Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-28 / 39. szám

mm* 6 új ifjúság idei nyári olimpiai játékok Idején sok szó esett az első újkori olimpiáról is, amelyet 1896-ban rendeztek meg Athénben. Ha adataim nem csalnak, elmondhatom, hogy ezen az első olimpián szlovákiai versenyzők Is részt vettek. Magyarország akkori együttesében Guttman Hajós Al­fréd, Kellner Gyula vagy Dánl Gyula mellett minden bizonnyal részt vett Krencsey István és juhász Árpád is Márpedig ők Szlovákiából, Nitráról származtak. Azt kutatásaim alapján állíthatom, hogy ezt a két sportolót a nyitrai sport atyja, Gisser Gyula tornatanár ajánlotta a magyarországi olimpiai együttesbe. Sajnos fnem bukkantam további írásos adatra, vajon eljutot- ak-e Athénbe és részt vettek-e az első olimpiai játé­SZLOVÁKIAI SPORTOLOK az első újkori olimpiáról kokon. Ezért kénytelen voltam az emberi emlékezetre támaszkodni. Felkerestem új chrenovai otthonában a majd százéves Knotek Lajos bácsit. — Az első olimpia Idején tizenkét éves voltam — mondotta Lajos bácsi —, a nyitrai gimnázium diákja Az ilyen kisdiák rendkívül érzékenyen reagál a sport- eseményekre. Az első világollmpia híre szinte lázba ho­zott minket, hiszen dlyen addig még nem volt. Persze hogy figyelemmel követtük minden mozzanatát, hírét. Krencsey István és juhász Árpád nemcsak jelölve vol­tak a magyar csapatba, hanem el is utaztak Athénbe, és részt vettek az első olimpián mint versenyzők is. Mindkettőt jól Ismertem, Krencseyék a felsővárosban laktak. Két fiú volt ott, az idősebb István, a fiatalabb Géza. István kitűnő úszó, Géza pedig kardvívó volt. Gis­ser tanár maga is hódolt a kardvívásnak, ezért nagyon ügyéit arra, hogy utódokat is neveljen ennek a sport­ágnak. Géza már kilencéves korában forgatta a kardot, 1900-ban ő lett az ország kardvívóbajnoka, majd ezt a nemzetközi sikerek követték egészen haláláig (19341. István pedig sorra nyerte meg a helyi űszóversenyeket. Az öreg juhász vármegyei levéltárnok volt, atléta ter­metű fia már a gimnáziumban is jól tudott bánni a karddal, de eleme az úszás volt. Ogy emlékszem, mind­ketten úszókként vettek részt az első olimpiai verse­nyen. Arra nem tudok visszaemlékezni, hogy érmet Is szereztek volna. Nitrán így is nagyon büszkék voltak arra, hogy az ő fiaik is részt vettek ezen a nagy sport- eseményen. Későbbi sorsukról, sajnos, már nem tudok. Ogy gondolom, Krencsey István hajóskapitány lett, és felhagyott az úszással. Juhász Árpádról szintén nem hallottam azután, Hogy elköltözött Nitráról. Azt azon­ban merem állítani, hogy az első olimpián mindketten részt vettek mint versenyzők — mondotta a szellemileg is teljesen friss Knotek Lajos bácsi. Nos, azóta sokszor megfordult az idő kereke. Ma már szép jegyzéket állíthatnánk össze a szlovákiai olimpiko­nokról, de nem árt, ha néha felidézzük az úttörők em­lékét Is. Mártonvölgyi László SZERTEFOSZLOTT A MÍTOSZ Az örökl^ú PospíSil, a válogatott kapitánya a tornán is a csa­pat erősséget közé tartozott. A CTK felvétele Néhány évvel ezelőtt Kanadában, főleg a hivatásos jégkorongozás bér keiben meglehetősen lekicsinylőén beszéltek az európai hokiról. A sport­ág bölcsőjében hallani sem akartak arról, hogy az európai csapatok fel vehetnék a versenyt a mindenható profi gladiátorokkal. Éppen ezért az egész világ feszült kíváncsisággal várta a hivatásos észak-amerikai és az európai jégkorongozás első szem besítését. A minap véget értek a Kanada Ku­pa első évfolyamának küzdelmei, a- melyek azt igazolták, hogy senki sem jutott el a tökéletesség csúcsáig. Szertefoszlott a kanadaiak ve'rhetet- lenségének mítosza. A csoportküzdel­mek során válogatottunk emberfelet­ti küzdelemben legyőzte a büszke gladiátorokat. Igaz, hogy a döntőben az első mérkőzésen súlyos vereséget szenvedtünk, ám a második összecsa­pás rendes játékidejében 4:4 arányú döntetlent értünk el a kanadaiakkal szemben Némi szerencsével győzhet­tünk is volna, de a meghosszabbítás­ban kapott góllal végül is a vendég- t látó Kanada győzött az évszázad tor­nájának minősített Kanada Kupa első évfolyamában. Ez azonban mit sem \ változtat azon a tényen, hogy válo­gatottunk győzelme és a döntő mér­kőzésen tanúsított ellenállása örökre beíródott a sportág történetébe. Ró­lunk beszél a világ, miénk az erköl­csi siker. A torna legnagyobb sikeréül azon­* ban azt könyvelhetjük el, hogy )e- 3 lentős mértékben hozzájárult e sport­* ág további fejlődéséhez. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk el dr. Ján StarSíval. s válogatott edzőjével. • Nagyszerű küzdelmeket nézhe­tett végig a közönség és a televízió jóvoltából a sportig több millió híve. A nézők láthatták a jégkorongozás színe-javának tudását, összehasonlít­hatták a hivatásos és az amatőr jég- korongozás színvonalát. Ön milynn jelentőséget tulajdonit a kanadai és az európai kapcsolatok felújításának? — A sportág fejlődése szempont]:! bői rendkívüli jelentősége van a tor na megrendezésének, mert a kana daiak egyoldalú elszigetelődése ne gatív hatást gyakorolt. A Kanada Ku pa a kapcsolatok normalizálásának az első lépése volt, amely a követ kező évi bécsi világbajnokságon vál hat teljessé. Remélem, hogy ettő1 kezdve rendszeressé válik a két tá bor erőpróbája, s ez minden bizony nyal hozzájárul a jégkorongozás fej lődéséhez, mert Kanada részvétele nélkül az utóbbi évek világbajnoki küzdelmei sok kívánnivalót hagytak maguk után. • Kanada tulajdonképpen saját hi­bájából szigetnlődött el. A sportág őshazájában most is inkább presz­tízskérdésnek tekintették a torna megrendezését, mindenáron bizonyíta­ni akarták a kanadai jégkorongozás utolérhetctlenségét. — Az elszigetelődés, mint azt a torna eredményei bizonyítják, inkább ártott a kanadai légkorongózásnak. Nem véletlen, hogy a közvélemény nyomására a profi jégkorongozás ural kénytelenek voltak kitárni az ajtó­kat. Kanada számára a torna bizo­nyos mértékben próbakő volt, a játé­kosok és az egész csapat képességé­nek fokmérője. Ellenőrizhették, hogv sikerre! vehetik-e fel a versenyt az első nyílt világbajnokságon. Ezért ké­szültek oly alapossággal az összecsa­pásokra, ezért volt oly határtalan az örömünk a nagy küzdelemben kivívott győzelem után. • Számunkra és a szovjet jégko- rnngnzók számára mit jelenteit a tor­na? — A mi szempontunkból rendkívül fontos volt ellenőrizni, hogy milyen eszközökkel vehetjük fel eredménye­sen a versenyt a kanadaiakkal. Fel­tételezem, hogy a szovjet válogatott vezetői Is elsősorban erre töreked­tek. Hiszen mindannyíunk előtt egy cél lebeg: az első nyílt világbajnok­ságon való jó szereplés. Ezért a tor­nán való részvételt rendkívül tanul­ságosnak tartom. • A torna igen színvonalas küz­delmeket hozott, jóllehet még csak az idény elején tartunk. Milyen ta­nulságokat vont le a látottakból? — Két eltérő játékfelfogás szembe­sítéséből mindig sokat tanulhatunk: Mindenekelőtt kitűnt a kanadai játé­kosok alapos technikai felkészültsé­ge. Sokat tanulhatunk tőlük lövész­készségben. Lövéseikben több az erő, energia, lényegesen gyakrabban cé­loznak kapura, mint az európai játé­kosok. Ez részben összefügg a ki­sebb pályaméretekkel. A nagyobb eu­rópai pályákhoz szokott jégkorongo- zők többet kombinálnak, ebben felül­múlják tengerentúli társaikat Is. Min­dent egybevetve: sokat tanulhatunk egymástól. A kanadaiak például már ritkábban rögtönöznek, mint azelőtt, kollektívabb játékra törekednek. Ke­vesebb játékukban a bohémság, a né­zőknek szánt látványosság, a legfon­tosabb szempont a célszerűség és e- redménvesség. • Sok szó esik a kanadai kemény­ségről. amely néha a durvasággal ha­táros. Milyennek látta őket európai szemmel? — A kisebb pályán gyakrabban ke­rül sor összecsapásokra Az Is Igaz, hogy a kanadaiak szívesen használ­ják a bot végét és a könyökükét. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy lényegesen tisztább eszközökkel játszottak, mint a korábbi években. Tudatosítják, hogy az esetleges ki­állítással saját csapatukat károsítják meg. Különben légknrnngozóink elég jól alkalmazkodtak a kemény játék­stílushoz szerencsére komolyabb sé­rülésekre sem került sor. Szerintem a nagyobb pályán a kanadaiak sem érvényesíthetik majd a túlfokozott ke­ménységet, kénytelenek lesznek al­kalmazkodni a mi játékstílusunkhoz, és ez számunkra előnnyel jár. (pH Totó - és lottóparadicsom Itáliában Olaszországban a szerencsejáték mindig tőmegszenvedély volt. A rámát birodalom történetéből a történetírók, később a feje- delemségek krónikásat tanúskodnak róla. ma pedig az újságok. ■ 2000 évvel ezelőtt kockáztak a rómaiak, most szenvedélyesen tgtóznak és lottóznak az olaszok. Nincs a világon még egy nép — írják a lapok —, amely annyit költené hetente totóra és lottóra, mint az olasz. De nemcsak a szokásos játékokat űzik na gyobb szenvedéllyel, mint mások, hanem minden fontosabb nemzetközi és nemzett e seményt is jogadásokkal fűszereznek. így az emlékezetes hosszú kormányválság alatt minden újabb megbízott miniszterelnök sze mélyére Is fogadásokat kötöttek, hogy sike rill-e kormányt alakítania vagy sem? A szerencsejáték sokak számára normális „foglalkozás“. Most, hogy az egész világot gazdasági válság sújtja. Olaszországban az infláció még a játékosokat is érzékenyen érinti, megdrágult ugyanis a totó- és lottó szelvény. Az ember azt hinné, hogy min­denki takarékoskodik, főleg a felesleges hazárdjátékokon. Éppen ellenkezőleg: hét­ről hétre nagyobb a totó- és lottóirodák be vétele. Nemrég rekordbevételt ért el a totó. Az olaszok egy hét alatt 4 milliárd 56.3 millió lírát játszottak el. Csökken a reáljövedelem? Szöknek felfe­lé az árak? Álmodjunk, reménykedjünk, é pítsünk légvárakat, hátha nyerünki A mér­kőzésekbe egye kevesebben járnak, de ma már n futball funkciója sokkal inkább a reményíáplálás, mint a sport vagy szórako­zás. Manapság egy olasz sem tudja, mennyi fizetést kap kézhez a hónap végén, miért és mennyit vonnak le belőle. Es ha meg­kapta ts, nehéz kalkulálni vele, mert egyik hónapban a villany, a másikban a telefon vagy a gáz ára emelkedik. Nem is beszél­ve az árucikkekről. Tehát a totó- és lottószel vény afféle „álomhtdat" épít a fövő felé. A pszichológusok szerint a munka nélkü­li pénzkeresés vágya hozzátartozik az em­beri természethez. Jelenleg azonban ennél többről van szó, ez már létfenntartási ösz­tön, hiszen az utóbbi időben rengeteg olyan ‘ személy kezdett totózni és lottózni, akinek azelőtt eszébe sem jutott volna. Régen a iátékos villáról, világ körüli útról álmodott. •1 mai egyszerűen azt remélt, hogy az eset leges nyereményből kt tudja fizetni létfenn óriást költségeit anélkül, hogy előleget nagy kölcsönt kellene kérnie. Az olasz politikai élet kommentátorai szerint a játékszenvedély rohamos növeke­dése tulajdonképpen azt jelenti, hogy bele­törődtek a rossz vezetésbe, a bizonytalan iövőbe. A lottónál nemcsak az eljátszott pénz összegének növekedését érdemes megfigyel­ni, hanem a megjátszott számokat ts. Olasz­országban ugyanis nem találomra lottóz­nak: eseménynek, elemi csapásnak, egy-egy híres személy kinevezésének vagy bukásá­nak megvannak a megfelelő számai. Gyak­ran egészen döbbenetes megfigyelni — írja a lap —, hogy egy földrengés, árvíz vaqy pay nagy ember elhunytakor hogyan özön- lik el az emberek a lottóirodákat, hogy /sze­rencsére váltsák a szerencsétlenséget... N ew York állam északi részén, a mindössze 3000 lakosú Lake Pia­cid lesz 1980-ban a 13. téli olimpiai játékok színhelye. Lake Piacid 1932-ben már vendégül látta a világ leg­jobb téli sportolóit, de azó­ta természetesen rá sem le­het ismerni a városra. Tö­kéletesen kiépített utak ve zetnek a téli sport paradi­csomába, kitűnő a szállodai ellátottsága, s bár a város igyekezett régi jellegét meg­őrizni, korszerű épületek so­rát találni Itt. A montreali olimpia után több külföldi újságíró ellá­togatott Lake Piacidba. Egy­behangzó véleményük: nem csak Moszkva készül nagy becsvággyal és lelkesedés sei az 1980. évi olimpiára, hanem Laké Piacid Is. A szervezők tízezer szál lodal vendégre számítanak, többet nem Is tudnának ei helyezni. Majd a televízió révén házhoz szállítják az eseményeket. Az amerikaiak 50 millió dollárt szánnak új* létesít­mények építésére, illetve a meglévők felújítására. Már LAKE PIACID IS KÉSZÜL kijelölték a síversenyek színhelyét. Az alpesi számo kát például 2,6 kilométei hosszú, kilencszáz méter .szintkülönbségű terepen bo nyolítják le. Az északi szá mokra már kipróbált pályád kerül sor, Itt tartják meg rendszeresen a főiskolai baj nokságokat. A síugrók 70 méteres sáncát felújítják, a 90 méteres viszont ú| lesz Hozzávetőlegesen 20 000 — 25 000 nézőnek alakítanak ki helyet; A bobpálya már készen áll, a szánkóverse nyékhez' viszont újat építs nek. Az egykori jégstadion, a hol Sonja Henie és Kar1 Schaefer mutatta be kivéte les tudását, csak edzéseke1 tartanak, legfeljebb a jég korongtorna B csoportjának mérkőzéseit játsszák itt. A műkorcsolya versenyek nek és a jégkorongtorna A cső portja találkozóinak 8000 nézőt befogadó új stadion': építenek.-A gyorskorcsolyá zók is minden igényt kielé gítő pályán versenyeznek Épül az olimpiai falu, a mely később sportközpon1 lesz. itt helyezik el a vál­ható 1800 részvevőt, az 1300 kísérőt. A mintegy 1000 új ságírőnak Is korszerű, szép otthona lesz. Az olimpia há ztgazdál naponta 25 000 né zőre. számítanak. A közön ség csak a város környéké ig mehet gépkocsival, onnan autóbuszok visznek minden kit a versenyek színhelyére wvmtmw

Next

/
Oldalképek
Tartalom