Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-20 / 51-52. szám

V illánibeszélgetés a MADÁREMBER szerzőjével Müller Péter neve az utóbbi Időkben gyakran szerepel a sajtó hasábjain. Persze neve ismert volt azelőtt Is, hiszen Két ma rék aprópénz című színművét sugározta már a moszkvai televízió is, oroszra for dították a pesti Madách Színház egyik sí kerét Is, a Márta című tragédiáját. Komé diája, a Szemenszedett Igazság viszont már olasz nyelven Is megjelent. A Madárember című regénye azonban kettős szempontból Is érdekel minket. Nemcsak azért, mert a könyv a Szépirodalmi könyvkiadó egészen friss kiadványa, hanem azért Is mert első nek dolgozta tel irodalmllag a szlovák származású híres repülő, Kvasz András é letét. Felkerestük tehát Budapesti ■ néhány szót ejtsünk vele. — Eddig főként színdarabokat írt, most rátért olyan témára, mely bizonyos fokig műszaki. Mi ennek a magyarázata? — Én szívesen foglalkozom drámákkal. Itt a lélek mélyére nyúlhat az ember, mon dotta. Első regényemben, a Részeg józan­ságban is drámai témát vetettem fel, a témát kitűnő színészünk, Soós Imre tragi kus. h^ála adta.\A regény három kiadás , ban. is, elfogyott, éa HírnS» etilen most film készül belőle az. Egyesült Államok­ban. Kvasz András életében Is drámát Iát tam. A hírnév csúcsán állott, számtalan­szor lezuhant gépével, de mégis kitartott, a legvakmeröbb pilóta titulusa mellett, és 90 éves korában a világtól elvonulva, jó­formán Ismeretlenül halt meg. — Ügy, tudom, személyesen Is ismerte a híres pilótát! — Hogyne, hisz a szomszéd utcában la­kott egy kis házikóban, az E.rnyey utca 21 es szám alatt. Gyakran beszélgettem az érdekes öregúrral, amint a regényben is megírtam. Mert ez nem életrajz, hanem regény, melyben éltem a költői szabadság jogával is. Két dologhoz ragaszkodtam: a tényékhez és képzeletem jogához. Nagyon tetszett nekem a mindvégig szlovák akcen­tussal beszélő öreg úr, aki jóformán ma ga készítette, foltozott szárnyú, szegényes gépével megteremtette Magyarországon a repülést. Annyira beleéltem magam az e- gyénlségébe, hogy magam is megpróbál­tam vitorlázó gépen repülni, hogy átéljem a repülés félelmét és gyönyörét. Ez talán — amint azt a nagy érdeklődésből ítélem — sikerült ts nekem. Magam is szlová­kiai gyökérből származom. Nagyapám még hentes volt Preáovon, anyám ma is főké letesen beszél szlovákul, úgy hogy a szlo­vák mondatokkal sem volt különösebb ba­jom. Arra pedig, hogy témám érinti a mű­szaki irodaimat azt kell válaszolnom, hogy az apám gépészmérnök volt, aki még Bla- thy Ottóval dolgozott. Családunkban' Igen sok a gépészmérnök. At tudtam valamit vinni ebből a szakból is .9, könyvbe. De fő célom volt megírni a - rögeszmés hős élet­drámáját ... — Könyvének Igen nagy sikere van a magyarországi ' fiatalok körében. — Igen, hisz a téma. elsősorban a fiata lókat écdekelheti, meg, aztán Kvasz András­ról eddig nem jelent meg regény.- Igen ö rülnék, ha hasonló lenne a visszhang a szlovákiai fiataloknál Is. ..Sokszor üdvöz­löm őket és szeretettel üdvözlöm az Oj If júság olvasóit, magam Is közéj;ük tartozom Megnéztük az' első , magyarországi plló ta házát 1974 6ta„'hogy meghalt, üres. Az előtte lévő kis kert virágait a szomszédok öntözik. Az egész házon ,,másfér ablak volt. Nagyon szerényen élhetett az öreg, a kinek nevét a magyar sportrepölés őskora tartja számon. Igazán rhé^érdemelte, hogy valaki felújítsa emlékét és;thegfrja az éle­te regényét. - . i Méftonvölgyi László At. ^ • A repülés az újabb sportágak közé tartozik, s így a hazai és ma­gyarországi sportrepülés kezdete Is az első világháború előtti évek­re esik. A kolozsvári számtanta­nár, Martin Lajos madárszárnyus ..repülökereke“ 1893-ban nem vált be. Az új sportág bölcsője a Budapest környéki addig elhagyott Rákosmező lett. Itt dolgoz­tak az ú] sportág „megszállottjai“, mint dr. Kutassy Aladár, aki jőlmenő ügyvédi irodá­ját hagyta ott és házát is eladta, csakhogy repülhessen, és végül agyonzúzza magát. Horváth Ernő tanár, aki a katedráját hagy­ta el Rákosmező miatt, az osztrák szárma­zású Svachulay Sándor és Székely Mihály, az elegáns gépészmérnök, akit lordnak hív­tak, továbbá Adorján János, valamint a sportrepülés ösatyjal Zsélyi Aladár és Kvasz András. Itt szállt fel 1909, október 14- én a francia Blériot is, ami a magyarorszá­gi sportrepülők igyekezetét csak serkentet­te és fokozta, Zsélyi Aladár és Kvasz And­rás munkakedvét is, akik az első belföldön összeállított gépen dolgoztak. Zsélyi Aladár nógrádi származású, 1883. december 12-én született Bussán. A régebbi források szerint az ugyan Csaláron. A za­vart valószínűleg az okozta, hogy apja Koch László (Zsélyi Aladár ezzel a név­vel született) 8 Losonc vidéki falvakban gazdálkodott, hol Itt, hol ott. Talán ezéil vette fel Koch Aladár az új nevét egy har­madik közeli faluról Zsélyröl fZelovce), a- kár a fiatal magyar szlovákiai írő — Zsélyi Nagy Lajos. Koch László nagyon tehetséges diák volt. már a középiskolában Is a fizika és a me­chanika vonzotta. Ezért Is Iratkozott be a budapesti Műegyetemre, amelyet kitűnő e- redménnyel fejezett be. Pályája kezdetén — már mint Zsélvl Aladár — a gépészmér­nöki foglalkozás melletl linjócsavarok, és motorok szerkesztésével Is foglalkozott Ké­sőbb egyre jobban vonzotta őt a repülő­gép, a repülés. 1908-161 kezdve ez állott ér­deklődésének középpontjában Szabad órái­ban matematikai számításokat végzett és fi­zikai konstrukciókat szerkesztett, melyek szerint majd az első belföldi gép megépül. Ugyanebben az évben felkereste a Budapes­ten élő Kvasz András mechanikust, akinek a Tisza Kálmán téren volt kerékpárjnvító műhelye és akinek Ismert neve volt a bu­dapesti műszaki világban Felajánlotta ne­ki, készítsenek együtt számításai és ter­vei alapján egy repülőgépet Kvasz András örömmel ráállt, hiszen neki Is régi vágya volt a repülés. így kerültek együtt Rákosmezöre. 1909-ben Zsélyi' Aladár szakkönyvet írt A repülőgép technika alap­elvei címmel, melyben felhasználta a saját maga készítette repülőgép adatait. Kvasz András végezte a technikai részt. A könyv tiszteletpéldányában, amelyet Kvasz And­rásnak dedikált, aláhúzta ezeket a. sorokat: Tudunk repülniI Vajon tel tudjuk-e már fogni e szavak teljes értelmét, azt, hogy mit jelentenek ezek az emberiség életében? Egy új világot, mely csakhamar sutba dob­ja a régit minden rekvizitumával együtt. Egy új korszakot, mely felszámolja a régi világ minden elnyűtt hagyatékát, meg fog­ja mérni a tudományt, hitet, művészetet, po­A NÓGRÁDI PIIÖTA litikát és társadalmi rendet, s mindenütt új elemeket fog beilleszteni a régiek h«- lyébe.“ Nagy lelkesedéssel dolgoztak a gép épí­tésén. Zsélyi Aladárt Losoncon élő szülei anyagilag támogatták. Az űj gép elkészült. Zsélyi Aladár repült fel először az Időköz­ben megalakult Aeroklub első nemzetközi versenyén 1910-ben. A gépnek nagy sikere volt, Zsélyi sportrepülő párbajban legyőzte a híres francia Robert de Mlntlgnynt. Az u- tókor tehát joggal elmondhatja, hogy Zsé­lyi Aladár volt az első repülő, aki saját tanulmányai alapján maga szerkesztette gé­pén repült elsőnek Magyarországon. Zsélyi és Kvasz, a két testi-lelki jóbarát elhatározta, hogy a gép versenyre kel a gróf Károlyi Imre nagydijáért. A gróf ezer korona jutalmat tűzött ki annak a belföldi pilótának, aki berepüli 15 méter magasban az ezer métert, és 5000 koronát annak, aki huszonöt méter magasban három teljes kört repül a pálya felett. Zsélyi ült be a gép­be, és meg is nyerte az ötezer koronás nagy díjat. Amikor azonban útját befejez­vén a tribün felett szállott, a gép meg­ingott és lezuhant. A pilóta olyan súlyos sebesülést szenvedett, hogy sohasem gyó­gyult fel teljesen. Gépe összetört, a repü­lést abbahagyta. Helyébe Kvasz András lé­pett, aki mint az első belföldi pilóta átre­pülte az Alföldet is. Zsélyi akkor már tu­dományos munkáival és a gázturbinákkal foglalkozott, de a repülés sohasem hagyta nyugton. Ojabb gépet tervezett, amely 170 kilométeres sebességet ért el. A korabeli gépek átlagos sebessége 90—100 kilométer volt. Elkészítette egy aerobusz tervét is, mely Bécs és Budapest között közlekedett volna, de akkoriban még nem volt gyár, a- mely ezt meg tudta volna csinálni. Azután elhatározta, hogy újból felszáll. Erre 1914. április 16 án került sor. Ezúttal végzetes szerencsétlenség érte. Már a földön gurult, amikor a kerék vízmosásba került, s a gép felborult. A kizuhant pilóta a kezét törte, s orsócsontja átfúrta kabátját Is. Sebesülé­séből még kilábalt volna, de tetanusz mér­gezést kapott, és ebbe belepusztult. Buda­pesten halt meg 1914. július 1-én. Zsélyi Aladár nem érte meg az első vi­lágháborút és így nem láthatta mint telje­sedett be az első könyvében megírt jósla­ta: „De ha a nemzetek harca egyszer a re­pülőgép égisze alatt Indulna meg, annak vége az általános rombolás, rémület és el- állatiasodás volna.“ Hazánk szülötte nemcsak az első belföldi repülőgép tervezője, nemcsak ügyes kezű pilóta volt, hanem szakíró is Első könyve a Repülőgép-technika alapjai rövid Időn be­lül három magyar és egy német kiadást ért meg (Rostock 1910.), sikere volt Melczer Tiborral írt újabb könyvének Is A nagy aeroplánok kérdése (Budapest 1912), vagy a Gázturbina-kísérletek az ú] hőerőgép meg­alkotására (magyar és német nyelven 1913- ban. Sok könyvben szerepel. Irt róla Vajda Pál A magyar feltalálók című könyvében, legutóbb pedig Müller Péter foglalkozott .személyével, a Madárember című most meg­jelent könyvében, amelyben Kvasz András életét dolgozta tel. ADY ENDRE ES A SPORTREPOLES ATYJA... A minap érdekes könyvre fi­gyeltem fel Budapesten s mind­járt meg Is vettem. A könyv cí­me: „Madárember“. A szerző, Mül­ler Péter elsőnek írta meg a ma­gyar sportrepülés atyjának Kvasz Andrásnak regényes életét. A könyv minket Szlovákiában Is érdekel, mert a sportrepülés aty ja, szlovák származású volt: erre a könyv sok helyen rámutat, sőt eredeti szlovák mondatokat is i- . déz Kvasz András családi beszél- gétéséböl. Békéscsabán született 1853-ban, apja szegény kovács­mester volt. A kapitalizmus tel­tételei közt bizony nehéz volt két fiát neveltetni, a fiatalabb And- , rásnak azonban mégis biztosítot­ta az ipariskolát, annál is Inkább, mert a fiú kora gyermekkora őta rendkívüli érdeklődést mutatott a mechanika Iránt. A szlovák környezetből hama­rosan kiszakadt és Budapesten nyitott kerékpárjavttó-műhelyt. Később egyre jobban vonzódott az aviatikához és Zsélyi Aladár mérnökkel együtt megszerkesztet­te az első sportrepülőgépet és a rákosmezői nemzetközi versenyen nagy sikert aratott bravúrjaival .és sportmutatványalval. Mikor Zsélyi Aladár lezuhant, Kvasz András lépett az örökébe. Csakhamar az első magyarorszá­gi pilóta nevétől volt hangos az ország. Egymás után nyerte a dí lakat, 6 repülte át elsőnek az Alföldet és repülőnapjat eseményt jelentettek a sport terén. Sok szór járt Szlovákiában Is. Aktí­van részt vett a tanácsköztársa­\ asz András a trencséni repülő- napokon 1964 Ság harcaiban, közvetlen kapcso­latban állott Kún Bélával, aki az aszóéi repülőgépgyár megszerve­zésével bízta meg. ö tervezte meg a magyar földre érkezett Viktor Hodorovics szovjet pilótával a két tanácsköztársaság vonalati Budapest — Kijev és Budapest — Ogyessza vonalán. A fehér terror alatt bezárták és véget ért a kar­rierje. A felszabaduláskor pedig már öregember volt, 1973-ban ki­lencvenéves korában halt meg. A „prolezseni“ pilóta — fgy ne­vezte a Népszava Kvasz Andrást és a magyar forradalmi lírikus Ady Endre közt jó barátság volt. Ady Endre ugyanis nagy érdek­lődést tanúsított Rákosmező, a magyarországi repülősport bölcső­je iránt, és gyakori vendég volt a hangárok között Is. Adyt min­den érdekelte, ami új volt és for­radalmat Jelentett akár a techni­ka terén. De beszéljen tovább a könyv, illetve Kvasz bácsi. „Mit akartam mutatni magá­nak?“ kérdezte az öreg pilóta. — Egy írót Kvasz bácsi. — ja, no kérem szépen — mondta várakozásteljesen, mint egy bűvész a tőattrakció előtt. Melléhez szorított egy fotográfiát s hogy növelje a hatást, nem ad­ta ki a kezéből. — Most muta­tunk egy írót. Ehun, az író, ke resse meg ... — Ez Itt? — mutattam egy fi­gurára találomra. — Melyik? — Maga mellett a harmadik. — Nem, az gróf Khuen-Héder váry miniszterelnök. Hatvan éve mentette ezt a zsíros, elsárgult képet. Alig látni már rajta vala­mit. Meg aztán a fene tudta, kit minősített ez a vén ember frő- nak? Vizsgáztam. Megfordítottam a képet. Hátán ismerős kézírás volt és nagyon nagyon ismerős sorok: ,,Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak. akik mertek. Becsüllek, szeret- lekl“ A nevét Is aláírta, s ahogy visszafordítottam a képet felis­mertem, ha nem is az arcáról, de széles karlmájú kalapjáról, ál­la előtt bohémesen átvetett hosz- szú sáljárói Ady Endrét. — Hol készült ez a képi Azt megírhatja, látja, hogy baj van — Rákoson. Gyakran kigyütt. Föl Is ült volpa mellém, de a gép nem bírt akkor utast vinni. Azt megírhatja, látja, hogy baj van a maguk céhével uram. Már ml a holdba széliünk azóta. Az én Anzanim ugrott, mint a kecske, de nézzen fel az égre: három óra alatt húznak gépeink Moszkvá­ból Londonig. De mondja meg ne­kem: hol van maguk közt olyan, aki úgy mer szárnyalni, mint Ady Endre?“ Hát ennyit a könyv. Csak a- ki­lókon múlott, hogy a nagy ma­gyar költő nem szállhatott fel az első aviatikus gépére. De hát őt is mezítlábas pilótának nevezték, mert gyakran úgy repült — a súly miatt. Hiába, akkor még az aviatika gyerekkorát élte. A művelt világ nemzetiségre va­ló tekintet nélkül a nagy forra­dalmi költő százéves születési ju­bileumának megünneplésére ké­szül. Úgy hiszem ilyen minden érdekes, ami Ady Endrével össze­függ, még a sportrepülés atyjával fennáilnti barátsága Is. Az oldal anyagát MARTON VÖLGYI LASZLO állítntta össze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom