Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-17 / 20. szám
8 #111 Énekesnő A riporter többnyire rosszkor érkezik. Ezúttal Is, A Godány-családnál nagy volt a készülődés. — Egy hónapra elutazik a kislányom, valamit csak kell neki készítenem az útra — mentegetőzött a mama. A .kislány" Godány Katka, az Üf Színpad karcsú énekesnője. Túlnőtte a mamát, s nem először utazik hosszabb turnéra a színházzal, dohát az édesanyjának csak kislány marad. — Ez már a negyedik kőrútom a színházzal • mondja Kata — ml tagadás, mégis némi Izgalommal készülők az útra. Talán azért, mert lesz eddig a leghosszabb; egy hónapi út, huszonhat fellépéssel. Lehet az ilyen sűrű műsoros út szórakoztató? — Nekünk mindképpen az, hiszen sokat látunk, sokat tapasztalhatunk, nekünk még örömet jelent a színházi fellépés, lázas izgalommal, de boldog^ várakozással készülődöm. ■, . Otra kelt a színház, hogy újabb slke't arassanak a színművészek túl a határon, messze Idegenben. — Első ízben a Cigánybáróval kerültem ki az NSZK- ba és Hollandiába, aztán a Vörös karavánnal voltunk az NDK-ban, most pedig a Lengyel vérrel utazunk az NSZK-ba, Hollandiába és Luxemburgba. Már a előző vendégszereplések is nagy élményt jelentettek. Az előadások közönsége nagyon hálás volt, nagy tapsot kaptak színészeink, és ez különösen jól esett, nekünk, akik először voltunk külföldi fellépésen. A legnagyobb sikereket Hollandia városaiban arattuk, Amszterdamban, Hágában és másutt. Utazások, szép emlékek, pedig Godány Kati csak nemrég került ki az „Iskola padjaiból“. — Az állami konzervatóriumot 1975-ben végeztem el, Krystyna Figurává tanárnőnél tanultam, utána rögtön az Oj Színpadhoz kerültem. Az első fellépések? Az ígéret szép szó fSTuby sa sTubujü) darabban léptem először a közönség elé. Nagy volt a drukk, szerencsére minden jól ment. Az első fellépéskor mindenki azt hiszi, ha nem sikerül, többet nem lép fel. Akkor is különös érzésem volt, amikor a már meghalt Kostelny kedvesét játszottam. 0 persze nagyon kedves volt hozzám, bíztatott, magyarázott és átsegített a nehezén. Az énekkarban énekeltem a Cigánybáróban, a Vörös karavánban, a Tévedni női dologban, a Huszárokban, a Telt zsák pénzben. Ebben a szlovák muslcalban öt lány és öt fiú szerepel; Nlna Zemanováual, Katka Hadrabová- val, Dana Zurkovával és Jutka Molnárovával játszottunk együtt. Ez már elég nagy szerep volt, de a legnagyobbat eddig a jugoszláv musicalben, a Dundo Marojeben játszottam, mégpedig Petri szerepét. Színpadi jegyesem, Máró szerepét kettős szereposztásban Ivó Heller és Jozef Benedik játszotta. Szép.volt. Az első szerepek nagy boldogságot jelentenek. Gn- dány Katka elindult a világot jelentő deszkákon. Már a televízió képernyőjén is- szerepelt: népdalokat, örökzöld dalokat énekelt Zdenek Sychrával. — Hogy ma csinálok a szabad időmben? — kérdez vissza. — Hát ami azt illeti, nincs sok szabad időm. Am amikor van, szívesen hallgatok komoly zenét, főképp operaáriákat, bár szeretem a modern zenét is. Olvasok, újabban van még egy hobbym- szeretek a kormánykeréknél ülni, jó érzés. Gyakran szerepelek az 0] Színpad ifjúsági ruhambrigádjában: járjuk az üzemeket gyárakat, kultú-programot adunk. A Slovnaftban is voltunk, a szocialista munkabrigádokkal baráti kapcsolatokat teremtettünk. A Sloonaft fiataljai igen szívélyesén fogadtak bennünket, azóta jő kapcsolataink vannak. Legutóbb a üunajptavbában léptünk fel a Vörös zászló átvételekor. A mi brigádunk is kapott már kitüntetést, mégpedig a választások előtti tevékenységéért. Színes, változatos az életünk, megéri a fáradtságot. Szeretem a színházat, boldog vagyok, hogy látszhatom, énekeibe tek. Színpad próbák, fellépések. Súlykolás, nehéz percek, órák, idegölő, fáradságos munka. Néha egy-egy jelenetet tízszer, húzszor, sőt még többször is el kell próbálni, feszült a hangulat, vibrál a levegő, feltörni készülnek, sőt fel is törnek a könnyek, de aztán mikor az előadás különös légkörében felcsattan a taps, minden színész legszebb zenéje, csengO-bongö muzsLKája, akkor egyszerre eltűnik a feszültség, enyhül az izgalom, feledjük a fáradságot és csak egy van: a siker, a taps, a boldog elégedettség, a könnyes boldogság. —OS. R agyogó napsütésben közel félezer ember gyülekezett Kravany nad Dunajom (Karva) főutcáján, hogy a délutáni színpompás felvonulással, mójd a Duna-partl tábortűzzel kezdetét vegye a május elseje tiszteletére megrendezett népi tánccsoportok járási fesztiválja. A község méltóképpen felkészült a vendégek fogadására. Az ünnepi felvonuláson Jelen voltak a járási, a párt- és állami szervek kép- viselól, a Járási művelődést központ, a CSEMADOK Járási bizottsága, valamint a helyi párt- és állami szervek, iskolák és tOmegszervezetek képviselői. A zászlódiszbe öltözött faluban az óvodások, a pionírok, az Ifjúsági szervezet tagjai, a mezőgazdasági szaktanintézet diákjai és a közel kétszáz népvi- sbletbe öltözött'népi táncos Igazi fesztiválhangulatot teremtett. Itt döbbentünk rá, hogy ml Jelenthet újat a fesztiválok, vetélkedők és egyéb rendezvények már-már sablonossá vált, néha öncélúnak tetsző' megrendezésében. Meggyőződhettünk arról Is, hogy a Jól előkészített kulturális rendezvények látogatottságát nem veszélyezteti sem a televízió, sem pedig a csemegének I- gérkező sportrendezvény. A fesztivált Morvay Károly, a Járási művelődési központ Igazgatója és Tóth István, a helyi nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követőjén a komár- nöi (komáromi) Járás hét legjobb né pl tánccsoportja lépett színpadra. Talán , érdemes hangsúlyozni, hogy felnőtt népi tánccsoportokról van szó. Sajnos, az utóbbi Időben gyakran találkozunk olyan Jelenséggel, hogy népi hagyományaink, tánckultúránk ápo lásának, megérzésének és terjesztésének nemes feladatát csak az Iskolai csoportok, diákegyüttesek hivatottak vállalni. És íme, a komáromi Járás hét felnőtt népi tánccsoportja — köztük a karval SZISZ-szervezet tánccsoportja Is — Jő ízlésről tanúskodö műsorváIlyen még nem volt imlunk lasztással, nagyszerű kivitelezéssel be bizonyította, hogy a közművelődési munka nem szorítkozhat csupán az Is- kölás korú fiatalok korosztályára. A fesztiválon Nová Strá2-I (Orsújtalusi) SZISZ-tánccsoport, a Ciőovl (cslcsöi) CSEMADOK tánccsoport, a pilbetal (per betel) SZISZ, a martovcei (martost) CSEMADOK, az 12ai (izsal) és a Kra vany nad Dunajomti (karval) SZISZ- tánccsoport lépett fel. A bíráló bizottság elnöke Mttuch elv- társ elismeréssel szólt a csoportok lelkes munkájáról és a fesztiválon nyújtott nagyszerű . teljesítményéről. Lö- rincz Géza és Zsittnyan István kultúr- társak sokéves önzetlen munkáját oklevéllel Jutalmazták. Az okleveleket, plaketteket és tárgyi Jutalmakat Sylvia Majlingová, a Járási nemzeti bizottság alelnöke adta át a csoportok vezetőinek. Ilyen még nem volt nálunk — mondogatták a karvalak, akik részt vettek a népi táncosok Járási fesztiválján. Kár, hogy a járás művelődési dolgozói nem jöttek el nagyobb számban. RIgler János Április 24-én zsúfolásig megtelt a Safárikovői (tornaijai) kultúrptthon. Nagytermében került megrendezésre a csehszlovákiai magyar amatőr tánc- dalénekesek Járási döntője. A versenyzők két számot adtak elő, melyből az egyik valamely baráti szocialista ország nyelvén, a másik magyar nyelven csendülhetett fel. Az énekesek kíséretét a Járás legngg>|^rűb^ zenekara, a Fortuna-egyOttes vállalta, amely most Is nagy közönségsikert a- ratott. A szakemberekből álló zsűri Papp Sándorral, a Vasárnapi randevú szerkesztőjével az élen nehé^ feladat előtt állt. A versenyszabályok értelmében a saját szerzeménnyel induló versenyzők plusz pontokat kapTáncdalfesztivál Gömörben hatnak. Egy versenyző indult saját szerzeménnyel és próbál kozását siker koronázta. A végső sorrend végül is Így alakult: 1. Radú Szilvia — Demeter Borbála (vokál) , .a. Kp«$cs Valéria 3. Zserolfeska Milan, Az első két helyezett Jogot szerzett a részvételre az ősszel megrendezésre kerülő bratisla vai döntőn. A tornaijai fiatalok a Verseny után a helyi ifjúsági klubban gyülekeztek. Radó Szilvia elmondta, hogy gyermekkora óta foglalkozik zenével. A tornaijai zeneiskolában, majd később a losonci 6- vónőképzőben kedvelte meg a zenét, mely azóta mindennapi jóbarátja, hétköznapjainak elengedhetetlen szüksége. Már több saját szerzeménye született, de* többrtylte szöveg nél kül maradtak. — Ügy érzem legsikerültebb, legeredetibb alkotásom a „Sose feledjél“ — amit a mai fesztiválon hallhattak. Igyekeztem benne önma gamat visszaadni. Sokak szerint kissé szomorú, de úgy érzem, van mondanivalója. Közben Hadobás Marika, a SZISZ-alapszervezet elnöknöje elmondja Radó Szilviáról, hogy szervezetük példás és egyben legaktívabb tagja. Vezetőségi tag' és sokrétű tevékenységet fejt ki mind ideológiai, mind kulturális és sporttéren. Büszkék vagyunk ,rá, s örülünk, hogy ö képvisel minket a bratisla vai országos döntőben. Mindehhez csak annyit tehetek hozzá a tornaijai fiatalok nevében, hogy kívánunk a „Sose feledjél“-nek országos viszonylatban is sok sikert. Polgári László Oj könyvvel Jelentkezett Garai Gábor. Címe: Visszfény. „Ha ki fának rendelletett, erdőben kell éljen“ írja Garai Gábor üj verseskötete elején. Ez a gondolat, meghatározza az egész kötet tematikáját, a „fa“, az „erdő“ az egyén, és a közösség gyötrehnes, görcsös, de végül összetartozássá lényegülő konfliktusát. Csontt^ry magányos cédrusának kitárulkozó vallomását, az önsorsba zárt egyéniség vergődését tragikus esemény hitelesíti: a költő édesanyjának halála. Az Anyám könyve Garai pályájának kiemelkedő teljesítménye. Egyéni tragédiák fölé hite emeli a költőt, • hite a közösség segítő erejében, abban, hogy a tehertétel Is segítség, ha méltók vagyunk rá, ha Igent mondunk az életre, ha az egyén „visszfénye“ a közösségnek, amelyet önzetlenül szolgál. Garai Gábor és Ján Smrek verseskönyve egyaránt a Versbarátok Köre tagllletményeként kerül olvasóink asztalára. ŰJ történelmi regénnyel Jelentkezett a könyvpiacon Ignácz Rózsa. Könyvének, amely a Madách és a Móra Ferenc Könyvkiadók közös gondozásában Jelent meg, a címe: „Névben é! csak“, Magyarország nem egy ízben adott szállást a forradalmak viharaitól megtépázott, űzött lengyel hazafiaknak. A száműzötteket befogadó magyarság eleinte természetesen a magyar-lengyel határ menti vidékeken látta vendégül a baráti szomszéd nép fialt, később azonban Erdély és az ország többi résjp Is szállást, kenyeret, életet nyújtott a hazátlanoknak. Ignácz Rózsa csodálatos gazdagsággal áradó irásmü- vészete mesterien elemzi a vendégek és vendég látóK közt szövődő ezerféle érzelmi viszonylatot, ifjú szerelmesek egymásra találását, apák és fiúk küzdelmét a szabadságharc és az elnyomatás Idején. A rendkívül népszerű Búvőr-könyvek új kötete, a „Vadvirágok“, mely második kiadásban Jelent meg főként a természetbarát fiatal olvasókat örvendezteti meg: A legeslegkisebb olvasók örömét Gyurkovlcs Tibor verses leporellója szerzi majd meg, A címe: Vers a Mikuláshoz. A pompás kivitelezésben megjelent kiadványt Hein- zelmann Emma illusztrációi díszítik. Prága felszabadítása OTAKAR VÄVRA legújabb alkotása Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából került bemutatásra filmszínházainkban Otakar Vávra nemzeti' művész ú| filmje: a Prága felszabadítása. A 68 éves cseh rendező művészi dokumentuma lényegében egy történelmi trilógia befejező része. A müncheni árulást Az árulás napjaiban, a második világháború eseményeit pedig a Soko- lovo cimú filmben ábrázolta. A Prága felszabadítása rámutat 1945 májusának első napjaira, mikor népünk a szovjet hadsereg támogatásával fellépett a túlerőben levő Schör- iier hadsereg ellen A Vörös Hadsereg győzelmé vei, hazánk felszabaditúsával végződő filmalkotás mélöképpen hozzájárult az idei májusi ünnepségekhez. A film forgatókönyvét Otakar Vávra és Miroslav Fábera a résztvevők visszaemlékezései alapján és eredeti dokumentumok nyomán készítették el. A film megszületéséhez a prágai Barrandovon kívül hozzájárult a szovjet Moszfilm és a DEFA az NDK-ból, Kétszázhatvan cseh, szlovák, szovjet és NDK-beii színész kapott kisebli-nagyobb szerepet benne. Klemen! Gottivald szerepét Bo- hnS Pastorek alakítja, Konyev marsallt Szergej Polezsajev játssza, Ludvfk Svobudát pedig La- dislav Cbudik kelti életre A forgatócsoport száztíz helyen dolgozott. Többek között a prágai óváros téren, Vinohradyn, a vrSovicei állomáson, a boleSovicei vlllanyerő- műben, stb. A film történelmi tanácsadója dr. Karel Richter alezredes, katonai tanácsadója pedig VasziliJ Morozov szovjet ezredes volt. Szabó László
