Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-27 / 30. szám
1 fij ípn 7 ZOLCZER JÁNOS tudósítása Karlovy Varyból, a XX., jubileumi nemzetközi filmfesztiválról A XX., jubileumi nemzetközi filmfesztivál tiszteletére két hétig zászlódíszben, ünnepi köntösben pompázott Karlovy Vary, A világhírű fürdőváros az elmúlt hetekben még mozgalmasabb voll, még jobban benépesült A fesztivál rendezői, vendégei, a meghívott 200 újságíró szinte ellepte a Moszkva- szálló körüli térséget, a fesztivál közvetlen -színterét. Az idei seregszemlén 48 ország vett részt 78 játékfilmmel. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy eddig a húsz évfolyam során összesen 1745 filmet mutattak be Karlovy Varyban. A díjakat A. M, Brousil professzor elnökletével: a következő sorrendben osztotta ki a bíráló bizottság: A fesztivál nagydíját a Kristály Glóbuszt a Chilei kantáta című kubai film kapta A jubileumi díjjal a Pezsgő bor című csehszlovák És a Szót kérek szovjet filmet tűntették ki, A zsűri különdtját a Villa negyed [bolgár) és a Xala című (szenegáli) alkotás käfcta A Lidice Rózsái díjjal A vörös plakát című francia filmet illették. A nemzetközi bíráló bizottság a fődíjakkal az alábbi filmeket jutalmazta: A közvetítő (india). Egy ezüst (csehszlovák), Legenda az oázisról (mongol) Nomádok (algériai! Ha legközelebb találkozunk (vietnami). Különdíjat kapott Ranódy László, az Árvácska című magyar film rendezője, A női alakítás díjával Karin Schrődert A férfi ellen című NDK filmben nyújtott telje sítményéért és Hildegard Knetet a Halálodra magad maradsz című nyugat német film főszerepéért a férfialakítás díjával Zygmunt Malanowicz lengyel színészt,f a (aroslaw Dabrowski címszerepéért és Gheorga Dinicá román színészt a Játék a halálUal című filmben nyújtott alakításáért tüntették ki S ára Sándorról tudni kell, hogy lelenleg Magyar- ország Ifigegvéntbb, legsokszínűbb operatőre- Hogv ez így van Karlovy Varyban is bebtzonyí tóttá az Árvácska című Móricz Zsigmond regényből készült fiimiével- Nem véletlen tehát, hogy' a rendező, Ranódy László épp Sárát választotta munkatársául. -»A móriczt táj, a könyv eseményeinek hű megelevenltése lobb kezekba, nem is kerülhetett volna Sára pedig annyira mesterien kezelte a kamerát, hogy az Alföld minden színét, zamatét utt érezhette a néző a mozi vásznon— Hogyan kezdte, mikor vett először kamerát a ke zébe — kérdem az operatőrt — Ügy, hogv.úntam a gimnáziumi tananyagot, sálig vártam hogy valami olyat ,tanulhassak, ami nagyon érdekel: és ez volt a filmezés, Az első nekirugaszkodás ra felvettek a Filmművészeti Főiskolára Operatőr szakot végeztem 1957-ben. Először a filmgyárban dolgoztam. Dokumentumftlmek készítésében működtem közre, majd játékfilmek következtek, aztán újra dokumentumfilmek. 1963 óta pedig Ismét játékfilmeket for gatok. — Tudtommal rendez Is? — Eddig két filmet rendeztem és , fényképeztem Is. Hatvanhétben a Földobott kőt, tavaly pedig a Holnap lesz fácánt. — Amelyet a kritika elismerően fogadott... — Közös érdem. — Igen, mindenképpen része van benne CsoórI Sán dórnak és Kósa Ferencnek Is. Ogy hiszem, nem vé letlen, hogy ez a hármas mindig együtt dolgozik. — Már tízéves a kapcsolatunk, a Tízezer nap forga tása óta tart. Ez volt az első közös filmünk Csoón volt a forgatókönyviró, Kósa a rendező, én pedig az operatőr. Elképzeléseink, mondanivalónk annyira egy forma, annyira közös, hogy munkásságunk szinte kle gészíti egymást. — Hány filmet forgat évente? — Általában =egynek a készítésében veszek részt. Hogy ez kevés vagy sok? De megindokolom. Csak annak a filmnek a felvételeit vállalom, amely közel áll hozzám, amelyet jónak tartok; szóval kialakítottam égyféle igényességi mércét. — Milyen újabb Sára-alkotást várhatunk a közeljövőben? — Következő filmem elme: Nyolcvan buszár. Ez egy 1848-as eseményt elevenít meg: a forradalom hírére külföldön, állomásozó huszárok kisebb nagyobb csoportokban hazaszöknek. Szeretnék rámutatni ebben a filmben arra, hogy Közép Európában ma Is és annak idején Is a forradalmi tettekhez vezető úton annyi e nergiára volt szükség, hogy mire cselekedni kellett, alig maradt erelük az embereknek. Érdekességként említem meg, hogy a három főszereplő közül az egyik Madaras József, a másik a lengyel Dantei Olbrychskl lesz, a harmadik szerepet egyelőre még nem osztották kb A forgatást a lövő év eleién kezdjük a lengyel Tátrában K ifelé tódul a közönség a Moskva-szálló nagy terméből. A Villanegyed című bolgár film nagy tömeget vonzott szokatlanul sok embert. A ren dezö, Eduard Zaharjev az utolsók között távozik Le hét, hogy mindketten ugyanarra a kérdésre gnndo lünk: a villanegyed lakóinak az estélye vajon többet mondutt-e el annál, amit eddig tudtunk a kispolgári életet élő emberekről? A film arról szól hogy egy szerény házban élő család fiuk ' berukkolása alkalmából vacsorát ad a Szomszéd villák lakóinak Az ösz- szegyűltek pózolnak s közben akaratlanul is leleplezik igazi énjüket. A vendéglátók épp csak felszolgálják az ételt, máris eltűnnek, egyedül hagyják a ven dégeket. A téma mai. napjaink égető problémája.... — Pont ilyet kersstiink, a ma emberének a hibáit akartuk kipellengérezni — mondja filmjéről a rendező- — Nálunk ez a jelenség még nem jellemző, de már elharapódzóban van. Nem tudom, mennyire sikerül a filmmel gátat vetni mindennek, de kötelességünknek éreztük, hogy szóljunk erről a magatartásról. — Ön Magyarországon végezte a főiskolát a rendezői szakon. Kitűnően beszél magyarul. Most az érdekelne, vajon hogyan jutott el Pestig? — Mindig izgatott a film, a film készítése- S amikor ösztöndíjasként lehetőségem nyílt a pesti tanulásra, felettébb megőrültem. Olyan, ma már neves filmrendezőkkel járhattam egy osztályba, mint Szabó István, Huszárt Zoltán Tanulmányaim befejezése után visszatértem Szófiába Mint általában minden kezdő rendező, én is a dokumentumfilmekhez kerültem, ennek ma is nagyon örülök, hiszen itt nemcsak a közvetlen szakmai ismereteimet gyarapíthattam. hanem rengeteg tapasztalatot is szereztem, nagyon sok embert, jellemet megismertem, a problémák mélyére láttam. Mindezt nagyszerűen tudom most hasznosítani a munkámban. Később,- öt éve, a játékfilmekhez kerültem, s elkészítettem a Sínek az égben című első Hímemet. Ez az alkotás a várnai Aranyrózsa filmfesztiválon díjat is nyert. — Eddigi két filmjének a forgatókönyvét az ismert bolgár fró, Georgij Misev írta- Továbbra is együttmű ködnek? — A harmadik, készülőben lévő filmem forgató- könyvéi Nyikolaj Hajtoy írta, a címe: Férfiidők. Haj- tov írta az önöknél is bemutatott Kecskeszarv című film forgatókönyvét, Ennek a témája már nem mai tárgyú, hanem egy kicsit visszanyúl a múltba. — Utolsó kérdésem visszatér még a' Villanegyedhez. Hogyan fogadta a bolgár közönség? — Részt vettem több vetítésen, hogy felmérhessem a hatást. A vélemények különbözőek, de az emberek mennek a filmre, beszélnek róla, ez pedig számomra sikert jBlent. M i leszel, ha nagy leszel? — kérdezem naivan a nyolcéves Czinkóczi Zsuzsikát- — Minden, csak színésznő nem — válaszolja magabiztosan- '* A cingár, szőke kislányt ötezer tanyasi gyerek közül választotta ki Ranódy László rendező, az Árvácska című film főszerepére. A tanyasi lányka a valóságban is nevelőszülőkkel él. Nem véletlen tehát, hogy annyira élethűen tudja játszani a kisemmizett, szeretethi- ányban élő árva szerepét. S hogy miért válaszol a kérdésemre ilyen, határozott nemmel, az az alábbiakból kiderül: — Nagyon nehéz jeleneteket kellett forgatnunk, amikor a filmben rugdaltak, ütöttek-vertek. A legnehezebb jelenet az vojt, amikor . parazsat tettek a markomba // azért, mert éhes voltam, és dinnyét luptam Persze, ez csak a filmben látszik fájdalmasnak, de eljátszani, átélni is nagyon nehéz voltA rendezőtől kérdezem: — Miért esett a választás épp Zsuzsikára? — Hosszú története van Tudtuk hogy azon áll vagy bukik a film, hogy megtaláljuk-e a megfelelő főszereplőt Egy évi hasztalan keresés után már alig reménykedtünk. Végül mégiscsak rátaláltunk- Kamerapróbák, különféle tehetség) vizsgák következtek, és a kislány mindenütt megállta a helyét A forgatáson pedig különösképpen. Az egyik nehéz jelenet után, B- mnlyet már hetedszer újra forgattunk, a kis Zsuzsika odajött hozzám könnyes szemmel, és azt mondta: Ugye. Laci bácsi, azért kell jól megcsinálnunk ezt a filméi, hogy többet ne legyenek rosszak az emberek? Hát mit mondhattam neki erre?! M olnár Piroskának kivételesen szép szerep futott az Árvácskában Teljesítményét a magyar kritika Is észrevette és értékelte Az a néhány perc, amikor megjelenik a vásznon, azt hiszem, minden nézőnek élmény marad A Molnár Piroska által alakított parasztasszony a férjével az elveszett gyerekét keresi. Megtetszik nekik Árvácska. De amikor kiderül, hogy a kislány Idősebb, mint az 6 eltűnt gyerekük, megtört fájdalmas arccal hagyják el a termet- Árvácskát pedig egy goromba nő viszi el- — Tulajdonképpen nem Is erre a szerepre hívtak meg a filmbe, de közben a tervezett alak kimaradt fgy a rendező új szerepet „rögtönzött“ számomra. Sokan kérdezhetik, hogy ki Is valójában Molnár Piroska. A neve nem ismerős a nézők előtt. Mindez per sze semmit sem von le Piroska kitűnő tehetségéből, színészi rátermettségéből- Hogy nem Ismerik őt az emberek? Annak az az oka, hogy vidéken, Kaposvárott dolgozik- 1968-ban végezte el a színművészetit Pesten, majd három évig Szegeden látszott. — Nem hátrányos egy színésznek a vidéki munka? — Egyértelmű nemet nem mondhatok, de Igent sem. Hátrányos azért, mert vidékről az ember kevesebbet jut fllmszerepekhez, kevesebbet hívják a tévébe, a rádióba. De előnyei is vannak, mert fgy sokkal nyu- godtabb, kellemesebb az élet- Különben már látszottam Pesten ts, a Madáchban, Pécsi Sándorral együtt egy Kafka-drámában. — A kaposváriak mutatták be először a Sütő-drámát Is. — Igen, az Egy lócsíszár vlrágvasárnapját ml mutattuk be először. — A tévében mikor láthatják Molnár Piroskát a nézők? — Néhány hónapon belül két olyan tévéfilmet láthatnak a nézők, amelyekben főszerepet játszom- Az első, Török Gyula Zöldköves gyűrűje, számomra nagyon érdekes alkotás. Foto: a szerző a a a a a a a a a a a a a a a a a a a • PP i PP PP. ^ ■■
