Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-03 / 18. szám

^ M NYELVTANFOLYAMOK A SZISZ Ifjúsági Utazási Irodájának beltöldl útl- fiaptárában nagy népszerűségnek örvendenek a nyelvtanfolyamok. Nem Is csoda, elvégre a részt­vevők nyaralás közben korszerű módszerekkel tö­kéletesíthetik nyelvtudásukat, mert a CKM nyelv­tanfolyamai a haladók vagy legalábbis azok szá­mára vannak, akik már ismerik az Illető nyelv a- lapjalt. A nyelvtanfolyamok tartama 55—65 óra. Tekin­tettel a résztvevők tudásszlntjének különbözőségé­re, egy turnust két-három csoportra osztanak. Ez­zel elejét veszik annak, hogy a haladók ismét az alapoknál kezdjék mások miatt a tanulást. . A tanfolyamok színhelyei: Orosz nyelvtanfolyamok: ZlvohoSt a Slapy vlzi- erőmfj mellett, DOlnjt Zleb Stenberk mellett, StráZ- nlce és DeSfné az Orllcel hegyekben. Német nyelvtanfolyamok: SobéSln a Sázava' mel­lett, DeSfné és Oravstty Podzámok. Angol nyelvtanfolyamok: ZlvohoSf, Mariánske Lázni, StráZnice. Franoia nyelvtanfolyamok; Otavsky Podzámok, SobéSfn, StráZnice. |||l< OSZOTAN FOLYAMOK A CKM útinaptárában úszótanfolyamok Is szere­pelnek. Az úszás oktatása az idén júliusban fo­lyik három turnusban a pleSfanyi Siftava tavon. A tanfolyam ára 415 korona. További érdeklődők Oravsky Podzámokon tanulhatnak meg úszni. Egy hetes tartózkodás az Odboj-szállöban 475 koronába kerül. V. P. JUNIORFILA DETVA ’77 A Szlovákiai Bélyeggyűjtők Szövetsége mel­lett működő ifjúsági bizottság május 21. és jú­nius 5. között Detvában jnniorfiia DETVA '77 címmel megrendezi az ifjú bélyeggyűjtők V, szlovákiai kiállítását. Ez lesz az ifjú bélyeg­gyűjtők kedvtelésének seregszemléje. A legjobb gyűjtemények részt vesznek majd a PRAGA ‘78 elnevezésű béiyegkiállltáson, amelyet — mint a neve is elárulja — jövőre rendeznek meg ha­zánk fővárosában. A kiállításon részt vebet bárki, akinek a gyűjteményét a bíráló bizottság elfogadja, vagy más kiállításon díjat nyert. A kiállítás alkalmá­ból megtartják az Ifjú bélyeggyűjtők nemzeti kongresszusát Is. V. P. A CSISZ III. kongresszusát megelőző időszakot a CSKP- hoz valő ú] viszony életbe léptetése jellemezte. Ez -arra irá­nyult, hogy teljes terjedelmében érvényesüljön a CSISZ jellege és szerepe, s hogy a kongresszus e- lőtti kampányban megvitassák a CSISZ alapvető kérdéseit. A CSKP Központi Bizottságának titkársága még a CSISZ III. kongresszusa e- lött, 1958. november 10-én jóvá­hagyta „A CSISZ közvetlen irányí­tása a párt szervezetei és szervei által“ című dokumentumot. A CSKP Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogy az Ifjúság kö­rében végzett eszmei munkának meg kell mutatni a szocializmus távlatait és az. ifjúságot a kitűzött feladatok teljesítésére kell vezet­ni. Meg kell magyarázni a társa­dalomban végbemenő tudományos- -műszakl forradalom alapelveit, és a szocializmus eszméihez való hű­ségre kell nevelni az ifjúságot. A CSISZ novemberi kerületi kon­ferenciáival lezárult a III. kong­resszus előkészítésének az idősza­ka. A CSISZ KB levelét ez alatt 21907 szervezet vitatta meg. A CSISZ III. kongresszusa előtt az if­júság körében széles körű raun- kaaktivitás bontakozott ki. A tren- Cíni Kubra üzem fiatal munkásai­nak kezdeményezésére született például az „Irány december“ el­nevezésű mozgalom. December 5-ig a fiatalok országszerte 17 404 kö­telezettségvállalást tettek összesen 547 millió korona értékben. A CSISZ III. kongresszusát 1958. december 13—15-lg tartották meg. A kongresszus lebontotta a CSKP XI. kongresszusának határozatait az ifjúsági szövetség szempontjá­ból. A küldöttek megállapították, hogy az Ifjúság aktív részt vállalt a termelés irányításában, az ál­lam igazgatásában és a néphatalmi szervek munkájában. Nagyra ér­tékelték, hogy az utóbbi években az Ifjúsági szövetség soraiból több párttagjelölt került ki. A beszámo­lóban rámutattak a hibákra is, el­sősorban az eszmei nevelésben mutatkozó fogyatékosságokra. Az első szocialista mnnkabrigádok A CSISZ új alapszabályzatába beépítették a szervezet közvetlen pártirányításának az elvét. A CSKP és a CSISZ kongresszusok további aktivitásrá buzdították a fiatalokat. Az 1958-as években szovjet mintára nálunk is megala­kultak az első szocialista munka- brigádok, melyek a szocialista mó­don élni és dolgozni jelszó jegyé­ben a haladó munkamódszerek be­vezetésére, a munkához való új, szocialista viszony megteremtésé­Ifjúsági mozgalmunk történél e VE re, és az emberek közötti szocia­lista kapcsolatok kialakítására tö­rekedtek. A CSKP XI. kongresszusának in­dítványára az ifjúság további épít­kezések fölött vállalt védnökséget. Az ifjúság építette tel a kralupyl mükaucsukgyárat, és 1960-tól meg­kezdte a tuSlmicel vlllanyerőmű é- pítését. Az első ifjúsági építkezé­sekkel ellentétben ezeket védnöki alapon vállalták a CSISZ-tagok. A föld termővé tételére született mozgalomban is több ifjúsági me­liorációs építkezés indult meg el­sősorban Dél-Szlováklában és Dél- -Csehországban. Csupán 1960-ban 600 meltorizáciős építkezés folyt, és az Ifjúság mintegy 20 000 hek­tár földet tett termővé, elvégezte több ezer hektár rét és legelő kar­bantartását, és nagy mennyiségű komposztot készített. Az ifjúsági építkezések nagy segítséget jelen­tettek az országnak, és a nevelő hatásuk sem hanyagolható el, A politikai oktatás elsősorban a CSISZ oktatási évének keretében folyt, amelyet különféle érdekkö­rökben végzett munka tett válto­zatosabbá. Az előadások és akciók a nevezetes eseményekhez és év­fordulókhoz fűződtek; ilyen volt 1958-ban a lenini Komszomol meg­alapításának 40. évfordulója, 1959- ben a VIII., VIT, amelyet először rendeztek tőkés országban, Auszt­ria fővárosában, Bécsben. Évről évre fokozódott az ifjúsá­gi alkotóversenybe bekapcsolódott fiatalok száma. 1960-ban számuk már egymillióra rúgott: Fejlődés­nek indult más szakköri munka, és a szövetség — bár még min­dig nem kellő mértékben — töb­bet törődött a fiatalok szabad ide­jének megszervezésével is. Ebből a célból létrejöttek az első Ifjúsági klubok. Az 1960-as év jelentős volt ha­zánk történelmében. Megünnepel­tük az ország felszabadításának 15. évfordulóját, a Nemzetgyűlés elfo­gadta hazánk szocialista alkotmá­nyát, nemzetgyűlési és nemzeti bi­zottsági választásokat tartottunk, és területi átszervezést valósítot­tunk meg. Ebben az évben került sor a II. Országos Spartakiádra, amely elsősorban az ifjúság sereg­szemléje volt. A szocialista szek­tor abban az időben már a nem­zeti jövedelem 95 százalékát ter­melte. Az elért eredmények alapján a CSKP országos konferenciája (I960, július 5—7.) megállapíthatta, hogy hazánkban győzött a szocializmus, és megkezdhetjük a fejlett szocia­lista társadalom építését. Törté­nelmi tény, hogy a szocializmus győzelemre juttatásában a CSKP i- rányításával az Ifjúság és egysé­ges szervezete is jelentős szerepet játszott. A fogyatékosságok gyökerei Ugyanakkor, a hatvanas évek e- lején olyan nemzedék lépett ki az életbe, amely már nem érezte a saját bőrén a kapitalista elnyo­mást, nem élte át a megszállást, és teljes mértékben élvezhette a szo­cializmus vívmányait, amelyeket immár természetesnek vett A szo­cializmus építésében elért kétség­bevonhatatlan sikerek a CSISZ so­raiban is bizonyos fokú önelégült­séghez vezettek. Nem ismertük fel Idejében a történelmi fejlődésből és az Ifjú nemzedék szükségletei­ből eredő új követelményeket. A CSISZ ugyan időközben tett bizo­nyos lépéseket a mulasztások Jóvá­tételére, azonban a társadalomban beállt helyzet megnehezítette, hogy következetesen végrehajtsa az el­képzeléseket. A CSISZ a hatvanas évek ele­jén is követte a már bevált mun­kaformákat. Az üzemekben tovább­ra is egymás után alakultak meg az ifjúsági kollektívák és szocia­lista munkabrigádok, amelyek kö­zül több bekapcsolódott a CSKP XII. kongresszusa előtti munkaver­senybe. Gyarapodott a hatékonysá­got ellenőrző járőrök száma, és if­júsági munkacsoportok alakultak a mezőgazdasági termelésben is. A CSISZ KB az 1961-es évben meg­hirdette a „Mindenki újító“ moz­galmat, s 1962-ben megszületett a „Példás tettek“ mozgalma. Az el­lenőrző járőrökhöz hasonló mun­kát végzett a „Véudybyl“ (min­denhol volt) mozgalom, amély szintén a CSKP XII. kongresszusa előtt indult. őszintén meg kell azonban mon< dánunk, hogy a mozgalmak csak az ifjúság kisebb, fejlettebb ré­szét mozgatták meg. Ezek dolgoz­tak lényegében mindenütt, többek között a nemzeti bizottságokban, amelyekben az 1954. évi választá­sokhoz viszonyítva kétszerannyi fiatal képviselő kapott helyet. En­nek ellenére a fiatalok képviselete még így sem volt kielégítő. A politikai nevelés továbbra is a CSISZ oktatási évének keretében folyt, s bár bizonyos új formák­kal gazdagodott, továbbra is a szö­vetség működésének leggyengébb része volt. Jól sikerült viszont a Csehszlovák Komszomol, vagy még inkább a CSKP megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére indult előadás- és vitasorozat. A CSISZ működésének további gyenge pont­ja volt a szabad idő megszervezé­se. Nem tudtuk kellőképpen kitöl­teni a fiatalok szabad idejét hasz­nos és vonzó tevékenységgel, spor­tolással, kultúrmunkával vagy más szakköri munkával. Ennek tulajdo­nítható, hogy a fiatalok más tö­megszervezetekben keresték érdeke lődésük kielégítését, és a CSISZ- beh végzett munkát formálisan ér­telmezték. Viszonylag színesebb és sokré­tűbb munkát fejtett ki a CSISZ Pionírszervezete, amely a CSKP megalakításának 40. évfordulója évét a „Vörös Zászló“ nyomában“ expedíció évének hirdette ki, s 1962-ben, a Pionírszervezet mega­lakításának 15. évfordulója alkal­mából elindította a „Mindig kész“ kétéves pionírjátékot. A pionírok minden évben több millió brigád­órát dolgoztak le a népgazdaság­ban, gyűjtötték az értékes hulla­dékot, fákat ültettek, ott segítet­tek, ahol rájuk a legnagyobb szük­ség volt. Több ezer gyermek meg­szerezte a különböző pionírjelvé- nyeket; részt vettek a rátermett- ségl és kulturális versenyeken, az ifjú technikusok, természettudósok, turisták versenyein és találkozóin. Idősebb társaiknál lényegesen több figyelmet szenteltek a sport- és turlstamozgalomnak. 1962-ben már 250 ezer gyermek töltötte a vaká­ciót nyári táborban. Néhány pio­nírcsapat és raj munkája azonban így Is csupán a gyűlésekre szorít­kozott. Nem volt elég lelkes és képzett pionírvezető. (Folytatjuk) Dr. Magyarics Vinos Együtt A svodínl (szőgyénl) fiatalok szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot a község vezetőivel, s ezért beszélgetésre hívták meg Bartos Károly elvtársat, a bnb titkárát. A titkár elvtárs szomorú hírt közölt a fiatalokkal. A szépen berendezett ifjúsági klubot ha­marosan lebontják, mivel az év közepén elkészül az új kultúr- ház és addigra a klub helyén már zöldellő park lesz. Az if­júság azért nem marad otthon nélkül. Bartos elvtárs felaján­lotta a szövetkezeti klub egy részét, addig, amíg megkapja végleges helyét a SZISZ-klub. Továbbá elmondta, hogy a falu­ban ÚJ óvodát, majd bölcsödét és szolgáltatóházat építenek, s egyben a fiatalok segítségét kérte az építkezésekhez. Svajcer Izabella, a SZISZ he­lyi alapszervezetének alelnöke arra volt kíváncsi, hogyan vé­lekednek szervezetünkről a fa­lu vezetői. A titkár elvtárs sze­rint meg vannak elégedve a fiatalok munkájával. A 'iszélgetés végén a fiata­lok ^zségesen felajánlották segj .jüket a falu vezetőinek, s így idős és fiatal együtt dol­gozik majd a falu felvirágozta­tásáért. Part Edit Svodln LELKESEDÉSSEL Kutnikyn (Hegyétén) egyre aktívabbak, kezdeménye- zübbek a fiatalok. A kis község lakosságát februárban csaknem kétórás műsorral szórakoztatták. SZISZ-tagok már régebben készültek erre a kultúr­műsorra. Igyekezetük nem volt hiábavaló, előadásuk megnyerte a közönség tetszését. A kis szinjátszö-nso- port csaknem minden tagja más-más városban dolgo­zik, tanul, őzért csak a hétvégeken tudtak próbálni. Ekkor azonban minden időt kihasználtak arra, hogy minél tökéletesebben elsajátítsák a szerepeiket. A mű­sort Majoros Edit, a helyi SZISZ-szervezet kultúrfelelő- se vezette. A raüsorszámok összeállitásában, betanulá­sában a fiatalok nagy segítséget kaplak Lipcsei Gyula bácsitól. A műsort népdalok, operettrészlctek tették színesebbé. A közönség idősebb és fiatalabb tagjai szí­vesen énekeltek a fiatalokkal egyUtt. A vidám műsor után táncmulatság volt, amelyen a zenét a SZISZ ze­nekara a DOBS együttes szolgáltatta. Reméljük a fiatalok aktivitása tovább fokozódik s még jobban kiveszik részüket majd a falu közösségi életéből. Majoros Gabriella Kútniky ÜGYES RAJVEZETÖK Koncz Izabella, Balig Valéria és jóba Zsuzsa, a hur- banovói (ógyallai) gimnázium harmadikos tanulói szü­lőfalujukban Martovcén (Martoson) is nagy részt vál­lalnak a közösségi munkából. A helyi SZISZ-aiapszer- vezet legaktívabb tagjai, Izabella a szervezet politikai felelőse, s mindhárman foglalkoznak a faliújság össze­állításával. Ezenkívül rajvezetői beosztást is vállaltak a mar­tusi kilencéves iskolában. Míg több idejük volt, havon­ta kétszer is összejöttek a kis pionírokkal. Most több a tanulni való, és ez az első, ezért havonta csak egy­szer tartanak rajösszejövetelt. Elbeszélgetnek az idő­szerű politikai eseményekről, nevezetes évfordulókról és társjátékokkal töltik el az időt. Az összejövetelek nagyon népszerűek a pionírok kö­rében. Mindig teljes a létszám. Sok hasznosat meg­tanulnak idősebb társaiktól, akik egy évig látogatták a rajvezetőknek megrendezett tanfolyamot, de szeret­nének tovább tanulni, hogy még szakavatottabhan fog­lalkozhassanak a pionírokkal. Xallősi Béla, Martovce A SZISZ dubníkl alapszerve­zetének tagjai márciusi taggyűlésükön értékelték az előző havi taggyűlés óta végzett munkát. A legjelentő­sebb tettük: a februárt győze­lem és a nőnap tiszteletére a- dott hüsor. A nőnap alkalmé­Jó munkát végeztek bői felkeresték Marencslk Kata­lin nénit, a falu legidősebb asszonyát. A gyűléken kiosztották az az­nap megtartott asztalltenlsz-ver- seny-díjait. Az első helyet Lé- várdy Zoltán szerezte meg, Gó- lis Dusán a második, Lajkö Ta­más pedig a harmadik lett. A taggyűlés a legközelebbi feladatnak a helyi park és a kultúrház környékének rendbe­hozását tűzte ki. A közeljövő­ben egy színdarabot is betanul- Droblenka Edit Dubaik 'i{eu A NOSZF évzárója és a SZISZ II. kongresszusa Gépjavító verseny Galántán rendezték meg a nyugat-szlovákiai mező- gazdasági szaktaiiintézetek gépjavító tanulóinak kerü­leti ügyességi versenyét. A magas szlnvoiialú versenyt a Hurbauovéi (ógyallai) Mezőgazdasági Szaktaninté­zet csapata nyerte (alsó ké­pünkön ) Bréda, Szabó, Izsák, Harcsa Bsszeállitás- ban. Egyéni versenyben is az ógyallai Szabó Imre (fent) bizonyult legjobbnak. Kukoia felvételei A hurbanovól (ógyallai) fia­talok a NOSZF 60. évfordulója és a SZISZ II. kongresszusa tiszteletére értékes kötelezett­ségvállalást fogadtak el. A vá­rosi nemzeti bizottság segítségé­vel 5000 órát dolgoznak le a parkok és Játszóterek szépíté­sén, továbbá 1500 fát és dísz- bokrot ültetnek ki. Vállalásuk legjelentősebb része a mező- gazdasági csúcsmunkák Idején nyújtandó segítség lesz. A kö­zépiskolások és a szaktaninté­zet tanulói további 3200 óra társadalmi munkával köszöntik a SZISZ II. kongresszusát. Nyírd Ilona Hurbanovo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom