Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 1. szám

7 18-1 kérdés KOVÁCS KATIHOZ Budapesten az ORl-ban cseng a tedefnn. A vonal túlsó végén a hazai Slovkoncert. Kovács Katit kérik vendégszereplésre. — Elvállalom, nagyon szíve­sen — mondja örömmel. X X X Xéhánv héttel később Kosicén mesélte mindezt Kovács Kati. a- hová az említett szereplésre érke­zett. Az utcán futottunk össze. .A Priorban volt, ahol pizsamát, fog­kefét. fogkrémet vásárolt, mert abban a tudatban jött el otthon­ról. hogy a koncert után azonnal visszaindul. De a program meg­változott. itt éjszakáznak. Bemutatkozlunk. .\z énekesnő készséges, kedves, természete!, szinte el sem hittem, hogy Ko­vács Katival ülök szemben. Azzal a Kovács Katival, akinek egy­más után jelennek meg németül, oseliül, japánul a lemezei, aki vé- gigénekclte a világot, és ntillió ember kedvence, K nagy sztárok mindig közvet­lenek — ez az igazság. XXX 1. Milyen élmények fűznek Csehszlovákiához? — Szépek. Hétszer jártam már itt. Voltam a Lírán, lévéfelvéiele- ken meg turnékon. 2. A hazai és a világsajtó is egyre többet foglalkozik a pop- -zene napjainkban betöltött sze­repével, vagy tágabban fogalmaz- s’a, a beat létjogosultságával. Sze­rinted mennyire igényli a közön­ség ezt a zenét? — Igényli. Mf^lehetösen, fon­tos zene ez, kell a közönségnek. Erről tanúskodik az. a postaládá- nyi les'él, amelyet naponta a vi­lág minden tájáról kapok. Továb­bá bizonyítják ezt a hanglemezek és a turnék is. Ide is azért jöt­tem. mert rengeteg magyar és szlovák nyelvű levelet kapok Csehszlovákiából. Hogy válaszo- lofc-e minden levélre? Igen. 3. Művészet-e a beat, és ha i- gén. hová sorolod? — Igen. művészet, annak elle­nére. hogy furcsán hangzik ez a szópáiosítás; mvivészet-beat. Tu­dom, rengeteg támadás éri a dal­szövegeket. hogy rosszak, gics- esesek nu^ miegymás. Mondanék erre ^y példát. Vannak költő és író barátaim, .'ikikkel sántán be­szélgettünk erről. Ök is vádolják a dalszövegeket. Felvetettem; próbálkozzanak meg ők verset ír­ni zenére. Volt, aki belement. S végül ők nevettek a legjobban- a saját munkájukon. Ekkor aztán elismerték, hogy ez külön műfaj, A hovatartozá.! ^döntése pedig már a zenekritiknsok dolga. 4. A mngs'ar bcat-zenére leszű­kítve a kérdést: Hol tart ma e magyar pop-mnzsika? — Sok jó zenekarunk van, és sok jó előadónk, tehet, hogy el­fogult vagyok, de ez a véleané- ayem. 5. Már néhány évs-eJ ezelőtt meglehetősen nagy volt az együt­tesből együttesbe vándorlás. .A? élvonalbeli gárdáknál ez ma már egy kicsit alábbhagyott. Te, aki már több együttessel is dolgoztál, bizonyára ismered ezt a kérdést Mi 3 véleményed erről? — A mi munkánkban az em­berek nagyon egymásra vannak utalva, úgy is mondhatnám, be­tekre, hónapokra „össze vagyunk zárva“, fgy nagyon fontos. hog\- tiikéleloscn megértsük egymást, hiszen nagy a té.t; a jó zene, .a siker ás nem utolsósorban a pénz. Nagyon drágák a hangsze­rek. 6. Kit tartasz, világviszonyl-at- ban a legjobbnak ebben a mű­fajban ? — Nagyon sokan vannak. Je­lenleg a W.AR-együttest hallga­tom legszívesebben. 7. Világviszonylatban több rán­gó* fesztiválon is bizonyíthatnak az előadók. Magyarországon a t.incd^lfeszti válók megszűnésével a rádión é« lévén kívül nincs e- gyéb fórum Mit fűznél ehhez? — Xem hiányzik a láncdalfesz­tivál. Többet ér egy jó koncert. Itt is bizonyíthat az előadó. Sőt, a versenyeken csak egy számot adhatok elő, a koncerten pedig egész sor dalt. Én nem szeretek versenyezni, bár imádok g\-őzni, 8. Hallottam, hogy- annak idc- jéu újságíróskodtál is. Hogyan kerültól kapcsolatba az írással, és miért hagytad abba? — Valóban keringenek rólam ilyen lürek, de ebből csupán any- nyi az igaz, hogy anyukára íro­gat. és én csak oi-vosi asszisztens voltam. 9. Ez a kérdésem az előzőhöz kapcsolódik; Ha most interjút ké­szítenél önmagaddal, milyen kér­dést tennél fel? — Azt, hogy milyen volt az interjú, és akar-e még valamit mondani a kérdezett. — Nem akarom megismételni szavaidat, kérlek, válaszolj. — Totszell, és kérdezz tovább! 10. Hány órát dolgozol napon­ta? — .A múlt év a pihenés éve volt, keveset dolgoztam. De ha úgy vesszük, akkor az egész nap munkával telik el. 11. .\Ii a kedvtelésed? — ,A tenisz. 12. Milyen a lakásod? — Majd jövőre meglátom, je­lenleg épül. Albérletben lakom. 13. Kedvenc öltözéked? — Nincs. 14. Kedvenc ételed? — Főtt marhahús. 1.5. .Mit ízólsz a csehül meg­jelent ,,.Add már uram az esőt“ lemezhez? — Még nem hallottam. Iß. Legemlékezetesebb fellépé­sed? — A tavalyi balatonföldvári. 17. Üj lemezt a LGT-kiséreté- vel lehet várni? — Igen. febmárban jelenik meg. 18. Legközelebbi külföldi tur­néd? — Az NDK-ba utazom.-hl M^? — Elég. Vagyis már nem futja az időmből, rohannom kell a fel­lépésre. Kérdezett; Zolezer János Cuu uttj iUdUtA OS/äcUi^-i-' ^ Vcljko Bnlajics jugoszláv ren­dező már a Neretvai csata című filmjével világhírnévre tett szert. Ilyen siker útán gyakrán' „beska- tulyázzák“ a rendezőt, és csak nehezen tud innen kitömi. Mi is azt hittük, amikor a Szarajevói merénylet című film forgatásakor a liarrandovi filmstúdióban jár­tunk. hogy egy moustrefilmet lá­tunk majd. El is ment mellet- lünk Cbristopher Plummer Ferdi­nand trónörökös pompás egyen- rubájííbau, Florinda Bolkan pedig Zsófia hercegnő kosztümjében, majd a híres német rendező és színész.. Maximilian Sclicll a szerb anarchista és forradalmár Djura Saraca jelmezében. De e- zen kís’ül semmi sem emlckezte- letl már a „nagy filmre“. — Örülök, hogy így látják a dolgokat — mondta Veljko Bu- lajics, aki mint egykori újságíró, igen megértő volt kollégáival szemben. — .Mindig igyekeztem, és most is arra törekedtem, hogy megőrizzem a cselekmény és a könyezel történelmi hűségét. Ta­lán ezért volt olyan ál ütő sike­re a Neretvai csatának szerte a világon. A szarajevói merénylet lémája már régen bennem élt, de úgy éreztem, hogy amíg a forga- tókönyvfróval ál nem tanulmá­nyozom az összes dokumentumot, nem kezdhetek bele, mert min­den jelenetnek a valóságnak meg­felelően kell lejátszódnia, nem bízhatjuk magunkat a képzele­tünkre. Gavril Princip szerepét Infar Menzur jugoszláv színész kapta. Ferdinand trónörököst Christo­pher Plummer személyesíti meg, akinek kitűnő alakítása a Háború és béke című Bondarcsnk-filmben emlékezetes maradt. Zsófia nagy- hercegnőt Florinda Bolkan ala­kítja, aki nemrégiben ‘ a Rövid vakáció című olasz film főszere­pét játszotta. Maximilian Schell neve is ott szerepel a színészek névsorában. Schell az újságírók­nak adott interjújában kijelentet­te; nagyon szívesen jött el Prá­gába, és örül, hogy megismerheti cseh kollégáit, alkotásaikat. Vil­mos császár szerepében Hanjo Hasse keletnémet színészi láthat­juk majd, aki már többször sze­repelt cseh és szlovák filmekben is. Természetesen hazai színészek is játszanak ebben a filmben. A mieink közül megemlítjük Jan Hrusinskyt, Ivan Vyskocilt és az figyre többet foglalkoztatott Tuba ^afránkovát. Mo.st Gavril Princip kedvesét alakítja. A forgatást tavaly jiíniusban kedztek meg a prágai Barrandov műtermeiben. A nyár végén vi­szont az egész stáb átvonult Ju­goszláviába. hogy a történelmi helyeken, Szarajevóban forgassák a jeleneteket. Nálunk most a trükkfelvételeket készililv. Szarajevóban nagy érdeklődés kísérte a forgatást. A csehszlovák nagykövetség tagjai is eljöttek megnézni ogy-egy jelenetet. El kell ismerni, hogy a jugoszláv hatóságok és intézmények min­den segítséget megadtak a filme­seknek a sikeres munkához. A „Szarajevói merénylet“-et, • csehszlovák és jugoszláv film« gyártás közös termékét előrelát« hatólag már az idén megtekint heti a közönség. Amit pedig ed» dig tudtunk a filmről, az mind azt szavatolja, hogy igazi műél­vezetben lesz részünk. A film bi­zonyára nagyon tanulságos re­konstrukciója lesz egy olyan tör­ténelmi eseménynek, amely az európai történelem határköve lett, különösképpen a miénk. KÖZLEMÉNY A CSEAÍADOK Közpond Bizottsága 1974 novemberében * .,30 év szabad hazában“ című vetélkedővel párhuzamo­san pályázatot hirdetett irodalmi színpadi bemutatókra is. A pályázatra tizenkét csoport nevezett be. Műsorokat helyben, illetve a járási fesztiválokon, majd a Jókai-napo- kon tekintette meg a bíráló bizottság. Közülük a bárom legjobbnak ítélt csoport került a döntőbe. A CSEMADOK KB a döntőt 1975. november 29-én Rétén (galántai jáiús- ban) rendezte meg. A versenyző együtteseket az alábbi ösz- szetételű bizottság értékelte: Kulcsár Tibor (ekük), Ozsvald ■Árpád és Szilvássy József (tagok). A döntőn a következő helyezési sorrend alakult H: 1. díj — 3000.— Kés és oklevél: FÓKUSZ Irodalmi Srín- pad. Dun. Streda fDunaszerdahely). Rendező: J. Trneh- Iv Gabriella; 2. díj — 2000.— Kés és oklevél: PELIKÁN Irodalmi Szín­pad Lucenec (Losonc). Rendező: Kurie Ilona; 3. dfj — 1000.— Kés és oklevél: CSILLAG Irodalmi Srin- pad, Moldava nad Bodvoo (Szepsi). Rendező: Répás Teréz. .A CSEMADOK Központi Bizottsága a pályázatot figye­lemreméltó eredményként könyveli el az irodalmi színpadi mozgalom szempontjából, és bízik abban, hogy a Fábry Zoltán országos irodalmi vetélkedővel párhuzamosan meg­hirdetett új pályázat legalább ilyen eredménnyel záruL CSEMADOK Központi Bizottsága K clárovo legnagyobb kulturális eseménye: az amatőr éne­kesek versenye a kolárovói Líra arany, ezüst és bronz ér­méért. Ezt a vetélkedőt a csehszlovák-szovjet barátsági hó­nap alkalmából minden esztendőben megrendezik, az idén immár nyolcadszor. Hogy nemcsak helyi jell^ű versenyről van szó, ar­ról leginkább az tanúskodik, hogy az énekeseket a közismert Za—Ja—Ge együttes kísérte. A Kolárovói Líráért nemcsak hazai, hanem magyarországi vendégek is vemenyeztek, ígj- a rendezvény nemzetközi jelI^et kapott. FIATALOK ÉNEKELTEK A trit nézőtér kíváncsian várta a tizennégy fiatal énekes be­mutatkozását, közöttük magyarországi vendégeinket is. \ zsűri a Kolárovói Líra arany fokozatát Rigó Jenőnek, a helyi közszol­gáltatási vállalat 24 éves dolgozójának ftélté, aki meglepően kel­lemes bangú és természetes fdlépésfi előadó. Az ezüstlíra Trencin- be vándorolt: az Ales Molnár és Stano Súrik kettős saját szerze­ményével nyerte cl. A bronzlira Kolárovóban maradt, Katarina Selskának ítélték oda. A zsűri ezenkfvQl két negyedik dijat is kiosztott, az egyiket a budapesti Kalocsay Györgyi, a másikat a bratislavai Mária Petruchová kapta. Figyelmet érdemel még az, hogy a gálahangversenyen a gőztestdeen kívül a közismert Karol Kanárik is fellépett a Scarabeus együttes kíséretében. .4 verseny is a gálahangverseny a közönségnek és a zsűrinek egyaránt tetszett, ez pedig a városi művelődni ház dolgozóinak és igazgatájának, Ladisdav Holubeknelc at éideme. Kép: arcb. panoraíivw Dean Martin, az öregedő, de még mindig népszerű a- merikai énekes és filmszí­nész fiát, Dtno Martint le­tartóztatták. A vád: a fia­talember hat géppuskát és egy légvédelmi ágyát akart eladni egy ,jamerlkai állam- biztonság okából meg nem nevezett személynek". Egyelőre nem derült ki, hogy honnan szedte ezt az arzenált. Az apa, Dean Mar­tin azonban a következőt nyilatkozta az amerikai te­levíziónak: — Bn vagyok a hibás. Bn keltettem fel a fiamban a fegyvergyűftés szenvedélyét. Amikor megszerezte első au­tóvezetői fogosítványát, egy kiszuperúlt, második világ­háborús Sherman-tankot a- fándékoztam neki... XXX Valősággcd a televízió rab­fa lett a Birmingham mel­letti Twycros dtiatkert két csimpánza: Choppers és Noddy. Egész véletlenül. Korán árvák maradtak, és Mollie Badhanem. az állat­kert igazgatófának felesége magához vette őket. Rövid idő elteltével észrevette, hogy a két mafom rendsze­resen nézi az esti tévémű­sort. Különösen a^cselekmé- nyékben gazdag, fordulatos bűnügyi történeteket kedve­lik. Időközben az is kide­rült, hogy kedvencük is van a nyomozók között, méghoz­zá Colombo felügyelő. A két csimpánz szereti a vadnyugati filmeket is, és lelkesen szurkol, ha labda­rúgó-mérkőzést közvetíte­nek. Nemrégiben nagyon megörültek, amikor gazdá­ink becserélte fekete-fehér készülékét színesre. XXX Kilenc évet töltött börtön­ben Ronald Edward, a már- már legendássá vált nagy angol vonatráblás egyik sze­replője, aki társai vallomá­sai^ szerint 150 ezer fontot kapott a zsákmányból. 150 ezer fontot, amelyet a rend­őrségnek mindmáig nem si­került megtalálnia. Kilenc év után, 1975 áp- Tilisában szabadon bocsátot­ták, és a „rettenthetetlen“ vonatrabló egészen köznapi foglalkozást választott: virá­got árul az utcán. „Virágot a vonatrablótől" üzlete re­mekül megy. Munkája öröm­mel tölti ei. — Ha én itt a virágok között a cella szagára gon­dolok — mándogatfa vevői­nek. Igaz, hogy stílusérzéke van: az egykori vonatrabló ugyanis utcai virágosbódé- ját a híres londoni Water­loo pályaudvar előtt állítot­ta fel. innen indult annak i- defén az a bizonyos vonat...

Next

/
Oldalképek
Tartalom