Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-16 / 20. szám

— Nagy élmény volt számomra. hogy ott lehettem Vlasttmíl Ehrenberger miniszter közelében, szót válthattam vele. És egyáltalán az Is nagy dolog volt, hogy ml, a szakma fiataljai Is kicserélhettük tapasztalatainkat. Volt mivel dicsekednem, hiszen a ml Iskolánk a legjobban felszereltek közé tartozik, a gyárrOl, már nem Is beszélek.

— Prágában jutalmat kaptál, de azt hallottam, hogy te sem mentél üres kézzel a fővárosba...

— Kis figyelmesség volt az ajándékom, egy magám készítette aprO bányászlámpa, de nagy érdeklődéssel szemlélte mindenki. Most már sokkal bonyolultabb szerkezetek elkészítésére Is képes vagyok. Sokat tanultam azóta.

A vas a mindene.

Igen. ez a rideg alapa nyag amelyből gépek, szer számok készülnek. „Vasascsaládban“ nevelkedett, é desapja karbantartó, és Zol gyermekkora óta ott sün dörgött körülötte, meg a gé pék között Amikor aztán a kilencedik osztályban szak mát kellett választania, a géplakatosság mellett döntött. Sokan csodálkozva fogadták: kitüntetett tanuló, érettségi után akár főiskolára is mehetne, miért ezt a szakmát?

— Tudom, hogy nem én voltam az első Jó tanuló,

Már hagyománnyá vált, hogy a minisztériumok kiértékelik az illető iparágban legjobb eredményeket elért fiatalokat. Az Energetikai Minisztérium legjobbjai között tavaly Prágában ott volt Ilko Zoli is, a vajányi (Vojany) hőerőmű harmadikos ipari tanulója is y

között

aki a munkahivatás mellett döntött, de megnyugtat, hogy egyre több kitüntetett tanuló jelentkezik az iskolánkba. Én nem látok ezen semmi különöset. A jó jegyért itt is ugyanúgy tanulni kell, mint a gimnáziumban. Persze a véletlenek sokszor hozzásegítik a diákot egy-egy jő jegyhez.

— Ezt olyan titkolódzón mondod, mintha már te is kaptál volna véletlenül kitűnőt ...

— Szereted a hivatásodat ez meglátszik jninden moz dulatodon. azon, hogy otthonosan mozogsz a műhelyben. Lehet-e azt mondani, hogy már ezzel a szeretettel magadban jöttél az iskolába?

— Nem. Abban, hogy szakmámat őszintén megszerettem. közrejátszottak a tanítóim, mestereim is. Tudom például, hogy a villanyszerelői szakma sokkal nagyobb köztiszteletnek örvend, mint az ón géplakatos szakmám, de én ezen csak mosolygok, mert nagyjából ismerem a villanyszerelők munkáját. Ök „csak“ az áramkörön be lül mozognak, a ml munkánk sokkal színesebb, sok rétflbb. Általában a „sem miből“ indulunk — ez lehet egy fémlemez, vasrúd —, de hogy mi mindent lehet belőle „eszkábálni“, azt talán fel sem lehet sorolni.

— Egy hónap múlva megkapod a mesterlevelet, és bizonyára nagy terveid vannak az azt követő időszakra.

— Jelentkeztem a klrály- helmeci (KráT. Chlmec) esti ipariskolába, és ha felvesznek, akkor bizony még öt évig koptatom majd az iskolapadot. A mi iskolánk mellett csak két év múlva nyílik hasonló iskola, és én nem akarok várni. A gyárban még nem tudom, milyen kollektívába kerülök, de ő szintén szólva, jobban félek a beilleszkedéstől, mint ma gától a munkától. Az if meglehet, hogy itt maradok az iskolában másik két végzős társammal együtt, hogy megtanítsuk az elsősöket a- zoknak a gépeknek a kezelésére, amelyeken eddig csak mi hárman dolgoztunk a mester vezetésével.

Zoli aktív SZISZ-tag, de mint mondja, még nagyon sok a tennivaló az ifjúság; szervezetben ahhoz, hogy a kívülállók is azt mondhas sák, ez jó SZISZ-szervezet

— Sok munka vár rám is, de szívesen vállalom. Mosí kezdtem csak élni, s azt hiszem, hogy nem vállaltam teljesíthetetlen feladatokat, csak annyit, amennyinek 8 megvalósítására egy mai IS éves, fiatal képes.

3H

m

j

» I >

...Vjvö

I •

Hozzászólás az ötösök című cikkhez

í %' 4~ ;

A pedagógiában általában a legfontosabb a gyermek, kér sőbb az ember. Sokat tudjon, legyen okos, és sajátítsa el úgy a szakmáját, hogy alkotó módon, felelősséggel és kedvvel művelje. Nekünk, pedagógusoknak talán legfőbb célunk a boldog alkotó emberré nevelés.

Ha jó a pedagógus, a diák nem túlterhelt, ha kiegyensúlyozott a tanító, a gyerek sem ideges az órán, a rossz tankönyveket pedig azzal ellensúlyozhatjuk, hogy érdekesen tanítunk. Tudom, hogy kevesen hisznek nekem, de még ma is nagyon sóik a vérbeli, vasfegyelmet megkövetelő, de mindamellett végtelenül türelmes tanító. Sajnos, ezeket a „tantárgyakat“ a mai tanítóképzőkben nem oktatják.

pí-* irma, tanító

Varga László

ÚJABB TRANZIT GÁZVEZETÉK ÉPÍTÉSE ELŐTT

A Hydrostav dolgozói az elmúlt évek során olyan hatalmas ipartelepeket építettek lel, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a vágsellyei (Sala) Duslo, a trineci vasgyár, az A-l atomerőmű, a bratislavai Slovnaft petrolkémiai kombinát, a tranzit gázvezeték és mások.

Felvételünkön Grajza Jön hegesztő kollektívájának egy része

Hydrostav ápitt ma Jas- lovské Bohunieén a V—1 és V—2 típusú atomerőmüveket, és a kréfovál és a Gaböíkovo — Nagymaros vízi erőmű építésével visszatér e- redeti küldetéséhez. Dióhéjban az lenne az üzem több mint negyed évszázados története, amelyre büszkék lehetnek nemcsak a Hydrostav, hanem az egész szlovák építőipar dolgozói.

A -legközelebbi és legfontosabb feladat tehát a dunai víz- mürendszer megépítése, de u- gyanakkor hamarosan megkezdik a tranzit gázvezeték harmadik ágának, az ún. „konzorciumnak“ az építését. A csővezetékek építése külön fejezet a vállalat történetében, ezért elevenítsük fel egyes szakaszait.

A sor elején a Barátság kő- olajvezeték áll. A Hydrostav dolgozói itt szerezték az első tapasztalatokat a földalatti csővezetékek építésében. S bár a vezeték első ágából csak a- ránylag rövid szakaszt építettek, megállták a helyüket. E- zek után újabb feladatokkal bízták meg őket a vezeték második és harmadik ágának építésén, és a Hydrostav Időköz ben hazánk legnagyobb löld alatti csővezeték építője lett.

Minden ú] építkezés egyúttal a munka korszerűsítésével és tökéletesítésével járt. A vállalat dolgozói menet közben tanulták meg a csőlerakást. Újításokkal, ú) technológiák alkalmazásával gyorsították és könnyítették meg a munkát. A tranzit gázvezeték elsk ágának építésén, például a korábbi szökéstől eltérően már a bázison Ikerpárokba hegesztették a csöveket, és ezzel lényegesen meggyorsították a csövek lefektetését. Az Ikercsövek szállításéhoz természetesen speciális tehergépkocsikra volt szükség, de ők ezt Is megoldották.

A gázvezeték második ágának építésén még ennél Is tovább mentek. Az ikerpárok hegesztésénél ú) módszert vezettek be, amellyel 55 percről 35 percre csökkentették az 1220 milliméter átmérőjű csövek hegesztésének Idejét, és csökkentették a munka közben keletkező zajszlntet Is.

Még nagyobb megtakarítást értek el az új hegesztőpálcák alkalmazásával, amelyeket a

bratislavai Hegesztési Kutatóintézet segítségével fejlesztettek ki. Ezzel hazai termékkel helyettesítették az addig a tőkés országokból Importált hegesztőpálcákat. Ezért az ésszerűsítő javaslatért Mikulás Lip- sk? kollektívája a távolsági csővezeték részlegéről második dijat kapott a RÁCIÓ “77 kiállításon, ugyancsak ezüstérmet a ZENIT országos kiállításán és első helyen végzett reszortjában az anyag-, energia- és munkaerőmegtakarlté- sért folyó országos versenyben. Ráadásul minden munkát kiváló minőségben végeztek el.

Eddig csak a sikereket soroltuk, és csupán a beavatottak tudják, mennyi fáradozás, veríték volt ezeknek az ára. Falán még emlékeznek rá, milyen kárt okozott a hosszan tartó esőzés 1970—77 telén a mezőgazdasági termelésben De, hogy mennyi kellemetlenséget okozott a szélsőséges i- dőjárás a tranzit gázvezeték építőinek, annak csak ők a megmondhatói. A munkagépek beragadtak a sárba. A Kis-Kár- pátokban roppant vigyázni kellett, hogy a sziklék meg- bolygatásával nehogy megsértsék a vezeték első vonalát. A síkságokon a folyamkavics és

a futőhomok nehezítette meg az építők munkáját. Alig ásták kt az árkot, márts beomlott. Ha minden hátráltató tényezőt összevetünk, akkor habozás nélkül kalapot kell e- .nelnünk a csővezeték építői e- íőtt.

Minden rosszban van azonban valami jő Is. A Hydrostav dolgozói okultak a hibákból, szinte nap mint nap gyűjtötték a tapasztalatokat, és ezek most jól jönnek, mert hamarosan megkezdik a tranzit gázvezeték harmadik igának építését. Erről volt sző a március végén megrendezett munkaértekezleten Is, amelyen

megismerkedtek a vezeték har- , madlk ágának, vagy ahogy ök nevezik, a TPK-nak (Tranzitn? plynovod konzorcium) építésén rájuk váró feladatokkal,

A TPK átmérője a szovjet- csehszlovák határtői egész a breclavl kompresszorállomásig 1220 milliméter lesz. Innen 1000 milliméteres vezeték megy tovább az NSZK felé és egy 700 milliméteres ág Ausztrlá- ; ba. A Hydrostav az egész ve- f zetékbő! 285,8 kilométert épít i meg, némely tekintetben az e- I lkzőektől eltérő műszaki meg- {. oldásokkal. Ennél például a 12 | méter hosszúságú helyett 18 i méteres csöveket alkalmaznak.

Másik, és talán még ennél is lényegesebb eltérés: ezúttal más anyagból készült csövekkel dolgoznak. Az X—70 típusú csövek fala vékonyabb az X—60-énál, de lényegesen szilárdabb, viszont ezeknek az alkalmazása kb. 50 ezer tonna acél megtakarítását Jelenti, amt ft mintegy 100 kilométer hosszú csövet Jelent. Az új csövek alkalmazása természetesen a hegesztésben Is ú) technológia és ú) begesztőpálcák alkalmazásét teszik szükségessé. A Hydrostav dolgozói azonban . mér erre Is felkészültek.

A folyóka: eddig a magasban ívelték át a csövek, ezűt- j tál a mederbe vágott árokba, j betonba ágyazva fektetik le ő- ^ két. A vezeték 14 folyót szel | át, ebből tizenkettőt az 1220 milliméteres vezeték.

Sok kérdés vár még megoldásra, de a Hydrostav csőépt- tőinek tapasztalata szavatolja, j hogy ezzel a feladattal Is si- ( kérésén megbirkóznak. Nem a- karnak semmit sem a véletlen- í re bízni, ezért először megépítenek egy 7,5 kilométer hosz- j szú kísérlett szakaszt; ki akar- . Iák próbálni a képességeiket.

De nemcsak azt. Az Itt szerzett tapasztalatokat megosztják azokkal a vállalatokkal, amelyek szintén részt vesznek a TPK tranzit gázvezeték épt- í tésében. Mert a cél közös: ml- ; előbb elkészüljön e kulcsfontosságú mű.

STMSLAV MACEJKA A szerző felvételei

Véleményem1 szerint nagyon sürgős feladat, hogy megoldjuk a korszerű, magas szintű pedagógusképzést. A korszerű alatt nemcsak a modern felszerelést érteim Ez Is fontos, de nem minden. Lehet írásvetítővel Is korszerűtlenül, rosszul tanítani, és a hagyományos kréta is eredményezhet magas színvonalú tanítást.

Korábban a tanítóképzés Jó- .

, részt a pedagógia-pszichológia I szakos tanárok kezében volt. I Űk valamennyi alsó tagozatos tanítójelölt oktatását Integráltan fogták össze és figyelemmel kísérték három évi fejlődését. Ma szaktanárok készítik fel az egyes tárgyak tanítására a jövendő tanítókat, és természetesen ez esetben a tantárgy szempontjai az uralkodók. A hallgató egész szakmai fejlődését, pedagógus személyiségének alakulását egyik szaktanár sem érezheti Igazán feladatának. Vajon ez a képzési rend nem a tantárgy-szemléletű tanítót alakítja csak ki?

Ml a véleményem a diákok igényességéről?

Igényesek, de ezt is, mint minden más tulajdonságukat nekünk, tanároknak kell kinevelnünk, fejlesztenünk. Azzal is kell számolnunk, hogy a szülőknek erre egyáltalán nem jut idejük, vagy csak nagyon kevés.

Belőlem Is nemsokára tanító lesz, de már most tudom, hogy úgy, ahogyan a munkásoknak a gyárban, nekünk tanítóknak Is kell keresnünk az újat a pedagógiában. És azt természetessé Is kell tenni. Persze a kísérletezés tárgya a pedagógiában sem lehet bármi, nem azért van rá szükség, mert az most divat. A pedagógiában a kísérlet csak pozitív lehet, mert a gyereket nem szabad megkárosítani. És nemcsak az új keresésére, hanem a fennálló problémák megoldására kell törekednünk.

Pálkovács K. Nitra

r imm hazánk legjobbjai