Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-22 / 47. szám
Ä NAGY OKTÖEERISZOGIAIISTÄ- ÜJ KORSZAK HAJNALA iiiiiiin ill ii L/ c»i I. A DIADALMAS SZOVJET 6A2PA8AG 1. A íiemzeti jövedelern növekedése 1917 1940 2. Az ipari termelés növekedése 1917 . in^n 197B 3. A mezőgazdasági termelés növekedése 1977íterv/ 1.4 1 1913 1940 4. A beruházások ötéves tervenként milUárd rubelben m z emberiség sursát alapvetően f* a társadalmi viszonyuk alakuL* lása, ffflődése határozza meg. ff Korunkban olyan világméretű társadalmi őtalaknlás zajlik, amely- nek lényege a túlhaladott tőkés rendszer szocializmussal történő felváltása. Ez a folyamat hatvan évvel ezelőtt történelmi fordulóponttal kéz- dődött: a Föld egybatodán létrejött a történelem első munkás-paraszt hatalma, amelynek léte és fejlődése meghatározó jelentőségű az emberi haladás számára. A Nagy Októberi Szocialista Fórra- dalom győzelme alapvetően megváltoztatta a világ proletariátnsa és a nemzetközi burzsoázia harcának feltételeit. A szocializmus legelső államának, a Szovjetnniónak a megalakulása ugyanis módosította a nemzetközi erőviszonyokat, új helyzetet és lehetőségeket teremtett a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. Olyan új rendszer főtt létre, amely gyökeresen megváltoztatta az emberiség sorsának alakalását, megnyitotta az utat, amely világszerte elvezet a kizsákmányolás meg- szSntetéséhez, a dolgozó néptömegek hatalmának megteremtéséhez. A Nagy Október által megjelölt ú* ton haladva gyökeresen átalakult az első sikeres proletárforradalom hazájának arculata, népeinek élete. Az elmaradott Oroszország helyén, a fejlett szocializmus felépftésével a világ élen járó társadalmi rendszere és gazdasági ereje jött létre. fOktóber hazájának természetes éltető eleme, hogy az összes rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőt a dolgozó nép szolgálatába állították. Az emberiség puszta léte szempontjából is alapvető jelentőségű az a tény, hogy a szocialista Szovjetunió, élen járva a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődésben, megteremtette azt a katonai erőt Is, amely mindenkor képes volt hathatós védelmet nyójtani a szocialista hazának. A Nagy Október történelemformó- 16 ereje kifejezésre jut abban Is, hogy a szovjet állam létezésének kezdetétől szilárd és hathatós támaszt nyújt a kizsákmányolás ellen küzdő embereknek, a gyarmati elnyomás ellen küzdő embereknek, a gyarmati elnyomás megszüntetéséért, a nemzeti függetlenség kivívásáért harcoló népeknek. A meghatározó erő A szovjethatalom győzelme közvetlen példát mntatott, léte ösztönzést, segítséget jelentett a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság oiegterem- tésében. S ha a ni proletárfaatal- nnnk nem Is tudott fennmaradni — mert összefogott ellene minden rendű és rangú külső ée belső ellensé- go — ezellene évtizedekig erőt adott • küzdőknek, bátorítást a esügge- dőknek, e éltette o szabadság reményét. A Vörös Hadseregnek n fasUnns lelőtt aratott győzelme kedvező feltételeket teremtett hazánkban és Bn- répo, Azsle több más országábaa ebhez, hogy a mankások és parasztok sikerre vigyék a népi demokratlkas forradalmat, megdőntsék a kizsákmányoló osztályok hatalmát és bátyába létrahozzák a népi. damokratfkns rendszert. A három földrészre klter- fodő ssociallste világrandszer létre- föttében sebe al nem évüld szerepe van a SzovfelnnlŐnak. A Szovjetnnlő nélkülözhetetlen, önzetlen segítséget nyújtott a fasizmns Igája alól felsza- badnlt országoknak a gazdaság új|S- épftéséhaz, a néphatalom megszllár- dftásáboz és a szocialista Irányi társadalmi változások klbonlakeztatásá- hoz. A nép élni tudott a felszabadulás adta lehetőségekkel, s testvé ri szövetségben a Szovjetunióval, elindult a nemzeti függetlenség és a társadalmi felemelkedés történelmi útján. A szocialista világrendszer országainak gyorsütemű fejlődése, a dolgozó tömegek életkörülményeinek szüntelen javítása, a szocialista demokrácia ‘kiterjedése fényesen bizonyltja a szocialista társadalmi rendszer sorsformáló erejét. A szocialista világrendszer tevékeny részese, sőt meghatározó ereje a világforra: A legtöbb fejlődő országban a kommunista pártok vezetik a társadalmi haladásért folytatott küzdol- inet. Latin-Amerlkában olyan barc- kommunista pártok működnek, 'mint a földrész első szocialista államában, a Kubai Kommunista Párt, az argentin, az arnguayi. a chilei, a perui és más testvérpártok. A latin- -amerikai földrész haladó, demokratikus irányzatának mozgatóerejét a kommunisták jelentik. Afrika több országában, mint pl. Angolában, Mo- zambikban, a Kongói Népi Demokra. tikus Köztársaságban a nemzeti demokratikus erőket tömörítő mozgalmak TÖRTÉNELMI SORSFORDULÓ dalmi folyamatnak. Politikai, erkölcsi, anyagi támogatást nyójt a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom harcához. Politikai és gazdasági súlyának, katonai erejének növekedése pedig rá- kényszeritette a tőkés világrendszert a realitások, a békés egymás mellett élés elfogadására A szocialista vi' lágrendszer ereje és politikája mindinkább meghatározó tényezője az emberiség sorsa alakniásának és nélkülözhetetlen támasza a társadalmi haladás és a békéért küzdő erőknek. A FORRADALMI MOZGALOM MAGVA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új szakaszt nyitott a nem- zetközi kommunista mozgalom, korunk legbefolyásosabb, legdinamikusabb fejlődő erejének előrehaladásában. E történelmi sorsforduló nyomán jött létre a nemzetközi kommunista mozgalom, alakultak meg a kommunista pártok világszerte. A világ társadalmi, politikai arculatának gyökeres átalakulásával együtt fejlődött és változott maga a kommunista mozgalom is; míg 1918-ban 10 kommunista párt működött, addig ma a Föld több mint 80 országában tagjainak száma megközelíti a 60 milliót. A Szovjetunió Kommunista Pártjának, mint a nemzetközi kommnnista mozgalom élenjáré osztagának, a szocialista, a kommnnista építés vezető e- rejének gazdag tapasztalatai kimeríthetetlen forrásul szolgálnak a nemzetközi mnnkősroozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak számára. A kommunista és munkáspártoknak meghatároző szerepük van az imperializmus ellen küzdő különböző osztályok. rétegek, törekvések egyesítő forradalmi folyamatok kibontakoztatásában. s 8 progresszív erők összefogásában. A tőkés országokban a komnlnnisták vezette társadalmi politikai harc eredményei, a munkásosztály demokratikns vívmánya a kommunista pártok megnövekedett erejét mutatják. Több gazdaságilag fejtett tőkés államban, fgy Olaszországban. Franciaországban és Finnországban a kommnnista párt tömeg- párttá, az ország jelentős politikai tényeződévé vált. A marzlsta-leninista pártok a tőkés világban szinte mindenütt olyan politikai erőt képvisel- aek. amellyel a burzsoáziának mind ■ bel-, mind a külpolitikájában számolnia kell. marxista-leninista elveket vallanak és kialakították a szocialista perspektíva programját. Ázsia egy sor országában szintén jelentős befolyással rendelkező politikai tényező a kommunista párt. A világ szinte valamennyi térségében felfelé ível a kommnnista mozgalom. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története elválaszthatatlan a proletár internacioDalizmestól. a világ forradalmi erőivel való nemzetközi szolidaritástól Történelmi tény, hogy az első proletárállam és munkásosztályának vezető pártja a proletár Internacionalizmus szellemében mindenkoron hathatós támogatást nyújtott a testvérpártok harcához. Számunkra külön emlékezetes, hogy az ellenforradalmi túlerők győzelme után Szovjet-Oroszország mentette meg a levert proletárbatalom, a Ma- gyár Tanácsköztársaság sok vezetőjének életét, de a Szovjetanió sietett a Spanyol Köztársaságot védelmező hazafiak segítségére is. NEMZETKÖZISÉG' ES BEKE A proletár Internacionalizmus tartalma, gyakorlati megnyilvánulásai az elmúlt évtizedek során szüntelenül fejlődtek, gazdagodtak. Amikor a Szovjetunió egyedül létezett, mint szocialista ország, a kommunisták internacionalista összefogása mindenekelőtt abban jutott kifejezésre, hogy testvéri szolidaritást vállaltak a fennmaradásért és megerősödésért küzdő fiatal szovjethatalommal. A Szovjetnnlő világhatalommá válásával, a szocialista világrendszer létrejöttével, a szocfalizmns eszméjének világméretű térhódításával a proletár Internacionalizmns áj értelmezést nyert, s megnövekedett a kölcsönös szolidaritás jelentősége a forradalmi erők összefogásában. A kommnnista és munkáspártok összefogásától. közös fellépésétől nagymértékben függ 8 szodallzmnsért folytatott világméretű kündelani eredményessége, az emberiség békéjének, biztonságának megoldása, az enyhülési folyamat további előrehaladása. A szovjet állam látrejüttének alső pillanatátől, a ziocialista országok születésüktől fogva arra törakednek, hogy társadalonformálá tevékonysé* gfikhöz kedvező aemzetkőzl körühné- ayeket biztosítsanak. Ebből kővetko» zik SÍ a cél la, hagy a kapitalista világrendszerrel szembeni osztálykuz- delmet ne az emberi civilizációt pusztulással fenyegető termonukleáris háborúban, hanem a békés, gazdasági versenyben, a politikai és az fdeolő- giai harc eszközeivel vívják meg. A szocialista országuk külpolitikája éppen ezért a népeik közvetlen érdekeinek szolgálata mellett egybeesik a társadalmi haladásért küldök sokaságának törekvéseivel, hiszen harcukhoz is jobb körülményeket teremt, objektíve pedig megfelel az emberiség érdekeinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme azt Is jelentette, hogy ettől kezdve egy Időben, egymás mellett létezik a világban a szocialista és a kapitalista társadalmi rendszer. A fiatal szovjet állam kezdettől fogva a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítésére törekedett. Az imperializmus a szocializmus erőinek növekedésével párhuzamosan rákényszerült ennek az elvnek az elfogadására. A békés egymás mellett élés elvének érvényesülése nyomán kibontakozott enyhülési folyamat gazdasági politikai, szociális értelemben egyaránt előnyös a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalmak harca szem- pontjábői. Mór csak azért is, mert korlátozza az Imperializmus, a nemzetközi borzsoázie agresszivitását, megnehezíti a szélsőséges módszerekhez valő folyamodást. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés kedvező hatása azonban megnyilvánnl abban is, hogy fokozottabban előtérbe kerülnek a társadalmi fejlődés kérdései, a konkrét kapcsolatok fejlődésén keresztül pedig erőteljesebben hat a szocialista or«zógok példája. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk belpolitikájának eredményei kifejezésre jot- nak azokban a nagy jelentőségű változásokban, amelyek mindenekelőtt az európai államok közötti viszonyban bekövetkeztek A különböző társadalmi rendszerű országok közötti két és több oldalú egyezmények — így a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet is — új fejezetet nyitottak a földrész államai közötti kapcsolatokban és nagy jelentőségűek az egész világ számára. A szocialista országok ezek megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében folytatják erőfeszítéseiket. A Szovjetunió, a szocialista országok történelmi fejlődésének eredményei megteremtették azt a katonaivédelmi erőf is. amely biztonságok érdekében szükséges Nem a katonai lemaradástól valő félelem, hanem az anyagi eszközök és szellem! kapacitások értelmetlen pazarlásának meg- akadályozása, az egész világ létét fenyegető katasztrófa vesaél3rének el- hárftása vezérli a fegyverkezési verseny befagyasztására, a leszerelésre Irányúié javaslataikat. Minden lehetséges nemzetközi fórumon ezért lépnek fel az erőszakról valő lemondás elvének elfogadásáért, a nnkieáris fegyverek betiltásáért és mogscmml- sítéséért. az általános leszerelésért. Az elmfilt hat évtizedben a világ társadalmi-politikai arculatában végbement sorsdöntő változások elválaszthatatlanok as első szocialista állam lététől és nemzetközi hatásátél. A Szovfetnnié és Kommnnfsta Pártja egész történelmi útja során a társadalmi haladás élvonalában küzdött és a legtöbbet tette ez emberiség felemelkedése, békéje és biztonsága érdekében. Bzért tekint egész eé- pink nagy tisztefettel és megbecsüléssel ■ Nagy Október basájára és köszönti m kiemelkedő évfordniő el- kalmábél. HAT Évtized a számok nv£ H. MINDENT AZ EMBERÉRT, AZ EMBER JAVÁRA _______ 1 . A inlKssEa OOTALYősszrrtTELe Hépmég 9ntts9n/ríémióloot&i:9$m»gakkaJ tffyCfi/ a 100 66.7 1913 1939 CD Munkások és «AUmuottUi Kcáhoipofkaetok *• píosrt* U ^ íd«.»irtoko*olt tPRok kowÁedék ée kulákek 2. reAu'avedelmek 14,1 1313 t ISKOLAI vEozettsEO Ejw fng<iiLoit.tow>ü> 690^ 683 1376 <«tco<ét végzttl «Kőiét végevH 4 EGtSZSfGÜCV Fzer lakosra lutó 19 '■•ezj 40 l.tl 10 7.9| i»l7 17*0 33,4 1 S.lANAStHTiS Kf A Sí 8.5 S44.8 Ilia IM* IM I,90 IMI laM IMO IM. liM IM. ltM-»f. 1,11-1.1» •
