Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-03 / 1. szám

Mi vár ránk januárban? UGRÖSÄNCOK, HAVAS LEJTŐK A SZISZ-alapszervezetekben folynak a tagsági gyűlések, amelyeken kiértékelik a tavalyi munkát és a SZISZ II. kongresszusának határozatai alap- ján jóváhagyják az 1978-as év munkatervét. Már szinte hagyománnyá vált, hogy a sport-, tu­risztika és a honvédelmi rendezvényeknek a SZISZ minden alapszervezetének, minden pionírcsapatá­nak mnnkatervében megvan az állandó helye. Januárban a „havas“ sportok kerülnek előtérbe, de azért nem feledkezünk meg a többfokozatú versenyekről sem, amelyek az alapfordulókon, a járási és kerületi fordulókon keresztül az orszá­gos döntőkkel érnek véget. Januárban a pionírok különös figyelmet szen­telnek a pionírok téli sportversenyeibe besorolt versenyszámoknak. 1978. január 15-ig kell lebo nyolitani a síugrás járási fordulóit a Textiiák dí­jáért, majd a műlesiklást a Fecske, és a sífutás járási fordulóit a Kamarát díjáért. A legjobb egyé­ni versenyzők január végén Ruíomberokban sorra kerülő országos döntőbe jutnak. A pionírcsoportok jégkorongbajnokságait január 10-ig, a járási fordulókat pedig 1978. január vé­géig kell megrendezni. A zöld asztaloknál pedig a pionírok asztalite­nisz bajnokságai folytatódnak. A járási fordulókat egyéni számokban február 15-ig kell megrendezni. A csapatbajnokságokat 1978. február 10-ig kell le­bonyolítani. A járási pionírtanácsok már január folyamán előkészítik a sakk- és röplabda-bajnok­ság járási fordulóit, amelyek 1978. február 25-ig kerülnek sorra. A járások kézilabda bajnokságait január 20-ig, a kosárlabda-bajnokságot pedig 1978. január vé­géig rendezzük meg. A SZISZ járási bizottságai és a járási pionír­tanácsok közösen a Honvédelmi Szövetség járási bizottságaival megrendezik január végéig a soko- lovói honvédelmi rátermettségi versenyek járási fordulóit. Az asztalitenisz-bajnokság járási fordulóit a SZISZ járási bizottságai 1978. január 23-ig bonyo­lítják le. Az aránylag jó hóviszonyok a legtöbb járásban lehetővé teszik a SZISZ-alapszervezeteknek és a plonfrcsoportoknak, hogy megrendezhessék a sífu­tó-versenyeket. Már decemberben tájékoztattuk ol­vasóinkat arról, hogy 1978. február 5-én kerül sorra a jubileumi sítávfutő verseny: Az SZNP fe­hér nyomain. Ennek a versenynek mind a SZISZ- -tagok, mind a pionírok számára, a SZISZ SZKB megbízásából a Banská Bystrica-i kerületi SZISZ bizottság a szervezője. A jelentkező és nyilván­tartási lapok a SZISZ és a CSTSZ minden járási bizottságán megkaphatók. Akiket ez a verseny ér­dekel. sürgősen jelentkezzenek saját SZISZ-alap- szervezetükben. vagy pionírcsonortjnkban az ille­tékes SZISZ JB-én, vagy a CSTSZ TB-én, ahol ki­töltik nyilvántartási lapjukat és elküldik jelent­kezésüket a versenyt szervező bizottságnak: Stre- doslovensky KV SZM, Partizánska cesta, Banská Bystrica. 1978. január 15-én rajtol a főiskolás liga II. fordulója röplabdában, kosárlabdában, fiszásban — fiák és lányok részére egyaránt, és labdarfigás- ban, a versenyeket 1978. április 30-ig kell lebo­nyolítani. Január folyamén a főiskolások már készülnek a duklai távgyaloglás XIV. évfolyamára, amely 1978. 10—11. között kerül sorra a Svidník — Dnkla útvonalon és a Kis-Kárpátok téli túrája VII. év­folyamára, amely 1978. február 20—25 között ke­rül megrendezésre. Az Ipari tanulók síversenyének alapfordulóit 1978. február B-ig, a különböző versenyágak for­dulóit pedig 1978. február 22-ig rendezzük meg. A SZISZ középiskolai alapszervezetei 1978. feb­ruár 6-ig megrendezik a műlesiklás és sífutás a- lapforduléít. A járási fordulók 1978. február vé­géig kerülnek sorra. A sakk csoportbajnokságok alapfordulöit a kö­zépiskolás sakkjátékok keretén belül — 1978. ja­nuár 10-ig kell megrendezni, a járási fordulókat pedig 1978. február 20-ig. A televízió sikeres versenye a Felkészülni! Vi­gyázz! Rajt!, amely az SZSZK járásaiban már há­rom esztendeje szolgálja a honvédelmi és testne­velés népszerűsítését, január végén a döntőkkel ér véget, amelyeken a bratislavai körzeti nem­zeti bizottságok válogatott csapatai mérik össze erejüket. Az oktató-képző tanfolyamot sikeresen elvégző sí és síturísztika III. fokozatú edzők figyelmét fel­hívjuk arra, hogy a SZISZ SZKB januárban ismét pót-tanfolyamokat szervez, amelyeknek sikeres el­végzése lesz az eddigi minősítés jóváhagyásának alapja. Üj esztendőbe lépünk: 1978-ba, amelyben sor kerül dolgozó népünk februári győzelme 30. évfor­dulójának a megünneplésére is. Az egész testne­velési mozgalom ünnepi majd egységesítésének év­fordulóját is, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja és elnökének, Klement Gottwaldnak érde­me. Az egész világ fiataljai készülnek már a XI. Világifjfisági Találkozóra, amely idén nyáron Ku­bában kerül sorra. A szovjet fiatalokkal együtt ünnepeljük majd az Össz-szüvetségi Lenini Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 60. évfordulóját. Ezeknek a jelentős évfordulóknak és ünnepek- nek a tiszteletére az említetteken kívül igyekez­zünk még több sport és turisztikai és honvédelmi versenyt rendezni. JOZEF KOKOSKA, a SZISZ SZKB testnevelési és hon­védelmi osztályának vezetője Az évek fordulója a nagy visszapillan­tások ideje. Mi is visszapillantottunk a sport elmúlt nagy évére, és a sok kiva­ló eredmény főszereplői közül hármat választottunk ki, akik megérdemlik, hogy nevük piros betűvel kerüljön a sport nagy könyvébe.. älfeSi ______ A LEGYŐZHETETLEN TORNÁDÓ Juantorena gyakori vendég Bratisiavában, a képen autogramokat osztogat. Helexa felvétele Alberto Juantorena montreali két aranyérme után 1977-ben minden versenyét megnyerte. Jellegénél fogva két olyan különböző távon, mint a 800 és a 400 méter. Fantasztikus tel­jesítményi Juantorena versenyzésére jellemző a bátorság. Amíg a többi Ismert 400 és 800- as fűtő óvatos, biztonságos taktikával akar nyerni, addig a „Karib-tengeri tornádó“ nem követ semmilyen hagyományos receptet, sajá­tos módon fut: gyorsítja az iramot. Bárki más számára ez kockázatos, végzetes dolog lenne, ám Juantorenának ez természetes. Egy új, a magas, erős futótípus megtestesítője. A verse­nyen mintha nem is nagyon érdekelnék őt az ellenfelek, akiket egy kis túlzással mond va nem pontozással győz le, hanem kiütéssel Másfél évvel montreali fantasztikus győzelme után már nem tűnik meglepetésnek kettős o limpiai sikere azon a két távon, amelyet a modern atlétika fejlődésének kezdetén össze egyeztethetetlennek tartottak. A 400 és a 800 méteres futás irama, ritmusa és jellege 30 esztendeje annyira különbözik egymástól, hogy a világversenyeken csak a specialisták szá­míthatnak sikerre. Juantorena két győzelme az olimpián annyira meggyőző volt, hogy a szo­katlan kombináció egészen természetesnek tűnt előadásában. „Eddig egyetlen 400 méteres versenyemen sem kellett teljes erőbedobással futnom“ — nyilatkozta Montreal előtt. „Ezért próbálok szerencsét a kétszeres távon“. És azóta verhe­tetlen! Kétségtelen: a 26 esztendős kubai átlé- ta volt az 1977-es esztendő legjobbja. T. Stevenson, Alberto jó barátja, ökölvívó tömörséggel magyarázza Juantorena sikereit: „A Jó képességű nagy ember mindig legyőzi a Jó képességű kis embert...“ Tény: Juanto- rena 190 centimétere, hosszú léptei, a tenger­parti homokban szerzett erőnléte fontos sze­repet játszik sikereiben. A kétszeres olimpiai bajnok a rajt előtti izgalmak közepette is képes megtartani izmainak lazaságát, könnye­dén, látszatra minden erőlködés nélkül gyor­sítja az iramot, akikor, amikor mondjuk Bőit, Wohlhuter, Bryndenbach már alig-alig Jut le­vegőhöz. Juantorena nagyságát nemcsak fizikai képes­ségei határozzák meg. Néhány rövid év alatt nem egy akadályt kellett leküzdenie. Nem ad­ta fel például, amikor tehetséges Junior ko­sárlabdázó létére nem került be a válogatott­ba, vagy amikor sikerei kezdetén súlyos sérü­lése következtében fél évig tolókocsiban Járt. Juantorena áttételesen a kubai forradalomból meríti erejét kivételes eredményeihez. „A for­radalomnak köszönhetem, hogy én, a cukor­nádültetvények szegény gyermeke a sportra is gondolhattam, a forradalmi vívmányok bizto­sították számomra olyan feltételeket, hogy o- limpiai bajnok lehessek. Latin-Amerika többi országában is sok a tehetség, nemcsak a sport­ban, ám ezek nem fejlődhetnek, mert szinte senkit sem érdekelnek a szegény fiatalok. E- zekben az országokban a mindennapi kenyér biztosítása jelenti az első számú gondot az egyénnek és az államnak is. Juantorena kitüntetéssel végezte el a köz- gazdasági egyetemet. Az olimpia előtt lehető­sége lett volna elhalasztania államvizsgáját, de nem tette, diplomásként akart ott lenni a világversenyen. Így is történt. Szeret színházba és moziba járni, lelkesen tapsol a kubai éna* keseknek, együtteseknek. És semmilyen külön­leges tanácsot nem ad a fiataloknak: „Min­den sportsiker alapja az akarat, az edzéseken való fegyelem és a tanulás..Talán nei* véletlen, hogy hat esztendő alatt egyetlen ed­zést sem hagyott ki (a lengyel Z. Zabierzow- sky az edzője), és egyetlen percet sem késett az edzésekről. Csak ezeknek az összefüggéseknek ismereti után helytállóak igazán Stevenson tömör, lé­nyegre tapintó szavai. Igen, a jól felkészült nagy ember, mindig legyőzi a Jól felkészült kis embert... TOMI VINCE ■jm Az arany lábú DUDU Európa három legjobb bombázója: jobbról Dudu Georgescu, Vá- radi Béla ás Dieter Müller. Egyre becsesebbek a gólok a vil.ág labdarúgópályáin. Az arany lábú fiúk nemigen kényeztetnek el bennünket. Lassan már egy vér­szegény gól is eseményszámba megy. Éppen ezért minden elisme­rés kijár azoknak, akik ebben a gólszegény világban Is örömet sze- P reznek a szurkolóknak. Qlyanok­nak, mint Dudu Georgescu, a bu­I karesti Dinamo csatára, aki 47 góllal nyerte a France Football című lap góllövőversenyét az 1976 —1977. évi bajnoki évadban. Az aranycipős Dudu 47 gólja rekord az említett verseny tízéves törté­netében. Az ezüstcipőt Várad! Bé­la, a budapesti Vasas labdarúgó­ja nyerte 36 góllal. A bronzcipőt két labdarúgó érdemelte ki 34— 34 góllal: Dieter Müller az 1. FC Kölnből és Ruud Geels, az Ajax Amsterdam csapatából. Dudu Georgescu lábán valóban Jó gazdára talált az arany cipő. Ha az emlékezetem nem csal, idestova négyszer láttam a labda­rúgópályán. Legutóbb két évvel ezelőtt, amikor szintén Európa legjobb góllövője volt. Bukaresti kollégáim jóvoltából végignézhet­tem a Dinamo — Real Madrid BEK mérkőzést. Dudu remekelt, s nem rajta múlott, hogy az első | mérkőzésen elszenvedett 4:l-es ka- tasztrőfális vereség után a Dina­mo nem jutott tovább. Viszont fe­jelt egy remekbeszabott gólt, a- kárcsak a közelmúltban a jugo- szlávoknak az emlékezetes VB-se- lejtezőn. Vérbeli csatár, minden porciká- jával a góllövésre törekszik. Nem fél a kemény közelharctól, mint a csatárok Javarésze, bátran csín- bemegy, s ez a Jelek szerint kifi­zetődik. A bukaresti találkozó u- tán szerettem volna vele beszél­ni, de a kiesés miatt érthetően lehangolt volt, ezért most a kül­földi sajtóból származó Interjú a- lapján mutatom be olvasóinknak az újdonsült aranycipőst. Dudu Georgescu 1950. szeptem­ber 1-én született Bukarestben. Labdarúgó pályafutását a buika: resti Progresul csapatában kezd­te, 1971 óta tagja a Dinamónak, amely az idén kilencedszer sze­rezte meg a román bajnoki elmet. A válogatott mezét 29-szer öltöt­te magára, első aranycipőjét 1975- ben nyerte, amikor 31 alkalom­mal talált a hálóba. • Mikortól futballozik ver­senyszerűen? — Tizenkét éves koromban ke­rültem a Progresul labdarúgó is­kolájába. Addig csak televízió­ban láttam futballt. • Milyen legyen ön szerint egy középcsatár? — Mindenekelőtt legyen fele­lősségérzete. Az előretolt közép- csatár és a kapus játékát a szur­kolók különösen figyelik. Nagy felelősség terheli őket. Én ere­detileg a védelemben és a közép­pályán játszottam. Csak később lettem csatár. • Folytat-e speciális edzést? — Igen, az edző felügyelete alatt gyakorolom a kapura lövést minden helyzetből. • A társai játéka az ön támo­gatására épül-e? — Ez az ellenfél játékfelfogá­sától függ. Személy szerint a há­rom csatárral való játékra sza­vazok. Látványos és jő manővere­zést biztosít. Nem tartozom azok közé, akik szüntelenül ostromol­ják a kaput. Ha az embernek van két jó játékostársa, időnként passzivitást színlelhet, hogy aztán váratlanul kapura törjön és gólt érjen el. Ez a játék tetszik ne­kem. • Milyen helyzetekből adja a legtöbb gólt? — Ebben az idényben a gólok egyharmadát fejjel szereztem, bár a fejjátékomon még sok a javítani való. Eddig a ligában 135 gólt lőttem. • A válogatottban is olyan örömmel játszik, mint klubcsapa­tában? — Mióta Kovács edző Irányítja a csapatot, a válogatott is meg­állapodott. Az örömöm akkor lesz a legnagyobb, ha bekerü­lünk az argentínai VB-döntőjébe (mint ismeretes, a román csapat nem került be a döntőbe — a szerk. megj.). • A legemlékezetesebb góljai? — Tavaly Júniusban lőttem Brazíliának Európa válogatottján ak színeiben. • Annak is örül, ha nem ön, hanem társa a gólszerző? — Annáik is. Elvégre nem lőhe­tek egyedül minden gólt. VÉGÜL AZ ARANYCIPÖ EDDIGI NYERTESEI: 1968: Eusebio (Benfica) 42 gól 1989: Petar Zsekov (CSZKA Szó­fia) 36 1970: Gerd Müller (Bayern Mün­chen) 38 1971: Joszip Szkoblar (Marseille) 44 1972: Gerd Müller (Bayern) 40 1973: Eusebio (Benfica) 40 1974: Yazaide (Sporting Lisszabon) 46 1975: Dudu Georgescu (Dinamo) 31 1976: Sotiris Kaiafas (Omonia Ni­cosia) 39. PALÄGYI LAJOS AKIKET MEGCSODÁLTUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom