Új Ifjúság, 1977. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-26 / 17. szám

A SZÖVETKEZET 85 FIATALJA KÖZÖTT CSAK NÉGY SZISZ-TAG VAN, DE MINDANNYIAN ÉRZIK, HOGY VALAMI HIÁNYZIK AZ ÉLETÜKBŐL. A KÉT MEGÁLLAPÍTÁS KÖZÖTT BIZONYARA SOK AZ ÖSSZEFÜGGÉS... A trebiíovi (terebesi) járásban Mal^ Horeü (Kisgáres) községben mint egy kétszázötven huszonéves él. Annak ellenőre, bogy a helyi földműves szövetkezetben sokoldalúan gondoskodnak a fiatalokról, a községből mégh vagy kétszázan másbová járnak dolgozol. DOCS LASZLO bnb elnök nem titkolja, bogy a nagyszámú fiatalbúl csak alig harminc tagja a falu SZISZ -szervezetének Ezekkel az Ingázókkal elsősorban otthon, a falujukba) kellene foglalkozni, az őket foglalkoztató üzemeknek, vállalatoknak agyán is vajmi kevés lebetőségUk van a szabad idejük megszervezésére. A köz ségben kevés a szúrakozási lehetőség, a fiatalok többsége nem otthon ke resi a szabad idő eltöltésének módját. Az Ingázó fiatalok csupán szállás helynek tekintik a szülőfalujukat, egyébként mind a mnnkájnkban mind a szórakozásban a városhoz kötődnek. A szövetkezetben dolgozó nyolcvan öl fiatal közül csak négy SZlSZ-tag. A z ifjúsági szervezet tevékeny sőgérOl nem sok jót mondha tunk. Szinte hihetetlen, hogy ilyen nagy községheo mindmáig nem tudtuk egy ifjúság' klubot berendezni Az Igaz, hogy különösen a fiúk jól érzik magukat a kocsmában, ám ez nem megoldás. A lányok, akik elég sokan vannak, nem kapják meg azt. amit esetleg más község SZlSZ szer vezete nyújtana nekik. KIsgőresen Is lehetne mozgalmas kulturális életet kialakítani. A SZISZ szervezet felada ta volna, hogy olyan rendezvényeket szervezzen, amelyek vonzzák a flats lókat. — Szilágyi Józsefnek hívnak, Med- zeven kitanultam a gépjavítói szak­mát — mutatkozik be egy nyurga fia­talember. — A szakmunkásképző el végzése után gépjavító lettem. Annak Idején nekem Is mondták az ismerő selm, ne menj vissza a szövetkezetbe gyere KoSicére. legénykedjUnk egy ki cslt. Engem azonban annyi minden kötött a falumhoz, nem tudtak ráven ni. A szövetkezet küldött ösztöndíjjal tanulni, a három év alatt Szepsibeti a traktorállomáson voltam gyakorla ton. Semmi kedvem sem volt a csa vargáshoz Különben is visszavártak a szövetkezetbe. Tavaly, ahogy haza kerültem az iskolából, jelentkeztem» SZISZszervezetbe. Nagy Zoltán szintén tavaly végzett a medzevi szakmunkásképzőben, s most mint traktoros dolgozik a szö­vetkezetben. — Sok fiatal dolgozik a gépesítés szakaszán — mondja. Ha hallaná, mi lyen vitákat rendezünk a SZISZ-röl. a fociról. Amikor hazajöttem én is jelentkeztem a SZISZ be Nekem, ak kor azt mondták, hogy már betelt a létszám Bár a községünkben nincs annyi szórakozási lehetőség, mint e városban, én nem vágyom el innen ,61 érzem magam itthon. Kiss Berta Zoltán, a javítóműhely oen dolgozik Nem volt nehéz szóra bírni. — Eddig úgy alakult az életem, a hogyan terveztem — mondja. Egyrt több új. korszerűbb gépet kapunk, s ezek kezelése éS karbantartása az át tagosnál nagyobb szakismeretet köve tel meg. Hogy lépést tudjak tartani a fejlődéssel, tovább tanulok Ehhez a szövetkezet minden támogatást meg ad, s minden fiatal azzal foglalkoz hat, amit szeret Itt nőttem tel, itt nősültem. Itt étnek a szüleim, semmi okom arra, hogy elmenjek. Simon Istvánt, a szövetkezet leg jobb traktorosat között emlegetik Hu szonhárom esztendejével már a „ko rosabbak“ közé tartozik Nem az é letkora miatt, hanem mert már há "omgyerekes családapa. — £n mindig először a munkát tar toltam fontosnak és csak azután a szórakozást. A szövetkezetben is a munkája után ítélik meg az embert Nekünk, traktorosoknak nincs sok i dőnk a szórakozásra, mert kora reg géltől késő estig dolgoznunk kell. Az zal viszont egyetértek, hogy Ideje len­ne már fellendíteni a község kulturá­lis életét. Erre hivatott többek között 4 SZISZ'Szervezet A klsgéresl szövetkezet „fiatalodik*. Bevált gyakorlat: az ösztöndíjjal ta­nulók visszakerülnek a szövetkezetbe, mely mind anyagilag, mind erkölcsi­leg segíti a fiatalokat. A szövetkezet vezetősége legutóbb annak lehetősé­gét kereste, hogy az efsz mellett a- lakltsanak SZISZ szervezetet Megtud­tam azt Is, hogy a falu SZISZ veze­tőségét átszervezték. Az évzáró tag­gyűlés óta megváltozott a helyzet, és azóta a SZISZ egyre vonzóbb a fia­talok számára. A fiatalok a régi óvo­dában kaptak egy helyiséget, melyet a hnb támogatásával ifjúsági klub­nak rendeznek be. Hosszú Idő után a klsgéresl fiatalok lassan kikerülnek a hullámvölgyből. Reméljük, hogy a Jövőben sok jót hallunk majd róluk. («■) Felvétel a műhelyből; Kovács Gy. Ist­ván és Lázár Zoltán Szilágyi fózsef: ..Semmi kedvem sem volt a csavargáshoz, különben is visz- szavártak a szövetkezetbe.* Nagy Zoltán: „Nem vágyom al innen, jól érzem magam itt* Kiss Berta Zoltán: „Sok a korszerű gép, meg kell tanulni a kezelésűket.* Simon István: „A SZISZ-nek kellene kezdeményeznie a fain kultnrális é- letének fellendítését.“ K ertal Andrásnak, a KolárovóI (gútal] Vá­rosi Közszolgáltatási Vállalat Igazgatójának iro­dáját' ízléses mahagóni bú­tor díszíti. A jövevénynek mindjárt szembe tűnik az akár irodainak, akár nap­palinak használható, tetsze tős kivitelű és praktikus megoldású szekrényfal. Ezt a bútort a közszolgáltatási vállalat bútorgyártó részle ge készítette. Mintapéldány. Kertal András igazgató erre minden új látogatójának a figyelmét felhívja. S nem jogtalanul, büszke a válla­lat termékére. Vanak olyan látogatók Is, akik éppen azért jönnek, hogy megnézzék ezt a bú­tort, s hogy alkalmasint megvegvék Amikor ott jár­tam. akkor Is volt ott egy fiatal házaspár, 6 rövid ta­nácskozás után máris távo­zott Tóth József pártelnök kíséretében, hogy a raktár­ban kiválassza a megfelelő színárnyalatot. A Gútal Város! Közszol­gáltatási Vállalat tavaly ün­nepelte megalapításának 25. évfordulóját. Hosszú törté net lenne megírni a válla­lat negyedszázados útját. Mindenesetre az elmúlt hu­szonöt év alatt több válto­záson és főleg nagy fejlő­désen ment át. Ezt a fejlő­dést csak az emlékezetes dunai nagy árvíz szakította meg 1965-ben. Viszont ép­pen az árvíz vetette meg a a bútorgyártás alapját. A z árvíz Idején az ak­kor még faluként szá­mon tartott Gúta házalnak kétharmada összedőlt. A MARCELA ÉS IGOR Kertal András Igazgató társadalom összefogásával megindult az újjáépítés, rengeteg ablakra, ajtóra meg egyéb építőanyagra volt szükség. A közszolgál­tatási vállalat szükségsze­rűen átállt az ajtók és ab­lakok, illetve burkolatok gyártására. A rombadőlt fa­lu felépült, s ma szebb, mint bármikor. Az ablakok­ra meg az ajtókra azonban egyre ritkábban volt szük­ség, viszont az asztalosok nak munkát kellett adni. Ekkor született meg az el­határozás, hogy bútort fog­nak csinálni. 1974 őszén kezdték meg a bútorgyártást, ős a faipa­ri részleg ma a Közszolgál­tatási Vállalat legnagyobb gazdasági egysége. Közel háromszáz embert foglal­koztat, akik tavaly majd­nem kétezer darabot ké­szítettek az Igazgató szobá­jában és a mellékelt ké­pen is látható Igor szek- rényfalból. Ezenkívül ké­szítenek még ülőgarnitúrát, kerti bútort, konyhasarkot és irodai bútort Is. Bár a bútorgyártásnak Itt nem volt hagyománya, a gútal bútorok ma nagyon keresettek. Az Igor szék rényfal nagy sikert aratott a tavalyi nitrát országos bútorkiállításon Is. A kö­zönség tetszetős külsejére, a szakemberek pedig a ki­váló minőségre figyeltek feL Mindezt olyan emberek készítik, akik túlnyomó- részt Itt sajátították el a szakma fortélyait. A bútorgyártás megkez désével —, hogy Kertal András igazgató szavaival éljek — egy csapásra két legyet ütöttek. Sok ember, köztük nő is talál itt mun kát, akik Gúta gyors vá roslasodása és iparosodása ellenére nem válogathatnak a munkaalkalmak között. Másrészt enyhítik a bútor piacon uralkodó feszültsé get, amely társadalmunk szociális intézkedései (az Ifjú házasoknak nyújtott kölcsön) után következett be. Az Igor szekrényfal kétf éle, owangol (16 150 koro­na) és mahagóni (15 715 korona) változatban ké­szül Ízléses kerti bútor 1900 koronáért E rencsés helyzetben gyelőre abban a sze- vannak, hogy az ér­deklődőknek rögtön szállít­hatják a kívánt bútort, a- melynek mintapéldánya az igazgató Irodájában megte­kinthető. Az Igor szekrény falat két — owangol és mahagóni — változatban gyártják. Az alkalmi vevő­kön kívül legnagyobb meg rendelőjük a nitrai bútor­üzlet, amely rendkívül elé gedett a gútal vállalat tér mékeivel. A mellékelt ké­peken nem látható a Mar cela ülőgarnitúra, amely széthúzható heverőbői, asz tálkából, két fotelból áll és 8300 koronába kerül. Az Idén továbbfejlesztik a bútorgyártást. A fogyasztá sl cikkek brnói vásárán már új szekrényfailal akar nak bemutatkozni, ezenkí­vül rövidesen megkezdik egy gyermekszobabútor gyártását. Természetesen a szolgál­tatásokról sem feledkeznek meg. Elvégre Gútát városi rangra emelték, s a városi­asodást nemcsak a hivata­los intézkedés, az utcák és terek a városkép változása, hanem az emberek élet szemléletének és életmód Iának változása ts tükrözi. Egyre többen veszik igénybe a vállalat szolgálatait azok közül akik azelőtt otthon mostak vagy egyedül vé gezték el a kisebb javitá sokat A történetének második negyed évszázadába lépett vállalat azonban felkészült a fokozott feladatokra. PALAGYI LAJOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom