Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-30 / 13. szám

4

*4

y|

«4 4f»#

I .4- Duna menti üdros közel egy évezre'dnyi múltja számos olyan dátumot produkált, melyek nemcsak a város, hanem az európai történelem eierriényeinek sodrásában is jelentős szerepet töltenek 'be. E dátumok legemlékezetesebbje mégis lií45. április negyediké, a város felszabadulásának napja. Töténélem-meghatáro- z6 szerepe mindennél nagyobb. A béke, a szabadság, az újjászü- I letés fiapja volt. Egy az emberiség legborzasztóbb háborújának végnapjai között, ugyanakkor az új kor, az új történelem születésének napja is. S olyan harmincegy esztendő követte ezt a napot, melynek folyamán lakóinak élete gyökeresen emberivé, szabaddá és boldoggá formálódhatott.

Hadd szóljunk most e harmincegy esztendőről.

EMiEKMU

A

ÉTX

FEií

■Slavín. Hétezer hősi WaJált lialt izovjet katona nyugszik itt. Az emberek sétálni, emlékezni járnak fel i- de és koszorúkkal, apró virágcasokrok- kal meghatódott percek csendjével kegyelettel adóznak a bősok emlékének. Síremlékük s város, a szabadság, 1 hősiesség szimbólumává nőtte ki magát A sírokon vörös színű virágok pompáznak.' Csák abban különbőznek a többi virágtól, hogy a bősök porát takaró földből szívják fel nedveiket.

A látogató a távplba tekint. Alatta .1 város, melynek a (elszabadulás esztendejében még csupán feleannyi lakosa sem volt, mint napjainkban.

Apák'és nagyapák sétálnak itt gyers mekeikkel és onokáikhal. Emlékeznek. Elmerengenek egy-egy pillanatra, aztán az unokákra, a gj'ermekekre. a városra tekintenek, és felderiü az arcuk.

A felszabadítók emlékműve

amely a felszabadulás utiiii példátlan fejlődésnek indult, hiszen a inegnöve- kedett hajtóanyagigényi volt hivatott kielégíteni. Ezért épült fel Hratislavá- ban Európa egv'ik legnagyobb nyers olaj-feldolgozó é? peirokémiai kombinátja. a Slovnaft. amely vzázötven fajta termékével ma hazánk vegyipari termelésének tíz százalékát produkálja. Tudott dolog, hogy a Slovnaft a 4665 kilométer hosszúságii Barátság-olajvezetéken keresztül If>6‘2 óta a Szovjetuuióból kapja a nyersanyagot, s a hatezer dolgozót számláló, kollektívája nem véletlenül kapott munka érdemrendet. .A város második nagy vegyipari üzéme a Dinxitrov Vegyiművek 1973-ban ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. E gyár dolgozói annak idején az iUegáUs antifa' siszta mozgalom braüslavai harcosainak erősségei voltak. .V városban természetesen'nemcsak a vegyipar fejlődött ; olyan rangossá amilyen, hanem vele együtt számos más iparág is. A nyugat-szlovákiai kerület iparának kétharmada koncentrálódik itt, ami Szlovákia iparának- több mint tíz százalékát képviseli. .4 bratislavaiaS foglalkoztatottsága jellemző módon rendkívül sokrétű. Az élvonalban az ipar. a kultúra és iskolaügy, a kereskede- Tem és a közlekedés, az egészségügy és a mezőgazdasági termékfeldolgozás, a szolgáltatás, a társadalmi szervezetek és intézmények dolgozói, haladnak A most befejeződött ötéves tervidő- .szak rendkívül jelentős szakasznak számít a város fejlődéstörténi Tudvalevő, hogy a CSKP resszusának határozata

hogy a ^'úro6 fejlődésének és fővárosi jellegéből adódó küldetésének sajátos figyelmet kell szentelni. Ezért olyan következetesek a lakásprogram niegva- lósitásában. Annak ellenére., hogy a felszabádnlás óta hatalmas lakótelepek épültek, a lakásra várók száma még mindig húszezer körül mozog.

MÍr is újjáépült, és szaimos körzeti kuT tiirotlhont, klubot adtak át a nagyközönségnek. Feltélcnül szólni kell arról. hogy a műemléke.kbon rendkívül gazdag város műemlékvédelme tulajdonképpen a szocialista építést bárom évtizedével egsridös, hiszen korábban erre nem sok figyelmet, még keve sebb pénzt fordítottak. A felszabadó lás után, ,de főleg az utóbbi évtized ben nagyon sok értékes épületet vara zsoltak újjá. Többségük könysúér képtár, múzeum gyanánt szolgá'

F^ÄlA^pK

A

Bratislava lakosságának egyharmada ma harminc évnél fiatalabb. Mindez H város gyors fejlődésének és életritmusának egyik döntően meghatározó 'tényezője. Bratislava egyéhktot diák- '•áros is. Tud'valevő, hogy Vitéz János Mátyás király segedelmével már ..1467rben megalapította itt Európa, e- gyik legősibb egyetemét, az .Academia Islropolitanát. Pillanatnyilag a Szlovákiában tanuló, főiskoiáseknak több mint a fele. csaknem uegyimnezer diák a bratisTavai főiskolákon tanul. .A felszabadulás előtti években a város (^yetemistáinak a száma annál is kevesebb volt, mint amennyien jelenleg az- egyétemi oktatók vannak. A három é'vtizcdes fejlődiés szinte példát- lánnak mondható, .A város iskoláinak magvát a Komensky Egyetem több kára és ezek számos tanszéke képeá, de a legrangosabb helyet a Sdovák Műszaki Főiskola foglalja el, ám jelentős a Közgazdasági Egyetem, a Képzőművészeti, a Zene- és Színművészeti Főiskola is. Bratislava számos közép- és szakiskolájában ngysantén fiatalok tízezrei készülnek az életre. Az alapfokú iskolák száma a felszabadulást kőyető , évek folyamán, a- kárcfák az azóta gimnáziuini rangra oinelt általános műveltséget nyújtó középiskoláké is megsokszorozódott. Az óvodák és bölcsődék száma tizenkétszer lett nagyobb, mint a felszabadulás előtt volt. .Am tudjuk, hogy ez még mindig bevés, hiszen a' város óvj. népszaporulata, a születési aránv- szám példátlanul maga.«.

A főiskolák épületeinek legnagyobb többsége a felszabadulás után épült; s velük párhuzamosan .hatalmas diáks otthonok készültek, de. féröhelyféles- leggel egyelőre még nem dicsekedhetünk.- hiszen a jelenlegi 12 000 ágy még- mind'd: kevés.. .A .digkok 'tízezreivel, a tanulás intézményeivel olyan önzetlenül törődő szocialista társadalom hazánk minden területén, így a szlovák fővárosban is, röviddel a fel- szabadulás után nekilátott ,az elengedhetetlenül fontos iskolahálózat kiépítéséhez. Három évtized távolából visszatekintve, élesen rajzolódnak ki az eredinények. .A szocialista iskolák padjaiból kikerült emberek és a társadalom minden dolgozójának együttes munkája nélkül a mái városkép nem lehelne olyan, amilyen.

Bizony nem túlzás Bratislovát a. fiatalok városának nevezni. Hogy ez mennyire így vari, azt nem szükséges adatokkal igazolni. .Elég lemenni az utcára, betekinteni az iskolába, az ü- zemekbe, a kulturális intézményekbe és szórakozóhelyekre: mindenütt rengeteg a fiatal. És ami - a legfeltűnőbb; a lányok városhatáron túl is híres szépsége: üdék, szépek, fiatalok.

É:

.MŰVELÖDÉSj

■Az utóbbi esztendők igyekezete arra irányult, hogy Bratislava Szlovákia fejlett iparának és kultúrájának metropolisává váljék, és méltón reprezentálja hazánk s'zecialisla fejlődésének e- cedményeit. A város természetesen nemcsak ipari és politikai, társadalmi központjü Szlovákiának, hanem a kultúra éí művelődés fellegvára is. .A fel- szabadulás óta számos jelentős kulturális és művelődési létesítmény épült fel, melyek között az egyik legelsőt és' legjelentősebbet, a Kultúra és Pihenés Parkját szükséges megemlíteni, a- bol sokszínű program várja naponta •város lakóit és természetesen az ide- turistákal \s. .A hosszú évti- keresztul romokban heverő

ITUDOMÁN)^

iüüMKÜlÄMS

.A Bratislavában létrejött műszaki- •tudományoB kutatóbázist kétségtelenül az itt koncentrálódó iparágai és oktatási intézmények igényei teremtették meg. Hosszan sorolhatnánk a k'utatóintézirtek névsorát, és • illusztrálhatnánk munkájukat sokszor világraszóló tudományos, sikerekkel. Elég megemlíteni például a v'ilágszerte ismert Hegesztési Kutatóintézetet, a- mely 8 maga szakterületén a KGSt- -^országok légjelentösebb koordinációs közppntjánsdr számit. Szólni kell az UNESCO' számitóközpontjáróL E jelez -nemzetkőri intézmény nem véletlenül' kapott helyet Bratislavában. Tevékenysége soktétű, 6 az ENSZ-tag- országok szempontjából rendkívjjl hasznos, mondhatni, nélkülözhetetlen, hiszen korszerű matematikai módszereket alkalmaz, automatizált az adat- feldolgozás, nagyon ■ jelentős szerepet tölt be a népgazdaság irányításában, valamint a’tervezésben, A város sokarcú iparának legerősebb ágazata a múlt században mégalapozott vegyipar,

•A felszabadulás napjáról elnevezett háza tornváva) /

■April is 4 tér egj-ik szöglete, a városKemrégen fejeződött be a Szlovák Nemzeti Színház épületének rekon- strukciöja, nemrégen adták át rendeltetésének a MaJoípvöIgyben Európa egyik legmodernebb televíziós központját és a zergehegyi adótornyot Rox-idesen elkészül a Szlovák Nemzeti Képtár kibővített, modem épülete. A szinházakjxan, hangversenytermekben nemegyszer világhírűvé vált rendezvények várják a közönséget. .A Bratislava! Zetiei ünnepségek rendezvénysorozatán eddig számos olyan e- lőadónxűvész lépett fel, akiknek a zenerajongók százezrei és nxilliói tapsolnak világszerte. A város pezsgő kép- ■zöművé62:eli életének egvrik legnagyobb eseménye minden esztendőben a gyeimiekkönyv-illusirtx'ációk nemzetközi tárlata, valamint a világ naiv festőinek háromévenként megrendezett kiállítása, s mellettük még számos jelentős képzőművészeti esemény reprezentálja szocialista küllúránkat. De ahhoz, hogy' teljes képet adjunk, nagyon' sok mimlent kéne felsorólni.-Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Bratislax-a nemcsak az ország, hanem sok vonatkozásban az európai sportélet egyik fontos- centnima is. .A város testnevelési egy'esületeiaek száma száz felé közelít. Élükön a nagyx’áUa- latok klubcsapatai viszik a stafétabotot. lex'ékenységűk á testnevelés és a sport legszélesebb területeire kiterjedi. Ez pedig mindenekelőtt a felszabadulást követően felépült sportlétesítményeknek köszönhető. Modern stadionok. tornatermek sorakoznak egymás méllett. s nemrégen elkészült az olimpiai méretű medencével rendelkező sportuszoda is. .Az sem véletlen, hogy nemrégen Bratislavában rendezték mw a műkorcsolyázók világbajnokságát.

Nagyon nehéz lenne felsorolni, leltárba venni mindazt, ami világszerte terjeszti és öregbíti a város hírnevét, rangját, és igazolja a törvénnyé szilárdult valóságot, azt, hogy mindezek a szociális és szellemi vívmányok csakis a szocialista építőmunka feltételei között, a több mint három évtizede szabad hazában élő, szabad nép alkotómunkájának árán jöhetett létre -A szocialista művészet rendkívül erős ideológiai fegyver is egyheo. .Az irodalom, a színház, a képzőművészet, a zene és ezek valahány társművészete nagyon fontos szerepet tölt be a szocialista emberformálásban. Eredményei ma már könnyein felmérhetők.

■ír

A szabadságban eltelt három évtized a város történelmének csupán kis töredéke, mégis a legfontosabb szakasza. hiszen a harmincegy szabad esztendő alatt minden megváltozott, méghozzá gyökeresen. Megváltozott a kenyér íze, a munka és pihenés ö- röme. az emberek arca, gondolkod.'i sa. Emberibb lett az életünk.-Azt a tavaszt sohasem feledjük.

I