Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-10 / 6. szám
3 tnácnó. Nem hiszem, hogy van rá hatékony gyógyszer. Ha erédyeseo közielépünk, a lány fogja magái és másnap már be sem jön a gyárba. A barátnőknek egy hét múlva levelet ír: „Ezer kiirnnával többet Jsereaek. mint a Trikntában'. Hogy hol é» hogyan, azt leggyakrabban pár nap múlva a múltja felöl érdeklcklő rendőrtől tudjuk meg. Az ilyen lányok után sose sírunk. Bosz- szaiitó. hogy sajnos sok van belőlük... A gyárnak szüksége van a fiatéi munkaerőre. Felvesz kitanult varrónőket, de képesítés nélkülieket is, akiket vagy' elküld a vrbovéá iskolába vagy pedig segéd munkaerőként alkalmaz. \an varrónőjük, aki olyan szépen keres, hogy niha- tái'a a legelőkelőbb hölgyek ruhatárával is elbírná az összehasonlítást. És vannak oly'an lányaik, akik fizetéséből alig futja a legszükségenebbre. Pedig egynoiái mellett doigonnak, sőt meg a munkaidejük is egyezik! — Ez meg hogy' lehetséges? — kérdem, ■- Tudja mit? Töltsön egy napot a gyirisan, keresse velünk együtt a választ! Papp Márta ctíccakkozó. A urbovéí iskalában tanulta ki a szakmát. — Tessék, rendelkezésére állok — fogad az ü- zem igazgatója Emil Ondrejka. Mosolyog, mert még nem tudja, hogy az Üj Ifjúságnak szánt eredeti tíz porc helyett vagy egy hosszéi óráig elbeszélgetünk. Van hová leülni az igaz, de mindenütt — a falakon, amelyek üresek, a berendezésen, amely még hiányos látszik, hogy az épületet csak a minap vették birtokukba a „lakók“. — Pontosabban egy hónapja. Szép, ugye? Voltak már olyan vendégeink, akik szanatóriumnak vélték a gyárat. A Hydrostav dolgozói három év alatt építették fel ezt a sötétzöld csupa üveg királyságot. Csak az építészeti munkákért ál millió koronát fizettünk. Azt az épületet, amelyben 1975 decemberig dolgoztunk, csak nagy jó akarattal nevezhettük üznmnak. Sok dolgozónkat elriasztották az akkori mimknkörülmény'ck. de sz nyert, aki maradt, és ezek között hál“ istennek sok a fiataL Megkönnyebbülés. Szavaiban azonban gondter- heltségot sejtek. — Fluktuáció? Van. És találkozunk a túlsúlyban női munkaerőket foglalkoztató gy'ámk jeUeg- zeles problémáival is. .. A csaknem 660 alkalmazott 85 százaléka nő. Közülük jelenleg 85-en szülési szabadságon vannak. Minden nő akar gyereket, ez csak természetes és ezzel a gyár vezetői számolnak is, de nem felejtik el hozzátenni, hogy sokkal könnyebb például a Duslónak, ahol a férfi munkaerő van túlsúlyban. — Az asszonyok szülnek. Ez olyan tény, amelyet vállalnunk kelL Más lapra tartozik a fluknél az, hogy a csipkét egy picit ferdén vaiirja a komblnéra. a másiknál meg éppen ez az, amit nem szabad. Persze egy életen át kevés nő Wi^ ki. a cik- cak kötést, vagy hogy únos-úntalan cérna virágokat varrjon a koinhinék felső részére. Ebben u- gyan hiába keressük a fantáriát! És újat sem lehet hozni ezekbe a munkafolyamatokba, gondolom magamban. .Amit -Magdi mond, azt akár válaszként is elkönyvelhetem. — Normára dolgozunk, mindenkit teiÍMitíné- nyéért fizetnek. Van olyan lány, aki 130—140 százalékra teljesíti a napi tervét, és könnyen megkeresi a havi kétezer koronát. Az özem művelődési. továbbtanulási lelietősúgeket biztosít mindnyájunknak. Egy hónappal ezelőtt még én is egy varrógép mögött ültem. Most az üzem legfiatalabb részlegvezetője vagyok.-Magdi mindössze 32 éves. Vezető. Csaméka csupa rózsaazinű, égszínkék és fehér kupacokból áll. Napirenden a kombinévarrás. — Elég korszerűek a gyár termékei? — Igen, figyelje csak: A kombiné már nem széles, buggyos, hanem deréktól felfelé észrevehetően szűkített, és a meUrészen sem alkaima- z.iink már annyi c.sikpcdíszt, mint régebben. .A szabásuk egyszerű, vi,szont kifejezőbb a színük. Nézze, ott a lányok éppen fekete stnyaggal dolgoznak. .A fehérnemű többsége itt készül: rózsaszínből, égszínkékből és — mint azt a divat diktálja — mélyebb árnyalatú szinekböl. Míg felvesszük. Járom az üzem csarnokait. Kisérőm a SZISZ- -szervezet két vezetőségi tagja K a r á s Éva és Farkas Magdi. Büszkén . mutogatják a modem gépekkel dolgozó szabóműhelyt, a futószalagok mellett szorgoskodó varrólányokat és a most induló felsőruha részlegét. .Amikor á gyári séta véget ér kérdően tekintenek rám: — Na. mit látott? Néni azt, amire gyanakodtam. Nem láttaum tereferélő csoportokat, ölbe lett kézzé! üldögélő asz- szonyokat, semmis ügyekben intézkedő ..cicákat“. .A varrógépek pedáljM már nem lehetett lejjebb nyomni és csak azok tudták, hogy idegen jár ki.l- zöltük, akiket megszólítottam. Mindenütt fintalo- knt láttam, olyannyira fiatalokat, hogy az itt-otf felbiikkandó harmincévesek arca is öregnek számított. .A munka ugyan egyszen'í, de meggyőződtem róla, hogy sok szempontból nagyon is igényes. Két példa: a szabóknak úgy kell elhelyez- niíik a szabásmintákét, hogy a hulladék még egy milliméternél is kisebb legyen. A varrónőknél e- gyéiienkéirt ihás-más szempont fontos. .Az egyikRózsaszínű és égszínkék világ Ötmillió leány és női fehérnemű, valamint félmillió gyermekruházati eikk, ez összesen öt és fél millió. Évente enny'i fehérnemű készül a áafai (seilyei) Trikotában. Az öt é.s fél millió azt jelenti, hogy hazánk minden harmadik polgára évente legaláMi egyszer Trikota fehérneműt vásárol. Persze az üzletben nem Trikota márkát, hanem egy komhinét, háló- inget vagy más habkönnyű alsóneműt keresünk. Kiválasszuk a legszebbet és otthon, amikor kicsomagoljuk a címkén meglepetéssel olvassuk: Trikota, Z.ávod 03. S-ifa. — .lé, iiát ezt itt gyártották a szomszédlian?! Igen, és nemazNDK-ban. mint'azt a modem kivitelezés láttán véltük. Bva Pavlouééknál TeSedikcwón (Pereden) naponta reggel ötkor van az ébresztő. Éva a Trikota legjobb varrónői közé tartozik. Azt suttogják, nemsokára férjhez megy, sok pénz- te lesz szüksége. Azért igyekszik... legalább harminc seilyei asszony kezén megy kérésziül. — Ésarevotle, hogy vannak cigányszármazású dolgozóink is? Befogadtuk őket, eleinte érdeklődtünk is irántuk, sajnos kevés esetben mutattak hajlandóságot a rendszeres munkába járásra, és a munkafegyelem törvényeinek a tisztelésére... — Milyen érzésekkel vállalta dl ezt a komoly beosztást? — Sokat kell még tanulnom, mert nemcsak a szakmában kell helytáUnom, hanem az emberek közötti kapcsolatokat is helyesen kell felismernem. Míg minden oldalról segítenek, — tanács- csal és biztatással — addig jó. A feletteseimnek, da a beosztottjaimnak sem szabad csalódniuk bennem. Karás Éva, a SZISZ-alapszervezeténok a ritkára: — A régi épülotben egy gyűlés lebonyolítása is kérdéses volt. Néha összejöttünk a büfében, és ott, a polcok között és mögül „kiáltoztunk“ egymásra. Ügy fest, és nagyon reméljük, hogy az új épületben nekünk, fiataloknak is szorítanak he•yeiBeszélgettünk a gyár ifjúsági szocialista munkabrigádjának sorsáróE a racionalizálásról. Kerestük a választ a nagy kérdésre, míg valamelyikünk kibökte: „.Mi lenne, ha...“ Mi lenne, ha az új embernek, a ma, tegnap, tegnapelőtt jött munkaerők felett a gyár fiataljai védnökséget vállalnának? Olyan értelemben, hogy átsegíteni őket az első munkanapok nehézségein, elejét vennék annak, hogy a 16—17 éves tapasztalatlan lányoknak már az ekő nap kedvét szegi a csak félig teljesített terv, vagy a kollektíva, a- melyben a buzdítás és segítség helyett közönyösséggel találkoznak. Helyesebb, ha egy fiatal munkaerő SZlSZ-tag- gal köt barátságot és nem olyan dolgozóval, akinek a havi átlagkeresete még sose lépte túl a 600 koronát. Aa ötlet elltangzott és tetozetit. Meg kell valósítani, vállalni kell. Ha ezzel sikerül csökkenteni a gyár munkaerő-vándorlását, akkor a SZlSZ-esek vitathatatlan győzelme lesz. ZACSEK ERZSÉBET HOZZASZOlÄSOK a Ját csáiiya lány* chú tipaáaz Hadd Idézzem nagyanyámat, akire mint öreg, töpörödő anyókára emlékszem: „Lányok, ha úgy érzitek, hogy nem vagytok eléggé szépek, akkor is legyetek büszkék, és ne keseredjetek el. Mert ha egy férfi csak egy fokkaí Is szebb az ördögnél, már fessnek tartja magát. A lányok, nők esetében viszont nem minden a szép kölsö, mert az múlandó, de a szép lélek örök értékű.“ Miért beszélünk csúnya lányokról? Próbáljuk a problémát megközelíteni a másik oldaláról. Más nézőpont, más értékelés. Ne csúnya, vagy szép lányról vitatkozzunk, hanem csúnya, Illetve szép emberről. Mert mi nők Is emberek vagyunk, ml hozzuk világra a férfiakat is, és mi nevelünk belőlük embereket. Teljes értékű emberek vagyunk, legfeljebb múló csalétekkel, a szép külsővel, vagy ugyancsak m’úló hátránnyal, a csúnyasággal. Próbáljátok tehát ti Is, akik azt hiszitek magatokról, hogy csúnyák vagytok, válaszolni a kérdésre, hogy tulajdonképpen milyen emberek Is vagytok? A, V. Piincsa ötöst kap. mert szemlelenkedik. Pedi:: endszeres tanulással és az iskolán kívüli tevé- eny'égében elért szép eredményekkel, szeré- lycbb, lányosabb viselkedéssel létező Mártonok, étezö Krapekok érdeklődését kelthetné fel, és va- óban randevúra sietbotne. De ő nem! .A másik csúnya lány szerény, van önkritiká- a. Túlságosan szigorú önkritikája. Egyik ismerő- öm a múltkor aá mondta egy arcán, mellén, látón, kezén, lábán csupa szőr fiatalendieiTŐl: .Milyen válogatós, pedig, ha még két hétig az ínyja hasában marad, majomnak sz.iilelik,“ Hol van az megírva, hogy nekünk nőknek, tökéletesen szépnek kell leimüuk. Keress magadban o- lyati szép tulajdonságot, amely háttérbe szorítja a szőrös kezed-lábftd. Biztosán találsz, mert áh máris találtam: boldogságra vágysz, an>'s akarsz lehni, és nem jársz a feUegékbén. Mcgitélésrw szerint hétleöanapi. de tartó.s boldogságra vágysz. Kár, hogy 22 évesen lemondasz a reménvlétl. Ttt- dod. hány nagynn szép lány holdogtalan, magányos? Szerintem nem kellene megjárnod, míg az. orvostudomány megszabadít a szőrszálaidtól. Falun élsz. vénlánynak tartanak, de szeretnél egy kisfiút Számolsz, azzal, mit kell kiállnia egy leányanyának? Huszonhárom évet múltam, amikor megszüielett a kisfiam. Vállaltam a leányanya sorsát, ám hamarosan meggyőződtem arról, hogy kövecsen tartanak egyenértékűnek a férjes asszonyokkal. .Az ismerőseim vagy elítéllek, vagy sajnáltak. Huszonkilene évesen mentem férjhez, érdemes volt várni. Most boldog vagyok, de a fiam születésétől eltelt hat esztendőt nem Uív.inom senkinek, főleg nem neked, aki az anyaságba ak.ir fneuekülni vigaszért. Engem is férjhez akartak ám adni: „Mit szólnál liozzá. ha eljönne megkérni egy kopaszodó öreglegény. aki nagyon r'eM- dee, nagyon sZjerény, téglagyári könyvelő. Iiúzh is van, beosülotes, sőt még vallásos i.s?“ Köhögö- görc.söt. kaptam. Dolgoztam, művelődtem, és kivártam a boldogságonuit, mert arra ám várni kein Te se csüggedj el! Léleklxm szép ember vagy, ne tartsd magad távol a társaságtól, és kapcsolódj bele nyugodtan a munkatársnőid csevegésébe, ha div'atról, szép ruháról vagy akár fiúkról van szs>. Hi.szen a divatról bizonyára neked is van véleményed, a férfiakról úgyszintén. Ha nincs, hát alkoss! És viselj nyugodtan szoknyát! Képzeld el, hogy megismer valaki, és bizonyára n«n tálalod ki neki azonnal, milyen szőrös Iáhat takar a nadrág. Képzelem, milyen kellemetlenül érezned magad, ha ez később derülne ki. Zácsek Erzsélie.t azzal zárja cildvcl, hogy lehef-e probléma a csúnyaság, és ha igen. minek tudható be? Egyértelmű választ nehéz adni, lehet probléma, ha mögé bújunk, ha környezetünk hozzánk való viszon>-át ezen keresztül magyarázzuk, ha hibáinkat ols-íin olcsón intézzük el, hogy én is csúns-a vagyok. .Az én véleményem? Izigyen az ember elsösorb.an ember, és tekintsük másodrendű kérdésnek a külsőnket, .amelyet a természet adott. Viszont rajtunk is múlik, hogy Czt a külsőt mennyire gondozzuk. —pav— MILLIÓK Ráérős egyének megállapítot-, ták, hogy az ember kétszáz jól, megtermett fát fogyaszt el életé ■ f ben. Nem, nem eszi meg, de tü-1 J zet rak vele, papírrá őrli, fogpisz- ♦ J kálót vagy vaskarikát csinál be-' ! lőle. ^ f A New York Timesrőí kiszámí-. f tották, hogy hetenként egymaga J húsz hektár kanadai erdőt emészt \ fel. Jó néhány törzsre való fa ez. i És így lassan, de biztosan fogy-' ^ nak a fák, az erdők. Csak nehogy f arra a sorsra jussanak, mint a fö# nícialak Idejében. ( S mindez elkerülhető lenne, * ha... , Ha a háztartásban összegyűlt I papírra, de éppúgy a textilre, ócs- *■ I kavasra és a visszaválthatatlan il- ■ I vegre nem úgy tekintenénk, mint ^ hasznavehetetlen szemétre. Eltalálták, a hulladékgyűjtésről * I lesz szói Az összegyűjtött holmi értékes I nyersanyag a népgazdaságnak. S I mivel nyersanyagban szegény, ám ' fejlett Iparral rendelkező ország ' vagyunk, a nyersanyagok vllág- ' piaci árának szüntelen emelkedé- ' se miatt semmiképpen sem mel- , lőzhetjük a hulladékgyűjtést. A papírhulladék feldolgozásával I például évente 300 ezer köbméter fát takarítunk meg. Csupán a lakosságtól felvásá- I rolt vashulladék évente 1,3 millió I tonna vasércet helyettesít, ezen- I kívül 700 ezer tonna kőszenet ta- I karítunk meg vele, amelyet a vas• ért kiolvasztásához használnánk, ' nem beszélve a 167 ezer vasúti ' kocsi és 13 ezer munkaerő felsza- [ badulásáról, amelyet a vasérc I szállítása, Illetve feldolgozása köt- I ne le. Az évi 18 ezer tonna szí- I nesföm beszolgáltatása 2 és fél I millió tonna érc megtakarítását ' jelenti. Egyetlen tonna összegyűjtött alumínium feldolgozásával ló ezer kilowattóra villanyáramot takarítunk meg, és így folytathatnánk még a sort. Ennek efíenére a hulíadékgyű] - • tésben még távolról sem merítettünk ki minden lehetőséget. Sokan, különösen a háztartásokban f nem tudatosítják kellőképpen a ^ hulladékgyűjtés mérhetetlen Je- í lentőségét. Néhány országban a f csomagolásra használt papír, az J újságok, ,az üveg és a textil 50-70 százaléka használat után visszakerül a feldolgozóiparba. Ml a hulladék 30-35 százalékét szolgáltatjuk vls.sza. A szemetestartályok viszont tele vannak papírral. íl- veggel és textillel, ami a városi közműveknek is gondot okoz. No ne tessék hinni, hogy a hulladékgyűjtő vállalat nem vétkes. ■. Rosszul szervezi a gyűjtést, kevé.s \ az átvevöhely, és a mai rohanó. J világunk embere egyszerűen nem i ér rá arra. hogy az idejét veszte-' f gesse. \ Nem kell azonban más, csak 5 egy kis leleményesség, és ez a kérdés is megoldható. Néhány prá- p gai lakótelepen és Prlevidzán különböző színű szemetestartályokat helyeztek el a házak mellett. A tartályokra ráírták, hogy melyik, van a papírnak, melyik az üveg-^ nek, melyik a textilnek. A lakók- - nak tulajdonképpen semmibe sem < kerül, hogy a megfelelő tartályba f ürítsék ki a szemetet. f Hogy mit nyerhetünk ilyen egy-1 szerű Intézkedéssel? íme: hozzá- é vetöleges becslések szerint évente t csupán Bratislavában 24 ezer ton-j na hulladékpapírt, 7000 tonna ü- J veget és ötezer tonna ócskavasat J semmisítenek meg a háztartási í szeméttel. i PaMgi/i Lajos J
