Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-22 / 47. szám

1917. november — Győz a forradalom megalakul az első szovjet kormány, amely­nek békedekrétuma egyidejűleg fogalmaz meg két alapelvet: szolidaritást a világ munkásaival, békés egymás mellett élés a tőkés országokkal. A hatvan év története: hűség a lenini alapelvekhez. bekerítés és kitörés 1918. március — Szovjet-Oroszországnak német militarista nyomásra — Ereszt—Ll- tovszk — át kell engednie Ukrajnát és a balti tartományokat; megkezdődik a tizen- négyhatalml Imperialista intervenció és a polgárháború szitása. 1922. április — Szovjet-Oroszország és Né­metország megállapodik Rapalléban a dlp- — lomáclai kapcsolatok felvételében. A szov­jet küldött a génual gazdasági és pénzügyi konferencián javaslatot tesz az általános leszerelésre, s az állandó hadseregek meg­szűntetésére. 1922. október — A japán intervenciósok kiürítik Vlagyivosztokot, lezárul a polgár­háború és az Intervenció korszaka. Óriási veszteségek: a gazdasági élet csak 1928— 27-re éri el az 1913. évi szintet. 1922. december — Az Orosz Föderáció, Ukrajna, Belorusszlja, és a Kaukázuson tú­li Föderatív Szovjetköztársaság, mint szö­vetségi köztársaságok, megalakítják a Szov­jetuniót. 1924. február — Nagy-Brltannia az első tőkés nagyhatalom, amely felveszi a Szov­jetunióval a diplomáciai kapcsolatot. Ha­marosan követi Olaszország és több más ország is. 1925. január — japán felveszi a diplomá­ciai kapcsolatot a Szovjetunióval. 1932. november — Diplomáciai kapcsolat a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött. 1934. szeptember — A Szovjetunió belép a Népszövetségbe, ahol számos fontos ja­vaslatot terjeszt be a leszerelésre. 1939. augusztus — Nagy-Brltannla és Franciaország elutasítja az antifasiszta tömb létrehozását célzó szovjet javaslatokat. AZ ANTIFASISZTA KOALlCiO VEZETŐ EREJE 1941. június — A fasiszta Németország és szövetségesei 190 hadosztállyal agresszív háborút indítanak a Szovjetunió ellen. 1941. július — Szovjet-angol megállapodás (1942 májusában szövetségi szerződés] az antifasiszta háborús együttműködésről. 1942. június — Szovjet-amerikai megál­lapodás: kölcsönös segítségnyújtás a fa­siszta Németország elleni harcban. 1942. július — 1943. február — A sztálin­grádi csata, fordulópont a második világ­háború történetében. 1944. december — Szovjet-francia szövet­ségi szerződés. 1945. április — San Franciscóban a Szov­jetunió részvételével megnyílik az ENSZ alakuló gyűlése. 1945. május — A szovjet hadsereg elfog­lalja Berlint, a fasiszta Németország kapi­tulációjával véget ér a második világhábo­rú európai szakasza. 1945. júllns-angusztus — Potsdami érte­kezlet a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Brltannla részvételével Németország jövőjéről, a háború utáni együttműködés­ről 1945. augusztus-szeptember — A Szovjet­unió vállalt kötelezettségéhez híven hadat üzen a fasiszta japánnak, Északkelet-Kína és Észak-Korea felszabadításával meggyor­sítja a japán kapitulációt. A Szovjetunió — amely oroszlánrészt vállalt a fasizmus szét­zúzásából. s győzelmével lehetőséget terem­tett a szocialista világrendszer kialakulá­sához — roppant veszteségeket szenvedett: 20 millió halott: 170 város, több mint 70 000 falu — millió lakóházi —, közel 32 000 Ipari üzem pusztulása: a háború e- löttl szintet az Iparban 1948-ra. a mezO- gazrinsáeban csak 1950-re érik el. liéB. június — A Szovjetunió az ENSZ- ban tavaslatof tesz az atomfegyverek előál­lításának és használatának teljes és felté­té’ nélküli betiltására . HinFOHABORO 1947. május — Truman amerikai elnök — Görögországnak és Törökországnak segít­séget kell adni „a kommunizmus elleni harcban“ — hivatalosan Is meghirdeti a hi­degháborút. 1948. április — A szovjet-finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés megalapozza a két ország jószomszédi viszonyát, jelentős szerepet ját­szik az észak-európai béke megszilárdításá­ban. 1949. február — Megalakul a KGST, a Szovjetunió és az európai szocialista or­szágok gazdasági együttműködési szerveze­te. 1949. április — Az Egyesült Államok irá­nyításával létrejön a NATO, mint az euró­pai szocialista közösség visszaszorításának és potencionális felszámolásának eszköze. 1949. szeptember — A Szovjetunió sike­res atomrobbantási kísérletet hajt végre, s ezzel véget vet az amerikai atommonopó­liumnak. 1955. május — A Szovjetunió a Német Szövetségi Köztársaság újrafelfegyverzését célzó angol-francia párizsi egyezmény meg­kötése után felmondja az Immár érvény­telenné vált angol-szovjet és francia-szov­jet szövetségi szerződést; az európai bé­két fenyegető veszély ellensúlyozására lét­rejön a védelmi célzatú Varsói Szerződés. — Szovjet kezdeményezésre megállapodás születik Ausztriával (osztrák államszerző­dés) az ország területén állomásozó szovjet és nyugati csapatok kivonásáról. 1955. szeptember — Diplomáciai kapcso­latok a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között. 1956. október — Megszűnik a hadlállapot Szovjetunió és japán között. 1956. november — A Szovjetunió erélyes fellépése feltartóztatja az egyiptomi forra­dalmi rendszer megdöntését célzó izraell- -angol-francia agressziót AZ ENYHÜLÉS KEZDETEI 1957. augusztus — A Szovjetunió sikere­sen kipróbálja első interkontinentális bal- lasztlkus rakétáját — megkezdődik a szov­jet haditechnikai áttörés, amely más ténye­zőkkel együtt — a szocialista világrend- szer gyors ütemű fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a munkásmozgalom Iz­mosodása a tőkés országokban — rákény­szeríti az imperialista hatalmakat, hogy a reális erőviszonyokat mérlegelve elfogadják a békés egymás mellett élés elvét és gya­korlatát. 1957, október — A Szovjetunió fellövi az első szputnylkot. 1958. március — A szovjet kormány el­rendeli a nukleáris kísérletek egyoldalú beszüntetését. 1969. május — A Szovjetunió felett lelőtt amerikai kémrepülőgép (Powers-ügy) meg­hiúsítja a szovjet, amerikai, angol és fran­cia részvétellel tervezett párizsi csúcsta­lálkozót. 1981. április — jurlj Gagarin, az első em­ber a világűrben. 1962 október-november — A Szovjetunió és az Egyesült Államok magas szintű tár­gyalásokon rendezi az atomháború veszé­lyével fenyegető karib-tengerl válságot. Az Egyesült Államok kötelezettséget vállai, hogy nem indít támadást a forradalmi Ku­ba ellen. 1983. augusztus — A Szovjetunió sokéves fáradozásainak eredményeképpen a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia külügyminiszterei aláírják Moszkvában a részleges atomcsend-egyezményt. 1965. február — Koszlgln szovjet minisz­terelnök a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságban tett látogatása során bejelenti, hogy a Szovjetunió minden segítséget meg­ad a vietnami nép hősies antlimperlalista harcához. BEÉRNEK A GYÜMÖLCSŰK 1966. június-július — De Gaulle francia elnök első látogatása a Szovjetunióban: a rendszeressé váló szovlet-francla konzultá­ciók fontos szerepet ‘látszanak az európai biztonsági rendszer megteremtését célzó e- rö feszítésekben. 1368. júnins — A szovjet kormány kez­deményezésére a Szovjetunió, az Egyesült . -i . - a. .a ■ Államok és Nagy-Brltannla aláírja az atom- sorompó-szerződést. 1969. március — A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése felhívást intéz az európai kormányok­hoz az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet előkészítése érdekében. 1970. augusztus — Szovjet-nyugatnémet szerződés (1972 májusában ratifikálják) a két ország együttműködéséről; az NSZK el- ismeri az európai status quót és a fenn­álló határozatokat; a szerződés jelentős csa­pás a hidegháború maradványaira, komoly akadályokat gördít el az európai biztonsági értekezlet útjából. 1971. április — Az SZKP XXIV. kongresz- szusa elfogadja a hosszú távú békeprog­ramot, az enyhülési folyamat elmélyítése és kiszélesítése érdekében. 1971. májas — Szovjet-egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés (a szerződést Egyiptom 1978. márciusában egyoldalúan felmondja.) 1971. augusztus — Szovjet-Indiai barát­sági és együttműködési szerződés. 1972. április — Szovjet-iraki barátsági é* együttműködési szerződés. A BÉKEPROGRAM DTJAN 1972. május — Moszkvában megrendezik az első szovjet-amerikai csúcstalálkozót: nagy fontosságú megállapodás a két ország kapcsolatainak alapelveiről, a rakétaelhá- rltási rendszerek és a hadászati támadó ra­kétafegyverek korlátozásáról (SALT I.) 1972. június — Négyhatalmi egyezmény Nyugat-Berlin státusáról, az együttműködés szellemében. . , 1972. november — 1973. júnins — Nagy­követi szintű konzultáció Helsinkiben az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítésére. 1973. júnins — A második szovjet-ameri­kai csúcstalálkozó Washingtonban, elvi meg­állapodás a nukleáris konfliktusok megelő­zésére, megállapodások az együttműködés sokoldalú fejlesztésére. 1973. július — Az európai biztonsági ér­tekezlet második szakasza. 35 ország kül­ügyminisztereinek részvételével. 1973. október — Bécsben a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésé­re megkezdődik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését célzó nem­zetközi konferencia. 1973. december — A genfi közel-keleti békekonferencia első ülése, amelyen a Szov­jetunió az Egyesült Államokkal együtt társ­elnökként vesz részt. 1974. júnins-júiius — Harmadik szovjet- -amerlkai csúcstalálkozó Moszkvában, meg­állapodás a rakétaelhárftú rendszerek to­vábbi korlátozásáról. 1974. november — A negyedik szovjet-a­merikai csúcstalálkozó Vlagyivosztokban, megállapodás az új SALT-egyezmény alap­elveiben. 1975. jülins-augnsztus — Az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet ünne­pélyes zárószakasza Helsinkiben, 35 ország vezetőinek részvételével. Az elfogadott ok­mány megfogalmazza az európai országok békés egymás mellett élésének tfz alapel­vét, meghatározza á sokoldalú együttműkö­dés területeit. 1978. május — Szovje’-amerikai szerző­dés a békés célokat szolgáló föld alatti nukleáris robbantásokról. 1977. február-március — Az SZKP XXV, kongresszusa a békeprogram eddigi ered­ményeinek továbbfejlesztését sürgeti, min­denekelőtt a leszerelés előmozdítása érde­kében. 1977. október — Az új szovjet alkotmány rögzíti a szovjet békepolltlka törekvéseit, a hat évtizede elfogadott lenini elvek szel­lemében. — Szovjet-amerikai kormánynyilatkozat a közel-keleti békekonferencia összehívásáról:! i a Szovjetunió kiszorítását célzó amerikai törekvések kudarcot vallottak '' — A Carter-kormány amelv a hivatalba tú lépését követő hónapokban Kísérletet ’ett az eröpolttika felújítására belelentl. hogy lényegében a vlagvlvo'=ztokI megállapodás szellemében kész megkötni az új SALT- i ■ -megállapodást a Szovjetunióval. 'Z' ii SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ JOHANNES R. BECHER LENIN “ fe AKI FÖLRÁZTA ítiyiiiöL A VILÁGOT Fölrázta “ álmából a világot, szaval villámok voltak.: Síneken s folyókon özönöltek, minden országon áthatoltak. Fölrázta álmából a világot, szegények kenyere lett minden szava, az éhezések elleni hadsereg. Fölrázta álmából a világot, szaval gépek lettek, traktorok, házak, aknák, fúrótornyok a telepnek — Aramvezetékek, kalapácsok az üzemiben, állnak kitörölhetetlei^Ul az emberi szívekben! N em volt könnyű tíz nap alatt megrengetni a világot. Még nehe­zebb volt hatvan év alatt megváltoztatni és állandóan formálni földgolyónk képét. Hiszen, ha Októberre emlékezünk, mielőtt a törté­nelemkönyvekben búvárkodnánk, elég körülnézni planétánkon, hová, meddig jutottunk. Az évfordulók során ezért beszélhetünk elválaszthatatlan, hármas idő­egységként a múltról, a jelenről és a jövőről. Amint a Kreml Kongresz- szusi Palotájában a szónoki emelvényre lépő Leonyid Brezsnyev Is szo­ros egymásutánban szólt az elődök dicső nemzedékéről, napjaink örö­meiről és gondjairól, s a kommunizmus, a haladás újabb és újabb csú­csainak meghódításáról, hozzátéve; ezek valóban csúcsok, a hozzájuk vezető út meredek is lehet. Október folyamatossága mutatkozott meg abban is, hogy az évforduló alkalmából két rendkívül fontos szovjet békekezdeményezés történt. Mindkettő korunk talán legégetőbb kérdését, a katonai enyhülést kíván­Békedekrétum ja előmozdítani és a fegyverkezési hajsza megfékezésére szolgál. Hat= van esztendeje, a forradalom másnapján, a fiatal szovjet állam név-“ jegye a békedekrétum volt a világ asztalán, a felhívás a kormányok­hoz és a népekhez, egy igazságos békerendszer megteremtéséért. A ma békedekrétuma, a nukleáris korszakba lépett emberiség nappalait és öj-^ szakáit lenne hivatott nyugodtabbá tenni, hogy csökkenjenek és eloszol=‘ janak fejünk fölül az atom-világháborús fenyegetések ^tét felhői, Moszkva valóban radikális lépést javasol: állapodjanak a^Wpbban, hogy minden ország egyidejűleg megszünteti a nukleáris íd^yvarek gyártását és az atomhatalmak kötelezik magukat a korábban felhalmozott kész­letek fokozatos csö^entésére. Egy másik javaslat szorosan ^ttupcsolódik ehheö^tW^k be az 'lí*zes atomfegyver-kísérletek^ és egyelőre függesz- s^éjt-feT a békés célú .^uMeáris "^bantáaokrffis, hiszen éppelt, ezeknek ai/hehezen ellen^lahBtovmtára hivatkájm!-'Jöiiitak J^i . kocáW>®i egyes nyugati^,! hatajűjak a csakis (békés cé­Itofera ás feU|et aÜMBCSéfldet! — ez i-ÍSZovjetuiífö Kommunista ! Pártjának #3 a szovjet kormánynak üzenete ií-v.llágboz,'KS kúldijösképpen bizonygatni: ; ez lenne az a bizonyos archimedesi pont, ahol krordíthat- ^:=jiánk sarkából a fegyverkezési hajsÉétéiAacb^]tftógQt,s, átalakíthatnánk ' ^ termékeny együttműködés világává- ' A radikális Javaslati egy kicsit tHtadlg'^^utbpisztikusnak tűnhetnek. De vajon nem ezzel a jelzővel Illette-e a korabeli sajtó a békedekré- i^tumot, amély azóta anyagi erővé vált, i a világon józanul gondolkozó ember ma aligha tagadhatná a kosgi^ztencia szükségességét. Hasonló^ képpen vélekedtek, amikor 55 évi^l a szoviet küldöttek először Kyelentek egy nemzetközi konf^^clán^. s a ®*®‘ tétlesztették Moszkva elképzeléselid ágjB^j^íiy=^toásá»f5L>Nem kevés l^atón keresztül tört utat magA&ü^ i|ÍEoÍTb3k a gondolat ás;:^estet öltve helsinki záróokmány mondatalbiiij,5^Ífi már éJvl elismerésríjp talált Eu­rópa és Eszak-AmerHÍa 35 orszáfÉ r^^ét'ől. Most '• békés atom gondo­latát boczítetta Btárny^ a §Mv|efflmo, s biztosak lehetünk benne, ,lSó?y ott 'munkál majd a nemzetközi köztudatban. Alinál is Inkább, hH az Indítvány mögött hat évtized tapasztalata, a megváltozott vt- '“ehelvzet áll. A tíz napot szemtanúként John Reed egyedül Is papírra vethette. A folytatást, a középpontjábin a Szovjetunióval és a szocialista vi= Tággal, az egész emberiség írja. ■ ■1 i..-. ’ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom