Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-17 / 7. szám

• • ! F» f 7 PU PÄrsiÖRÄAAA A filmksdTeldk és té-ráftézdk bossed éTOkig izmos, mozgé­kony. ssrekedős, nöcsébász delektlrekkal, tltkosSgynökUk- kol találkoztak s bűnügyi filmakbán, sorozatokban. El sem tudták TOloa képzelni, bugy a brafáros nyomozást nem egy dalia, egy fogkrámroklám izomkolosszns vezssse le. A sátlalkozók azonban egy, Idá. ötén észroTSIték, hogy a közönségnek lassan elege van a tökéletes tiatalemberekböl. elhatározták bál, hogy valami djjal pörbálkoznak. Éa meg­született az antthös. Ilyen Columbov a Magyar Televíziöban bemntatott sorozat rendörtelögyelöje. látszölag semmit sem ért, látszólag naivan belesétál a bűnösök gondosan előké­szített csapdájába, de a végén mindig övé a győzelem. Meg­érkezik elmaradhatatlan girörött ballonkabátjában, kitapo­sott cipőjében, meghallgat mlndankít, éa TégUI tényt derít a legbonyolnttabb bűntényekre is... Peter Ealknak a <Colambo cimsaerepe viligsikert hozott. Mióta elkészölt a sorozat, talkapott színész lett. Tehetségét ml sam bizonyítja jobban, mint áz a tény. hogy kétszer i'észesUlt a legrangosabb amerikai tévédíjban, az Emi-dijban. és jálékfllrajelben nyújtott aiakitásáért kétszer volt az Os- oar-dij várományosa. Ami a légéédekesébb. Peter Falk valamikor politikns volt. A Néw York-I Hatnlllon College-beo szanetf oklevelet, po­litikai todományokból diplomáit. — Saját magámnak sem mertem beTallani — mondja Fe­lár Fáik —, hogy vonz a színészet.. Nem mertem bevallani, mert azt hittem,. nincs tehetségem hozzá. Aztán egy napon fejest ugrottam a dolgába, és higgyék el, nem bántam meg. Magánélatáben cseppet sem hasonlít az esetlen Colnmbó- hoz. )6I öltözött, elegáns, művelt és szellemes férfi. (ács) FÉNYÉV, MÉTER,MÁSODPERC Nincs abszolút oontossá .s. ' VÉGES V.AGY VÉGTELEN' ® M.4S A HOLDO.V. M.4S AZ ÉRHAJOX Százkét évvel czelőtl. 1871-ben nákinii; is lievczpttck az iigyneve- zelt abszniúi. más néven Gauss- •téle raelrikus G. G. S.-rentlszerl. Ennek a/, a legfőbb jcHenizröjc, hogy minden iiieiinyiségc hov/- szúságra. lőmegre (súlyra) és Idő­re vezelliofö vissz.1. .Vz új rend­szer a gy-vkorlalbaii véget vetett a lábak és a hosszak zűrzavará­nak azokban az országokban, a- hol elfogadták. Erős késés Az mértékegységfk bevezetése azonban nem j,lrt si­kerrel a iTidománylwö. Xéliáoy példából megértlietjak. hogy sem a hosszúság» «cm az idő nem le­het abszolút, \emcsak mértei pontatlanságról, hanem bizonyos fizikai 'elvek megvalósílhal.allan- ságáról van s/ó. Vegyíik elsőnels a fénysebességet. A féxn.s'scbességet egészen (iá- liléiig \cgtelenúl nagynak gon­dolták. .Azt hitték, hogy s'» fénv terjedéséhez időre niucv i« szük­ség. Galilei Diegpróbálla a fény v^es terjedési .scbeNségól igazol­ni, de az akkori primitív eszkö­zök miatt ez lehetetlen volt. Olaf Roemer dán csiUrigász 1675-ben ismerte fe,l a fény vé­ges terjedési selrességét. és a/J megközelítően másodpercenként .‘ÍOO ezer kilométernek számította. Floemer nem kísérleti fizikai esz­közöket használt, hanctn rsillagá- szafi megfigyeléseket. É.szrevcirc, Iiügy a Jupiter négy legnagyobb hohljának keringési &i fényjelen­ségeiben az előre számolt ada­tokhoz képest erős a késés. A k"^- sés félévenként mintegy I6 perc­nek adódott. A dán kutató ezt a következő indokokkal magyarázta: ^flnd<»n fél év múltán a Eöld átkerül lil* millió kilométeres sugarú pályá­jának az ellentétes oldalára. így csaluiem 300 millió kilonictcnel távolabbra esik a Jupitertől. Ez a lávolságkwlönbség időben i« je­lentkezik. Roemer a *298 millió kiloruétert ezer másodperccel oszt­va megkapUt a fény torjedési üve- bességéu amelyet külÖJiböző kf>r- rekciók után .300 ezer kilométer má-sodperrnek számított. Ezt azó­ta tobl>ször finomították, s ma olt tartunk, hogy a fénysebesség 299 792^56 méter másodpercen- ként. ílos </.9s viták után végül is fcl- ismerték a lényeget: abszolút pontossággal sohasem mérhetünk. Valószínű, hogy m.is a féuy.«ebes- <ég a IfofJon, más a Jupiter-bol- dákon, és megint más. ha egy «/ágiildó űrhajón a paranesuoki fülkétől a bajlómííig terjedő tá­volságon mérjük. A fényév íulajdonképpen a fénv sebes«égének és az egy esz­tendőben foglalt másodperceknek szorzata. Ebben rögtön kettős hiba mtítatkozik. A fény sebes­sége méterekben kifejezv'e egyál­talán nem pontos, de még na­gyobb nehézjségei okoz a másod­perc. illetve egy nagyobb egy­ségnek. az év hosszának rögzíté­se. Valalia méternek nevezlek a Föld egyen 1 ítőjenek negyvenmj I- liomod részét. Annyi bizonyos, hogy' a Föld egyenlítője csak megközelítően íO millió méter. A bizonytalan alapokon ny\igvó mé­ter-etalon tehát rwik hozzávető­legesen 100 eeniiméter. Ezt a va­laha abszolútnak tartott mérték- egységet egy X keresztmetízz^tíí platinairídium ötvözetből ké­szült rúdon jelölték meg, s ezt a mai napig is Paris-Sévres-ben őr­zik. A több mint egy' méter hosszú etalonon két jel nYutaija a feltételezett méter hosszát, a- rnely természetesen csak akkor érvényes, ha az O Eelsiiis-fok hő­mérsékletű. Egyébként ,a n'ul vagy tágul vagy öss/ohiizódik. s messze van az abszolút ponlos- ságlól. Lézersugár Azt is nehéz megállapítani, mennyi az év hossza. Itt is va­lamiféle rendet kellett leromleni. mer! változik. .\ebéz lenne ])él- dául az úgynevezell középnap hosszábéd kiindulni. amelynek l 'SO 'tOO-afl része a másod perc. Csakhogy vannak 3(m és 360 na­pos évek. Ezért aztán alapnak nem hétköznapokat, hanem a/ 1900-as esztendőben foglalt má­sodpercek szárnál tckiíifctték- Am ez sem állandó. \ Föld pálya- elemet szüntelenül váílí)/.iií»k. és 1975 másod|>erceinek a s/,ám.Y nem ugvitnannyi. mint volt !iá- i’omnegy'ed évszázaddal e,/előtt. Tehát sem a mclcr. sem a má­sodperc nem állandó» s ezért a fényév bos.szára csak .annyit inOndliaUink: 0.5 billió kilométer — körülbelül. A tudomány most más oldal-, ról közelíH meg a másodperc es a méter fogalmát. Az Időtartam., valamint a bosszúság egységet a- lomórákkal. bizonyos elemek a- lomjahiak rezgésperiódnsaival. igyekeznek meghatározni. He még ezek is 10-100 millionuMl- rcszben pontatlanok. .A jövő mér­tékegységét. mindí?n valószínűs<^ szerint. lézerekkel határozzák majd meg. s ezek billiomodrc.sz ponlosíágúak lesznek. Gauser Károly INTARZIÁT© ftr. (Gyorsinterjú ;ai )VAU Sophia Loren egyik legu­tóbbi jilmjében, A gangszter nőjében korához képest meg- lehetősen fiattal lányt alakit. Az újságírók megkérdezték a negyvenkét éves színésznőt, mivel magyarázható, hogy oly sokáig megőrizte üdeségét. — Nem tulajdonítok a ko­romnak különösebb jigyelmet — válaszolta Sophia. — Nem az a lényeg, hány éves az ember, hanem hogy érzi ma­gát lélekben. Könnyen 'beszél, akinek o- lyan külseje van, mint neki. 000 A gazdasági nehézségek a jelek szerint a koronás jókét sem kímélik. A brit külügy­minisztérium is takarékos­ságra szólította a külföldi tCSRmÍX képviseletek vezetőit. A ki­rálynő születésnapján a kö­vetségek ■ már csak néhány vendéget hiúnak meg. Kiszámították: a születés- napi partik elhagyásával 80 000 fontot takarítanak meg. Nagy a szegénység Albion- ban. 000 Még egy hír a királynőről: A Funny Lady című film londoni bemutatóján bemutat­ták Erzsébet királynőnek a főszereplő Barbra Streisandet. — Felség — fordult a film­csillag a királynőhöz —, ér­dekes ajánlatot kaptam. Leg­újabb jilmemben egy király­nőt kell alakítanom Elárul­ná, hogy nehéz-e királynőnek lenni? A válasz egy keserű sóhaj volt... 000 A francia kormány egy nő tagja javasolta, hogy . a kö­vetkézé községi választása kon egyetlenegy jelölőlistán sem lehet kétharmadnál több valamelyik nem képviselőiből. ■ A javaslatot azzal utasítot­ták vissza, hogy ha a közsé­gi tanács tagjainak egyhar mada nő lesz, akkor a jérjiak sohasem jutnak szóhoz. [P^ A karácsonyi vásárra jelent meg Kovács Kati új nagy’letneze. aü Intarzia, és három hét alatt harmincegyezer példány fogyóit el belőle. — Az \DI\-ban pedig most je­lenik meg új. sorrendben a má­sodik nagylemezem — mondja a népszerű táncdalénekesnö -f. az. elsőnek Kati Kos-ács, a második- n-dk már csak Kati a címe. Le­het. hogy nem túl fanláziadús. de legalább rövid. Jórészt az Intar­zia anyagát, énekelem, németül. S ha már a számokkal kezdtem. 'W.' hadd mondjam cl: 19i.Vben ke­reken ótvenszer szerepeltem az NDK Teles’iziójának képernyő­ién. — És a magyar felevizióhan? — .Vrra sem panaszkodhalom. Januárlsan már eddig öt feJvétc- lem volt. Szerepelek az Egymil­lió bmto.s bajigjegvben. a farsan­gi kabaréban, a flarminc é\' slá­gerei című műsorban és a készil- lő ILincoln-emlekmusorban Is é- oekelni fogok. valós?.ínnleg néger spirituálékat. — önálló Kosács Kati-tévé- sborv? — Az. is lesz 76-han. az év el­ső felében. összeállítását rám bízták, és szerelném, ba minél s'áhozatosabb lenne. Ezért még operaáriákat is énekelek majd. Különben nem először. Azucena áriáját egyszer előadtam már egy televíziós műsorban. (BEFEJEZÉS) Ez a társadalom »emmi mást nem Ind nsnüjtani. Foiradálmat kezdtünk, amit sajnos senki sem ért m^. Sebaj, egyszer majd megértik — hirleletj felocsúdott. — ügy' látszik, kivágtam egy beszédet . . Megértettem. Iiogj- a beszélge­tés a végéhez közeledik. Még sok mindenről szívesen ballat- taro volna. Ebben á pillanatban a sötétből visszatért a köt-elke- zó pár éis a tűzhöz telepedett. Megragadtam az alkalmat'. — Bárry a-/t mondta.'hogy a szerelethez. nem kell ismeret­ség. hogy a szeretetnek azabad- ságra vau szrükségé. ’ Valahogy így '? — fejemmel a párocskafé­lé böktem. Barry felkászálódolt és intett. ~ Hé, Vörös, vagy hogy hív­nak. Idejönnél egy percre? A lány lassan felkelt és oda­jött. Magas, mint egy dárda. Ke­zet nyújtott. — ülának hívnak. Barry hiimmögött: Ez az újságíró azt akarja tadni, hogy hogyan viszonyulsz a szerelemhez. Ula cseppet sem csodálkozott. — Ha a srác szexi“, és tet­szik nekem, vele hálok. — És én tetszem neked? — .Nem, le nem. Közbeszóltam. .Megkérdeztem LTát. nem érf«lmeri-e túlzottan leegyszerfisitve a szerelmet. Figyelmesen rám nézett. — Minek azt bonyolítani. Már rég megszabadultam a pol­gári komplexnsobtóL — Bocsásson meg, hány éves? — Nemsokára tizenkilenc le­szek. — Na és az a kis srác, aki ott alszik az. anyja ölében, az még Ián négyéves sincs. Mi lesz vele. mire 19 éve« lesz! — .Meg kell majd szabadulnia a komplexusoktól. És soha sem lesz. .. .\z utolsó megjegyzés bi­zonyára nekem szólt A beszél­getés elakadt. Ula szárazon bó­lintott. és visszatért ,,szexi“ fiú­jához. Közben Barry is munkához látott. Kioldotta a tarisznyájál. Előszedett belőle valamitéle ka- catokat egy gombolyag fonalat egy gyűrött Gliandi-köuyvel, é- végül egy kis alumínium d.i bo'zt, majd odaszóll. — Na"’ jobb lesz, ha utazunk ^y kicsit — a hippik nyelvén ez kábítószert jelent Még volt. néhány kérdésem, de nem szóltam. .A hippi békés lerroészelű népség. De van egy biztos módszer arra, hogy meg- haragílsák, ha oly-ankor zasar- ják, amikor utazni készül. Bar­ry keresztet vetett. Hüvelykjé- vel kinyitotta a kis dobozt, és összepréselt’zöld kockát vett. ki belőle. — Ez. marokkói. V'acak, de jobb. mint a semmi. íjetörf egy kis darabot, ujjai- sal porrá dörzsölte. Papírba szórta a zöld port, és hosszú ci­garettát sodort- .A vége felfelé meredi. Azután vissaatetfe a do­bozt a taiisznyába, gyufát vett elű, és rágyújtott. Odanyújlotta. Illendőségből néhányat szippan­tottam belőle, és vlsszaadtim a cigarettái. Két tenyere közé szo- limtta, és lassan szívott belöb'. .Még egyszer. Belninyla a sze­mét. — A lábam most elnehezedik, a fejem meg könnyűvé válik. És a színek világosabbakká — ismét szippanlott — nagyon vi­lágossá — azuUin eihallgatotl. „Az utazós“ megkezdődött. . .Az. égbolt keleti részén felragyogtak a csillagok. Elcsen­desedtek 8 zenészek is. A tábor álomba merült. Néz.tem a tábnr- lite zsarátnokát, és más éjsza­kákra. más emberekre emlékez­tem. Kétszersültek ropogására, az égig c.sapó szikrákra, mámo­ros fiatal arcokra. Akik nem tudták elrejteni boldogságukat, az életben rájuk váró nagyszerű dolgok kívánását És emlékez­tem a tisztán csengő dalra: ...Megrakodtok lábortüzeilckket, kék éjszakák. . Ezeknek itt. nem adatott meg, hogy megismerjék ezt az ifjúko­ri boldogságot. Lényegében jó fiúk és lányok ezek, akik oda­dobják a kesztyűt a parazita társadalomnak. Ügy gondolják, Iioffy elvetik ezt a társadalmat, eltávolodtak tőle. Valójában a- zonban maguk is prazitaként é- lösködnek a testén. Egyébként sokan közülük vnssza is térnek kebelébe. Ritka az olyan, aki 30 éves koráig is hippi ma­rad. Ismerek jó néhány rendes fiatal polgárt, aki korábban hip­pi vagy beatnik volt. Plédbe burkolózva szívesen Oldöeélnek az. otthoni tűzhely melegénél és emlékeznek csavargásaikra. Egy­fajta leereszkedő mo.iollyal. (A Novij mir nyomán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom