Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-12 / 41. szám

VILÁGSZERTE élénk figyelemmel kísérték a nyugatnémet választáso­kat, és vezető helyen foglalkozott a nemzetközi sajtó az eredménnyel. Egyfelől értékelik a koalíció és az ellenzék vetélkedésének rendkívül szoros eredményeit, boncolgatják a szociáldemokrata vezetésű kormány­zat térvesztésének okait, másfelől mindenki találgatni próbálja, hogy mi következik ezután a bonni és a világpolitikában. Az utóbbit illetően az első mérvadó nyilatkozat magától Schmidt kancellártól származik, aki az 1960 óta követett vonal töretlen folytatását ígérte — s ennek példá­zataként — hangsúlyozottan foglal­kozott Leonyid Brezsnyev talán még az idén ősszel esedékes bonni láto­gatásával. A bonni belpolitika vi­szont kényes szakaszba érkezett, hi­szen a CDU-CSU szeretné „leválasz­tani“ a szociáldemokraták koalíciós partnerét. Oe kényessé vált a vesz­tes választási csatát vezető keresz­ténydemokrata kancellárjelölt, Kohl helyzete is, akitől jellemző módon Strauss CSU-vezér már meg is kezd­te az „elszakadó mozdulatokat“. Nagy figyelemmel kísérték termé­szetesen az NSZK-beli választásukat az NDK-ban is. A Neues Deutschland kiemeli annak jelentőségét, hogy a koalíció győzött és a bonni kormány­pártok vezetői az együttműködés foly­tatása mellett vannak. A moszkvai rádió vezető helyen számolt be a nyugatnémet kormány­koalíció választási győzelméről. A TASZSZ hétfő reggeli kommentárjá­ban „az enyhülési politika folytatá­sára kapott mandátumként“ jellemzi a koalíció győzelmét. Moszkvában felhívják rá a figyelmet: A kampány vége felé a CDU-CSU egyes vezetői ígérték az enyhülés folytatását, s ez a manőver kétségtelenül növelte a szavazataik számát. MOSZKVÁBAN ülésezett a békeerők világkongresszusának összekötő taná­csa, hogy előkészítse a soron követ­kező béke-világtalálkozót. A kétnapos nemzetközi konzultatív találkozón 52 ország békemozgalmának és több nemzetközi békemozgalomnak a kép­viselői vettek részt. Az ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy 1977. január 14-e és 16-a között rendezik meg a békevilágfórumut Moszkvában, azoknak az eredmények­nek az összegezésére, amelyek a há­rom évvel ezelőtt ugyancsak a szov­jet fővárosban tartott béke-világ- kongresszus óta a nemzetközi hely­zetben bekövetkeztek. A fórum köz­ponti témája az enyhülés; ezzel kap­csolatban minden fontosabb kérdést megvitatnak majd. Az előkészítő ta­nácskozás részvevői elhatározták, hogy a januári moszkvai találkozóra meghívják a legkülönbözőbb béke- erők, pártok, kormányközi és nem j kormányközi szervezetek képviselőit. | OKTÓBER 18-án az Arab Liga kai­rói székházában nyílik meg a libano­ni válság politikai rendezésére hiva­tott arab csúcskonferencia — jelen­tette a Mena hírügynökség. A ta­nácskozást két-három napra tervezik. A csúcsértekezlet részvevőiről egye­lőre nincsenek pontos értesülések. Kairói TASZSZ-jelentés szerint a reakciós egyiptomi sajtó arra hasz­nálja fel az 1973-as októberi háború közelgő évfordulóját, hogy újabb rá­galomhadjáratot indítson a Szovjet­unió ellen. Ez az egyiptomi sajtókam­pány, amely a kormány tudtával fo­lyik, az egyiptomi reakciós körök szovjetellenes hangulatát tükrözi, és újabb bizonyítékát jelenti annak, hogy Egyiptom jelenlegi vezetőinek politikája ellentétes az egyiptomi nép, valamint más arab országok népei­nek valódi érdekeivel. Egyiptom egyébként — mint az UPI közli ugyancsak Kairóból — hosszú lejáratú kölcsönöket kért több nyugat-európai országtól és japántól az ország fizetési mérlegében mutat­kozó deficit csökkentése és egy öt­éves gazdaságfejlesztési terv finan­szírozása végett. Kairó — mint az egyiptomi pénzügyminiszter közölte — arra számit, hogy nyolcmilliárd dollárt kap ezektől az országoktól, míg a további szükséges 12’ milliárd dollárt arab államoktól reméli meg­szerezni. A SZISZ A VÁLASZTÁSOK ELŐTT \ Az eddigi tapasztalatok alapján joggal állíthatom, hogy a fiatal képviselők túlnyomó többsége az egész választási Időszak alatt in­tenzíven dolgozott választási kör­zetében. Sőt, a fiatal képviselők a legaktívabbak közé tartoznak a járásokban. Nem csekély a SZISZ- -tagok munkája a nemzeti 'bizott­ságok komisszióiban sem. A fiatal képviselők az elmúlt i- dőszakban nemcsak érdemben képviselték a fiatal nemzedékek érdekeit, hanem összhangba hoz­ták a társadalom szükségleteivel is. Az ifjú nemzedék képviselői a nemzeti bizottságoktól, a törvény­hozó testületekig minden szinten hozzájárultak a párt politikájának és a fiatalok érdekeinek érvénye­sítéséhez. Mi sem törvényszerűbb, mint a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség ezúttal is jelöli őket, hogy gaz­dag tapasztalataikat kamatoztat­hassák. A SZISZ Központi Bizottsága a választásokkal kapcsolatban doku­mentumot fogadott el „A SZISZ- -szervek és szervezetek részvétele a különböző képviselőtestületekbe való választások előkészítésében és lefolyásában“ címmel. Minden SZISZ-szerv és -szervezet munká­ja e dokumentumból indul ki. A dokumentum tekintettel volt arra, hogy a fiatalokkal szemben na­gyobb az elvárás az állam irá­nyításában és igazgatásában. A SZISZ szervei és szervezetei is en­nek az elvárásnak megfelelően jártak el a Nemzeti Front jelölt­jeinek kiválasztásakor. Nyilván figyelmet érdemel az, hogy kiket jelöltünk képviselők­nek. Nos, elsősorban a párt ifjú tagjait és tagjelöltjeit, a SZISZ legjobb tagjait, akik élen járnak a munkában, a közéletben és a magánéletben egyaránt példaké­pül szolgálnak a többieknek. Vá­lasztásunk legtöbbször a kiváló dolgozókra, mezőgazdászokra, a szocialista murtkabrigádok, komp­lex racionalizáló brigádok, az if­júsági kollektívák vezetőire, fiatal újítókra, feltalálókra, művészekre, sportolókra, a dolgozó értelmiség fiatal tagjaira esett, Külön örö­münkre szolgál, hogy az elmúlt választásokkal szemben most a SZISZ több Járási elnöke és titkára jelöltette magát a képviseleti szer­vekbe. Ebben a SZISZ és a kép­viseleti szervek jobb együttműkö­désének lehetőségét látom. AZ IFJÜ KÉPVISELŐK AKTlVAl A SZISZ nagyra becsüli azt a bizalmat, amelyet a párttól ka­punk. Hiszen Szlovákiában a he­lyi nemzeti bizottságok képviselő- jelöltjeinek 37,03 százaléka, a Jnb- k és körzeti nb-k jelöltjeinek 35,85, a knb-k 34,82 és az SZNT jelöltjeinek 25,2 százaléka 35 é- ven aluli fiatal. Szervezetünk és annak legfel­sőbb szervei teljes mértékben tu­datosítják, mekkora a felelősségük azért, hogy a fiatalokat, a SZISZ- -tagokat és a szervezeten kívül állókat előkészítsék a közéleti te­vékenységre, ezért már az előző választási időszak elején bizonyos elveket fogadtunk el a fiatal kép­viselőkkel való munkára. Ennek megfelelően megalakítottuk a fia­tal képviselők, aktíváit. Ezeknek az volt a feladatuk, hogy rend­szeresen foglalkozzanak a fiatal képviselők problémáival, ismertes­sék velük az ifjúsági szövetség 1- dőszerű feladatait. Nem kevésbé fontos feladat volt népszerűsíteni a legjobb fiatal képviselők tapasz­talatait. A SZISZ SZKB elnöksége A SZISZ-tagok a termelés és a tu­dományos-műszaki fejlesztés élvo­nalában járnak. jóváhagyta a SZISZ SZKB ifjú kép­viselőinek aktíváját is, amely az SZNT ifjú képviselőinek soraiból került ki. Ez az aktíva irányítot­ta módszertanilag a SZISZ kerü­leti bizottságok és a járási bizott­ságok mellett működő fiatal kép­viselők munkáját az egész válasz­tási időszakban. A legjobb ered­ményeket a Povazská Bystrica-i, a cadcai, a Zilinai és a Bratislava- -vidéki járásban érték el. Az aktí­vák tagjai rendszeresen találkoz­tak, hogy mérlegeljék a fiatalok nehézségeit, és megismerkedjenek a SZISZ járási szerveinek felada­taival. Az eredmények azt bizo­nyítják, sikerrel teljesítették kül­detésüket, hiszen a járásokban e gész sor ifjúsági klub és sportpá­lya létesült. A fiatal képviselők aktívái beváltották a hozzájuk fű zött reményeket, ezért munkájuk­kal a kővetkező választási idő­szakban is számolunk. Az elmúlt választási időszakban egy sor tanfolyamot is szervez-, tünk az ifjú képviselőknek azzal a céllal, hogy a lehető legjobban felkészítsük őket tisztségükre. Nagy segítséget kapunk ebben az SZSZK Belügyminisztériumától és a járási nemzeti bizottságoktól, je­lenleg a jelöltek bemutatásának szentelünk nagy figyelmet. ELŐSZÖR VÁLASZTANAK Természetesen nagy figyelmet szentelünk azoknak a fiataloknak is, akik először választanak. Az SZSZK-ban számuk 450 ezerre be­csülhető. A SZISZ járási bizottságai közös manifesztációs szavazásokat szer­veznek, főleg azért, hogy a válasz­tást a fiatalok jelentőségéhez mél­tó aktusnak tekintsék. Beszélgető­seket szervezünk továbbá a nem­zeti bizottságok funkcionáriusaival, vetélkedőkkel és egyéb formában népszerűsítjük a választásokat. A SZISZ jelentős részt vállal az agitációs központok munkájából. Kiállításokon mutatjuk be a szö­vetség tevékenységét, részvételét a választási programok teljesítésé­ben; kultúrcsoportjaink műsorok­kal teszik színesebbé a központok munkáját. Az utóbbi időben a szervék, szer­vezetek, Ifjúsági munkacsoportok, komplex racionalizáló és szocia­lista munkabrigádok tevékenysé­gét a hatodik ötéves terv első évi feladatainak teljesítésére Irányí­tottuk. Rendkívül serkentően ha­tott ezen a téren a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kong­resszusa. A kongresszus előtt és utána is az Ifjúsági kollektívák e- gész sor kötelezettséget vállaltak, elsősorban az idei tervfeladatok teljesítésére, ugyanakkor a Nem­zeti Front választási programjai­nak teljesítésére is a közérdekű munkában, a község- és városfej­lesztésben stb. Sok kötelezettség­vállalás a nyersanyagokkal, az energiával és tüzelőanyagokkal való takarékoskodásra és a hulla­dékgyűjtésre irányul. PhDr. MICHAL Z0ZUEÄK, az SZLKP KB tagja, a SZISZ SZKB elnöke 1936-ot írtak, amikor a fila- kovói (jiileki) Sfinx üzem 2000 munkása egyre erélyesebben kezdte követelni jogatt. A párt vezetői, a Vörös Szakszervezet vezetőségével együtt részlete­sen megtárgyalták a sztrájk n- lőkészítését és megindítását. Es 1936 júliusának második felé­ben a fülekt Sfinx dolgozói sztrájkba léptek. A párt vezető­sége és az összes párttagok el- állták a gyárhoz vezető utakat, és sztrájkra buzdították a mun­kásokat. Sztrájk! Sztrájk! Ez volt a fő jelszavuk. A tömeg a futballpályán gyülekezett. A sztrájkolók itt ismertették kö­veteléseiket: hogy tartsák be a nyolcórai munkaidőt, a munká­sok bérét emeljék 20 százalék­kal és ismerjék el, tartsák be a munkatörvényt. Az akkori gyárigazgató, Hu­llta visszautasította követelé­seiket, és azonnali parancsot adott a sztrájk letörésére. Elő­kerültek a gumibotok, a csend­őrök puskalussal verték szét a munkások csoportosulását. A pártvezetőség egész éjjel tár­gyalt, másnap pedig reggeli öt órakor a munkások fúvószene­kara már a Vöröskőn játszott, a tömeg ismét összegyűlt. Vég­sőkig kitartani követeléseik és a sztrájk mellett — határozta el a vezetőség. Meg kell még említenünk, hogy a sztrájk vezetőségének olyan kommunisták is tagjai voltak, mint FrantiSek Zupka, Jozef Való és Vladimír demen­tis. Jelenlétükkel, politikai- szervezést tanácsaikkal jelen­tősen támogatták a sztrájkoló- kat. A sztrájk 40. évfordulója al­kalmából a fülekt Kovosmalt üzemi, párt- és szakszervezeti vezetősége a dolgozókkal e- gyütt megünnepelte a dicső év­fordulót. Az ünnepség a sztrájk­ról készített film vetítésével kezdődött. Dicső napokra emlékeztünk jelen volt Kolik elvtárs, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára, a Sutek elv­társ vezette kerületi pártbizott­ság, a Krnáő Milan vezette já­rási pártbizottság küldöttsége, Szlovákia Szakszervezeti Taná­csának a csoportját Bedirny elv­társ vezette. A Strojsmaltot Kvasnica elvtárs, a baráti sal­gótarjáni üzemet Hercegh elv­társ képviselte. Az ünnepi beszéd elhangzása után leleplezték a Kovosmalt nemzeti vállalat üzemi klubjá­nak a falán levő emléktáblát, amelyet a füleki munkássztrájk 40. évfordulója tiszteletére ké szíttettek. Majd az üzem dolgo­zói és csaknem 800 fiatal lam- pionos felvonuláson vett részt, felmentek a Vöröskőnek arra a helyére, ahol negyven évvel ezelőtt a munkások sztrájkba léptek. A Kovosmalt ifjúsági szervezetének a tagjai itt meg­koszorúzták az emlékművet, és tábortüzet gyújtottak a dicső évforduló tiszteletére. Másnap, 1976. szeptember 10- -én reggel az üzem fúvószene­kara üdvözölte a gyárba igyek­vő munkásokat. A küldöttségek délelőtt tíz órakor üzemlátoga­táson vettek részt, majd a dél­utáni órákban a városi parkban ünnepi gyűlésre mentek. Kötik elvtárs, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának tit­kára ünnepi beszámolójában hangsúlyozta, hogy a sztrájk megedzette a füleki munkáso­kat. A füleki Kovosmalt dolgo­zóinak hőst harca mindörökre dicső forradalmi hagyomány marad, amely mozgósító erő lesz továbbra is a fejlett szo­cialista hazánk továbbt építésé­ben. Kötik elvtárs beszéde után kultúrműsorral zárult a szép ünnepség. GÄSPÄR ISTVÁN, Filakovo VII. A Cseh Nemzeti Tanács megválasztásához a Cseh Szocialista Köztársaságban 200 választókerületet létesí­tenek. A Szlovák Nemzeti Tanács megválasztásához a Szlovák Szocialista Köztársaságban létesített választókerületek száma 150. A nemzeti bizottsági vá­lasztások céljaira létreho­zott választókerületek mind­egyike egy képviselőt vá­laszt. A megválasztandó képviselők összlétszámát a nemzeti bizottságokra vo­natkozó jogszabályok sze rint az illetékes nemzeti bi­zottság/ plenáris ülése szab­ja meg. A nemzeti bizottsági vá­lasztásokhoz szükséges vá­lasztókerületeket mindkét nemzeti köztársaságban úgy határozzák meg, hogy min­den képviselőre egyenlő szá­mú választópolgár jusson. A választókerületek jelen­tősége egyrészt abban rej­lik, hogy rájuk hárul a vá­lasztások szervezési és poli­tikai előkészítésének fő ter­he, másrészt abban, hogy a megválasztott képviselő sa ját választókerületében vég­zi tömegpolitikai munkájá­nak túlnyomó részét. SZAVAZŰKÜRZETEK A tulajdonképpeni válasz­tások, vagyis a szavazás le­bonyolítására és a szavaza­tok megszámlálására szava­zókörzeteket létesítenek. A szavazókörzeteket álta­lában úgy alakítják meg, hogy egy szavazókörzetre kb. 1001) választópolgár jus­son. Annak érdekében, hogy megkönnyítsék a távoleső települések vagy negyedek polgárainak szavazását, a törvény lehetővé teszi ön­álló szavazókörzetek létesí­tését olyan településeken, illetve a községek olyan részeiben is, ahol lega­lább 50 választópolgár él Külön szavazókörzetek lé­tesíthetők kórházakban, szü­lőotthonokban, szanatóriu­mokban és más egész­ségügyi vagy szociális lé­tesítményekben is, ha leg­alább 50 választó tartózko­dik bennük. Külön szavazókörzetek mű­ködhetnek a fegyveres erők alakulataiban és a fegyve­res testületekben is, ha leg­alább 50 választóval rendel­keznek. Hasonlóképpen a csehszlovák külképviseleti szervekben és a csehszlovák hajókon is külön szavazó­körök létesíthetők. VÄLASZTÄSI BIZOTTSÁGOK A választások és élőké-/ szítésük megszervezésében fontos szerepet játszanak a választási bizottságok. A vá­lasztási bizottságok megala­kítása tulajdonképpen a vá­lasztási folyamat harmadik szakasza, és választási rend­szerünknek igen fontos lánc­szeme. A választási bizottsá­gok lehetővé teszik, hogy a választások megszervezését és irányítását közvetlenül a dolgozók végezhessék az e bizottságokban levő képvise­lők révén. Nálunk kétféle választási bizottságok szoktak működ­ni: 1. a Nemzeti Front vá­lasztási bizottságai (irányító bizottságok), amelyeket a Nemzeti Front illetékes szervei választanak, 2. vá lasztókerületi és szavazóké- ri bizottságok, amelyeket a Nemzeti Front illetékes szer­veinek javaslata alapján az illetékes nemzeti bizottsá­gok hoznak létre. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom