Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-22 / 47. szám

IPI < — Hát Ilyen valóban nincs. Minden szombaton Bratislavá- ba járok a (öiskolára, előadá­sokat hallgatok, a feleségem pedig Nyitrán tanul tovább, így ő sincs otthon szombatonként. Vasárnap elvégezztlk a házi munkát, okkor jut több Idö a gyerekekre is. De ugye, nem­csak az a szabad idő, amikor az embernek nincs mit csinál­nia? Én úgy gondolom, hogy hasznosan kihasználom min­den percemet. A gyár dechtochema részlegén, ahol a kátránypapírt. Illetve a tetőfedő és szigetelőanyagokat állítják elő, négyszázötvenen dolgoznak. Ennek a fele fiatal, — Hogyan működik a SZISZ- alapszervezet ezen a részle­gen? — kérdezem Bélák Adám- tól, a szervezel elnökétől nyolc szervezet van. Megnöve­kedett a szisz-tagok száma, no meg a feladatok Is megoszla­nak részlegek szerint, így he­lyesebb volt az egyes munka­helyeken létrehozni az alap­szervezeteket. — Legfontosabb feladatunk­nak tartjuk, hiszen termelő ü- zem keretén belül fejtjük ki tevékenységünket, hogy a gaz­dasági eredményeket segítsük elő. Három szocialista munka­brigádot tartunk számon. Leg­szívesebben felsorolnám min­den brígádtag nevét, de talán a legszebb eredményekkel a Herbánszky jenö vezette bri­gád tagjai dicsekedhetnek. — A felesége nem nézi ro.ssz szemmel, hogy ilyen felelős­ségteljes funkciót vállalt? — Régebben egy alapszerve- A körülöttem ülök megmoso- zet volt a gyárban, ma már lyogják kérdésemet. Szinte za­varba hoznak. — Dehogyis! — mondja Adám. — A feleségem még fe­lettem van. A VAROS NEVE ÖSSZEFORROTT AZ ÜZEMMEl Ha nyugat felöl közelíted meg a várost, hatalmas gyár kémény tűnik a szemedbe. Tá volabb a bazilika körvonalai rajzolódnak ki, de ez már a Duna másik partján, Eszter gomban. A gyártól délre felé pült a hatalmas lakástömb. ütt jártamkor a városközpontban éppen sátrakat állítottak a Sí mon jiida-i vásárra itt hagyó mánya van a vásárnak, illetve ma már olyan néplinnepéllvé alakult át. Még azt IS Illő elmondani, hogy e város lakói csak egyet gondolnak és felszállnak az ó ránként közlekedő kompra, így percek alatt Magyarországon vannak, a szembenlévö évezre des városban, Esztergomban. Ez lenne valamiféle gyors- fénykép Párkányról jStúrovo), ahol ma már több mint tíz éve üzemel a Dél-szlovákiai Papír és Cellulózgyár. — Évente annyi kátránypa- plrt gyártunk, hogy két méter szélességben körültekerhetnénk jó öreg Földünket — mondja a gyár Igazgatóhelyettese, Cer- nlCka Stefan. Gyors számítást végzek. Egy családi ház tete­jének szigetelésére háromszáz négyzetméter kátránypapírt használnak fel. A gyár egész évi termeléséből 3333 háztetőt szigetelhetnének. Nem kell kü­lönösebben elengedni a fantá­ziámat, ha azt állítom, hogy ez megfelel egy középnagyságú városnak. FIATAL GYÁR — FIATAL EMBEREK A rendszeres termelést 3737 ember biztosítja és amit feltét­lenül hozzá kell tennem, hogy a gyár dolgozóinak átlagos é- letkora harminc év. A fiatul gyárat fiatalok kezdték építe­ni, a szó szoros értelmében e- gyütt nőttek az üzemmel. A- zokkal, akik itt kezdték húsz évesen és ma már vezetötiszt- séget töltenek be, még a ké­sőbbiek folyamán találkozni ló­gunk Ismerkedjünk meg először a jövő nemzedékének tevékeny­ségével, a szakiskola tanulói­val. Beszélgető partnerem az Iskola Igazgatója. Benefl Fe­renc mérnök Az iskolának négyszáz tiiiiu lója van, s évente százan vé geznek. A szakmai továbbkép­zésen túl élénk társadalmi, kul­turális és sportélet, vagy ha úgy tetszik, SZISZ munka fo­lyik az iskolában, A SZISZ II, kongresszusára tett felajánlásu­kat is becsülettel teljesítették. Hároraezerötszáz brigádórát dolgoztak le a fürdő építésé­nél, de az őszi mezőgazdasági munkákból is derekasan kivet­ték részüket. jó ♦nnuirná---.'* er^aménvRlkFt bizonyltja, hogy a különböző kémiai vetélkedőkön számos sikert értek el A sport- és honvédelmi neve lés terén Bállá Sándor veze tésével kiváló munkát végez nek. Ami a kulturális teve kenyságet Illeti, dicséretre mél tó, hogy van már saját fúvós zenekaruk melyet Hublna VI Ham Irányít és tánccsoportjuk, ■valamint énekkaruk, amely Pál Ilona vezetésével működik I .gaz. hogy nem dicsekedhetnek még országra szóló eredmé nyekkel, de a fontos az, hogy az akarat nem hiányzik sem a tánccsnport. sem az énekkar tagjaiból. Az iskola tanulöi között jól érzi magát az a húsz vietnami fiatal is, aki sok éves háborút szenvedett távoli országból jött, hogy elsajátítsa a bonyolult műszaki tudományokat, illetve gyártási folyamatot és ezt majd hazájában hasznosítsa' népe ja­vára. A vietnami fiatalok öt és fél évet töltenek nálunk, mely­ből három évet tanulnak és két és fél évig gyakorlati munkát végeznek. AKIKNEK MINDEN PERCÜK FOGLALT öten ülünk együtt a gyár­nak abban a részlegében, ahol a tetőfedő és szigetelő anya­gokat gyártják. Maftuch Marián technológus, a párt alapszerve­zetének elnöke, tévúton főisko­lai hallgató, Bélák Adám tech­nológus, a SZISZ-szervezet el­nöke, Matuska László mester, ő is távúton tanul Marianna! együtt, és ott Jártamkor éppen matematikából készültek vlzs gára (azóta már sikeresen túl estek rajta], valamint Révész józsef mérnök, a SZlSZ-szerve zet alelnöke. Családi állapota nőtlen. — Ezt már a többiek teszik hozzá, amikor Jóska be­mutatkozik. Nem a legényéletet irlgyllk tőle, csupán a szabad időt, mert ők hárman otthon is nagyon elfoglalt emberek, mivel mindegyiküknél két-két kisgyerek várja, hogy édesap­juk is foglalkozzék velük. Marlant szabad idejéről fag­gatom. Elkomolyodik, hosszan gondolkodik, s látom rajta, hogy azon töpreng, vajon úgy mondja-e, ahogy valóban van. Csak bátran ... bízta­A gyár főbejárata tóm. Szóval, a szabad időm? ^ dechtochema oxidálörészlege Igen, ez érdekelne. — Nincs, vagy talán... De mi is az a szabad idő? — kér­dez vissza. — Mondjuk az olyan idő, a- mikor nincs mit csinálnia — legvzem meg tréfálkozva. Takács Rudolf, a szocialista munkabrigád tagja munka köz­ben — Ezt hogy értsem? — Ogy, hogy ő az összüzemi SZISZ-vezetöség tagja és így bi­zony alaposan kivesszük ré­szünket a szervezeti munkából. — És a gyerekek? — ök még kicsik, de néha már brigádra vagy kirándulás­ra is eljönnek velünk. — Jó, hogy a kirándulást em lítették. Ogy hallottam, hogy a fiatalok már világot is láttak Matuska László veszi át a szót, aki most az ellenőrző bi zottság tagja, előtte négy évig volt szisz-elnök. — Az elmúlt öt év alatt ml is vonzó dolgo­kat igyekeztünk megvalósítani. Például 1973-ban huszonnyolc tagú csoport vett részt a Le­ningrad—Murmanszk útvona­lon egy tanulmányúton. Nem minden nap jut el huszonnyolc párkányi fiatal a Sarkkörön túlra, nem is beszélve arról, hogy a kiadások hetvenöt szá zalékát a szervezet fedezte. Ekkor tömegesen jelentkeztek a fiatalok a SZISZ-be, s hozzá­teszem azt Is, hogy tudatában voltak annak, aki részt akar venni a kiránduláson, annak többletmunkát is kell végeznie. Rendeztünk hatvan ember szá­mára tengerparti kirándulást Bulgáriába. Ez idén már má­sodszor. Tervünkben kubai út is szerepelt. Beszélgetésünk során meg­győződhettem arról, hogy na­gyon is gyakorlati emberekkel állok szemben. Íme a sok kö­zül egyetlen példa ennek bi­zonyítására. Akárhányszor a SZISZ-munkára tereltem a szót, mindig a termelésnél kötöttünk ki. Révész József így fogalmaz­ta meg 8 SZISZ fő küldetését az üzem keretén belül: Leg­fontosabb, hogy tagjaink helvt álljanak a termelőmunkában, példát mutassanak kezdemé­nyezéseikkel, a szervezeten kí­vül állóknak. A gyár munka­erő-hiányban szenved. A SZISZ- -tagok az elsők között vannak, hogy a hiányzó dolgozók he­lyébe lépjenek, így biztosítják a folyamatos termelést vagy ha úgy tetszik a tervteljesítést. Maftuch Marián kísér ki a hatalmas gyártelepről. Jobbról -balról köszöntik öt az embe­rek, ahogy mellettük elhala dunk. — Nehéz vezetni. Marián? kérdezem, amikor kiérünk a gépsorok zajából az udvarra. — Nem is. Mindnyájan fiata­lok vagyunk és akarunk! A ve­zetőség többsége a gyár alakú lásától kezdve itt van, együtt nőtt az üzemmel. Ismerjük egy­más gondját-baját, együtt osz­tozunk az örömben is. Nekünk valóban megvan még a törzs­gárdánk. És ez a jó. Mellettünk vonatszerelvény dübörög el. Naponta indul, á- ruval megrakva és a Dél-szlo vákiai Papír- és Cellulózgyár termékeit viszi az egész or­szágba. Akarni tudó fiatalok, munkáskezek tették naggyá tíz év alatt az üzemet. Régebben a város nevét a Simon juda-i vá­sárokkal emlegették együtt. Ma a nép már az üzemmel forrt össze, hazánk lakosságának tudatában. CSIKMAK IMRE barátsá 1 LEGFONTOSABB BEKE A Szovjetunió legnagyobb egyetemén, a Lomonoszov Egyetemen 32 ezer diák hallgatja 7 és tél ezer ta­nár előadását. Az egyetem­nek 16 fakultása, 272 tan­széke, 3 kutatóintézete, 380 laboratóriuma, 3 múzeuma, 1 botanikus kertje és 4 csillagvizsgáló-intézete van. Az egyetem épülete 250 méter magas és én egy be­tet töltöttem előadó termei­ben, folyosóin, diákotthoná­ban. Bele kellett nyugod­nom abba, hogy a Lomono­szov Egyetem épülete meg­haladja tájékozódási képes­ségeimet. Igaz, hogy megje­gyeztem a bejárattól a ru­határig, a ruhatártól a fel­vonóig, és a felvonótól a diákmenzásig vezető utat, de semmi többet. Megtör­tént, hogy másfél óra hosz- száig is bolyongtam az egyetem épületében és már- már azt hittem, hogy a vá­ros, Moszkva külső kerüle­teit járom. A végén kide­rült, hogy ki sem mozdul­tam az egyetem épületéből. Hát ilyen nagy az egye­tem. De milyennek a szov­jet diákok? Számtalan kérdést tettem fel nekik, és szívből jövő, őszinte válaszokat kaptam. Beszélgetéseink rendszerint a késő éjszakába nyúltak. Közben teázgattunk, és szá­raz süteményt majszoltunk. Helyszűke miatt a megkér­dezett diákok — Valerij, Leonid, Tatyána, Szvetlána, Ivan, Kátya, Maxim, Borisz, Jurij és German — csupán néhány válaszát adjuk köz­re az Oj Ifjúság olvasóinak. KÉRDÉS: Kinek a ver­seit olvassátok a legszíve­sebben? Okudzsava, Martynov, Je­szenyin, Marcak fordításai: Byron, Puskin, Biok. KÉRDÉS: Ki a példaképe­tek, kihez szeretnétek ha­sonlítani leginkább? A nagyapámhoz; nem tudom; nincs példaképem; erre nehéz válaszolni; Lan­dau; Maris Cvetajevova; Okudzsava; az apám; har­minc évvel ezelőtt bizonyá­ra Pavel Korcsagin lett volna, most már másak va­gyunk. KÉRDÉS: Mi íi legfonto­sabb a világon? A béke. KÉRDÉS: Mi az, ami Ide­gesít benneteket? Néhány tanárunk konzer­vativizmusa (Szvetlána). És főleg a kényelmessé­gük (Maxim). Többségük nagyszerű, de vannak, akik csak felolvassák az előadás anyagát, és lelépnek. Nem érdekli őket értjük-e a fel­olvasott anyagot, vagy sem. KÉRDÉS: Védekeztek ez ellen? Természetesen. Valameny- nylen komszomulisták va­gyunk és a Komszomolnak nagy tekintélye van. Kaépar Jan a Mlady Svét szerkesztője

Next

/
Oldalképek
Tartalom