Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-12 / 28. szám

8 M

A PERBETEI NÉPI TÄNCCSOPORT

Hurbanovón (Űgyallán) a május elsejei ünnepélyen a színpad mögött színes népviseletbe öltözött, a fellépés előtti Izgalmaktól kissé lámpalázas fiúk és lányok várták, hogy színpadra léphessenek. Itt láttam először a perbetel fiatalok táncát, amely elnyerte a közönség tetszését Is. Benda Ildikótól, a Hurbanovói Gimnázium harmadikos diákjától érdeklődtem a csoport felöl, s ő ezeket mondta:

— Falunkban is akadnak még ápoléi a népművészeti hagyományoknak. Ennek bizonyítéka tánccsoportunk is, amely a perbetei SZISZ-alapszervezet fiataljaiból alakult meg 1978 februárjában. Az első táncunk, amit bemutattunk, a — Páros csárdás — volt.

A csoport vezetője Százval Istvánná, a helyi alapiskola tanítónője. Az ő munkája a koreográfia is. A táncok betanításánál sokat segít Rövid Irén, orosz-szlovák szakos tanítónői Az együttes tizennyolc tagból, vagyis kilenc párból áll. A tagok nagyobb része munkás, akik a környező falvakban, városokban dolgoznak. Hárman középiskolások vagyunk. A gyakorlásoknak a helyi modern kultúrház ad otthont. Próbálni általában hétfőn este szoktunk, de ha szükséges máskor is összejövünk.

— Hol szerepeltetek már?

— Falunkban már több ízben felléptünk, mert minden rendezvényre meghívnak bennünket. Nagy tapsot kaptunk a tavaly megrendezett ifjúsági találkozón. Ezenkívül szerepeltünk Kolozsnémán és a járási népművészeti fesztiválon, Karván. Minden fellépésen arra törekszünk, hogy a legjobbat nyújtsuk, táncaink szépek, színesek legyenek.

— Terveitekről néhány szót.

— Május elsejére tanultuk be a Cickom csárdást, és szeretnénk még új táncokat tanulni. Tervezünk két lánytáncot, melynek lépéseit már gyakoroljuk.

Tallúsi Béla

MEGMENTJÜK A MÜLT ÉRTÉKEIT

1

A lückal (roziiaval járás) ifjúsági szervezet gyűjtési akciót rendezett a régi, népi készítésű használat! tárgyak megmentésére.

Mintegy húsz fiatal járt házról házra, hogy felkutassa a még meglevő és megőrzésre érdemes tárgyakat.

A gyűjtés eredménye várakozáson felült volt: gu- zsalyok, szátvák, különböző kender- és lenfeldo'lgozó szerszámok, me^Ő^gázdajági ’épek, köcsögök, faekék, szekerek, tulipános ládák és még sok egyéb, régi értékes tárgy került elő a pad- lásokrél, csűrökből és pincékből.

A fiatalok célja az, hogy az összegyűjtött tárgyak méltó helyre — falumúzeumba — kerüljenek. Ott emlékeztessenek a múltra, tanúskodjanak szüléink és nagyszülelnk nehéz életéről, munkájukról.

E szép, nemes és felelősségteljes célkitűzés megvalósítását a lucskai fiatalok szeretettel vállalták. Érdemes él^trekelteni ég jnegr őrizni a múltat, hiszen üzenete a fiataloknak, a mának és a jövőnek szól.

Kocsniáros Lószlóné Lúcska

A napokban kerül bemutatásra filmszínházainkban az Elkárbozott lelkek című, kétrészes, szélfesvásznú bolgár film, melynek technikai torgatókönyvéböl idézünk: „És mi csodáljuk átszellemült arcát, hamvasszöke haját, zöld szemét. Közelről az alvó Fanny. A schnlttben egy Ismeretlen férfi arca jelenik meg. Fanny észreveszi öt, végtelenül finom mozdulatot tesz, mintha el akarná távolítani magától. Majd felénK jön, kezében bran- dys üveg. Rögtön észrevesszük sötét, karikás szemeit és szokatlan sápadtságát. Am sápadtsága ellenére is rendkívülien szép..

A filmet — Dimitar Diniov regénye alapjai! Való Radev rendezte — tavaly Arany-díjjal jutalmazták Várnában, de kirobbanó sikere volt Jugoszláviában és Franciaországban is.

A Spanyolországban játszódó történet főhősei a fiatal angol nő, Fanny Horn és Ricardo Heredia, a spanyol jezsuita pap. A háborús események sodorják össze őket, s kezdétét veszi egy gyötreimes szerelem. Fanny hisz az emberi boldogságban, harcol érte, és mindenképp meg akarja tartani. Ri cardo azonban bűnnek találja az emberi bo'ldogságot...

A koszt ümös produkcióban szerepet kapott a cseh Svato- pluk Matyág, a lengyel ]an

llkárhozott lelkek

A főszerepben: SZALAl^ EDIT

Englert, a szovjet Roman Gra- mackíj és a bolgár Volcso Ka- marasev.

A főszereplő — Fanny Horn, a gyönyörű, a kábítószer rabja, a csalódott — Szalay Edit.

„Nagyon örültem a szerepnek, mert az első tiszta nő volt a pályámon, .Már a főiskolán is a ladyk, a dámák eljátszása után a rosszlányok szerepkörét ruházták rám. Példaként említem Hekábét vagy

Cassandrat A trójai nőkben, Blanclie-ot A vágy villamosában, Lady Macbetii-tet és Falstaff Lepedő Dollyját.

A Nemzeti Színházban voltam segédszlnész, mielőtt a főiskolára — másodszori jelentkezésre — felvettek. Eredetileg művészettörténésznek készültem.

Még főiskolás- voltam, amikor beugrottam Psota Irén helyett a Black Comedy női főszerepébe, de játszottam Almásl Éva és Piros ildíkő szerepeit Is. Az ütellőban először Blancát Játszottam, azután Emíliát. Hosz- szabb ideig játszhattam Abelard partnerét, Hélolse-t Is.

Óriási energiával, lendülettel készülők a főszerepre éppen úgy, mint parányi, néhány mondatosra. Megtörténik, hogy órákig töröm a fejem apró kellékeken, mozzanatokon. Rajongok a színházért.

A Madách Színházban drámákban és vígjátékokbaft egyaránt szerepelek. Nagyon szeretem a Bertold Brecbt-össze- állítást. Tíz évig tanultam zongorázni és énekelni, s ebben á darabban alkalmam van sanzonokat énekelni, táncolni, arcot váltani. És az az Igazi, ha az embernek ezer arca van a színpadon. Egyetlen vágyam: egy igazi jó musical-szerep. Gogol Holt lelkek című darabjában Annát alakítom, a törvényszéki elnök feleségét, Gorkij Vássza Zseleznova című drámájában pedig Natasát játszom.

A televízióban Rajnai András bízott meg újabb feladattal: Elisa szerepét osztotta rám a Dino Buzzati olasz író regénye alapján készült ,A négy képmás című tévédrámában.

Szabad időmben úszók, lovagolok, olvasok, kiállításokra járok, s angolul tanulok.“

Szabó László

ARAM ORFEUSZ

Az idén üzenharmadiK. alkalommal rendezték meg a bolgár Napos parton a nemzetközi Arany Orfeusz dal- fesztivált. A szervezőbizottság hetven ország többszáz jelentkezőfe közül választotta ki azt a huszonnégy énekest, akik négy este versenyeztek a fesztivál nagydtfá- ért, A versenyzők három dalt adtak elő: egy saját, egy szabadon választott bolgár és egy, a bizottság által kijelölt bolgár ^alt. '

A fesztiválon magyar siker ts született. A tizenhét ország zenei szakewibereiböl összeállított zsűri a második díjat Máté Péternek szavazta meg, aki az Elmegyek c. dallal nyerte el a közönség tetszését.

A nagydtfat Ani Varbanova bolgár énekesnő nyerte Róza Rinbajeva szovjet versenyzővel. Mindkét fiatal é- nekesnönek ez volt élete első komoly nemzetközi sze,.l r&pláSQ, „rtc.. .1 í.í|ic . a *'’1

Az erős mezőnyben az olasz, a kanadai, a spanyol, a jugoszláv, a japán stb. versenyzők között nem egy sokat ígérő tehetség akadt.

A fesztiválon fellépett Mimi Ivanova is (képünkön), aki az idei Bratislavai Urán a második helyet szerezte meg.

—szí—

^ BÉKÉS JÓZSEF

Minden pontosan így történt most Is, bár Kishajó most egy kicsivel hamarabb szakította meg a vonalat, mint szokta: valahogy túl határozottnak tűnt neki a pasas, félt, hogy gyorsan elmondja, arait akar, aztán már nem zavarja, ha nem tudja befejezni a beszélgetést. A hallózás, készülékverés azonban így Is bejött. És tovább is a megszokott módon folytatódott minden. A férfi, miután látta, hogy hiába hallózik, hiába veri az ártatlan készüléket, dühösen visszaakasztotta a kagylót, és a zsebébe nyúlt.

Ezek ismét izgalmas pillanatok Kishajó számára. Van-e még egy tan- tusza az áldozatnak? Netán kettő? Ezt Ilyenkor már lehet látni. Kishajó megfigyelte, ha van még több érméjük, nem csak egyet keresnek elő, hanem a többit Is előkészítik, kiválasztják az aprópénz közül.

Most határozottan szerencséje volt. A kövér férfi hiába markolta ki zsebéből az aprópénzt, hiába turkált közötte egyre türelmetlenebb mozdulatokkal, erőlködése eredménytelennek bizonyult. Visszaeresztette a zsebébe az aprópénzt, kinézett a fülke üvegfalán, látszott, felméri a környéket, honnan szerezhetne telefonérmét. Aztán kinyitotta a fülke ajtaját, de

csak egyik lábával lépett ki, és úgy kiáltott Feriék felé:

— Hé, srácoki Van valamelyitek- nek egy tantusza?

Míg a kövér a telefonfülkében volt, Erzsi és Kati felálltak, és ismét dobálni kezdték egymásnak a labdát, de ott maradtak a közelben, hogy minden szót halljanak. Feri és Zsuzsa a pádtól néhány méterre álltak, és, amikor a férfi kilépett a telefonfülkéből, gyorsan átölelték egymást, A pádon Mille Dezső, Hajó Gabi és Kishajó ült. Mllle és Gabi elmerül- ten snóbliztak. Kishajö pedig úgy olvasta Feri fizikakönyvét, mintha a világ legizgalmasabb krimije lenne.

Amikor a férfi odakiáltott nekik, e- gyikük sem nézett arra, mindössze Kishajó méltatta egy futó pillantásra, de aztán ő is belebújt a könyvbe. A férfi erre másik lábával is kilépett a tülkéből, és néhány lépéssel közelebb ment hozzájuk.

— Hé! Nem hallotok? — mondta, félúton állva a fülke és a pad között. — Nincs valamelyikötöknek egy tantusza?

Miile ekkor indignálódva .felnézett: ki meri őt zavarni, amikor éppen el kell döntenie, hogy hármat mondjon- -e, vagy pedig négyet. Majd figyelmeztetően feltette az ujját, jelezve,

hogy kéretik csendben maradni, addig, amíg Dezső bácsi nem nyilatkozik. Ezután ismét töprengő arcot vágott, majd kibökte:

— Négy.

— Három — vágta rá azonnal Gabi, és kinyitotta az öklét.

Mindkettejük markában két szál gyufa volt, tehát Miile nyert. Letette maga mellé a gyufákat, és lustán a férfi felé fordult.

— Tantusz? — olyan arccal kérdezte, mintha ebben a pillanatban hallotta volna először ezt a szót.

A férfin látszott, nehezen uralkp- dik magán.

— TantuszI — kiáltotta. — Érme! Telefonérme!

— Ja, az nincs — rázta meg fejét Mllle, és az előbbihez hasonló lassúsággal visszafordult Gabi felé.

— Hé, többiek! Nektek sincs egy tantuszotok? — nézett körbe a férfi, és tekintete Ferin állapodott meg.

— Sajnos — tárta szét Feri a karját. Aztán a férfi hanghbrdozását utánozva elkiáltotta magát:

— Hé, Gabii Nincs véletlenül egy tantuszod?

Gabi nem nézett senkire, nem szölt semmit, csak megrázta a fejét, és Kishajóra mutatott.

— No látja, neki van — mondta Feri, és, mint aki a maga részéről befejezte az ügyet, visszafordult Zsuzsához.

A férfi miközben Kishajóhoz lépett, pénzt vett elő:

— Gyorsan add ide, öcsi!

Kishajó felpillantott a fizikakönyv- böl. Tekintete egy pillanatig elidőzött a férfi által feléje nyújtott egyforintoson, majd megrázta fejét:

— Nem tehetem. — S azzal ismét elmerült a könyvben.-— Micsoda?! Mi az, hogy nem teheted?!

Kishajó most már fel sem emelte szemét, úgy mondta:

— Nem lehet. Az a talizmánom.

— Talizmánod?! — kezdett levegő után kapkodni a köpcös.

— Talizmánom — hagyta rá Kishajó a világ legtermészetesebb hangján.

— Nahát, szégyelld magad! Mélységesen szégyelld magadi Erre tanítanak az Iskolában? — A férfi hangjában őszinte felháborodás volt, és úgy érezhette, hogy egy ilyen elvetemült kölyökkel szemben parancsolni is van joga. — Azonnal Ideadod — kiáltotta.

— Érted, azonnali

Kishajó azoban a legnagyobb nyugalommal rázta meg a fejét.

— Nem- lehet. Elmegy a szerencsém.

A köpcös most már fuldokolt.

— Megáll az eszem! Harc a babona elleni Természettudományos nevelés! És akkor neki talizmánja van! Ta-liz-mánl —- tagolta, majd vészjósló hangon folytatta: — Addig add ide, kisfiám, míg meg nem tudom, melyik iskolába jársz, és be nem megyek az osztályfőnöködhöz.

Kishajö most nézett fel újra a könyvből, bele egyenesen a férfi arcába.' " •

— Neki Is van.

A férfi gyanútlanul besétált a csőbe: — Mije?

— Talizmánja.

— Hát ez már igazán sok! Ilyeneket terjesztesz az osztályfőnöködről! Ezért még külön kapni fogsz! Lesz rá gondom. Legyél nyugodt, lesz rá gondom.

Nagyot fújt, s látszott rajta, legszívesebben megfordulna, és ott hagyná őket. Feri érezte, most kell beavatkoznia, mert Kishajó képes lesz rá- dobnl még egy lapáttal, s akkor marad a szórakozás, de oda lesz a pénz.

— Ne maKaóskodj már! Látod, az úr siet. Biztosan ad érte két forintot is.

A férfi felkapta fejét a két forintra, de aztán mégis bizakodóan tekintett Ferire. Ekkor azonban Zsuzsa is beszállt.

— Hagyd — húzta el nyafogóan az a-t. Az ö dolguk. Ne avatkozz bele!

A férfi minden dühe Zsuzsa ellen fordult.

4

— Maga csak ne beszélje le, ha segíteni akar — kiáltotta.

— Hagyod, hogy így kiabáljanak a menyasszonyoddal? — affekfált Zsuzsa, ahogy csak kitellett tőle.

— Legyen szíves, ne kiabáljon a menyasszonyommal!

— Bocsánat — mondta a köpcös megzavarodva. — Bocsánat.

— Kérem — mondta Feri megbo- csátóan. Aztán ismét Kishajóhoz fordult:

— Ne vacakoljl Add oda! Lehet, hogy három forintot is kapsz érte. Elvégre az úr siet, és nincs a közelben trafik.

— Ekkor — a jól bevált recept szerint — a többiek Is kérlelni kezdték Kishajót. S közben, csak úgy mellékesen —■ emelték az árat.

— Ne arénázz mári Add oda — mondta Gabi. — Bítos kapsz érte négy forintot is.

— Vagy akár ötöt — tödította Mllle.

Most kellett beszállnlok a lányoknak. Egymással versenyezve kezdték bíztatni Kishajót, adja oda a tan- tuszt: bizonyosan megkapja érte az öt forintot. Végül Feri már, mint elhatározott tényt, közölte:

— Na látod, megkapod az öt forintot, és a talizmánod máris meghozta a szerencsét.

— Hát, ha ennyire fontos, nem bánom ... Vigye — nyújtotta Kishajó a férfi felé a lantuszt. Az ekkorra már annyira megzavarodott, hogy szó nélkül kifizette az öt forintot. Már a fülkénél volt, amikor magához tért. Megfordult és öklével fenyegetve kiabálta:

— Csak ne sietnék ennyire, majd adnék én nektek! Ellátnám a bajotokat! Csibészbandal Huligánok! Csak ne sietnék ennyire!

Abban a pillanatban, ahogy becsukta maga után a fülke - ajtaját, felharsant a nevetés.

Kishajó felugrott, a pad körül kezdett szaladgálni, s közben megállás nélkül kiabált: Csibészbanda! Huligánok! Csak ne sietnék ennyirel Majd