Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-18 / 3. szám

2 Január 20-án hivatalba lép az Egye­sült Államok új elnöke Carter. A tá­vozó elnök, Gerald Ford kijelentette, hogy nemcsak a Szovjetunióval foly­tatott tárgyalások megoldatlan kér­dései, hanem az amerikai kormányon belüli nézeteltérések is szerepet ját­szottak egy további fegyverkorlátozá- si egyezmény elodázásában. A moszkvai Pravda sajnálattal ál­lapítja meg, hogy bizonyos nyugati államférfiak, akik korábban síkra szálltak az enyhülésért és igyekeztek azt előmozdítani, most bedőlnek az állítólagos szovjet veszély körül csa­pott militarista kampánynak. Az SZKP központi sajtóorgánuma Gen­scher nyugatnémet külügyminiszter legutóbbi rádiónyilatkozatára utalva nemzetközi szemléjében a következő­ket írja: Ha máshol nem, a Rajna partján ismerniük kell a szovjet-nyn- gatnémet szerződés szövegét, amely nyíltan kimondja, hogy a felek kö­telességüknek tartják valamennyi eu­rópai állam területi integritásának és jelenlegi határai sérthetetlenségé­nek tiszteletben tartását. A Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztár­saság vezetői aláírták az európai biz­tonsági konferencia záróokmányát, a- mely világosan kimondta, hogy az ál­lamok nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyegetőznek erőszakkal, bár­mely európai ország területi épségét vagy politikai függetlenségét illetően. A Szovjetunió hiánytalanul megtart­ja vállalt kötelezettségét, s ennél fogva nincs értelme arról beszélni, hogy a Szovjetunió bárkit is „fenye­getne“. Kari Iiütgendorf osztrák hadügymi­niszter a nyugatnémet Die Weltnek adott interjújában kifejtette: célsze­rűnek tartaná, há Ausztria védelmi rakétákkal rendelkezhetne. Lütgen- dorf ezzel kapcsolatban megjegyezte. Időszerű lenne felülvizsgálni az 1955- ös osztrák államszerződésnek a ra­kéták tartását eltiltó rendelkezését. Az Osztrák Kommunista Párt nevé­ben Ervin Scharf, a KB titkára eré­lyes hangon elítélte Lütgendorf ki­jelentéseit, hangoztatván: a kommu­nista párt minden eréjévpl harcol a- zért, hogy az osztrák államszerző­dés valamennyi rendelkezését híven teljesítsék — az államszerződés az osztrák függetlenség, demokrácia és semlegesség alapja — mondotta Scharf —, olyan nemzetközi egyez­mény, amelyet nem engedhetünk megsérteni. Küzdeni fogunk minden olyan kísérlet ellen, amely felülvizs­gálatra irányul. Lütgendorf nyilatkozata miatt elé­gedetlenségét fejezte ki Bruno Kreis­ky, szövetségi kanceliár. Kreisky ki- jeientette, hogy amíg ő vezeti a kor­mányt, nem engedi meg, hogy két­ségbe vonják az államszerződés cik­kelyeit. Az osztrák kancellár szó sze­rint ezeket mondotta: aláírtuk az ál­lamszerződést, amelyen semmi sem szorul változásra. A kancellárhoz csatlakozott Willibald Fahr külügymi­niszter is, aki elmondta, hogy a kor­mány nem készíti elő az államszerző­dés felülvizsgálását, vagy új értelme­zését. Pahr kijelentette, hogy jobb lett volna, ha erre az interjúra egyálta­lában nem kerül sor. Igen kedvezően fejlődnek Csehszlo­vákia és Magyarország gazdasági kapcsolatai. Csehszlovákia ma Ma­gyarország harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az 1976-08 évben a két ország között tíz száza­lékkal nőtt a forgalom, és már csak­nem 800 millió rubel értéket tett ki. 1977-ben Magyarországról behozunk 200 magyar csuklós buszt és helyet­tük Tatra- és Skoda-tehergépkocsikat, valamint speciális köztisztasági kom­munális gépeket és berendezéseket szállítunk Magyarországra. Magyaror­szágon igen népszerűek a Skoda-sze- mélygépkocsik is, ezekből előreiátha- tólag az 1977-es évben tízezer dara­bot vásárolnak. Az árucsere-forgalom 20 százalékát különböző fogyasztási cikkek képezik. Kevesen tudják, hogy a világon Magyarország a csehszlo­vák sör legnagyobb vevője. 1977-ben 730 ezer hektoliter sört exportálunk Magyarországra. HETED ORSZAOBŐi 1924. január 21-én hunyt el Le­nin, Marx és Engels óta az em­beriség legnagyobb szocialista gondolkodója, a marxizmus taní­tásainak továbbfejlesztője, a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a világ első szocialista államának megalapítója, g nemzetközi mun­kásmozgalom zseniális vezetője. Lenin egész életét a munkásosz­tály, a dolgozó nép felszabadítá­sának, a kapitalista önkényuralom és minden kizsákmányolás meg­szüntetésének szentelte. Forradal- miságát alakító első benyomásait az orosz forradalmi demokraták tanaiból, Marx Tőkéjéből, bátyjá­nak — akit egy cárellenes me­rénylet blőkészítésében való rész­vétel miatt kivégeztek — tragikus sorsából, s nem utolsósorban a forradalmi diákmozgalmakban szerzett tapasztalataiból merítette. Forradalmi tevékenysége Pétervá- rott bontakozott ki, ahol 1895-ben létrehozta a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására nevű, a pétervári marxista körö­ket egyesítő szervezetet, a mun­kásosztály ' forradalmi pártjának első jelentős csíráját. Ez időben a marxizmus oroszországi elterje­désének fő 'észmai akadálya a na- rodnyikok Ideológiája volt, ezért műveiben elsősorban ezt tette bí­rálat tárgyává (Kik azok a „nép­barátok“, és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen? 1893— 1894; A kapitalizmus fejlődése 0- roszországban, 1899). A cári rendőrség felfigyelt a Harci Szövetség tevékenyegére, s Lenint 1895 végén bebörtönözték, majd száműzték. 1901-ben illegá­lisan külföldre távozott, megszer­vezte a forradalmi marxisták első országos politikai lapját, az Iszk- rát, s ezen keresztül irányította az oroszországi marxista párt szerve­zését. Kidolgozta az új típusú párt elvi alapjait, amely az OSZDMP II. kongresszusán (1903) a mensevikek opportunizmusával vívott éles eszmei harcban jött lét­re (Az orosz szociáldemokraták feladata, 1898; Mi a teendő?, 1902; Egy lépés előre, két lépés hátra, 1904). Az első nagy erőpró­ba, az 1905-ös forradalom idején meghatározta a munkásosztály fel­adatait. (A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forrada­lomban.) Megállapította, hogy jól­lehet Oroszországban polgári for­radalom van napirenden, annak vezetője nem lehet a cárizmussal paktáló burzsoázia; a forradalom­ban a proletariátus hegemóniáját kell biztosítani. A forradalom e- redményeképp a munkásosztály és ciálsoviniastákkal való szakítás szükségességét hirdette. Ez idő­ben — 1918-ban — irta korszakal­kotó munkáját Az imperializmus mint a kapitalizmus le^elsőbb to­ka címmel, melyben behatóan ele­mezte a monopolkapitallzmus lé­nyegét és fő vonásait. Lenin kiemelkedő szerepet töl­tött be az októberi szocialista for­radalom győzelmére vitelében. A cárizmus megdöntése után, 1917. április 3-án hazasietett, és a híres áprilisi tézisekben fogalmazta meg a proletárdiktatúra, a szovjet köz­társaság megteremtésének szttksé­LENINRE EMÜKEZCNK, • • a parasztság demokratikus dikta­túráját kell létrehozni, s biztosíta­ni a polgári demokratikus forra­dalom átmenetét szocialista forra­dalomba. Leninnek a reformizmussal vívott éles harca nem korlátozó­dott Oroszországra. A Nemzetközi Szocialista Iroda ülésein — ame lyeken 1905 óta az OSZDMP-t kép­viselte — leleplezte a nemzetközi opportunista irányzatokat. A II. In- ternacionálé stuttgarti (1907), majd koppenhágai kongresszusán (1910) — a nemzetközi munkás­mozgalom forradalmi elemeinek szervezése és összefogása érdeké­ben — összehívta a szocialista pártok baloldalának értekezletét. Az első világháború kitörésekor leleplezte a II. Internacionálé ve­zetőinek áruló, szociálsoviniszta „honvédő“ politikáját. Az 1915-ös zimmerwaldi és az 1916-os kien- thali konferenciákon is a baloldal összefogásán dolgozott, s a szo­gességét. 1917. október 10-én be­terjesztette a fegyveres felkelés tervét. A felkelést Lenin közvetle­nül irányította. Október 25-én (november 7-én), az ideiglenes kormány megdöntése után, a II. szovjetkongresszuson bejelentette: „A kongresszus a munkások, ka­tonák és parasztok óriási többsé­gének akaratából, a munkások és a helyőrség Petrográdban végre­hajtott győzelmes felkelésére tá­maszkodva, kezébe veszi a hatal­mat ..." A világ .első szocialista államának kormányfője Lenin lett. A szovjethatalom győzelme után Lenin minden energiáját a hata­lom megszilárdítására fordította. Megjelentette a korábban írt nagy művét (Állam és forradalom), a- melyben megmutatta, hogy prole- ' tár államgépezet nélkül a mun­kásosztály nem győzheti le vég­leg a burzsoáziát, nem szervezheti meg a szocialista építőmunkát. Az Idegen hatalmak fegyveres Inter­venciója és a polgárháború idején személyesen vezette az ország vé­delmét. Lenin ezekben az években mind a szovjet állam, mind a nemzet­közi munkásmozgalom elvi és gya­korlati vezetésében óriási munkát végzett. Kezdeményezésére 1919 márciusában összeült a Kommu­nista Internacionálé I. kongresszu­sa, s ezzel valósággá vált régi tö­rekvése; olyan új forradalmi In- ternacionálé jött létre, amely tel­jesen szakított a II. Internacioná- lét csődbe sodró árulókkal. Az opportunizmus elleni harccal egy időben — a bolsevik párt tapasz­talatai alapján — felhívta a fi­gyelmet a kommunista mozgalmat veszélyeztető másik szélsőségre, az álbaloldaliságra is (Baloldali- ság — a Icommunizmus gyermek­betegsége, 1920). Aktív nemzetkö- . zi tevékenysége mellett jutott ide­je, energiája a szovjet állam gaz­dasági építőmunkájának irányítá­sára is. 1920-ban kidolgozta Orosz­ország villamosításának tervét, a GOELRO-tervet. A párt X. kong­resszusa az ő javaslatai alapján fogadta el az új gazdasági poli­tikát, a NEP-et. Élete utolsó évei­ben elmélyülten foglalkozott a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kérdéseivel, össze­foglalta a szocializmus építésének , addigi tapasztalatait, megjelölte a szocialista Szovjetunió építésének távlatait. Lettin tanításait követv'd, a fóld- nek immár egymilliárdnyi lakosa szabadult meg a kapitalista elnyo­mástól, kizsákmányolástól, s lé­pett a szocializmushoz, a kommu­nizmushoz vezető útra. A Nővé Zámky-i (érsekújvári) Milez naponta kétszázezer liter te­jet dolgoz fel. Száztízezer literből tejpor készül, ötvenezerből egali­zált és teljes tej, a fennmaradó mennyiségből pedig vaj, tejszín, tejfel és más tejtermékek. Mi az üzemnek azt a részlegét látogat­tuk meg, amelyet a bennfentesek az asszonyok királyságának nevez­nek. Ez a részleg gondoskodik a járás vajellátásáról. A Milex-szál- Íítókocsik naponta kilenc tonna vajat fuvaroznak szerte a tejbol­tokba. A kilenc tonna vaj a va- jazórészlegen dolgozó kilenc asz- szony munkájának az eredménye. A brigádnak az üzem dolgozói adták a Bajkai nevet, vezetőjük, Margit néni neve után. 1974-ben megkapták a szocialista munka- brigád cím bronzfokozatát. A mi­nőséget értékelő bizottság termé­keiket 67 pontra értékelte, a ta­valyi évet a brigád már 94 pontos eredménnyel zárta. Fejlődésüket — főleg ami termékeik minőségét illeti — ez a két szám tükrözi a legjobban. Megnyertek több üzemi és szakmai versenyt, elsők lettek a tisztasági versenyben, és a gyár­tási folyamat szigorú ellenőrzésé­nek — főleg az önellenőrzésnek — Is megmutatkoztak az eredmé­nyei. Amikor belépünk a csarnokba, a lányok épphogy tudomást vesz­nek rólunk. Idejükből többre nem futja, a gépek teljés ütemben dol­goznak. Csak a „KN“ 1500-ből ki­ömlő vajtömeg vajszínű, minden más hófehér. Lehetetlen megálla­pítani még a leányok hajszínét Is; frizurájuk fehér háló alá van szo­rítva. A csarnokban Bajkai Margit BAJKAI MARGIT brigádvezető; dolgozik jól, aki örömmel munkáját. Az a KISLEGHI PIROSKA egy műszaka latt 16 ezer darab vajat csomagol be. bnlgádvezltő kalauzol bennünket. — Ez a vajazó csupán kétéves. Azelőtt korszerűtlen gépekén dol­goztunk, és egy Ilyen modern csarnokról még álmodni sem mer­tünk. Azt, hogy kitartottunk egy­más mellett a mostoha körülmé­nyek között Is, sok mindenről ta­núskodik. — A brigádnak öt leány és négy asszony tagja van. Kinek van nagyobb szava? — Mindig annak, akinek igaza van. Különben a közeljövőben vár­ható az „erőviszonyok“ kiegyenlí­tődése; csupán egy lánynak kell férjhez mennie, és felborul a „rend“ a brigádban. Az ebédszü­netek beszédtémája azután nem a divat és a srácok, hanem a főzés és a gyermeknevelés lesz. — A SZISZ üzemi vezetőségén elárulták, hogy gyakran járnak e- gyütt szórakozni... — Ha megnyerünk valamilyen versenyt, akkor egy kávé és süte­mény ' erejéig megjutalmazzuk egymást. Nem dicsekvésből mon­dom, de ez elég gyakori. Minden ilyen együtt eltöltött délutánnal vagy estével közelebb kerülünk egymáshoz. A brigád szó jelenté­sét mi egy kicsit úgy értelmezzük, mint a családét. Naponta több mint nyolc órát vagyunk együtt. Többet, mint szüléinkkel, csalá­dunkkal. Ennélfogva ha nem Is családias, de nagyon meleg bará­ti viszony alakult ki közöttünk. Xitkoikat árulunk el egymásnak, törjük a fejünket, hogyan lehetne segíteni az üzemnek, ha például nincs mibe csomagolni a vajat, vagy ha az Időjárás miatt baj van a szállítással... Az, hogy valaki jól dolgozlk-e vagy sem, nem at­tól függ, hogy fiatalabb-é vagy 1- dősebb, lány-é még vagy asszony. Én ezt a kérdést égy sajátos vé­lemény alapján válaszolnám meg: az dolgozik jól, aki örömmel vég­zi a munkáját. Nekem a vajazó- ban az enyémek között nagyon jö a közérzetem: egyszerű munkás­nők vagyunk valamennyien. ZACSEK ERZSEBET A szerző felvételei ANGOL FIATALOK AZ IFJDSAGI MKEZFSEN ^levele­Az udvardl (Dvory nad Zlta- vou-l] Ifjúsági építkezés mun- , kálatalböl nemcsak a csehszlo­vák, hanem a külföldi fiatalok Is kiveszik részüket. Egymást váltják Itt az egyes csoportok, így a munka gyorsabban halad. , Falunkban jelenleg egy csoport angol fiatal dolgozik. A fiata­lok az efsz klubjában laknalc. Zsuzsa Mária és Gergely Fe­renc a tolmácsuk. Az angol flataloiknak az efsz vezetősége műsorokat, teadélutánoikat és kirándulásokat szervSz. Recska Judit Az Oj Ifjúság 1. számában „Magaviseletből kettes“ cím­mel megjelent riportunkban a szerző hiányos tájékozottsága miatt sérelem érte a Roiöaval (Rozsnyói) Egészségügyi Szakközépiskolát. Meggyőződtünk arról, hogy az iskola I- gazgatója és tanári kara erélyesen, de messzemenő megér­téssel kezeli a diákok sorsát. A végzettek egészségügyi nő­vérként dolgoznak szerte az országban, és eredményeikkel, munkasikereikkel Orögbftik az iskola jó hírnevét. Sőt, nem egy orvos itt szerezte érettségi bizonyítványát. Utóirat egy riporthoz Erről utazásaink során nemegyszer meggyőződtünk. E tény tudatában és az iskola igazgatóságával történt szemé­lyes találkozásunk után biztosak vagyunk abban, hogy az iskola^pedagógnsai méltányolni fogják a „Magaviseletből kettes“ című riport szereplőjének tanulmányi eredményeit és erkölcsi magatartásét. A szerkesztőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom