron sikerül hazamea« nem. i CIPRUS Szlovákia főiskoláin vagy ötve*: ciprusi diák tanul. Közülük eggyel, Andrautsouval beszélgettünk. — Szilveszter estén — kezdi a csU, nos lány — együtt a család. Mi leg-' többször ilyenkor kártyázunk, várjulf az éjfélt. Pontban tizenkettőkor let oltjuk a lámpát, csak egy gyertya marad égve. Elénekelünk egy dalt,- köszöntjük és megcsókoljuk egymást; Elfelejtettem mondani, hogy ezen a napon kalácsot sütünk, amelybe előr zőleg pénzt teszünk. Éjfélkor felszeleteljük a kalácsot, s akinek a részében a pénz van, az biztosan boldog lesz, pénze lesz egész évben. Vannak családok, akik szilveszterkor vendégeket hívnak, együtt mulatnak, de a- zárt mindenki igyekszik szűk családi körben ünnepelni. Űjév napján pe-; dig csoportba verődött gyerekek járnak az utcán, betérnek egy-egy házba, verseket mondanak Pénzt, süteményt kapnak jutalmul. És nálunk nagyon fontos, hogy az egymástól távol élők üdvözleteket küldjenek egymásnak. Én is küldtem az otthoniaknak. LIBANON Adel Kodeth-t és feleségét épp vacsora közben zavarom meg szobájukban. A fiatal pár tavaly nyáron otthon, Beirutban tartotta esküvőjét. A- mikor Chadia szülei házát kereste Tripoliban, csak romokat talált. A környéket lebombázták. Hét testvérét és szüleit csak nehezen találta meg. Beszélgetés közben fényképek kerülnek ejő, ahol Adel családját látom egy apró, szépen feldíszített karácsonyfa körül. Chadia megjegyzi, hogy náluk nem a karácsonyfa alá teszik az ajándékokat, hanem a párna alá dugják, A Télapót, franciául Papa Noel-nek hívják. A szilveszter az újév hasonlóképpen zajlik, mint nálunk, csupán annyi eltéréssel, hogy az év első napján az emberek pénzt adnak egymásnak. Azt tartják, új év, új pénz. Oj pénzzel kell kezdeni az esztendőt. TANZÁNIA Nkurumbih-t tanulás közben zavarom meg. Öltözéke olyan, mint bármely más hazai diáké. Negyedéves orvostanhallgató. A faluról származó huszonhárom éves lány, ha csak egy, kicsit is mozdítja a száját, máris; megcsillannak szép fehér fogai. Falucskájukban a gyarmati iga alatt élő nép nem nagyon tudott időt szakítani arra, hogy szilvesztert és az újévet megünnepelje. Dolgozni kellett az év minden napján. Nkurumbih azt mondja, hogy országában szinte kizárólag csak külföldi és nagyon drágán gyógyító orvosok vannak, a- kikhez a szegények nem járhatnak. A bennszülöttek közül még alig tanulták ki néhányan a gyógyítást. Reá nagyon fontos, erkölcsi, emberi feladat vár két év múlva, amelynek szeretne eleget tenni. A csinos, vékony lány a fényképezés kedvéért gyorsan az otthonról hozott ruhába öltözik, abban díszeleg. XXX ti'i Ünnepekről, meghitt családi eseményekről, sorsokról esett szó a fentiekben. A beszélgetés menete minden esetben vidám hangvételű, kellemes volt, de titkon valamennyi üls szavából kiéreztem — főleg, amikor az otthoni eseményekre emlékeztek —, hogy bármennyire is jól érzik magukat Itt, azért legalább karácsonykor, szilveszterkor szeretnének családi körben ünnepelni, nemzett éte^ lükből egyet harapni. A kötelesség- tudat mindennél erősebb, a hatalmas távolságok anyagi és időbeli leküzdéséről nem is beszélve. Becsülettel kivárják a tanulmányi idő leteltét, mert tudják, hogy hazájukban szükség van a bennszülöttekből kikerült mérnökökre, orvosokra, szakemberekre. ZOLCZER JÄNOS foto: a szerző
