Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-17 / 7. szám

GREINER SZIBILL Még a legjobb képzoraűvé- Síek közül is csak kevesen pró­bálkoznak raegbirkózni egy lé­nyegében igen nehéz feladattal; • mozgás mogörökilósével. \an egy festöniiivésznőnk. üreiner Szibill. aki viszont jobbára ép­pen ennek a mestere. Világvi­szonylatban is nevet szerzett ké­peivel. s joggal, mert szinte e­gyedülálló tehetségének hozj;á- értésével fejezi ki rajzttival. fe-stményeivel a táne- és s|)orl- mozgást. Táncosok és sportolók mozdulatai alkotják munkáinak java részét. Perdülő, lendüli) a- lakok. Védiáuy lágy vonal, s máris lendület ánid a rajzznhúl. Szorgalmas látogatéjja a na­gyobb sporlesemcnyeknok. raj­zai megörökitellék a jégtükür volt nagyjainak: Gillelti. Cal- maL .\epela, Divin. Homanék. Protopopovék feledhetetlen mű­vészeiét, a szovjet, a csehszlo­vák. a kanadai jégkorongozók kemt*ny, férfias küzdelmét, tor­nászok és lornásznök lendületes gyakorlatait. Olt volt az első innsbrucki olimpián, és szinte biztosra vettük, hogy az idéni is elmegy. .\ inásokr mindig optimizmust sugárzó ini'ivésznó azonban egy kissé fáradtan v-o- laszoT kérdéísünkre: — Sajnos, az idei téli olim­piai játékokra nem Hidtam el­menni elfoglaltságom miatt. — itt volt a szomszédban a téli olimpia, talán mégsem je­lentett volna olyan nagy anya­gi megterhelést, és talán a be­fektetés is megtérülne — pró­bálom közbcvelni. amire egy kissé indulatos választ kapok: — Kedvelem a sportot, kivált a téli sportokat. így talán meg­lepő lesz. .amit most mondok: vagy egy éve már. hogy rajz- lüuibömmet semmilyen sportese­ményre nem mentem el. Talán fáradt vagyok. iVem a munka l'áraszt. az inkább pezsdít é> erőt ad. liveken át rá kellett jémnüm. hogs' a si>órttémájó képzőművészeti .alkotá.sokat ná­lunk egyelőre, nem értékelik kellőképpen, mimleij kezdemé­nyezésünk zátonjTa futott. Ha­marjában meg sem tudnám mondani, kit is kellene emiatt hibáztatni. Sokat tárgyaltunk, mit lehetne lenni, azüin min­den maradt a régiben. .V prá­gaiak a spartaklád idején nagy­szabású sportkiállílást rendez­tek. mi csak egy helyben topo­gunk. ,\ szovjet képzőművészek cgyre-másra rajzolják a .szebb­nél szebb spoi'ttárgyn képeiket, líz érthető, hiszen .s-zoeialisla társadalmunkban egyre lágabli te.ret kap a sport, a toslne\*el.ós úgy is mint a szjtbad idő okos kihasználásának egy igen alktl- mas formája, amely az egész­ség megóvásának is igen cél­szerű eszköze. Kgyéb témakörökben is szor­galmasan dolgozik. r'őké|ip a tátié, a népi tánc érdekli, libből a témakörből meríti a .XV. párlkongressz.us tiszteletére vál­lalt kötelezettséget, javában dol­gozik az ..Örömteljcs életünk' elnevezésű munkán. párt .5.). évfordulójára eay iiagyóbb li- nosík-koinpoziciól tervezett art prolisban. Ezek az ésfordiilók minden művészt munkára ser­kentenek. és a szlovákiai kép­zőművészek élnek is az alka­lommal, hogy alkotásaikk.'il i.s kifejezzék ezeknek az esemé­nyeknek a nagy jelentőségül. .4 közelmúltban a tiinis/i bét keretében ellátogatlak hozzánk a tuniszi népi táncosok i.s, .4 Szlo­vák Nemzeti Színházban az ő bemutatójukon láttuk szorgal­mas munka közben ('.reiner S/ibilll. Az egyik páholy mé- l\én gyors vom'isokkal vázolta fel a tuniszi táncosok egy-egy lánemozzanatát; a karaváilián- cot, a zsebkendöláneot. a nász­láncot, az öröm láncát és a töb­bi műsorszániül. Ezek a rajzok Graiiier Szibíl! fő erősségei. Éles szemmel fel­méri egy-egy riiozzanat pilla­natnyi alakulását, és villám­gyors vonásokkal máris rögzíti a mozdulatokat. Ezekre a raj­zaira figyeltek fel a külföldiek is. .Vz egyik holland U'iuecgytit­les plakátot rendelt nála, nap- tái't is készített már. érdeklőd­nek munkája iránt a szovjet — Hát azért a sporthoz sem lettem teljesen hűtlen. .\1. .1. Kép: a szerző felvétele képzőművészek, az. angolok, a japánok. A mozgás megörökitő- je búcsúz.áskor még megsúgja: A MOZGÁS MEGOROKÍTOJE LEVELEKBŐL.-.. LEVELEKBŐL... LEVELEKBŐL . z LEVELEKBŐL ... LEVELEKBŐL... — Könvvpt mindenki szíve­GERSHWIN OPUS­LEMEZEN Hetvennyolc évvel ezelőtt 11898. IX, 26/ született George Gershwin amerikai zeneszer­ző, a szimfonikus dzsessz megteremtőié, és számtalan halhatatlan mű alkotója. A Gershwin család muzsi kus család volt. A szülőkön kívül a négy gyermek is ze­nével jogialkozott. Közülük Ira, George két évvel idősebb bátyja dalszövegeket írt. A legtehetségesebb azonban Ge­orge volt, aki pályája kezde tén Irving Berlin. Jerome Kern és a karmester és hege dümüvész Paul Whiteman ha­tása alatt vált világhírűvé. Lektori állást vállalt egy zenekiadónál, és maga is kez­dett dalokat, tánczenét kom­ponálni. A világhírnév felé tu­lajdonképpen Paul Whiteman indította el, aki az első világ­háború után Los Angelesben zenekart alapított, és sokáig a dzsessz királyaként tisztelték. 0 kérte fel 1923-ban Gersh­wint, hogy írjon egy szimfo­nikus müvet. A fiatal zene­szerző emberfeletti munkába kezdett, és megszületett a Kék rapszódia fRhapsody in Blue). A librettót bátyja, Ira Gershwin írta. A művet 1921. február 12-6n mutatták be New Yorkban, és elsöprő si­kert aratott. A zongorára és zenekari kíséretre írt szimfo­nikus költemény rövidesen meghódított az egész világot. Gershwin európai körútra indult, Párizs, Bécs közönsége tapsolt ^ a Kék rapszódiának és az F-dúr koncertnek. Pá­rizsban született meg az Egy amerikai Párizsban című mű­vének gondolata. Bécsben ta­lálkozott Kálmán Imrével és Lehár Ferenccel is. Hazatérése után fáradhatat­lanul dolgozott. Több film ze­néje mellett megírta élete fő- müvét, a Porgy és Bess című operát. Fiatalon hunyt el. 1937-ben. Az OPUS figyelemreméltó tettre vállalkozott, amikor a közelmúltban nagylemezen ki­adta a Kék rapszódiát és az Egy amerikai Párizsban című művét, A lemez a Szlovák Filharmónia közreműködésé­vel készült. A zenekart Dennis Burkh amerikai karmester ve­zényli, a zongoraszólót foséi Hála, az egyik legnevesebb cseh zongoraművész fátssza. (P'-'l Könyvtárban vndoiiii (várkouyi; könyv­tár vezetője, Varga .Attila a helybeli alapiskola pedagógusa^ 1957 óta a falu könyvtárosa, csaknem mindenki ismeri qt. — Kik látogatják a könyvtá­rat, tanító elvtárs? — .Akik szeretnek olvasni. Ei.'italok. öregek egyaránt. .le- lenleg 107 olvasónk van, löbb- ségiiuk diák, a kilencéves alap­iskola tanulója. Idősebb olvasó­ink között sok az olyan, aki már évek óta látogatja a könyv­tárunkat — A könyvtár hetente egy­szer, csütörtökön van nyitva. Nem kevés ez az egy nap? — Eddig még senki sem kér­te, hogy gyakrabban tartsunk nyitva, de ha majd igénylik, akkor hetente kétszer is olva­sóközönségünk rendelkezésére állhatunk. Milyen könyvek találha­tók a könyvtár polcain? — .4 legkülönbözőbbek. Van­nak meséskönyveink, regénye­ink, verseink, lexikonaink. Nem­csak magyar, hanem sáovák és orosz nyelvű könyveket is szí­vesen olvasnak a fiatalok. Ilyen ki'my'vekböl Ls válogatlialnak. Cj könyveket a járási könys’- tártól kapunk. Nemcsak én, hanem az oKasók is nagyon várják az új könyvkül­deményeket.. BESZÉLGETÉS A 1976. január 20-én a Moldo­va nad Bodvoii-i fSzepsi) Ma­gyar Tannyelvű Gimnáziumba oUalogalott Gyüre Lajos költő. Csakbam.ar kellemes, meghitt légkör alakult ki a vendég és a diákok között, a költő eddigi életéről és a legutóbb megjeleni ..üvegharang'* című kötetéről beszélgetlek. Gyüre I^ajos költe­ményeit is bemutatták. .4 tanu­lóifjúság figyelmét főképp a ..Tisztelem" eíraíi vers keltette fel. Ebben a versében a Fábry Igéjét magáévá levő költő, a \'o.x hiimana méltó hirdetője szólal meg, az őszinte, bátor ki­állású. igazságot hirdető, a je­lenkor vívmányait és újat alko­tóit nagyra értékelni Indó em­ber. Ezt a költeményt maga a költő adta elő. .4 Cigányok eí- mű verse hűen tárja nz oh'asó elé a cigányok életét. Mély c.m­Ismét működik a színjátszó csoport Hosszú tétlenség után is­mét hallat magáról az üböv- cel (abafalvif színjátszó cso­port . Az elmúlt évben a szisz ben változás állott be. Az ifjúsági szervezet élére Krisztián Elza került, aki ,6 szervezéssel máris összeho­zott egy színjátszó csoportot. Karácsonykor előadták Lövi sen vesz kölcsön, de van az úgy, hogy elfelejtik visszaad­ni. ., — Akadnak feledékeny olva­sóink, habár nem tudom, hogy fcledékenység vagy Insta>ág-e, ha valaki még évek múltán se ltozza vissza a kikölc.sönzölt könyt’Pket. — Kívánsága? — Vim. .Nézzen körül. .4 köny-vtár itt van a hnltúrház emeletén, nincs megoldva a fűté­se. Kályhával fűtünk, és ha ar­ra gondolok, hogy elegendő egy szikra és a könyvtár vagyona azonnal lángba borul... Tény, hogy egy olyan lelkes olvasótá­bor, mint .amilyen a várkonyi, már niegérdemelue egy korsze­rű könyvtárat. Beszélgetett; Kántor Mária t'. I. klubtag KÖLTŐVEL herszeretetérűl vall itt a költő. Elznlán még löbh költeményt is felolvastak. A szerelemről, a családról, a természetről szóló versel Gyüre Lajos mély ember­ségéről vallanak, éppen ezért belopták magukat az ifjúság szívébe. .4 költő élete összeforrott a parasztság sorsával, hiszen ő maga. is közülünk v.iló. Fiatal­sága a faluhoz kapcsolódik. 4 népmesék vilagiUMn érlelődött meg lelkében a falu irlánti sze­retet. Igazán csak az s/nretbeli a falusi népet, aki ismeri szo­kásait, niegnyilváindásnit, szor­gosságát. Közvetlenségével az if­júsághoz való viszonyáv.il mindnyájunk rokonszenvét meg­nyerte. ,4zzal búcsúztunk a köl­tőtől, hogy minél bam.arabb lá­togasson el ismét iskolánkba. Molnár Sarolta esek Béla „Baj van a szere­lemmel“ című háromfelvoná- sos vígfátékát. Az előadás nagy sikert aratott, és a járás egyes községeibe is ellekogat- tak. Kimagasló teljesítményt nyújtott Kovács Olga, Ondrei- csák Agnes. Lajka Béla és Kővárt Alfréd, de a többieket is dicséret illeti. A vígjátékot Kovács Lafos tanította be, két hónapon keresztül áldozta rá szabad idejét. A színjátszó csoport tagjai tervbe vették, hogy újabb darab bemutatásá­nál -lepik meg a közeljövőben községük lakosságát. Ondpsjcsfik Nándor LEVELEKBŐL... LEVELEKBŐL... LEVELEKBŐL ... LE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom