Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-27 / 17. szám

Tavaszi szél vizet áraszt A népművészet dolgozó népünk alkotó tehetségének egyik legékesebb bizonyítéka. A népköltészet, a népzene és a nép­dal a nemzeti kultúra egészének egyik legértékesebb része, népünk harcainak emlékét idézi. Népdalversenyünknek az a célja, hogy népi dalkultúrínk közklnccsé váljék, minél többen megismerjék népdalainkat, népdalváltozatalnkat. Mint tudjuk, a verseny háromtordulós- a járás!' selejtezőket és döntőket a kerületi döntők követik, és a verseny kicsúcsosodása az országos döntő, amelyet idén május 25-én tartanak Nővé Zámkyban (firseküjvárott). A járási döntök a trebiSovi és a bratlslavai Járási vetélke­dőkkel április 4-én befejeződtek. Meglepő, hogy ezen a két utolsó rendezvényen, kivételesen, a közönség nem mutatott nagy érdeklődést a népdalok iránt. A szólóénekesek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Matyi Ferencné blell népdaténekes, eredeti hangon adta elő jól összeválogatott népdalait. Kerületi döntőbe jutott Risovszki Béla Streda nad Bodrogom-l (bodrogszerdaholyl) népdaléne­kes is. Az éneklő csoportok közül a Maié Trakany-i fkistár- kányl) vegyes éneklő csoport nagyszerűen kihasználta a ve­gyes .éneklés előnyeit, és igazi népdalokból összeállított m(í- sorukkal megérdemelten került az első helyre. Úgyszintén tovább jutott a bíefl nőt éneklő csoport. A citeraegyUttesek közül a bodrogszardahelyiek kerültek tovább. A bratlslavai Járásban, TomaSovban (Félen) rendezték meg a járási döntőt. Sajnos, a hat kategóriáből csak egyetlen csoportban versenyeztek szőlóénekesek. Műsorukat elég so­kan műdalokből, illetve magyar nótákból álJiították össze. Természetesem voltak jó összeállítások is. Itt kiemelném Hav- ran Ferencné bratlslavai-petrialkai versenyző műsorát. Mivel minden járásban, minden kategóriában csak egy versenyző Juthat tovább, a bíráló bizottság választása Bognár Sándomé Vei. BlsI-i versenyzőre esett. Bratislava versenyzői közül Fürst Pál jutott tovább. Mindketten kiválóan összaválogatott népdalcsokrukat megfelelő módon adták elő. Részt vettem mind a tizenhárom Járási döntőin. Itt szerzett tapasztalataimat, észrevételeimet foglalom most össze, jó ta­nácsok gyanánt, hogy versenyzőink az idei btbákböl tanulva a jövőben jobbcm szerepeljenek. Szeretnénk, hogyha a „Tava­szi szél vizet áraszt“ orsrágos népdalverseny igazán népdal­verseny lenne. Be kell vallanunk, hogy az idei versenyen ezt még mindig nem tudatosítottuk kellőképpen, mert egyes ver­senyzők műdalokat, magyar nótákat iktattak műsoruú». Elő­fordult az Is, hogy a jól összeállított műsorszámot nem kel­lőképpen adták elő. Népdalénekesefnk hajlamosak arra, hogy átvegyék a rádióban és televízióban szereplő nóta- és operett- énekesek előadói stílusát. A népdalnak ez az előadása Ide­gen, Ilyen módon veszít értékéből. A népdal igazán csak úgy szép, ha a lehető legtermészetesebben adják elő. Szólnom kell még a mösorválasztás másik hibájáról. Gyakran előfordult, hogy egy-Bgy népdalcsokor azonos ritmusú, azonos lüktetésű népdalokból állt, egyhagnúvá vált versenyjsöink előadása. Ez az éneklő csoportjainik előadására is vonatkozik. Az eredeti népdalokat előadó versenyzők és csoportok gyakran követték el azt a hibát, hogy a népdal díszítéseit vagy eltúlozták, vagy csak gyengén utánozták. Ezeknek a versenyzőknek azt tanácsolom, hallgassanak minél több nép­dalt, eredeti előadásban, tehát falusi énekesek ajktoől, mert bennük élénkebben él népi kultúránk. Az idén nem határozták meg, hány tagból álljanak az é- neklö csoportok. Ennek számit az egynél több, de húsznál kevesebb tagból álló csoport. Tekintettel arra, hogy a magyar népdal egyik jellegzetessége az egyszólamúság, népdalverse­nyeinkben két énekes közös szereplése nem tartozik külön kategóriába. Vegye« énekló csoportok is alakultak. Ezek előadását szín­vonalasabbá tenné, ha páros-felelgetós formában jobban ki­használnák a vegyes éneklés előnyeit. Egyes népdaltlpusalnk nagyon alkalmassak erre. Az ötödik, hatodjk kategóriában versenyeztek a népi hang­szeren játszó szólisták és együttesek. A kiemelkedő műsorszá- mokon kívül hallhattunk olyanokat is, amelyek a színvonalon alul maradtak. A citeraegyüttesek vezetői gyakran elfeledkez­nek egy fontos tényezőről, a clterák hangolásáról. Ez pedig nélkülözhetetlen eleme a jó citerajátéknak. A jövőben egyes versenyzőknek a pengetős technikában Is fejleszteniük kell magukat, a negyed hangok felbontása tizenhatodokra, díszí­tések. Még egy lényeges tényező: dúrbán hangolt clterán so­hasem játsszunlc moll hangsorban mozgő dallamot, és fordít­va! Bízunk benne, hogy a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országos népdalverseny teljesíti küldetését. PAPP Sándor >. 00 (U N co 3 "E >, ■OJ 2 in D Z ■< w F élig üres nézőtérre ül­tem be, amikor Ko- márnóban (Komárom­ban) a Magyar Területi Szín­ház Ján Solovie Ezüstjaguár című színművének megismé­telt hemutatóját tartotta. Nos, mit mondjak? A közön­ség ráérzett a darabra. Egy viszonylag jó drámaíró nem egészen jó darabját láthatt- tam. Vagy így is megfogal­mazhatnám: láttam egy gyengébb darabot jó előa­dásban. Variálható lenne még a gondolat. Tény és va­a lakásszövetkezet intézőbi­zottságának a tagja, s tehet­ne valamit a lakáskiutalá­sért, csak éppen ezt meg is kellene hálálnia, éspedig sürgősen, azonnal, mivel­hogy Benedik mérnök más nap Prágába utazik ... Hála mérnök kap az alkalmon, meglátogatja Benedik mér­nököt, négyszemközt mély­ségesen megalázkodva kéri, segítsen, hiszen már hét éve vár a lakásra, és Benedik zsebébe csúsztatja a Kölcsön^ kért ötezer koronát. Hja ezt. lódl örököse, mélységesen felháborodik, és arra kény­szeríti bátyját, adja vissza Hála mérnöknek a pénzt Miután az nem hajlandó, be­vonja a dologba az anyját, sőt, később vlsszaráncigálja Hála mérnököt is. Végül Görbe Lojzln, a jó öreg, e- zer felé hajlongó főpincéren kívül mindenül belátja, hogy rosszul cselekedett. Még a pénzhiányt felszínen tartó Kató, Hja felesége is karjá­ra veszi a gyereket, és fér­je marasztalása ellenére a­rad egyetlen ember feíelösv ségre vonásánál. Még az b» lyan fonák jellembeli tulaj» donságokat sem veszi nagyf-i tő alá, mint az oktalan elé=< gedetlenség, amely napjaink legtöbb fiatalasszonyánál tapasztalható. Hogy a Magyar Területi Színház mégis műsorra tűz­te a darabot, érthető, mert Soloviő neves drámaíró. Bár ez a darabja nem követke^» zetes, olykor igaztalan, mégis jól meg tudja rajzol» ni benne a jellemeket, s bár EGY GYENGÉBB DARAB JO ELŐADÁSBAN ló: Ján Solovie megpróbált mint megérdemelt prémlu- rátaplntani a dolgok lénye» mot, odaadja a feleségének, gére, fénycsóvát vetni nap- aki épp azelőtt elégedetlen- jaink egyUt-nugyon jelleg- kedeü,. vázolva pénztelensé- zetes problémájára, a kor» güket, s nagy örömmel fo- rupclóra. De valóban csak é- gadta drága ajándékát, egy rlntenie sikerült a problé-- arany nyakéket. mát. Igen ám, de mit nem akar Sejtettem, hogy ez így a véletlen? A család Prágá- íesz, ez a darab Is, akárcsak ha készül, hogy átvegye az a legtöbb mai tárgyú drámai államelnök kezéből halott alkotás, megmarad a felüle- apjuk in memórián kltünte- ten, nem követi végig azt a tését. A családi gyülekezőn problémát, amelyet éles amely a vidéken élő becsü- szemmel meglát, s jó tollal letes, férje emlékét őrző, két fel is vázol. Az Ez'üstjaguár gyereket felnevelő anyán Is Ilyen alkotás. Kicsit naiv, (Ferenczy Anna játszotta kicsit szentimentális, és egy nagyszerűen] és a váratla- klcsit hazug is. nul betoppant amerikai nagy­Mindjárt megmondom, nénin kívül ott van Miki, M- hogy miért. ja öccse is. A két öregfiú, Görbe Lojzl főpincér, Be= katona cimbora, Miki és Há- nedik Hja mérnök apósa, te- la mérnök beszélgetése kö- lefonon tudtára adja Hála zepette az utóbbi látogatásá- mérnök háromcsaládos la- nak célja is kiderül. Miki, káslgénylőnek, hogy a veje a becsületes jellem, apjava­nyósa után siet, így kénysze- színműként jelöli a darab rftl hibájának beismerésére műfaját, helyenként vlgjété- társát. ki eszközökkel és éllel ne» Hála mérnök. ._azoubaű_.vfilsá8.ess.é i3-.tuília_í8í«ik.Ü» mégsem kapja vissza a há- guráit. így hibái ellenére Is lapénzt, mert Görbe LojZi, hatással van a darab a né- akl öreg fejjel is három mér- zöre, annál is inkább, hogy nökl fizetést hajlong össze, a komáromiaknak sikerült a tudja, mi a „kötelessége“: színre vitele. Takács Ernőd visszatartja az összeget. A szigorú, fegyelmezett, jőí végkicsengés tehát az, hogy összefogott rendezéssel lé- egyedül csak a régi társa- pett a közönség elé. össze dalomból Ittmaradt hajlongó tudta egyeztetni a kétféle, a pincérek és hasonló elemek teátrállsabb (Fazekas Imre, az okai annak, hogy nálunk Palotás Gabi) és a clvilebb bizonyos területeken elbur- (Ropog József, Petrécs .Anni, jánzott a korrupció. Pőthe István és Dráfl Má» Igaz lenne ez? Úgy hí- tyás) játékot, jól érzékeltet» szem, nem. Már csak azért ve ezzel a meglévő generS» sem, mert ugyanezzel vagy ciók közti különbséget, és hasonló gondokkal küzdenek kihasználva egyben a szlné- másutt is szék adottságait is. Mindezekről a nagyobb Platzner Tibor díszletterve társadalmi összefüggésekbe megfelelt, és Balogh Ági jel* ágyazható problémákról már mezeivel is elégedettek le* a darab nem szól, s megma- hettünk. Németh István SZÉPSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSEG SZOBROK ÉS FESTMÉNYEK KÖZÖTT Az üvegtetőn beszűrődő fényben nagy­szerűen érvényesülnek a kiállított tárgyak. Ajtatos csend, halk beszéd, puha léptek. Körülöttünk szobrok, festmények, dombor­művek. Művészi alkotások. Művészek a a pártnak a Művészetek Házában. A párt- kongresszus tiszteletére, A látogatók között sok a lány. Talán a lányok jobban szeretik a szépet. Van hozzá érzékük. Nem felüle­tesen szemlélik a kiállított tárgyakat, meg­állnak egy-egy kép, szobor előtt, megvitat­ják, véleményt mondanak. Érdemes odafi­gyelni. Négyen állnak Kulich szobra, az Anya előtt. — ö alkotta itt a téren a partizán-szo­borcsoportot 1— mondja az egyik lány. — ö és Bártfay csinálják a legszebb szobro­kat a városunkban. Azonos korú lányok, lehetnek vagy hú­szán. — Diákok? — kérdem. — Igen, főiskolások. Ott van a kísérő ta­nárunk. Thiry Károly doktor tájékoztat: — A Komensky Egyetem speciális győgy- pedagógíal szakának hallgatói a lányok. A képzőművészeti nevelés ts tantervűnkbe tar­tozik, ezért látogatjuk a kiállításokat. A lányok beszédéből kitűnik, hogy az e gyetemen magas szinten folyik az esztéti­kai nevelés, mert meglepően jártasak a kép­zőművészet különböző ágazataiban. — Elég sok kiállításon voltunk már, hogy ismerjük legjobb képzőművészeink munkáit — mondja az egyik lány. Megkérdem, ml tetszik nekik a legjobban a látnivalók közül. Válaszukból kiderül, hogy a gyengébb nem soha sem tagadja meg magát. Érdeklődésük középpontjában az anya és a gyermek áll. — Nagyon szép Teodor Bánik .Anya gyer­mekével című alkotása. Goga Anyaság el­nevezésű szobra, a festmények közül pedig Lőrlncz Gyulának a Kfaki anya műve — és sorolják az alkotók és művek nevét. A felsorolt alkotások közül sokat a Művészet Házénak második emeletén állítják ki. — Már fent Is jártak? — kérdezem. — Ma még nem, de tagnap délután né- hányan megtekintettük már. Ha úgy tet­szik, felkészültünk erre a kiállítás-látoga­tásra. Értelmes, komoly lányok. Nemcsak néz­nek, látnak is, és véleményt is alkotnak. Ezen a kiállításon van is mit nézniük a látogatóknak, a Művészet Házában csaknem 200 hazai képzőművészünk 500 alkotását mutatják be. Miroslav Válek, az SZSZK kuitúrügyl mi­nisztere megnyitó beszédében hangsúlyozta, tíogy ez a kiállítás a szlovák képzőművé­szek egyik legjelentősebb tárlata. Újabb látogatók érkeznek. — Preéoviak vagyunk — mondják barát­ságosan a lányok. Ok is hozzáértéssel szemlélik a kiállított tárgyakat. Az egyik szobornál megállnak. Anya gyermekével. — Gyönyörű — mondja az egyik. — Neked mostanában nagyon tetszenek az anyaszobrok — élcelődlk a társnője. Nevetnek. A klállítótorem túlsó végén Tamás 1st- bán, a Zivot fényképésze Díbarborát, a nép szerű színészt fényképezi Schönherz Zoltán mártírhalált halt ellenálló szobránál. Tam.ás valamit élénken magyaráz, Dlbaíbora fi­gyelmesen hallgatja. Tőlük Is megkérde­zem, ml tetszik nekik a legjobban. — Sok minden, de főképp az, hogy kép­zőművészeink ennyi szépet alkothátnak bé­kében. zavartalanul, talán ezzel a kiállítás­sal is ezt köszönik meg a pártnak. —js

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom