Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-06 / 14. szám
PAI-40RÄAAA új iíjoság 9 Ezekben a betekben teszik le igazi, sorsdöntő vizsgájukat u Színművészeti Főiskolát végző fiatal színészek. Az első sdzsga- darabok nyomán derül ki, menynyiben tudják kanratozlatni a tanultakat, hogyan vetkőzik le gátlásaikat, s az is kiderül, hogyan fogadja színpadi megjelenésüket a közönség. Számos jel azt tamisítja, a színházak bíznak a kezdő színészekben. .Nevük már most olt olvasható a plakátokon, nemegyszer főszerepekben is. és a tévé képernyőjén is gyakran fedezhetünk fel új fiatal tehetségeket. Saárossy Kinga már több tévéjátékban szerepelt. Először az É- letem' Zsóka, majd az Egyezkepályakezdő dök című tévéfilraben. Mindkettőben főszerepet játszott, s ez kitűnő alkalom volt a bemutatkozásra. melynek sikerét az is bizonyítja, hogy f^yre gj-akrabban foglalkoztatják öt a rendezők. ■— Enek-zeue tagozatú gimnáziumba jártam Egerben. A főiskolára az első próbálkozásra felvettek. Másodikban Mirát játszottam Sarkadi Elveszett paradicsom című darabjában. A lírai szerepkörük betöltésére találnak alkalmasnak, de nem szeretném, ha bcskatulyáznánnk. Csehov- -hösnők után Stuart Máriát jál- szóltam, most pedig a Csongor és Tündében Tjcdért alakítom. Az államvizsgákat még tavaly letettem; ilrámatörtéiielből Bajor Gizi művészetét dolgoztam ki. — Ijfgújabb szerepeid? — Éppen ma, éjjel fejeztük be .A szépség háza című tévéjáték foigatását. A főszerepet Kalocsay Miklós játssza, én pedig egy fo- tomodellt alakítok. X Madách Színházban is új szerepeket kaptam. Játszom Millar Abelard és Heloise, és Bródy Királyidillek című darabjában. Vizsgák és szerepek. Saárossy Kinga neve mellől júliusban, ha ntegkapja diplomáját, eUűpik az f.h. — főiskolai hallgató — rövidítés. A feladat jellege azonban ismét változatlan marad, mivel újra vizsgák és szerepek következnek. Hiszen végig ebből áll a színész pályája. Szabó László Egy titokzatos ASSZONY Sötét haja lágy hullámokban omlott a vállára, komolynak és megközelíthetetlennek látszott, jóllehet az, amit elmondott, éppenséggel nem ezt tükrözte. _ Korát nem árulta el, a sajtókonferenciáján megjelent újságírók becslése szerint harmincas éveinek végén járhat a sötét szemüveget viáeló, Judith Campbell Exner nevű hölgy. William Campbell színész volt az első férje, Dán Exner a jelenlegi, születésekor pedig Judith Immoorként anyakönyvezték. A CIA viselt dolgait vizsgáló Frank Church ídahól szenátor által vezetett szenátusi bizottság kihallgatásai közben merült fel Judith Campbell Exner neve. („Foglalkozásom: művész“ — mondja magáról, közelebbi megjelölés nélkül.) Nevezetesen a vizsgálódásoknak azon részénél. amely arra próbál újabb és újabb adatokat szerezni, miként szövetkezett az amerikai titkosszolgálat, a CIA a maffiával —- Fidel Castro meggyilkolására. Most tehát Judith asszony maga tartott sajtókonferenciát, hogy „helyre tegye“ a Church-bizottság vizsgálata nyomán róla eddig nyilvánosságra hozott adatokat. A következőket mondta el; John F. Kennedy elnöknek 1960-ban Las Vegasban mutatta be „egy Illető.“ Ugyanaz a személy ismertette meg ugyanabban az évben Miami Beachben egy estélyen Sam Giancana maffiavezérrel. (Glancanát — máig nem tisztázott körülmények között — 1975 júniusában Chicagóban megölték.) Giancana arra használta fel őt, Judlthot, hogy üzeneteket küldjön vele Kennedy elnöknek, fu= dlth azt állítja; legalább tíz-tlzenkétszer kereste fel Ken- nedyt a Fehér Házban, „szoros“ személyes kapcsolatban állt vele. Egyébként a Church-bizottság megállapította: a személyes találkozókon kívül Judith telefonon, is mint» egy hetven beszélgetést folytatott a Fehér HázzaÚ A to» vábbiakban az asszony tagadta az újságírók előtt, hogy az üzenetek, amelyeket Giancana maffiavezér általa kül= dött Kennedynek, a CIA Castro-ellenes összeesküvésére vonatkoztak. Itt vált a sajtókonferencia forró légkörűvé, a kérdé» sek egyre merészebbek lettek, „ön asszonyom, nem tudta, ki volt Giancana?“ „De, azt hiszem, tudtam, hogy az alvilághoz tartozik.“ „És ha nem „alvilági“ üzeneteket közvetített Giancana és az elnök között, akkor milyen kapcsolata volt Kennedy vei?“ „Szoros, személyes természetű. Bel- és külpolitikai kérdésekről nem tárgyaltunk^, számomra ő nem az elnök volt, hanem Jack Kennedy.“ (Az angolszászoknál a Johnt gyakran Jacknek faecézik, így volt ez Kennedy esetében is. — a szerk. megjegyz.) „Afféle férfi-nö beszélgetéseket folytattak“? „Igen.“ To-* vábbl kérdésekre elmondta, hogy Jacquelíne-t, azaz Ken» nedynét nem ismerte. Másnapra az amerikai sajtó azt Is felderítette, ki volt az „az illető", a közös ismerős, aki Judlthot Kennedynek is, Glancanának Is bemutatta. Nem más, mint a decem» herben éppen hatvanadik születésnapját ünneplő, a maffiához fűződő kapcsolatai miatt már többször gyanúba fogott, a Kennedy-clannal és Spiro .Agnew dicstelenül megbukott exalelnökkel egyaránt jó viszonyban levő, kitűnő énekesszínész és milliomos: Frank Sinatra. A több Ismeretlenű egyenletből tehát eddig a következő megfejtések adódtak; Judith Campbell Exner Ismerte Frank Slnatrát. Sara Glancanát és John Kennedyt. Slnat-- ra Ismerte Judlthot, Samet és az elnököt. Kennedy ismerte Judlthot és az énekest. Változatlanul ismeretlen — és Judith asszony sajtó- konferenciája sem oszlatta el, inkább növelte a homályt ezekben a kérdésekben —, hogy Kennedy elnök ismerte-e Glancanát? Hogy Giancana csakugyan üzeneteket küldött-e — akár személyes ismeretség nélkül Is — az elnöknek Judith asszonnyal? Ha pedig küldött, ezek az üzenetek valóban a CIA és a maffia Castro életére törő összeesküvésre vonatkoztak-e? Kapunk-e valaha Is feleletet? Azt, aki elsősorban tudna válaszolni, megölték; merénylet végzett John F. Ken- nedyvel, aki valamiért kapcsolatba került Giancanával... Ibarabús) EGY SZÄI G1TÄRRA1 Dinnyés József szlovákiai turnéra érkezik áprilisban. Belép a nagyterem ajtaján felöltőjét a színpad szélére teszi, színpadra lép, megpendíti gitárját és énekelni kezd. Dinnyés József, a Magyar Művészeti Alap tagja ez a közvetlen, farmerruhás fiatalember. Szegedi, huszonnyolc éves, és kilencedik á- ve járja Magyarországot egy szál gitárral. Mai magyar költők, továbbá Petőfi, Ady és József Attila verselt zené- sltl meg és adja elő, de énekel saját szerzeményű dalokat Is. Ez a műfajtalan műfaj van is meg nincs is, amióta hárman: Cseh Tamás, Boros Lajos és ő csinálják. Daltulajdonosnak is nevezi magát, mindenkinek igyekszik egy keveset adni „tulajdonából“, hiszen ez a fiatalok zenéje. Olcsó, minden cicoma nélküli. Bárhol és bármikor szívesen fellép, alkalomszerűen is rögtönöz műsorokat. Énekel az autóstopról, a protekciós gyerekről. Gitárpen- gettyüje hegyére tűzi a csú-- nya emberi tulajdonságokat. Keresi a szavak Igazát. Műsora alatt a közönség vele énekel, tapsra lendül a kéz, mosolyra húzódik a száj, melegséget sugároz a szem. Titokban mindenki 1- gazat ad dalversikéi tartalmának. így lopja be magát a közönség szívébe. A műsor végén vastapssal kérik, kényszerítik, ne tegye még le gitárját. A hivatásos zeneszerző e- lőször hazáját akarta megismerni, s most hazai bolyongásai után a következő öt évben fokozatosan feltérképezi a nemzetiségi magyar irodalmat. Tavaly decemberben járt hazánkban, anyagot gyűjtött új műsorához, mert áprilisban szlovákiai turné-- ra érkezik, és részben Bár» czl István, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Tóth László és Zs. Nagy Lajos-megzenésített verseit énekli majd. Fiatalok, ha csak teheti- tek, nézzétek, hallgassátok meg Dinnyés József műso» rát. Nem bánjátok meg! Kép és szöveg: Borzi László HÁROMSZOROS GYŐZTES Stefan Kvtetik nyerte immár harmadszor egymás után a Film a dioadlo folyóirat ankétfát az év legfőbb három szlovák fílmalakításáért. Képünkön a Szlovák Filmközpont igazgatója, dr. Jón Podhradskg nyújtja át a díjat a győztes művésznek. Dinnyés József BICSI VISCONIITOl Az alig nyolcvanéves mozi történetében időről időre felbukkant egy-egy alkotó, akit ma a filmművészet klasszikusaként emlegetünk. Most eggyel kevesebb lett az élő klasszikusok száma. Meghalt Luchino Visconti, a Vihar előtt, A párduc. Az istenek alkonya, a Rocco és fivérei, a Halál Velencében és még sok más világhírű film rendezője. A „vörös gróf“ — a- hogy hazájában néha nevezték — bár az egyik legidősebb arisztokrata családból származott, p- gész pályája bizonyság arra, hogy megtalálta a helyes utat a jelenhez és a jövőhöz, hazája és az emberiség nagy sorskérdéseihez, azok progresz- szív, haladó megközelíté séhez Talán első volt a nyu gatt filmművészek közül, akik felfedezték, hogy a hétköznapi emberekről, a legegyszerűbb, gyakran primitív körülmények között élőkről éppoly gondolatgazdag, a társadalmi helyzetet, a kort kifejező műveket lehet alkotni, mint bármely más hősökről. Az olasz neoreaíizmus egyik megteremtője volt. Ott állt annak a filmművészeti irányzatnak a bölcsőjénél, amely a meztelen valóságában tüntette fel — felejthetetlen művészi szinten — a tőkés társadalom kisemmizettjeinek szánalmas sorsát, az uralkodó rétegek pa- zitizmusát. Minden erőlködés nélkül tudott stílust váltani a Roccőn át egészen a Párduc látványos gazdagságáig. Haladó, humanista elkötelezettsége végig töretlen maradt. Halálával nagy veszteség érte a világ filmművészetét. fpvj
