Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-10 / 19. szám

t ti 4.1-V*' ■■ •' SSÍi. *iv /• '^íL' mnú - . X’jiXL .ß^ BiBT'a'trüLo im^iísaÉ^i B'JG:Tzr.-t.v ■ i'T-üt i ElTí. L'lUtiH* ■ -■'.. .T il'i'XÁ. ií"-. sí”. l”:í'i'»fc 1 •:ä .aa ? - f ,'O.i- ^ trá, i.''' T,- V-<-7I 1 i jjji^■íT|( fill B JI Ui t'ijí Síi Uii Gustav Offerman neve a szlovák pop-zenében ]61 Is­mert. Már gyermekkora óta a hangszerekkel foglal­kozik, azóta ezek a szerszámai“. A szlovák pop-music .nagyapjának“ nevezték el őt. Offerman zenekara sok országban ismert, talán egész Európában. A csoport összetétele többször változik, mivel felkarolnak fiatal tehetséges zenészeket, és később ezek a „betanult“ muzsikusok egyedül próbálkoznak Ilyen körülmények között lett ismert: Miroslav 2blrka, Tom᧠Saidman, Miroslav Talay Ofga Szabóvá stb. Az Utolsó átszerve­zés az elmúlt év nyarán volt. Az elért sikerekről a vezető. Gustav Offerman nyilatkozik: — Milyen sikereket értek el az új ös.szetételben? — Decemberben Svájcban voltunk, ahol nagyon sok tapasztalatot szereztünk A világ leghíresebb zenekará- — a Hazyland — klubjában léptünk fel. A klub tu­lajdonosa a zenekar vezetője: Hazy Osterwald. A mű­sor, különleges, a diszkó és show váltja egymást. Az esti program négyszer félóra. A vendégeket, a művé­szeket a Winston ügynökség választja ki. A Hazyland klub kimondottan a jó zenét kedvelők számára léte­sült Egy-egy vendégzenész szereplése 15 nap. Febru­árban nagy hazai körúton voltunk. Most jöttek haza a Szovjetunióból, milyen volt a tur­né? Április közepéig a Szovjetunióban vendégszerepel­tünk, Hat hét alatt negyven koncertet adtunk. Első fellépésünk a KGST székházában volt. Volgográdtól a Kaukázusig minden városban megfordultunk. A körút zárókoncertjét a moszkvai Esztrádszínházban adtuk. További terveik? — Kis pihenő után, májusban Salzburgba utazunk, ahol a Café Winklerben fogunk játszani naponta négy órát Júniusban az NSZK-ba utazunk s a fürdővárosok­ban fogunk játszani. A külön erre a célra összeállí­tott műsor — koktél, melyben megtalálhatók a pop-, rock- és beat stílusú számokon kívül az operett egy­veleg és Verdi, Liszt, Lehár müvei is. A műsort úgy kell összeállítani, hogy mindenki ked­vét lelje benne, akár fiatal, akár idősebb. A fő cél: a szórakoztatás. —bg— A szerző felvétele MARCELA LAIFEROVA április 21-én Len­gyelországba utazott, ahol a csehszlovák napok rendezvénysorozat keretében össze­állított show-műsorban húszperces száma volt. Az összeállítás nagy sikert aratott, nemcsak Varsóban, hanem a többi nagyobb városban is, így pl. Lodzsban és Gdansk­ban. Most pár napig Itthon lesz az ismert és népszerű énekesnőnk, hogy a további tur­néra erőt ‘gyűjtsön. Irány a Szovjetunió. — Hát Igen, újabb körút vár rám a Szov­jetunióba — mondta Marcela Lalferová. Ezúttal egy népes csoporttal, amelyet a szocialista országok legnépszerűbb éneke­seiből állítottak össze közös műsorunk szerkesztői. Elég, ha megemlítem, hogy Magyarországról Koós János és az Ex- pressz-együttes jön velünk. Számomra nagy megtiszteltetést jelent, hogy hazámat én képviselhetem. Eseményekben gazdag volt számomra az • év első pár hónapja. Az év elején Jelent meg legújabb nagylemeze, Obrázky dní (Napok képei) címmel. Azután szlovákiai körúton volt. — Tudod, már éreztem, hogy elszakadok a hazai közönségtől — folytatta Marcela.— Két és fél évig turnéztam Nyugat-Európá- ban, s az európai szocialista országokban. Idehaza csak televíziós fellépéseket, rádió- felvételeket és néhány hanglemez felját­szást vállaltam. Ezért most úgy határoz­tam, hogy az 1977-es évet a hazai turnékra használom fel. Tavasszal Szlovákiában lép­tem fel, majd a szovjetunlóbell körút után pihenőt tartok (illő, hogy néha napokat, s ne csak órákat töltsön az ember a csa­ládjával], aztán a morva- és a csehországi kerületeket keresem fel. A vallomáe című összeállításom a kezdetet idézi, azt a kor­szakot, amikor első nagy sikerű sláge­reimmel bemutatkoztam a nézőknek. Ám a műsorban ott van már a legújabb, aZ év elején megjelent nagylemezem néhány, az­óta már közismert száma is. És köszönetét mondok az 0] Ifjúság olvasóinak is, azok­nak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az üz­letekben már a második kiadása fogy en­nek a hanglemeznek. Ugyanis a fiatalok azok, akik megszerették Ivan Horváth „Domőek sprostred polí“ vagy Laco Brles- tinsky „Dobry spánok“ című dalát. Ez a két dal egyébként elég gyakran felhangzik a csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásá­ban. Ez azt jelzi, hogy a hallgatók gyak­ran kérik dalaimat, s ez a tudat nemcsak nekem, hanem valamennyi énekesnek jól esik. Hogy %nik a terveim? Először is si­kerrel visszatérni a turnéról, majd végre nyugodt nyaralást a családom körében. —morovics— iíÖZÖTT... «e- ÜJ fi ß­-Sí. KORAL Két éve alakult meg Magyaror­szágon a Korai-együttes, és azóta elsősorban Koncz Zsuzsa kísérő- együtteseként vált népszerűvé. An­nak idején hazánkban Is nagy siker­rel vendégszerepeit. Az együttes vezetője és megalapí­tója Brunner Győző, aki korábban a Taurus-együttesben dobolt. Vele e- gyütt jött el a felbomlott Taurusból Balázs Ferenc, aki korábban a Neo- ton orgonistája és zongoristája volt. A tapasztalt muzsikusokból alakult együttes hamar összeszokott. 1975- ben sikeresen szerepelt a 144 nóta slágerműsorban a Ha kedvem tartja című szerzeménnyel. Ezt követte a Hazafelé című szám, amelyből slá­ger lett. Zenei stílusuk a pop-rock, de a lá- gyabb muzsikában Is otthonosan mo­zognak. Erről tanúskodik a Koncz Zsuzsával készített nagylemez, a- melyen klasszikus magyar költők verseinek beat-feldolgozásal talál­hatók. Kép és szöveg: BODGÁNY GÉZA A különcségéről ismert festő, Salvador Dalt ismét meg akarja hökkenteni a világot. Igaz, hogy már a- lakított filmszerepet Luts Bunuel és Alfred Hitchcock filmjeiben, de most a No­vella című olasz lap sze­rint főszerepre készül. Az újságíróknak csak annyit árult el a filmről, hogy az idős Draculát, a legendás rémet alakítja benne, s partnerei, illetve áldozatai között lesz Caroll Baker és Stefánia Casini is. A többi kérdésre a tőle megszokott, bizarr módján válaszolt. Am az újságírók sem marad­tak adósai, s az egyik kel­lemetlen kérdést a másik után tették fel neki.' — Azt mondják, hogy op­portunista, s csak azért vállalta el a filmszerepet, mert népszerűsége hanyat­lóban van. — Az opportunizmus e- gyike az én legnagyobb e- rényelmnek — válaszolta —, csak a normális embe­rek tekintik hibának. — Azt is hallottuk — hangzott a további kérdés —, hogy pénzre van szük­sége. túl sokat költ. s e- zért vállalta a szerepet. — Én misztikus vagyok, s a pénzt megvetem. A baj csak az, hogy a világ any- nyira becsüli a művészeket, amennyit keresnek. A pénz az egyetlen eszköz, amely- lyel elismerik. Én igényes vagyok és karrierista, tehát az elismerésből. azaz a pénzből nekem soha sincs elég. Nyakatekert filozófia, de így már világos... Hollywoodban kiosztották a sokat vitatott Oscar-di­jakat. Az év legjobb film­jéért járó díjat, a Rocky el- mű, egy ökölvívóról szóló filmnek adták. Oscar-díjjál tüntették ki a film rende­zőjét. fohn G. Avildsent is. A Rocky legnagyobb ellen­fele a Net-Work című film volt, amely így is négy Os- cart kapott. Oscar díjjal tüntették ki d főszereplő januárban elhunyt angol színészt, Peter Finch-t, to­vábbá a női főszereplőket. Fray Dunawayt és Beatrice Straigh-t. Oscar-díjat ka­pott továbbá az említett film forgatókönyvéért a ná­lunk is ismert Paddy Chayefsky. A hírhedtté vált Watergate -botrányon alapuló társa­dalmi politikai film, az „AU the Presiden‘’s men“ f Az elnök emberei) című alko­tás is négy Oscar-díjat hó­dított el. Oscarral díjazták Jason Robardsot, mint a legjobb férfi epizódszerep­lőt, William Goldmant, a film forgatókönyvírófát, to­vábbá a film művészeti és hangtechnikai kivitelezését. (pl) Mejwiia—imr.nttiacar:::-larnriTa: 's.j: S-ÉElIáSH ■ -'S! rr- . 'rri.’tv,' A vádlottak padján egy 20 év körüli fia­tal férfi ül, aki többek között a Virsli „be­cenévre“ hallgat, bár semmiképpen sem mondható kövérnek, viszont különleges te­hetsége van. Bármikor, ha a férfiakat po- harazgatás közben elfogta a mélabús han­gulat, mélyen zengő, szép baritonján rá- kezdte: „Igazi otthonom egy putik, igazi szerelmem a teli ibrik, vágyam valaha a gótika volt, de most másfelé sodort a sors.. “ Egy szem sem maradt szárazon. Mánya, a pincérlány kedvesen megkérdezte: — Mit rendelsz? — Virslit — volt a válasz. Mindig csak virslit. Innen ragadt rá a név is. A főúr meg egy kis rumot töltött neki, hiszen „megemelte“ a forgalmat. A ven­dégek meg egy-egy sörrel terhelték meg miatta saját kontójukat. A bíróságon megkérdezték: — Mi a fog­lalkozása? » NAGY” ALKALOM — Tulajdonképpen padlóburkoló volnék... — És miből él most? Vállat vont. mert hogyan magyarázza meg e komoly falak között, hogy vannak pillanatok, amikor az erős férfiak szíve is ellágyul egy-egy szomorú nóta mellett. — Tehát élősködik?! — Nem tudom magam helyesen kifejez­ni. Én csak énekelek meg szavalok, és ezért egy-egy pár virsli, no meg egy-két korsó sör a fizetség. Nincsenek nagyobb ambícióim. K. S-et, egy S5 év körüli férfit szólíta­nak be tanúskodni, aki ugyancsak megcá­folja a Virsli ilyetén szerénységét. Tömö­ren és szemléltetően elmondta, hogyan ke­rült ennek az „alvilági hiénának“, már­mint a Virslinek a karmai közé. Képzeljék csak el. Autója volt és mint amatőr, a javításokkal próbálkozva sike­rült az autót teljesen hasznavehetetlenné tennie. Végül már akkor sem indult el, ha négy markos férfi tolta. Tudniillik a fék egészen feleslegesen, mindig működni kez­dett. Már nagyon elkeseredett volt, amikor rámosolygott a szerencse. Találkozott egy férfival, aki kedvtelve nézegette a rossz kocsit és kijelentette, hogy megvenné. A tulajdonos azt hitte csak tréfál, de az ér­deklődő váltig bizonygatta, hogy neki nem utazásra kell a kocsi, hanem egyébre... Mert minden szombet és vasárnap eljön­nek az apósa, anyósa és akkor ő majd kibeszélheti magát arra, hogy nincs ideje számukra, mert a kocsit kell megjavíta­nia. A boldog tulajdonos nyolcezret kért, — a vevő fizetett. H. S. a szíve fölé. a pénztárcájába*' rak­ta a pénzt. Dehát ilyen esetben — min­denki tudja — mi a szokás. Elment a kocs­mába egy kis áldomásra, ugyanoda, ahol Virsli éppen érzelmes dalokat énekelt az életről, a szürke hétköznapokról, a szür­ke utcákról, amelyek szürke házsorában él, az életről, amely senkinek sem aján­dékoz semmit... És csak vándorlunk az é- letben, tegnap és ma is, a rózsák a kerí­tésen túl nyílnak, de oda nem jut senki, mert magas a kerítés, és a kapun ott a tábla- Vigyázat harapós kutya... K. S. azt hitte, hogy valami filmjelenet forgatásának kellős közepébe került Egy­két pohár után azonban megkérdezte Virs­lit! — Hát lányok ide nem tévednek be? — Ide, az Elátkozott Szívhez címzett kocsmába nem jönnek, mert innen már kettőt kiemeltek... hanem a Vidám Szívbe, oda... — Hát gyerünk a Vidám Szívbe. Természetesen ez jóval távolabb volt és az úton odafelé, az egyik sötét utcában a „mélabús“ Virsli megtámadta és kirabol­ta K. S.-t. Azt hitte, hogy ilyen „nagy alkalma már sosem lesz többé. A bíróság ítélete: három év. Virsli felsóhajtott: Ha a költészetnél ma­radtam volna, akkor olcsóbban megúszom. Fordította; —si—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom