Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-06 / 14. szám

PAI-40RÄAAA új iíjoság 9 Ezekben a betekben teszik le igazi, sorsdöntő vizsgájukat u Színművészeti Főiskolát végző fiatal színészek. Az első sdzsga- darabok nyomán derül ki, meny­nyiben tudják kanratozlatni a ta­nultakat, hogyan vetkőzik le gát­lásaikat, s az is kiderül, hogyan fogadja színpadi megjelenésüket a közönség. Számos jel azt tamisítja, a színházak bíznak a kezdő színé­szekben. .Nevük már most olt ol­vasható a plakátokon, nemegy­szer főszerepekben is. és a tévé képernyőjén is gyakran fedezhe­tünk fel új fiatal tehetségeket. Saárossy Kinga már több tévé­játékban szerepelt. Először az É- letem' Zsóka, majd az Egyezke­pályakezdő dök című tévéfilraben. Mindket­tőben főszerepet játszott, s ez ki­tűnő alkalom volt a bemutatko­zásra. melynek sikerét az is bi­zonyítja, hogy f^yre gj-akrabban foglalkoztatják öt a rendezők. ■— Enek-zeue tagozatú gimná­ziumba jártam Egerben. A főis­kolára az első próbálkozásra fel­vettek. Másodikban Mirát ját­szottam Sarkadi Elveszett para­dicsom című darabjában. A lírai szerepkörük betöltésére találnak alkalmasnak, de nem szeretném, ha bcskatulyáznánnk. Csehov- -hösnők után Stuart Máriát jál- szóltam, most pedig a Csongor és Tündében Tjcdért alakítom. Az államvizsgákat még tavaly letet­tem; ilrámatörtéiielből Bajor Gi­zi művészetét dolgoztam ki. — Ijfgújabb szerepeid? — Éppen ma, éjjel fejeztük be .A szépség háza című tévéjáték foigatását. A főszerepet Kalocsay Miklós játssza, én pedig egy fo- tomodellt alakítok. X Madách Színházban is új szerepeket kap­tam. Játszom Millar Abelard és Heloise, és Bródy Királyidillek című darabjában. Vizsgák és szerepek. Saárossy Kinga neve mellől júliusban, ha ntegkapja diplomáját, eUűpik az f.h. — főiskolai hallgató — rövi­dítés. A feladat jellege azonban ismét változatlan marad, mivel újra vizsgák és szerepek követ­keznek. Hiszen végig ebből áll a színész pályája. Szabó László Egy titokzatos ASSZONY Sötét haja lágy hullámokban omlott a vállára, ko­molynak és megközelíthetetlennek látszott, jóllehet az, amit elmondott, éppenséggel nem ezt tükrözte. _ Korát nem árulta el, a sajtókonferenciáján megjelent újságí­rók becslése szerint harmincas éveinek végén járhat a sötét szemüveget viáeló, Judith Campbell Exner nevű hölgy. William Campbell színész volt az első férje, Dán Exner a jelenlegi, születésekor pedig Judith Immoorként anyakönyvezték. A CIA viselt dolgait vizsgáló Frank Church ídahól sze­nátor által vezetett szenátusi bizottság kihallgatásai köz­ben merült fel Judith Campbell Exner neve. („Foglalko­zásom: művész“ — mondja magáról, közelebbi megjelö­lés nélkül.) Nevezetesen a vizsgálódásoknak azon részé­nél. amely arra próbál újabb és újabb adatokat szerezni, miként szövetkezett az amerikai titkosszolgálat, a CIA a maffiával —- Fidel Castro meggyilkolására. Most tehát Judith asszony maga tartott sajtókonferen­ciát, hogy „helyre tegye“ a Church-bizottság vizsgálata nyomán róla eddig nyilvánosságra hozott adatokat. A következőket mondta el; John F. Kennedy elnöknek 1960-ban Las Vegasban mu­tatta be „egy Illető.“ Ugyanaz a személy ismertette meg ugyanabban az évben Miami Beachben egy estélyen Sam Giancana maffiavezérrel. (Glancanát — máig nem tisz­tázott körülmények között — 1975 júniusában Chicagó­ban megölték.) Giancana arra használta fel őt, Judlthot, hogy üzeneteket küldjön vele Kennedy elnöknek, fu= dlth azt állítja; legalább tíz-tlzenkétszer kereste fel Ken- nedyt a Fehér Házban, „szoros“ személyes kapcsolatban állt vele. Egyébként a Church-bizottság megállapította: a személyes találkozókon kívül Judith telefonon, is mint» egy hetven beszélgetést folytatott a Fehér HázzaÚ A to» vábbiakban az asszony tagadta az újságírók előtt, hogy az üzenetek, amelyeket Giancana maffiavezér általa kül= dött Kennedynek, a CIA Castro-ellenes összeesküvésére vonatkoztak. Itt vált a sajtókonferencia forró légkörűvé, a kérdé» sek egyre merészebbek lettek, „ön asszonyom, nem tud­ta, ki volt Giancana?“ „De, azt hiszem, tudtam, hogy az alvilághoz tartozik.“ „És ha nem „alvilági“ üzeneteket közvetített Giancana és az elnök között, akkor milyen kapcsolata volt Kennedy vei?“ „Szoros, személyes termé­szetű. Bel- és külpolitikai kérdésekről nem tárgyaltunk^, számomra ő nem az elnök volt, hanem Jack Kennedy.“ (Az angolszászoknál a Johnt gyakran Jacknek faecézik, így volt ez Kennedy esetében is. — a szerk. megjegyz.) „Afféle férfi-nö beszélgetéseket folytattak“? „Igen.“ To-* vábbl kérdésekre elmondta, hogy Jacquelíne-t, azaz Ken» nedynét nem ismerte. Másnapra az amerikai sajtó azt Is felderítette, ki volt az „az illető", a közös ismerős, aki Judlthot Kennedynek is, Glancanának Is bemutatta. Nem más, mint a decem» herben éppen hatvanadik születésnapját ünneplő, a maf­fiához fűződő kapcsolatai miatt már többször gyanúba fogott, a Kennedy-clannal és Spiro .Agnew dicstelenül megbukott exalelnökkel egyaránt jó viszonyban levő, ki­tűnő énekesszínész és milliomos: Frank Sinatra. A több Ismeretlenű egyenletből tehát eddig a követke­ző megfejtések adódtak; Judith Campbell Exner Ismerte Frank Slnatrát. Sara Glancanát és John Kennedyt. Slnat-- ra Ismerte Judlthot, Samet és az elnököt. Kennedy is­merte Judlthot és az énekest. Változatlanul ismeretlen — és Judith asszony sajtó- konferenciája sem oszlatta el, inkább növelte a homályt ezekben a kérdésekben —, hogy Kennedy elnök ismer­te-e Glancanát? Hogy Giancana csakugyan üzeneteket küldött-e — akár személyes ismeretség nélkül Is — az elnöknek Judith asszonnyal? Ha pedig küldött, ezek az üzenetek valóban a CIA és a maffia Castro életére törő összeesküvésre vonatkoztak-e? Kapunk-e valaha Is feleletet? Azt, aki elsősorban tud­na válaszolni, megölték; merénylet végzett John F. Ken- nedyvel, aki valamiért kapcsolatba került Giancanával... Ibarabús) EGY SZÄI G1TÄRRA1 Dinnyés József szlovákiai turnéra érkezik áprilisban. Belép a nagyterem ajtaján felöltőjét a színpad szélére teszi, színpadra lép, meg­pendíti gitárját és énekelni kezd. Dinnyés József, a Ma­gyar Művészeti Alap tagja ez a közvetlen, farmerruhás fiatalember. Szegedi, huszon­nyolc éves, és kilencedik á- ve járja Magyarországot egy szál gitárral. Mai magyar költők, továbbá Petőfi, Ady és József Attila verselt zené- sltl meg és adja elő, de éne­kel saját szerzeményű dalo­kat Is. Ez a műfajtalan műfaj van is meg nincs is, amióta hár­man: Cseh Tamás, Boros La­jos és ő csinálják. Daltulaj­donosnak is nevezi magát, mindenkinek igyekszik egy keveset adni „tulajdonából“, hiszen ez a fiatalok zenéje. Olcsó, minden cicoma nélkü­li. Bárhol és bármikor szíve­sen fellép, alkalomszerűen is rögtönöz műsorokat. Éne­kel az autóstopról, a pro­tekciós gyerekről. Gitárpen- gettyüje hegyére tűzi a csú-- nya emberi tulajdonságokat. Keresi a szavak Igazát. Műsora alatt a közönség vele énekel, tapsra lendül a kéz, mosolyra húzódik a száj, melegséget sugároz a szem. Titokban mindenki 1- gazat ad dalversikéi tartal­mának. így lopja be magát a közönség szívébe. A műsor végén vastapssal kérik, kényszerítik, ne tegye még le gitárját. A hivatásos zeneszerző e- lőször hazáját akarta megis­merni, s most hazai bolyon­gásai után a következő öt évben fokozatosan feltérké­pezi a nemzetiségi magyar irodalmat. Tavaly december­ben járt hazánkban, anyagot gyűjtött új műsorához, mert áprilisban szlovákiai turné-- ra érkezik, és részben Bár» czl István, Gál Sándor, Kul­csár Ferenc, Tóth László és Zs. Nagy Lajos-megzenésí­tett verseit énekli majd. Fiatalok, ha csak teheti- tek, nézzétek, hallgassátok meg Dinnyés József műso» rát. Nem bánjátok meg! Kép és szöveg: Borzi László HÁROMSZOROS GYŐZTES Stefan Kvtetik nyerte immár harmadszor egymás után a Film a dioadlo folyóirat ankétfát az év legfőbb három szlovák fílmalakításáért. Képünkön a Szlovák Filmköz­pont igazgatója, dr. Jón Podhradskg nyújtja át a díjat a győztes művésznek. Dinnyés József BICSI VISCONIITOl Az alig nyolcvanéves mozi történetében időről időre felbukkant egy-egy alkotó, akit ma a filmmű­vészet klasszikusaként emlegetünk. Most eggyel kevesebb lett az élő klasszikusok száma. Meg­halt Luchino Visconti, a Vihar előtt, A párduc. Az istenek alkonya, a Rocco és fivérei, a Halál Velen­cében és még sok más vi­lághírű film rendezője. A „vörös gróf“ — a- hogy hazájában néha ne­vezték — bár az egyik legidősebb arisztokrata családból származott, p- gész pályája bizonyság arra, hogy megtalálta a helyes utat a jelenhez és a jövőhöz, hazája és az emberiség nagy sorskér­déseihez, azok progresz- szív, haladó megközelíté séhez Talán első volt a nyu gatt filmművészek közül, akik felfedezték, hogy a hétköznapi emberekről, a legegyszerűbb, gyakran primitív körülmények kö­zött élőkről éppoly gon­dolatgazdag, a társadalmi helyzetet, a kort kifejező műveket lehet alkotni, mint bármely más hősök­ről. Az olasz neoreaíizmus egyik megteremtője volt. Ott állt annak a filmmű­vészeti irányzatnak a böl­csőjénél, amely a mezte­len valóságában tüntette fel — felejthetetlen mű­vészi szinten — a tőkés társadalom kisemmizett­jeinek szánalmas sorsát, az uralkodó rétegek pa- zitizmusát. Minden erőlködés nél­kül tudott stílust váltani a Roccőn át egészen a Párduc látványos gazdag­ságáig. Haladó, humanis­ta elkötelezettsége végig töretlen maradt. Halálá­val nagy veszteség érte a világ filmművészetét. fpvj

Next

/
Oldalképek
Tartalom