Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-10 / 19. szám

ü m Mi vár ránk májusban ? Alkalom míndankinek 'A SZISZ SZKB és a Szlovákiai Pionlrta- nács Pionírszervezetének sportkalendárlu- mába besorolt lépcsőzetes jellegű verse­nyek alapfordulóinak zöme már a műit hó­nap folyamán lezajlott Májusban a járási és kerületi fordulók megszervezése vár ránk, ezekbe a SZISZ egyéni versenyzői és a PSZ-csoportok legjobbjai kerülnek be. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a jövő időszakban leáll az alapszervezetek sport­élete, 1977. április 1-töl megkezdődött a Sportfesztivál-jelvényért folyó versenyek alapfeltételeinek teljesítése. Hisszük, hogy egyetlen olyan SZISZ-alapszervezet sem akad majd, amely ne szervezne tagjai szá­mára sportdélutánt, ahol a fiúknak, és leá­nyoknak alkalmuk lesz a Sportfesztivál- jelvényért folyó versenyek aránylag köny- nyű feladatainak teljesítésére. Ezt a jel­vényt a nem SZISZ-tagok Is elnyerhetik, ' tehát mindenki, aki eleget tesz az előírt követelményeknek. A teljesítmények jegy­zéke minden kerületi SZISZ-szervezetben megkapható. A négy kötelező és legalább egy választott sportág feladatainak telje­sítése után a jegyzék első részét a SZISZ JB-án kell leadni. Mindenki, aki ezeket a feltételeket teljesítette, megkapja a na­gyon ízléses Sportfesztivál-jelvényt. A feltételek teljesítését szakaszra Is beoszt­hatjuk. Az a fontos, hogy mindenki telje­sítse a kitűzött limitet, és bizony megtör­ténhet, hogy nem mindenkinek sikerül e- lőszörre. A középiskolások nyári olimpiája kere­tében megrendezendő szlovákiai találko­zó napról-napra közeledik. A Tátra-aljaí Svlt június utolsó napjaiban látja vendégül a legjobb középiskolás sportolókat. Kerék­párosok, kézilabdázók, labdarúgók, úszó és céllövők — légpuskából és kisöbű puská­ból — fognak versengeni. Az atléták vetél­kedője egyben országos döntő is. Az em­lített sportágak alapfordulói már lezajlot­tak. Aki el akar jutni Svitbe, annak május 15-ig bezárólag — sikeresen kell túljutnia, a járást fordulókon és ott kell lennie a ke­rületi fordulókon is, amelyek viszont 1977. május 31-vel érnek véget. Az országos döntő egyik legtömegesebb rendezvénye a SZISZ, a Pionírszervezet a Mladá fronta és a Smena futóversenye, a- mely 1977 május 14. és 16. között kerül sorra Horné Zdaftában, a 2lar nad Hro- nom-1 járásban. Itt indulnak majd a kerü­leti fordulók legjobbjai. Az ipari tanulók is örülnek már sport- olimpiájuknak, amely július elején zajlik le Ostravában. Az alapfordulók atlétiká­ban, kézilabdában és röplabdában 1977 május 10-én érnek véget. Az alapfordulók győztesei bekerülnek a kerületi fordulókba, amelyeket 1977 május 20-ig rendeznek meg. Az úszás alapfordulóit május 2'2-lg le­het megrendezni. A győztesek egyenesen a szakfordulókba kerülnek, ezek 1977 jú­nius 5-ig kerülnek sorra. Végül a labda­rúgók 1977 május 8-ig a járási fordulókon 1977 május 22-ig a kerületi fordulókon mérik össze erejüket. A járási fordulók és a szakfordulók legjobbjai az iparitanuló­utánpótlás olimpiáján versengenek majd Ostravában. A BPPOV és a PPOV rátermettségi ver­seny alapfeltételei teljesítésének versenye­it 1977 május végéig kell lebonyolítani. A II. ciklus tanulói honvédelmi és rá­termettségi versenyeinek járási fordulóit 1977 május 15-ig, a kerületi fordulókat pe­dig 1977 május 29-lg kell lebonyolítani. Május végéig kell megrendezni a Fel- szabadulási Kupa tájékozódási futóverse­nyének alapfordulóit is. A pionírok atlétikai versenyének kerü­leti fordulói — az egyéni számokban — 1977 május 20-ig kerülnek sorra. A kerékpárosok járási fordulói május 10- ig zajlanak le. A pionírok labdarúgó- és kézilabda-bajnoksága 1977 május 15-ével ér véget. A SZISZ Pionírszervezet tájékozódási fu­tóversenyének szlovákiai bajnoksága 1977 május 27, és 29. között kerül sorra Luce- necen. A pionírok úszóversenyének alapfordu­lóit május végéig kell megrendezni, ugyan­így a honvédelmi versenyeket is, amelyek a „Mindig készen“ honvédelmi pionírjáté­kok keretében kerülnek megrendezésre. Májusban tartják meg a középiskolás röplabdázók országos versenyét is. A lá­nyok Trstenán a Jesensky-emlékverseny keretében, a fiúk Banská Bystricán a Mur- ga5-emlékverseny keretében versenyeznek majd. A főiskolás liga májusban a III. fordu­lóval folytatódik, amely egyben országos döntő is. Jozef Kokoéka, « SZISZ SZKB honvédelmi és testnevelési osztályának vezetője. René Chesal, a Nemzetközi Ke­rékpáros Szövetség (UCI) francia titkára mesélte egyszer az alábbi történetet: — Hatéves kislányom egy ízben váratlanul kérdéssel fordult hoz­zám: — Apuci, ugye már soha nem lesz háborúi — A meglepetéstől megnémul- tam. Hogyan Juthat ilyesmi egy hatéves kislány eszébe? Nem vol­tam képes válaszolni, de nem is volt Időm, mert kislányom újabb kérdést szegezett a mellemnek. — És ugye, ha nem lesz hábo­rú, akkor vasárnap eljössz velem kerékpározni? — Sajnos, nem mehetek, kislá­nyom! — És miért? — Mert nem leszek Itthon. — És hol leszel? — Prágában. — Minek mész Prágába? — A Kerékpáros Békeversenyre. — Na ugye, hogy akkor nem lesz háború — zárta le a vitát a maga naiv következtetésével a kis­lány. Ezt a bűbájos kis történetet csak azért meséltem el, mert ta­lálóbban a legjobb szándékkal sem tudnám jellemezni a Békeverseny célját és küldetését, 30 évvel ez­előtt, 1948. május 1-én azért in­dította el néhány rajongó sport­ember ezt a versenyt, hogy a bé­ke, a népek, nemzetek békés egy­más mellett élésének szellemét hintse el az emberek között. Az olimpián kívül kevés olyan versenyt találürtk a világon, a- melynek a szabályzatában az álla­na, mint a Békeversenyében: „A Békeverseny arra hivatott, hogy elmélyítse a nemzetek közötti ba­rátságot és együttműködést, a spor­tolók nemzetközi szolidaritását, terjessze a kerékpársportot.“ Adriano Rodoni, az UCI olasz el­nöke a legszebb gyöngyszemnek mondotta az amatőr kerékpározás nyakékén. És sorolhatnám még to­vább is az elismerő jelzőket, ki- .ejezéseket, mert a Békeverseny harminc éve alatt az amatőr ke­rékpározás legnagyobb és legszebb világeseményévé terebélyesedett. Hallatlan lelkesedés és sportsze­retet kellett ahhoz, hogy ez a ver­seny egyáltalán létrejöhessen. Még nagyon frissek voltak Európálííri* a háború nyomai: nem volt meg­felelő felszerelés, nem volt ele­gendő élelem, nem voltak szállo­dák. De a verseny a kijelölt idő­pontban, 1948. május 1-én mégis elindult, mégpedig Lengyelország és hazánk jóvoltából. A Békeverseny alapítói a CSKP lapja, a Rudé právo és a lengyel kommunisták lapja, a Trybuna lu- du szerkesztőségei voltak, majd 1959-ben az NDK-bell kommunls­WARSZAWA*BERLIN*PRAHA . CSSR U Jubllá a Kerékpáros Békeverseny NYEREGBE SZÁLLTAK AZ ORSZÁGUTAK LOVAGJAI ták lapja, a Neues Deutschland is csatlakozott hozzájuk. Ettől kezd­ve a Békeverseny útszakaszai az N^K területét is átszelték. Felvált­va' rajtolnak a béke vándorai Var­sóból, Berlinből vagy Prágából. De maradjunk az első verseny­nél. Mint már említettem, csak a legnagyobb áldozat árán sikerült nyélbe ütni. A rendezők Klement Gottwaldhoz fordultak segítségért, aki intézkedett és a belügyminisz­térium gépkocsikat bocsátott a versenyzők kísérőinek rendelkezé­sére. Külkereskedelmünk Svájcból vásárolt kerékpárokat az arra rá­szoruló versenyzőknek, többek kö­zött a jugoszlávoknak. így indul­hatott el 1948. május 1-én a leg­szebb nevet viselő sportverseny, mégpedig két irányban: Prágából Varsóba és ugyanabban az időben Varsóból Prágába Az első évfo­lyamban tehát két győztest avat­tak, éspedig a jugoszláv Proszení- ket és honfitársát, Zoricsot. A csa­patversenyt Lengyelország nyerte. Az első Békeversenyen Varsóban rajthoz állt az angol Geoffrey Wi­les, akiről hamarosan kiderült, hogy a híres brit hadvezérnek, a Napóleon felett diadalmaskodó Nelson tengernagynak az ükunoká­ja. Nem tartozott a legjobb ver­senyzők közé, de az utolsó útsza­kaszon, Prágában kitett magáért, és a hetedik helyen ért a célba. Az egyik újságíró megkérdezte tő­le, hogy talán Őse híres mondá­sából merítette az erőt, akt a fran­cia-spanyol hajóhad ellen vívott győztes trafalgárl ütközet előtt a következő szavakkal bocsátotta harcba katonáit: „Anglia elvárja, hogy minden fia megteszi köteles­ségéti“ A versenyző mosolyogva közölte, hogy nemigen tiszteli őse emlékét. Varsó romjai láttán fo­gadta meg, hogy mindenáron ki­tart. Az eddigi Békeversenyeken több legenda született a sportolók baj- társiasságáról, segítökészségéröl. 1953-ban három versenyző közele­dett a lódzsi útszakasz célja felé, s különösen a második helyért folyt öldöklő harc a lengyel Królak és a ml RuZiékánk között. Królak volt előnyösebb helyzetben, ám az utolsó kanyarban, a stadion salak­ján bukott. Fájdalmas arccal jg- rott talpra, vállára kapta haszna­vehetetlen kerékpárját és az utol­só métereket futva tette meg. A mögötte haladó RuíiCka kerékpá­ron játszva megelőzte Az ered­ményhirdetés után a jelenlévők megható jelenetnek lehettek ta­núi. Ru2i2ka átvette a második he­lyezettet megillető ezüstkoszorút és Królak nyakába akasztotta. — Nesze, téged illet — mond­ta a körülállók nagy ámulatára. Ilyen testvéri szellem jellemez­te az eddigi Békeversenyeket, a- melyeken 'Versenyzőink sok szép sikert arattak. RuZiéka, Vesely, Kubr neve arany betűkkel íródott be a versenyek történetébe. A ké­sőbbiek közül 1972-ben Vlastlmíl Moravec diadalmaskodott egyéni versenyben. A mostani' felkészülés is rend­ben folyt. A hazai versenyek után a csehszlovák kerékpározók Algé­riában és Olaszországban szere­peltek kiválóan A pontos nevezést lapzártáig nem Ismertük. Pavel Doleíel, a válogatott edzője a má­jus 2-1 válogatóverseny után jelöl­te ki a végleges keretet. Biztos, hogy a lengyel színek­ben nem rajtol már Ryszard Szur- kowskl, a Békeverseny négyszeres győztese, de a lengyelek így is bi­zonyára erős csapattal Indulnak. Ugyancsak sokat várhatunk a szovjetektől, akik eddig a legered­ményesebben szerepeltek. Ne vágjunk azonban a dolgok e- lébe, mert még csak tegnapelőtt indították el 1969 kilométeres út­jára a Kerékpáros Békeverseny ju­bileumi 30. évfolyamát. A 13 út­szakaszon bármi lehetséges. Palágyi Lajos A közelmúltban Bnnepeltük a Hadsereggel E- gyűttmüködők Szövetsége megalakulásának 25. év- forduléját. Ez alkalommal ellátogattunk a HESZ dnnaszerdahelyi szervezetének modellező klubjába, ahul SZAMARANSZKY Károly klubvezetővel beszél­gettünk a klub múltjáről, tevékenységéről. — A klub 1954-ben alakult meg, elsőnek nem­csak járásunkban, hanem egész Szlovákiában. Meg kell emlftenem az első alapftökat, Homola Ivánt, Krisztián Józsefet, Krlhó Istvánt, Horváth Bétát, akik lelkesedésén és szorgalmán nagyon sok mú­lott. Néhány évvel később (1959-ben) megkezdte működését az Aero-klub. Ezt azért említem, mert a modellezők átmentek az újonnan alakult klub­ba. A modellező klub tehát rövid időre megszűnt. Kostrn Istvánnak köszönhető a kinb újjászervezé­se, aki szigorúan és céltudatosan Irányította a klub munkáját. A járási úttörőházban modellező kört szervezett, amelynek én is tagja lettem. 0 szerettette meg velem a modellezést. — Jelenleg kilenc tagunk van. KivUlHk négy ál­talános iskolás, akik korábban a pionirházban mű­ködő modellező körben dolgoztak. A járási pionir­házban is működik kör, tagjai két irányban dol­goznak; az egyik csoport repUlőmodellek készí­tésével, a másik csoport rakétamodellek készítésé­vel foglalkozik. A körnek mintegy negyven tagja van. Vezetői: Kohel László, Melega György és Ko- pecsni Tibor. — 1968-ban rendeztük meg első Ízben a Gagarin- -napot. Gyűléseket, beszélgetéseket és kiállítást szerveztünk. A gyűlésünkön részt vett Gábris Jó­zsef háromszoros csehszlovák és világbajnok, de meghívtuk körünkbe a hires pilótákat, akik részt vettek a második világháborúhan. A Gagarin-na- pot azóta is minden évben megrendezzük és már versenyekkel is bővítjük a programot. Kezdemé­nyezésünket több más klub is átvette. — El keli mondanom, hogy a miénkhez hasonló kinb alakult már Somorján, Várkónyhan és Nagy- megyeren a HESZ-alapszervezetek mellett. Ez szük­ségszerű volt, most már az egész járásban tévé kenykedUnk. Közös akciókat is szervezünk május 1-én és 9-én, valamint október 6-án, a hadsereg napján. RepUlőmodelljelnkkel részf veszünk a ke rUleti és a szlovákiai bajnokságokon is. Szerepel­tünk már a csehszlovák bajnokságon is. — Milyen eredményekkel dicsAedhettek? — Az úttörőink, Tászli János és Johancslk Sán­dor, illetve Vida János személyében részt vettek Bardejovban a szlovákiai bajnokságon, s két ne­gyedik és egy harmadik helyezést grtek el. A klub felnőtt tagjai részt vettek a Smer Praha elneve­zésű versenyen, ahol Tászli János repülőmodelljé- vel a negyedik helyezést érte el. Rakétamodell készítésével csak az utóbbi években foglalkozunk, de Johancslk Sándor már a kerületi bajnokságon versenyezhetett. ■ .-Tg» K-jmmms Mk A képen Szamaránszky Károly klubvezető Modellező — Nagyon jó a jelenlegi kollektívánk. Melega György, Kohel László, Kopecsni Tibor, Németh Miklós, ilj. Krisztián László aktiv tagok, akik na gyón sokat tettek a klubért, sokat dolgoztak eze kért az eredményekért. Köszönetét kell monda nőm a HESZ dnnaszerdahelyi alapszervezele veze tőinek, a HESZ JB vezetőinek, akik anyagi és tár gyi juttatásokkal segítik a klub munkáját. Legutóbbi munkánk az a kiállítás volt, amelyet a HESZ megalakulásának 25. évfordulójára ren deztOnk. Honnan indult, hogyan került a klub élére, s mit jelent számára a modellezés? — Dnnaszerdahelyen születtem, s ma is itt é- lek. A gimnázinmot is a városban végeztem el. A középiskola fontos volt életemben, sokat tanul­tam és sportoltam. Kosárlabda, atlétika, kézilabda, minden sportot szívesen űztem. Mindegyikben el is érhettem volna egy bizonyos szintet — maga­sabbat az átlagosnál — de a modellezés vonzott. Beiratkoztam az iskolában működő modellező klub­ba. Később tagja lettem a HESZ-nek, és nemso­kára az AERO-klubnak is. A korábban szétesett modellező klubot újraszerveztük, s 1967-ben meg- alaknlt a jelenleg is nagyszerűen működő klu­bunk. — 1968-ban választottak meg a modellező szak­osztály elnökének. Azóta töltöm be ezt a tisztsé­get. Mit mondjak még magamról? Nős vagyok, tagja a pártnak, s 1974 óta Bratislavában a HESZ nyugat-szlovákiai kerületi tanácsán dolgozom, mint titkár. — Tudom, hogy a motorizmns is érdekel. — Igen. A modellezés mellett szakitok időt a motorizmusra is. Édesapám a HESZ alapító tagja volt, a motorizmussal. toglalkozotl. Vezetője volt a HESZ aulo-motor klubjának, versenyekre járt, és sokszor én is vele mentető. így már gyermekko.- romban megismerkedtem ezzel a sportággal. Ké­sőbb sem lettem hűtlen a motorizmushoz. Nagy­szerű sportág. Indultam a csehszlovák bajnoksá­gon is, ahol a 13. lettem. A szlovákiai bajnoksá­gon voltam már aranyérmes ezüstérmes, bronz­érmes és negyedik helyezett is. Tavaly nem vo-lt szerencsém. A Csallóköz Rallye versenyen Feren­cé! Dnéannal indultam, de száz méteren két de­fekte! is kaptunk, s Így csak a másodikok lettünk. Tavaly elértem, hogy indulhatok első osztályú au­tóversenyeken is. Szamaránszky Károly a HESZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából megkapta a szervezet legmagasabb kitüntetését, a „Kiváló munkáért“ já­ró aranyfokozatot. A kitüntetés újabb komoly munkára kötelez. A modellező klub jövőjéről faggatom. — A téli hónapokban tagjaink 4—s' repülő- és rakétamodellt készítettek. Ez kb. 2U0—300 órát vesz igénybe. Márciusban kezdődik az idény. Több járással közösen nagyszabású kiállitásra készü­lünk. A Győri MHSZ-szel baráti kapcsolatot sze­retnénk kiépíteni, ami mindkét fél számára hasz­nos lehet. Közös akcióinkban , csere“-versenyek, kiállítások szerepelnének. A magyar elvtársak szí­vesen felvennék velünk a kapcsolatot, és lehet­séges, hogy Gagarin-napra már elhozzák modell­jeiket. — Legfőbb feladatunk a jövőben, még magasabb szintre emelni a klub munkáját. Első lépésünk a rádió távirányítás megszervezése. Ehhez előbb a műszereket kell beszerezni s megtanulni a velük való bánást. Hogy a modellezés legkorszerűbb ágazatában sikereket érhessünk el, ahhoz lega­lább kétéves céltudatos munkára van szükségünk. Hodossy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom