Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-03 / 18. szám

AZ INTERNACIONALIZMUS ÉS A NEMZETEK FEJLŐDÉSE A SZOCIALIZMUSBAN A nemzet nemcsak az emberek etnikai kS- zösségbnek legmagasabb rendű formája, ha­nem olyan szilárd szociális és történelmi közösség is, amelyben a kapitalizmusból a szocializmusba történő átmenet mellett meg­valósul az egész világ népeinek átmenete a szocializmusból a kommunizmusba. A Szov­jetunióban a nemzeti kérdés szocialista a- lapokon történő megoldása során nyert 6- rlásl sokoldalú tapasztalatok egyrészt el­mélyítették az eddigi tudományos elképze­léseket a nemzetek és a nemzetiségi kap­csolatok lényegéről és fejlődésük fő ten­denciáiról, másrészt alapvetően új következ­tetésekkel gazdagították a marxi-lenini el­méletet, harmadrészt pedig kitűzték azokat a teendőket, amelyek tudományos megoldást követelnek a marxi-lenini elmélettől. A NEMZETEK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRVÉNYES ÉS SAJÁTOS MEGNYILVÁNULÁSAI A SZÓ CIALIZMUSBAN Ez a nemzetek és a nemzetiségi kapcso­latok marxi-lenini elméletének egyik legfon­tosabb problémája. Ismeretes, hogy ennek a törvénynek lényegét V. I. Lenin fogalmazta meg Kritikai megjegyzések a nemzeti kér­déssel kapcsolatban c. Írásában: ,,A fejlő­dő kapitalizmus a nemzeti kérdésben két történelmi tendenciát Ismer Az első: a nem­zeti élet és a nemzeti államok alapítása. A második: a nemzetek közti különféle kap­csolatok kifejlődése és élénkülése, a nem zetl válaszfalak ledöntése, a tőke, általá­ban a gazdasági élet, a politika, a tudo­mány stb. nemzetközi egységének megte­remtése. Mindkét tendencia a kapitalizmus egyetemes törvénye.“ (Lenin Művel, XX. kö- tet 12. old.] Érvényes ez a törvény a szocializmusban? A Szovjetunió nemzetei és nemzetiségei szo­cialista fejlődésének eddigi tapasztalatai 1- gazolják, hogy a nemzeti kérdés történelmi tendenciái hatnak a szocialista társadalom­ban Is, de új szociális és gazdasági bázison, vagyis olyformán, hogy a szocializmusban a törvény megnyilvánulása lényegét és for­mált változtató két tendenciája alapvetően űj történelmi, szociális és politikai értei met nyer. A kapitalizmusban a nemzetek fejlődésé­nek alapvető törvénye antagonists szociá­lis alapon hat s ezért két tendenciájának kölcsönviszonya is antagonlsta jellegű: a kapitalizmusban a társadalmi élet valameny- nyl szférája Internacionallzálódásának ob­jektív tendenciája az egyik nemzet másik nemzet által leigázásának, az Imperialista nagyhatalmi csoportok gyarmati Impérlu mokhoz tartozó népek fölötti uralmának gyalázatos formáiban realizálódik. A szocializmus szociális lényege feltéte­lezi azt, hogy a nemzetek fejlődésének ez a két tendenciája nem antagonlsta jellegű batást gyakorol. A szocializmusban fokoza­tosan megoldják a nemzefl kérdést. A szo­cialista típusú nemzetek formálása egyet jelent kölcsönös kapcsolataikban a volt an- tagonizmus felszámolásával és leküzdl a nemzetek, valamint a nemzetiségek tényle­ges gazdasági, politikai és kulturális egyen; lőtlenségét. Erősödik a szocialista Interna­cionalizmus ideológiája és gyakorlata. A burzsoá Ideológusok azt állítják, hogy a társadalmi élet Internacionalista és nem­zeti tendenciái egymást kizárták. A nem­zeti alapelvet a tartós és változatlan ele­mek, valamint a hagyományok komplexumá­vá szűkítik le, amelyet nézetük szerint az Ipari elem, a tudományos-technikai haladás testesít meg. Ezen az alapon arra a követ­keztetésre jutnak, hogy a kultúra nemzeti eleme változatlan, konzervatív, míg nem­zetközi jellege fejlődik A történelmi folya­matot úgy magyarázzák, mint ezeknek az ellentmondásos elemeknek a harcát. Ezzel az alapállással Osszhanvban a burzsoá szer­zők azt állltlák. hogy a szocializmusban a tu­dományos-technikai haladás a népeket nem­zeti szu-/erenftásuk elveszítésével fenvegetl. Ez a dilemma — vagv a nemzetek megma­radása, vagy a tudományos-technikai hala­dás — elméletileg tarthatatlan premisszák­ra épül. Először Is a nemzeti elem nem kor­látozható csak a nemzeti sajátosságokra. A nemzeti ennél szélesebb fogalom. A szocia­lista élet nemzeti formál az általános, a különleges és az egyedi dialektikus egysé­get képezve magukba foglalják a nemzetközi elemeket Is. Másodsorban a nemzeti elem szüntelen fejlődésben van. A társadalmi é- let nemzeti formált nem tekinthetjük csak a nemzetek formálódása és fejlődése és az általuk megtett üt eredményének. A nem­zeti elem minden történelmi szakaszban a viszonylag állandó és változó elemek ösz- szetett egysége. Bizonyos nemzeti hagyo­mányok az új feltételek között felélednek és a jelent szolgálják, mások viszont nem állják ki az idő próbáját, nyilvánvalóan a- nakronizmussá válnak és törvényszerűen el­tűnnek. A nemzetek fejlődése nem jelent valamiféle kezdettől fogva adott nemzeti lé­nyegnek, az ilyen vagy az amolyan nemzet ősrégi tulajdonságainak feltárását. A nem­zetek élete a nemzeti közösségek formálá­sának és megszilárdításának, de ezen túl­menően fejlődésüknek bonyolult történel­mi folyamata Is, amely feltételezi a köl­csönhatást, egymás gazdagítását. Ugyanak­kor a jelenlegi tudományos-technikai forra­dalommal kapcsolatos nemzetközi elemek „csak a társadalmi élet nemzeti formája út­ján“ kapcsolódnak be a nemzet fejlődésé­be. V. I. Lenin előre látta, hogy „A nemzet­közi burzsoázia megdöntése . .. óriási mér­tékben meggyorsítja mindennemű nemzeti váiaszfal leomlását, s ugyanakkor a szel­lemi élet és az eszmei áramlatok, törekvé­sek, árnyalatok gazdagsága és knlönfélesé- ge tekintetében nem csökkenti, hanem mil- liószorosan fokozza az emberiség ,,differen­ciálódását“. (Lenin Művei. XXI. kötet, 273. old.). A szocialista társadalomban a nemzetek és a nemzetiségek fejlődése nem a két emlí­tett tendencia, a nemzeti felvirágzás és az internaclonallzálódás azonos hatásának az eredménye. A két tendencia közül tehát a fontosabb? Nem érthetünk egyet azzal a né­zettel. hogy a szocializmusban 'túlsúlyban van a nemzeti fejlődés tendenciája. A má­sik szempont — képviselői úgy vélekednek, hogy a szocializmus építése különböző sza­kaszaiban a nemzetek és a nemzetiségi kap­csolatok fejlődésében váltakozva kerül túl­súlyba az egyik vagy a másik tendencia — kompromisszumos. A nemzeti és a nem zetlségl kapcsolatok fejlődésében a szocia­lizmus minden szakaszában vezető, megha- tározö tendencia az internaclonallzálódás. A nemzetiségi kapcsolatok szférájában kőnk rét módon kifejezi az emberiség gazdasá­gi élete fejlődésének objektív logikáját. Ez a fejlődés már a kapitalizmusban utat tör magának és teljesen új szociális bázison realizálódik a szocialista társadalomban. V. I. Lenin meg volt győződve arról, hogy a ,,A szocializmusban maguk a dolgozó tö­megek . . tisztán gazdasági meggondolások ból kifolyólag, sehol sem egyeznek bele az elzárkózásba . . .“ (Lenin Művel, XXIII. kö­tet, 355. old.) Ezért hangsúlyozta: ,,A pro­letárpárt minél nagyobb kiterjedésű állam megteremtésére törekszik, mert az előnyös a dolgozókra; arra törekszik, hogy a nem­zeteket közelebb hozza egymáshoz és Idő­vel egybeolvassza, de ezt a célját nem erő­szak, hanem kizárólag valamennyi nem­zet munkásainak és egész dolgozó töme­gének szabad testvéri szövetsége útján a- karja elérni“ (Lenin Művel XXIV. kötet, 58. old.). A szocializmusban a nemzeti és az inter­nacionalista tendencia az utóbbi vezető sze­repe mellett kölcsönösen kiegészíti egy­mást, mivel a szocialista nemzet felvirág­zásának célja nem az, hogy szünteleiiül különbözzék más nemzetektől és ezáltal tá­volodjék tőlük, hanem az, hogy leküzdje az elmaradottságot, megszüntesse a gazdasági, a szociális és a kulturális fejlődés egyenet­lenségét, egységes tudományos-technikai, gazdasági, társadalompolitikai és eszmei-kul­turális alapon közeledjen más nemzetekhez, a legfejlettebb szocialista nemzetek szocia­lista haladásának magasabb rendű mutatói­ra orientálódva. A szocializmusban, valamint a kommuniz­mus építése folyamatában a nemzeti és a nemzetközi dialektikus egységében az Inter­nacl-onallsta tendencia vezető szerepe meg­testesült az emberek új történelmi közös« ségének, a szovjet népnek a létrejöttében. A szovjet nép nem etnikai, hanem új szo­ciális közösség. Az Érett szocialista társadalomban nem lehetséges az, hogy a köztársaságok egyi­ke egyoldalúan kiaknázhassa földrajzi fek­vésének vagy gazdasági helyzetének elő­nyeit. A szocialista állam a központosított tervezést és az állami költségvetést használ­ja fel a nemzeti jövedelem célszerű elosz­tására. A szocializmus előtt a nemzetek szociális szempontból nem voltak homogének. A nemzeti közösség tartalmát a kibékíthetet­len szociális ellentmondások és osztályel­lentétek képezték. A burzsoá nemzetek az éles osztályharc­nak, a társadalmi életben bekövetkezett szocialista változásoknak folyamatában ala­kultak át szocialista nemzetekké. A szocia­lizmus felépítésével megszilárdult a társada­lom szociális homogenitása. Minden nem­zet valamennyi osztályának és szociális cso­portjának azonos szocialista jellege van. Ismeretes, hogy a nemzeti mentalitás szer­ves alkotóeleme a nemzeti öntudat, vagyis az, hogy a nemzet tudatosítja jelenét, múlt­ját és jövőjét, helyét a társadalom történel­mében és szerepét az emberiség sorsában stb. A nemzeti öntudat sohasem nyilvánul meg ,,tiszta“ formában: vagy formája az osztálytendencia, az osztálvérdek kifejezésé­nek (néha leplezésénekl, vagy a nemzeti és az osztályérdekek összetett és ellentmon­dásos komolexuma. Ugyanakkor az osztály­harc kezdeti Időszakában, vagyis az ébre­dező osztálvöntudat Időszakában a dolgozó tömegek kénvlselöl nemzeti hovatartozásu­kat lobban átérzik, mint osztályhelvzetűket. A nemzeti hovatartozás érzése egyrészt ösz­tönösen feilődött, másrészt a kizsákmányo­ló állam Ideológiai Intézményeinek hatása alatt, és az államnak érdekében állt. hogy a kizsákmányolt osztályokat uralja a nacio­nalista pszichológia és Ideológia. Az osz­tályhoz való tartozás tudata, amely ebben a kezdeti fellödésl szakaszban egyeseknél teljesen hiányozhat is. fokozatosan alakul ki. a munkásosztály esetében nedig azáltal, hogy a marxista Ideológia fokozatosan be­hatol a proletármozgalomba. A szocializmusban, főleg a fejlett és érett szocializmusban a szocialista, tehát az osz­tály- és az Internacionalista öntudat, a szo­cialista rendszerhez és a szocialista élet­módhoz való tartozás tudata nemcsak fölé­be kerekedik a nemzeti hovatartozás tu­datának, hanem egyben megszabja ennek a tudatnak új eszmei tartalmát is. a szocia­lista hazaflság és az internacionalizmus szerves egységét. A szocialista internacionalizmus és ha- zafiság a kommunista öntudat és világné­zet alkotóeleme. Az Infernaclonalls^aés ha­zafias nevelés a dolgozók kommunlsTS” neve­lésének, az ü) ember formálásának egyik legfontosabb része. Az internacionalista nevelés feladatainak következetes valóra váltása határozott har­cot követel a bármilyen formában megnyil­vánuló nacionalista csökevények ellen. A múlt reakciós hagyományainak idealizálásá­ban, a „régi Idők* csodálása szociális és osztályelemzés nélkül, ami arra vezethet, hogy tudatosan vagy nem tudatosan eszkö­zévé válhatunk az egyik nemzet másikkal való szembeállításának — összeegyeztethe­tetlen a dolgozók kommunista nevelése fel- adatafval. A szocialista hazaflság Internacionalista jellege azt jelenti, hogy a múlt értékelésé­ben is Igazodni kell a tröténelmi elvvel egy­ségben álló. pártos-szociális és osztálvszem- ponthoz. Az Internacionalista és a hazafias nevelés nemcsak tartalmát és céllalt. ha­nem végrehajtása eszközeit és formált te­kintve is egységes. A hazafiságról lemondó Internacionalizmus törvényszerűen kozmono- Iltlzmussá válik. Az Internacionalista érde­keket szem elől tévesztő hazafiasság na­cionalizmussá alakul át. V. V. ZsuvarliOT (rövidítve) „A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelé- en a KGST keretei kSzött folyó e- gyltttmfiködés erősítése a népgaz­daságok harmonikus fejlődéséhez vezet, módot ad az ipar és a me­zőgazdaság gyors fejlődésére, segí­ti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított fitemfi előrehaladását.“ (Részlet a KGST XXX. ülésé­ről kiádott közleményből.] , MLRÍ 516 km Mf^Q 510 km PLR . CSSR BLR ku 1 kujbySev ORENBURG Hét baráti ország éfiiti minden idők legnagyobb gázvezetékét, az orenburgit EGYOnMŰKÖDÉS MINDENKI JAVARA A Kölcsönös Gazdasági Segitseg Tanácsa a szocialista internacio­nalizmus elveinek gyakorlati meg­valósítása. létrehozása objektív törvényszerűség a szocialista ál­lamok létének és- fejlődésének a- lapvető feltétele. Mint ilyen, min­den ország, minden dolgozó em­ber javát szolgálja, mivel az é- letkörölmények állandó javítását csak a társadalmi termelés gyors növekedése, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékeny­ség emelkedése teszi lehetővé. Ma már mindenki előtt világos, hogy a KGST a világgazdaságban uralkodó visszahúzó tényezők el­lenére is dinamikusan fejlődik. A KGST-tagországok nemzeti jövedel­me 1976-ban mkitegy 5,5 száza­lékkal nőtt az Európai Gazdasági Közösség 4 százalékos növekedésé­vel szemben. Meggyőző bizonyíték a szocializ- mns előnyeiről A testvéri népeknek a marzis- ta-leninista pártok vezetésével el­ért sikerei meggyőzően matatják az új társadalmi rendszer fölé­nyét és előnyét a gazdasági vál­sággal küzdő tőkés világgal szem­ben. A szocialista közösség erő­södésében, politikai megszilárdu­lásában, minden egyes tagjának felvirágzásában rendkívül nagy szerepet-játszott az országok sok­oldalú együttműködése. A KGST-országok eredményesen teljesítették a sokoldalú integrá­ciós intézkedések egyeztetett ter­véből, a különböző egyezmények­ből és megállapodásokból fakadó kölcsönös kötelezettségeiket. A KGSC. XXX. ülésszakának határoza­tával összhangban folyik az anya­gi termelés legfontosabb területei­re összpontosuló távlati ~ 10—15 évre szóló — együttműködési cél­programok kidolgozása. E progra­mok megvalósítása meggyorsítja a szocialista és a kommunista é- pitést, elősegíti a testvéri orszá­gok gazdasági fejlettségi színvo­nalának kiegyenlítését. Tovább növekszik a szoeialista "Országok tekintélye és a világ­ban végbemenő folyamatokra gya­korolt befolyása. Miként az euró­pai kommunista és munkáspártok műit évben megtartott berlini konferenciája megállapftotta, a szocialista országok kiemelkedő szerepet játszanak az új világhá- bo<rd elhárításáért, a biztonság megszilárdításáért az enyhülés to­vább! elmélyítéséért folytatott harcban. Ahogy a testvéri népek előre­haladnak a szocializmus és a kom­munizmus építésének útján, mind világosabbá válik, mennyire szo­ros az összefüggés az egyes or­szágok sikerei között, milyen fon­tos az országok közötti sokrétű együttműködés fejlesztése, tökéle­tesítése. Mind több közös elem jelenik meg politikáinkban, gaz­daságukban, társadalmi életükben. A szocialista országok kölcsönös közeledésének a folyamata ma egyre inkább törvényszerű. Az elmúlt évben ismételten be­bizonyosodott, hogy a testvéri or­szágok sokoldalú együttműködése megsokszorozza az erejüket. A szo­lidaritás és az erősödő egység nagyszerű megnyilvánulása a test­véri országokban a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. év- fordnlója tiszteletére kibontako­zott szocialista munkaverseny. A legfontosabb teendők A KGST egyik kulcskérdése eb­ben az energiaválsággal sújtott világunkban a tagállamok növek­vő üzemanyag-, energia- és nyers­anyagszükségletének kielégítése. Elkészült a KGST-arszágak egye­sített villamosenergia-rendszeré- nek távlati fejlesztési tervezete. Egyesítettük erőinket a kőolaj- és foldgázszfikséglet kielégítésére. Gyors ütemben épül az Orenburg- ból a Ssovfetnniö határáig húzódó földgázvezeték. Tovább mélyül az atomerőmű­vek építésére kialakított együtt­működés. Napfainkbao már atom­erőművek üzemelnek Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában, és épül az első atomerőmű. Atomerőmüvek szovjet segítséggel történő építését készí­tik elő Lengyelországban, Romá­niában és Knbában. Az említett országok nagy fi­gyelmet szentelnek a nemzetközi szakosítás és termelési együttmű­ködés fejlesztésének. Eredménye­sen megvalósult több, mint 90 mnltilaterólis együttműködési és szakosítási egyezmény, amelyek e- gyebek között gépkocsik, hajók, traktorok és mezőgazdasági gé­pek, továbbá vegyipari berende­zések termelését irányozzák elő. Jelenleg a KGST-országokban gyártott exkavátorok mintegy 95 százalékát a Szovjetunióban ás Lengyelországban, az autóbuszok 80 százalékát pedig Magyarorszá­gon és a Szovjetnnióban állítják elő, hazánk vlszrnt nagy hitelt kapott a nagy teherbírású Tatra tehergépkocsik gyártásának fej­lesztésére. Bővült a mezőgazdasági együtt- mOkodés is. Figyelemre méltóak a vetőmag-nemesítésben, az új te­jelő, vágő marhák és a baromfi tenyésztésében elért közös ered­mények. Az elmúlt években nőtt a vetőmagvak, a szaoorítóanyagok és a tenyészállato>k kölcsönös szállítása. Hazánkban is a szov­évre világraszóló hektárhezamo- kat. A jövőben az új hatásosabb növényvédőszerek és gyomirtók készítésére — figyelembe véve e- zeknek a környezetre gyakorolt hatását — ferdítjük a legnagyobb gondot. Gyümölcsözően fejlődik a tudo­mányos és műszaki együttműkö­dés. Ennek további előmozdításá­ra több mint 100 sokoldalú meg­állapodás jött létre. Mintegy 1600 tudományos, kutató- és tervezőin­tézet és szervezet, továbbá tudo­mányos akadémiar intézet egyesí­tette erőfeszítéseit, hogy 13 fő kutatási irányban dolgozzon a legfontosabb problémák megoldá­sán. Ötvennégy tudományos koor­dinációs központ működik. Közös építkezések A KGST-hez tartozó országokban számos olyau létesítmény épült, vagy épül, amely rendkívül meg­győzően tanúsítja a gazdaságban is megvalósuló szocialista inter­nacionalizmus magasrendűségét és hatékonyságát. Nézzünk néhány példát: Bolgárt a: A Szovjetnniö e- gySttmüködésével megkezdődött a Kozloduj atomerőmű bővítése, a- melynek eredményeképpen az erő­mű kapacitása 1 millió 700 ezer kilowattra nő. Magyarország: Átadták a Testvériség nevű szovjet-magyar gázvezeték második szakaszát. A vezetéket a Szojuzzagrangaz szov­jet vállalat építette magyar ter­vek alapján. NDK: Üzembe helyezték a bar­naszénre épített „Hagenwerder~ III." hőerőmű első, 500 ezer kilo- wattos blokkját. Az erőművet ma­gyar, lengyel, szovjet, csehszlo­vák, valamint jugoszláv közremű­ködéssel építik. Kába; Punta Goráéban szovjet segítséggel megkezdődött egy évi 30 ezer tonna nikkelt előállítő ü- zem építése. Mongólia; Elkészült a Mon gélia központi energetikai rend­szere és a szibériai energiarend­szer közötti nagyfeszültségű villa­mos vezeték. Lengyelország: üzembe helyezték Katowicében a legna­gyobb lengyel kohászati kombinát első termelőegységét, amely a Szovjetnniö műszaki segítségével épült. A kombinát kapacitása évi 9 millió tonna acél. R o m á n i e* Bolgár együttműkö­déssel nagy erőmű építése kezdő­dött meg a Dunán. Szovjetunió; A KGST-orszá­gok közös erőfeszítésével folyta­tódik az uszty-flimi cellnlóz- és a kljembajevi azbesztkombinát épí­tése. 1976-ban 1200 kilométer cső­jét búzafajfákkal érünk el évrőlvet fektettek le az Orenburg! gázvezeték egyes szakaszain, ame­lyet hét KGST-ország közösen é- pít. Csehszlovákia: A litvínovi Csehszlovák-Szoivjet Barátság ne­vet viselő vegyikombinátban át­adták az évi 80 ezer tonna poli­etilént előállító, új gyáregységet. A dolgozó emberek javára A társadalmi termelés gyors nö­vekedése, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékeny­ség emelkedése tesz! lehetővé a KGST-országokban a dolgozóR é- letkörülményeinek állandó javulá­sát. Növekedtek u reáljövedelmek és az átlagbérek, a Szovjetunió­ban például 4,4 milliárd rnbellal, azaz 5 százalékkal. Minden ország­ban nagy jelentőségű intézkedése­ket tettek a népjólét emelésére is. Hazánkban példáal 9,1 száza­lékkal növekedett a társadalom­biztosításra fordított Összeg. Az NDK-ban több mint 3,4 millió em­ber részesült nyogdijemelésben. Magyarországon több mint 15 sz# zalékkal növekedett a társadalmi juttatások mértéke, ezen belül 19 százalékkal a nyugdíjbiztosítási összeg. Különös gondoskodás nyil­vánult meg az anyák és gyerme­kek Iránt. A KGST több tagálla­mában felemelték a családi pót­lékot, meghosszabbították a szü­lési szabadság időtartamát és e- zenkívül más kedvezményeket Is bevezettek A reáljövedelmek növekedése visszatükröződik a kiskereskedel­mi forgalom bővülésében. Nálunk 3.7 százalékkal, a Szovjetunióban 4,6 százalékkal növekedett a kis­kereskedelmi forgalom. Az elmúlt évben sikerült jobban kielégíteni a lakosság igényelt |ö minőségű élelmiszerekből, divatos, korszerű rubanemükből, cipőkből, szövetek­ből, kultúr- és háztartási cikkek bői. Tovább fejlődött az egészségügyi ellátás. Az orvosok száma csupán a Szovjetnnióban egy év alatt 27 ezerrel gyarapodott. Valamennyi testvéri államban új kórházak, szanatóriumok Üdülők, sportléte­sítmények kezdték meg működé­süket. Fejlődött a közoktatás a- nyagl bázisa* űl iskolák, óvodák bölcsődék, felsőfokú tanintézmé­nyek nyitották meg kapuikat. Nőtt a könyvkiadás. A kiadott köny­vek összpéldányszáraa a Szovjet­unióban 1,7 milliard, az NDK-ban 138.7 millió. Magyarországon 89 millió, nálunk 82 millió volt. Valamennyi KGST-országban tel­jes a foglalkoztatottság. A felsorolt tények szemléltető­en bizonyítják a szocfaHzmns ere­jét és előnyét. PalágyI Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom