Új Ifjúság, 1976. július-december (25. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-28 / 39. szám
M intha a magasból hullajtottak volna a völgyekbe ezeket a Galga menti falvakat. Ahogy az út kanyarodik, egyszer csak feltűnnek, egy újabb űtkanyar, s már eltakarta őket a hegy. A galgagyörki általános iskola ott van, ahol az út a hegynek szalad. Homokos udvarát kikoptatták a futballcsaták. Ebben a kánikulában mintha minden megereszkedett volna: ki tudja hány éves épület, az udvar szomorúfái, s alattuk a parányi betonmedence kő gyerekfigurája. Tárva-nyitva az ablakok, belátni a gyakorlatlan kezek által bevetett, elhasznált vasá- 1 gyakra. Az osztálytermek erre a másfél hétre átvedlettek hálószobákká. A gyerekek kíváncsian tekin getnek az ablakon, de azér! nem vétik el a dallamot: Horenka, horenka, hóra, ze- lená hóra. Ktoze miía do tej horenky, ktoze míia volát A két terem ‘közti előszobában szlovák és magyar nyelvű könyvek- Az összevisszaság a turkálás örvendetes nyoma. La- co Novomeskjr verseskötet, janko jesensky Maskarny ples. Ján Botto JánoSík halála ... A teremben égy idén végzett nyolcadikos. Bátyi Edit énekel. Előtte könyv, Rozmarín zeleny — Esztergom környéki szlovák népdalok gyűjteménye. Galkagyörkön az idén má sodszor rendeznek szlovák ol vasőtábcrt. Magyarországon tíz megyében 21 ezer ember vallja anyanyelvének a szlovákot (1970-es adat), viszont a nemzetiségi politika mintegy 100 c- zer emberre] számol. Budapesi környékén az egyik szlovák lakta vidék a Galga mente. A váci járásban az összesen több mint tízezer általános iskolás közül 469 gyérek tanul szlová kul. A Jelentkezés önkéntes, s mivel különböző számú gyerek jelentkezik egy-egy osztályból, van, ahol beépíthető az órarendbe a szlovák nyelv is, van, ahol nem. Itt tanítás előtt vagy után tartják meg az őrákat. Olvasótábort először 1974-ben Pi- lisssentkereszíen rendeztek a szlovák nemzetiségű gyerekeknek. Itt Galgagyörkön vácráró- tl, sződi, kóspallagi, püspökimí- vani, csomádi gyerekek vannak. A tornaterem falát gyerekrajzok, szlovák népviseleti, nép- művészeti tárgyak, fényképek borítják. Itt tartják a táncprő- — A szüleim alsőben már bábákat. Ezek a környéken elter- írattak, negyedikben viszont a jedt, az öregek által még is- tanárnéni elment szülési számért táncok mind.' badságra, új tanárnéni jön. Zalaegerszegi , János Szódról jött, ősszel megy nyolcadikba. Csengő hangú énekes, nincs zavarban a többiek meg a vendég előtt. — Tudod, miről énekeltél? — Igen. Hogy az őzike a mély erdőben vizet iszik, a vadász le akarja lőni, de az megszólal, hogy ne lője le, mert ő egy kislány, aki őzikévé változott. — Mióta tanulsz az Iskolában szlovákul? — Mi szeretnél lenni? — Építészmérnök. Ha nem sikerül, akkor műszerész. Édesapám felvonószerelő, édesanyám otthon dolgozó. — És ha sikerül egyetemre menned, abbahagyod a szlovákot? — Hát nem. Még nem tudni, mi lesz a fogadkozásból, de a táborvezető, Tapody Józsefné gondolt arra is, hogy élő példát szolgáltas•KÉT NYELVEN son az anyanyelv ápolásának hasznosságára. Meghívták Győri Lászlót, egy Szovjetunióban végzett kibernetikust, aki arról beszélt, mit jelentett szlovák nyelvtudása eddigi pályája alakulásában. Arra a kérdésre, hogy otthon a családban ki beszéli a nyelvet, a gyerekek többsége azt válaszolja, hogy inkább a nagymama, nagypapa, de az unokával ők is magyarul beszélgetnek. Ha a felnőttek valamit nem akarnak a gyerekek előtt mondani, akkor szlovákul tárgyalják meg. Am a gyerekek többsége megérti. Tehát van o- lyan alap, amire még tuti é- píteni az iskola. Kormos Sándor, a szlovák nemzetiségű hetilap, a Cudové noviny munkatársa a versmondóverseny zsürielnökeként és költőként is vendége a tábornak. — Tapasztalataim szerint még a harminc-va lahány éves szülök is jól tudnak szlovákul, de a gyerekekkel már korán magyarul beszélnek, mert azt hiszik, így csinál simább karriert. Pedig erre semmi ok. Az olvasótáborban a gyerekek nemcsak a szocialista Szlovákia é- letével. kultúrájával, s nemcsak a környék nemzetiségi népművészetével Ismerkednek, hanem a magyarországi szlovák nemzetiség élő íróival, költőivel is. — A felszabadulás utáni legjelentősebb pályázatot 1974-ben hirdette meg a szövetség és szerkesztőségünk közösen. A díjazott irodalmi alkotásokat a lap és a Nás kalendár című évkönyv közölte. Ezen a pályázaton tűntek fel: Hrivnák Mihály, Marik György, Kondacs Pál prózaírók, Papucsek Gergely, Marik György költők, jómagam elég későn kezdtem ír ni, 1973-ban, eddig az Oj Auróra című békéscsabai antoló giában jelentek meg verseim. Több magyar költőt is fordí toltam szlovákra. 1977-ben tér vezzük a következő antológiát, az előbbi szerzőkkel — mondja Kormos Sándor. Tavaly, a táborozáskor fórumot rendeztek a falu vezetőivel, az országgyűlési képviselővel. Ennek köszönhető, hogv néhány hét múlva a kastély egyik szárnyában több helyiséget kapott az úttörőcsapat. Az idén is lesz fórum. így kapnak a táborlakók egy kis kóstolót a demokratizmusból. A Magyar Ifjúság nyomán SZÖRNYEK ÁLKONYA Október tizenhatodikén lesz harminc éve, hogy a nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság elítéltjei, a náci Németország legfelsőbb vezetésének kézre kerített szörnyei a fegyház tornatermében felmentek a tizenhárom lépcsőn a vesztőhelyre, ahol john C. Woods őrmester, az USA hadseregének hivatalos ítéletvégrehajtója nyakukra tette a tizenhárom csomóval hurkolt kenderko- telet, és véget vetett undorító életüknek. A vérbe, gyilkosságba taszított emberiség elégtételt kapott. Elégtételt? Vajon tizenhat gonosztevő kivégzésé elégtétel lehet-e ötvenmillió halottért a százezerszámra gyilkolt gyerekek, asszonyok és aggastyánok életéért? Vajon milyen emberek voltak ezek? Hogyan viselkedtek a történelem legvérengzőbb tömeggyilkosai, amikor a halál rájuk vetette árnyékát? Erről írunk néhány folytatásban a következő számainkban. AZ ELŐZMÉNYEK 1943 őszén a Vörös Hadsereg csapásai nyomán hovatovább egyre nagyobb terület szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A felszabadult területeken szerzett tapasztalatok és az egyre „ritkuló“ német titoktartási intézkedésekén átszivárgó hírek alapján bebizonyosodott, hogy ez nemcsak „megszokott“ háború és a náci Németország nem csak „nemes“ ellenség, hanem olyan ország, ahol a legszörnyűbb gaztettek az állam hivatalos nolitikájává váltak. Sok mindent már 1933-tól, Hitler hatalomra jutásától tudtak. A kézzelfogható bizonyítékok azonban csak 1943-ban kerülték napvilágra. Ennek Itatása alatt jött létre még az év októberében Londonban az ENSZ Háborús Bűnösöket Kivizsgáló Bizottsága. Feladata volt a háborús bűnök felfedése, és elkövetőik kézre kerítése. Két évvel később, 1945. október 8-án ismét Londonban a Hitler-ellenes koalíció négy hatalma, a Szovjetunió. USA, Nagv Britannia és Franciaország megegyezést kötött, ennek értelmében megalakították a Nemzetközi Katonai Bíróságot. Ennek a feladata lett a fő náci háborús bűnösök ítélése. A Bíróság székhelyévé Nürnber- get jelölték ki, mintegy szimbolikusan azt a helyet, a- hol Hitler a hírhedt, fáklyásmenétes agresszióra szólító nártnaniait tartotta A kör bezárult, innen indultak ki a náci fejesek világhódító útjukra, s ide tértek vissza mint vádlottak. A „GALERI“ GYÜLEKEZIK Toaehim von Ribbentropnak, Hitler hírhedt és becsvágyé külügyminiszterének sikerült 1945 májusában „olajra lépnie". Legalábbis azt hitté, hogy sikerült. Legnagyobb sajnálatára nem hosszú időre. Hamis napírokkal Hamburg egyik villájában talált menedéket. Berlini tá‘ vozása után eltüntette maga után a nyomokat, szinte a brit katonai hatóságok „orra alatt“ élt. Amíg az országot kutatták utána az egyes hírszerző szolgálatok, amíg fényképe körbejárta szinte egész Európát, Ribbentrop szolid kétsoros ruhájáhan. fekete kalapban és sötét szemüvegben háborítatlanul sétált Hamburg utcáin. Nyilván már készült visszaállni „békebeli“ foglalkozására, a borkereskedésre. Igen, a külügyminiszter űr borkereskedőként kpzdte pályafutását. Majd előrelépett, s közönséges bor helyett a nemesebb pezsgő lett üzlet' tevékenységének tárgya. Elvette ugyanis a világhírű Henckel pezsgőgyár tnlaidonnsának a lányát, s természetesen a lánnyal együtt a pap vállalatát is. De a nemes pezsgő sem tudta kielégíteni ambícióit. Politikus szeretett volna lenni. És hol lehetett azzá könnyebben, mint Hitler politikai „állatseregletében“, ahol nem a tudás és a műveltség volt a mérvadó, hanem a hajlandóság a „nagy“ Führert szolgálni. Ebben aztán nem volt hiba Ribbentmo úrnál. Sot, mint majd tapasztaljuk, lakáii alázatosságát még kamatoztatta is mint védelmi eszközt a számonkérésnél a bíróság előtt. (Folytatjuk) Bärbel nagylány lett ugyanis a német fiatalok a Thälmann Pionírok tagjai, és kilencediktől FRJ:sek. Ezad alkalmat az ünnepi avatásra. Bärbel így mondta el ezzel kapcsolatos élményét: — Az Ifjúvá avatás nagy élmény fiataljaink életében. Nekem is ezt jelentette. Hiszen ezzel az avatással már „majdnem felnőttek" lettünk. Ez nemcsak felemelő érzés, hanem felelősséget is jelent. Ettől a perctől másképpen ítélik meg tetteinket, cselekedeteinket. Persze maga a szertartás már csak befejezése a folyamatnak. Az előkészületek egy egész iskolai éven keresztül tartanak. — Mit jelent az, hogy elő készületek? Ünneplés a szülők és barátok körében Bärbel Seemann álma, hogy közgazdász legyen. Ez azonban egyelőre valóban csak álom Pillanatnyilag a güstrowi (NDK) Kersting Alapiskola kilencedik osztályának a tanulója. Most még csak az adott ke retek között általában „készül“ jövendő, felelősségteljes hivatására: tanul, olvas, képezi magát, sportol és tetemes társadalmi munkát vállal. Már pionírként csapatvezető volt, most pedig mint kilencedikes, az iskola FDJ (az NDK ifjúsági szervezete) szervezete vezetőségének a tagja. Most nagylány lett. No nem csak úgy, hogy kinőtte kislányruháit, és így ifjú hölgynek tekinthetné az em bér, hanem egészen hivatalosan lett nagylány írásban Is megkapta. Egy szép szokásról szeretnék most szólni, amely az FDJ kezdeményezésére keletkezett, és ma már általánossá vált az NDK fiataljai között. Németül így hívják: „Jungeweihe“, szabad fordításban annyit jelent — ífjúavatás. A nyolcadikból a kilencedik osztályba lépő tanulókat avatják. A nyolcadikig Az ember nemcsak attól lesz felnőtt, hogy elér egy bizonyos fizik“-: kort vagy érettséget. A Felnőtté váláshoz szellemi é- rettség, a nézetek kikristályosodása Is kell. Erről van szó, amikor az előkészítésről beszélek. A gyakorlatban ez így fest: Az FDj szervei minden évre kidolgoznak egy kerettervet, mit tartanak szükségesnek, hogy a fiatalok megismerjék. A tanév elején minden osztályban egy tanítót megbíznak, hogy a keretterv alapján dolgozzon ki konkrét feladatokat az osztálya részére. Hogy ml is a tartalma ennek a felkészülésnek? Tudomány, munkásmozgal- ünnepléshez ajándékok is tar- Szép és élménythagyő lépés műnk története, termelés — toznak. Bürbclt szülei megáján- volt ez. Mi is sok szerencsét így foglalhatnám össze. Persze dékozták a régen áhított kazet- és sikert kívánunk, Bärbel! mindezt nagyon gyakorlatiasan tás magnóval és sok-sok virávégeztük. Régi pártharcosokat got is kapott. Horváth Rezső hívtunk meg beszélgetésre, tudományos intézeteket és üzemeket látogattunk meg. Tehát nem száraz előadások, hanem nagyon érdekes ismerkedés az élettel, a gyakorlattal. És nemcsak itt nálunk, Güstrowban, hanem voltunk Berlinben és ( Rostockban is. Bartels tanítónő, aki a mi csoportunkat vezette, nagyon lelkiismeretesen készítette mindezt elő. Valóban sok mindent megismertem — megtanultam. Ennyit Bärbel véleményéből Az előkészületek után eljött az ünnepi avatás napja. Az „avatottak“' ünneplőbe öltözve, zenekisérettel vonultak a be iyi Barlach Theaterbe. Sorakozás a színpadon. A né zőtéren a szülők, rokonok és ismerősök foglaltak helyet. A járási pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után az avatottak fogadalmat tettek:,,,., .munkás-paraszt államunk fial és leányai ünnepélyesen fogadjuk...“ — hangzott a színház padsorai felett. A fogadalomtétel után FDJ- •igazolványt kaptak és egy okiratot, amely Igazolja, hogy az illetőt ünnepélyesen ifjúvá a- vatták. Ezzel azonban még nincs vé ge. Az ünneplés családi körben folyik tovább. Ünnepi ebéd, a- mely egy kisebb lakodalomnak is beillené. Szülőkkel és ismerősökkel. Nem volt ez másképp Seemannéknál sem. Az Bärbel ünnepi pillanata a Barlach Theater színpadán
