Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 2. szám

Harald Sprenílernek jól jöve­delmező fogkrómgynra volt, egy ú- szómedencével és sMunával ellá­tott remek kis villája, meg egy 60 000 márkát érő autója. És né­hány hónapja egy gyönyörű, fia­tal felesége is, csodálatos alakú, szemet gyönyörködtető asszony­ka. Sprengler minden szabad ide­jét arra haszn.álta fel, hogy fény­képeket készített ifjú feleségéről, mégpedig akifotókat. Ez volt u- gyanls a hobbyja. Nadia egyetlen fehér fürdősap- k.íban felbukkant az úszómeden- e,e partján, la’rázta magáról a vi­zet, és kaeéran megkérdezte: — N'em akarsz rólam néhány szép felvételt készíteni? —■ Dehogynem 1 Mindjárt hozom is a témyképe7,őgépcl. Kinn van a kocsiban. Három pereeel később Sjireng- ler diihösen rohant vissza: — Ellopták! — \ fényképezőgépet? — Nem, az autót. Egyszerűen elhajtották a ház elől! — .Vkkor vegyél egy másik au­tót — vonta meg a vállát N'adia. — Még mit nem! Nem tudod, hogy gazdasáei válság van? Ta­karékoskodnunk kell. — fiát akkor menj a rendőr­ségre. Egy ilyen feltűnő gépko- csimodell nem veszhet cl nyom nélkül. A rendőrségen azonban csak a fejüket tsóvállák: — A legtöbb ellopott gépkocsi soha nem kerül elő, Sprengler úr! .Mfeslik és külföldre csempé­szik őket. Forduljon talán a biz­tosító társasághoz. Feltételeziem, hogy egy ilyen drága gépkocsit biztosított. — Na igen. De tudják önök, hogy mennyi bonyod<aloramal, papírháborúval jár, amíg az em­ber kipréseli a biztosítási díjat? XXX Sprengler m.ásnap késő estig dolgozni!. Az együk mérnöke több hónapi kísérletezés után végre feltalált valami újféle fog­krémalapanyagot. Hat óra elmúlt, mire fáradt.in hazaért. Es volt mit látnia! villa előtt ott állt a 60 000 márkát érő gépkocsi, sértetlenül, tisztára mosva. .Vz el­ső ülésen, celofánba burkolva ejy gyönyörű, drága orchideacsokor feküdt, mellette egy fehér borí­ték. Sprengler fellépte. Ez állt benne: „Igen tisztelt Sprengler úr! Teg­nap igen nyomós ok miatt, a- melyröl egy úriember kénytelen hallgatni, drága és feltűnő kocsi­ra' volt szükségem. Egy hölgyet kellett mcgkocsikázlatnom. Vol­tara bátor kölcsönvenni tetszetős gépkocsiját, és most köszönettel visszaszolgáltatom. A tartályt te­letöltöttem benzinnel, és hálám jeléül fogadja m^ el tőlem ezt a két jegyet az operaház gálabe- mntatójára. Még egyszer kérem, ne haragudjon.“ — Egy őrült lehetett, egy be- sz.ámíthatallan alak! — mondta Sprengler a feleségének. — Mindenesetre elbájolóan ud­varias őrült Most jut eszembe, gyakrabban vásárolhatnál nekem virágot — És két jegy az operába — mormogta Sprengler. Nadia pedig felsikoltott, és szája elő kapta a kezét — Te jó isten, nincs mit fel­vennem! XXX Az operabemutalón legnagyobb sikere Nadia új estélyi i-uhájának volt. Az előadás utiii vacsorázni mentek, utána kitűnő hangulat­ban indullak haz.afelc. Otthon a- zonban kellemetlen meglepetés vár rájuk. Az egyik ablak be volt törve, ismeretlen toK'ajok minden értékes dolgot elloplak. — Micsoda körömfont fickók! Hál azért küldtek jegyet az o- perába. Ni csak, még a fali pán­célszekrényt is kirámolták. Almási Róbert illustrációja — Az ékszereim! — jajongott Nadia. — A hundáim, a porce- lángyűjleményem. XXX — Ez már a lianuadik ilyen eset — mondták Sprenglernck a rendőrségen. — .V banda mindig ugyanezzel a trükkel dolgozik. Ellop ligy gépkocsit, jegyet küld a tulajdonosnak valami előadás­ra, és kirabolja a lakást. Rs az a l^nagyobh baj, hogy soht>gy sem tudunk a nyomukra buk­kanni. Egyetlen áruló nyomot sem hagynak maguk után, tehe­tetlenek vagyunk! — Hát ezzel nem vigasztaltak meg, — mondta Sprengler,. és dü­hösen elköszönt, XXX Másnap este tíz óra tájban csengett a telefon. Egy rekedt hang beszélt. Sprengler úr? — Igen. Kivel beszélek? — Örömmel állapíthatom meg, hogy elfogadták az operajegye­ket. Mi közben rövid, de gyü­mölcsöző látogatást tettünk házá­ban. Es a többi közölt találtunk egy tucatnyi figyelemre méltó fényképet is. A kedves nejét áb­rázoljak, ruha nélkül. Meg va­gyok győződve róla, nem szeret­né, ha ezek a képek megjclcunó- iiek a lapokban! — Csak azt ne — kiáltott fel Sprengler. — Mennjüt kérnek? — Kereken százezer márkát. — Ennyi pénzt nem tudok egy pillanat alatt előteremteni — mo- logüi Sprengler. — Ezt mi is tudjuk. Negyven- nyolc óra időt adunk. Holnap- nüui este tízkor a fácánkertben Viirjuk a pénzt, kis címletekben. XXX Negys-ennyolc órával később a h,árom betörő bilinccsel a kezén üldögélt a fácánoskertben. Két rendőrautó húzódott meg a sölél- Iten a fák alatt. Brandel rendőr- felügyelő hálásan szorongatta Sprengler kezét. — Végre a kezünk közé kerül­lek a fickók — mondta boldogan. — Ha valaki másról lett volna szó — nevetett Sprengler —, nyil­ván sikere lett volna a zsarolás­nak. ,\z ur,ak azonban'nem tud- l:ik, hogy a feleségem azelőtt fo- loraodell volt, és aktfényképeit valamennyi lap közölte, még a külföldiek is. NICO BAUSTEIN: A lovagias autótolvaj JACEK SAWASZKIEWICZ; A TANÁCSADÓ A tévénket bevlttük a javító­ba. A kékköpenyes férfi elófött .a hátsó helyiségből, és szó nél­kül hozzálátott a televízió szét­szereléséhez. Mindenféle alkat­részeket szedett ki belőle, maid így szólt hozzánk: — Ki turkált ebben a gép­ben? Apa megijedt. — Senkt — jelelte. — De hiszen látoml — mond­ta fenyegetően a férfi. — A legrosszabb az, amikor valami kis hülye azt hiszi magáról, hogy 6 az Elf fel-torony. —■ Tessék? — kérdeztem. A kékköpenyes férfi nem fe­lelt. Apámra nézett, aztán, kije­lentene: — Pocsék egy kraksznit Ml a baja? — Nem működik — feleltük szinte egyszerre. — Se képe, se hangja ,.. — mondta tréfás hangsúllyal. — Igen — jelentettük ki egy­hangúlag. — Hát, kérem, ezzel a tele­vízióval sokat már nem lehet kezdeni. Ki kell cserélni a kép­ernyőt, a kondenzátort, a hangszórókat, aztán majd meg­látjuk. Csend lett. — Mibe fog ez körülbelül ke­rülni? — szólalt meg egy kis idő után apám. A férfi elgondolkodott. — Hát bizony benne lesz vagy három papírban — mond­ta. — Három papírban — ismé- *telte apám -r-, az mennyi? — Az bizony egy hármas há­rom nullával. Megint csend támadt. — £s olcsóbban nem lehet­ne? ~ szólaltam meg én is. A férfi vállat vont. — Qlcsóbban megjavíthatok esetleg egy rádiót -— düny- nyögte. Apa megörült. — Hót akkor legyen belőle rádiói — kiáltott fel. — Úgy­is keveset nézzük a televíziót... Ogij látszott, hogy a férfit érdekli az ajánlat. — Akkor meg minek átala- kltgatni? —■ mondta. — Van Itt éppen egy készülékem. Ki­cserélem- önöknek. — Nagyszerül ~ mondta a- pám. — De csak a hazai állomá­sokat fogja.— jegyezte meg a férfi szomorúan. — Semmi baf — vigaszt-cú- gattá apám —, ml különben se hallgatunk más állomásokat. — Akkor meg elég maguk­nak a vezetékes rádió Isi.Nagy előnye, hogy egykönnyen nem romlik el, és a kezelése is egy­szerű. — Persze hogy elég — fe­leltük beleegyezöen —, a veze­tékes rádió nekünk teljesen megfelel, különben is csak a hírek és a sport érdekel ben­nünket. A férfi ezen elgondolkodott. — A híreket a napi sajtóban is elolvashatják — jegyezte meg. — Ugyanígy a sport-tudó­sításokat Is. És ha a fiú — mu­tatott rám az ujfával — elug- rana ide a műhelybe minden nap az újságokért, én szíve­sen ... Rajtunk volt az elgondolko­dás sora. — Nagyon jó ötlet — jelen­tette ki apám —, csakhogy az újságokat minden, különösebb megerőltetés nélkül magunk is megvehetjük az újságosbódéban. Minek okozzunk önnek még ez­zel is fölösleges gondot...? — Ez igaz — mondta a kék­köpenyes férfi —, önnek iga­za van. Mi is Igazat adtunk neki. — Köszönjük az ingyenes szaktanácsadást. Viszantlátás- ral — mondta apám meghatot- tan. Azzal a jó érzéssel téptünk ki az utcára, hogy nemcsak hogy megtakarítottunk három darab ezrest, még helyet is nyertünk a lakásban. Látják, mit tesz az, ha az al­kalmazott szívélyes a megren­delővel szemben? —tö— fordítása :erkesz to u,ZíS^;;n. ..........— w ■ T. A. Deákl: .fagyon szerelem az Oj Ifjúságot ol­vasni, de mindig a versek érdekelnek.“ — írja levelé­ben, és néhány próbálkozá­sát is mellékeli. Nézzük e- gyik versének ' néhány so­rát: „0, hogy ts mondjam el / hagy mily nagyon szeret­lek. / Hogy könnyeim érted ! titokban peregnek, / Meg­üzenem néked / egy kicsi madárral, / vagy széllel mely hozzád ér / hogy mondja el mint várlak." stb. Ez bizony nam egyéb rossz magyarnóta-utánzatnál — Hogy mondjam meg néked mennyire szeretlek... Sajnos, a többiben sem találtunk e- redeti gondolatot, ezért In­kább a tanulást ajánlanánk. Ismerje meg a verset, a vers­formákat, tanulmányozza a költészet lényegét... ■ „Remény": Versei e- gyelőre naiv, gyerekes pró­bálkozások. Formai, nyelvi megoldásai suták, erőtlenek. Egy példa talán önt is meg­győzi: „Sok-sok csillag ra­gyogott / vajon mi lehet ott? ! Van-e ott élet? i Él­nek-e népek? / Van ott ér­ző szív? / Van-e ott szere­lem?! / S oly bajjal jár / mint idelenn?" Ezekbö' n sorokból bizony hiányzik minden, aminek a költészet­hez legalább egy kis köze lenne. Tanuljon, olvasson sokat) ■ „XX. század": Kérjük, küldjön többet fordításaiból, de mellékelje az eredetit is. hogy összevethessük, és vé­leményt mondhassunk pró­bálkozásairól. I ■ ..Csikók“: Jules Super- vlello írja egyik versében: . -A művész müve bizony­talanabb! / Azért ts meg­szenved, ha mit sem ad. t Kemény vastörvény ösztöké­li egyre, / Egy falnál több munkát kíván a verse." Az ön verseiből pedig hiányza­nak ennek a falat emelő ke­mény munkálkodásnak a nyomai. Túl sok a pongyo­la, híg sor, s ezért többnyi­re csak a felszínen motoz. Több Ilyen sort várnánk: „Az útmenti fák árnyékán / halott madárdal ül." Kér­jük, küldjön újabb verseket. FELESÉGEMNEK NEM TETSZIK, HOGY ZENÉLEK Huszonnégy éves auti'unechaiilkus vagyok. Szabad időm­ben községünk beat-zenekarát vezetem. Kiskoiomlól von­zott a zene. Életemet el sem tudom képzelni néUdile. Saj­nos, a felcségenjnek nem tetszik, hogy zenélek. Ha haza­megyek, gyakori a veszekedés. Házasságunk előtt három óv'ig jártunk együtt, semmi kifogása nem volt a zenekar ellen. Mogmondlarn neki, hogy ha összeházasodunk, akkor sem szeretném elhagyni a zenekari. Azóta azonban pokol lett az élelem, mert a feleségemnek megváltozott a véle­ménye. .Azzal fenyeget, hazamegy a szüleihez, ha nem ha­gyom abba a zenélést. Nem szeretném öt elveszteni, meri igazán szerelem, de a SM-néhez is vonzódom. Feleségem folyton azt hangoztatja, hogy miattam magukra hagyta a szüleit, és messziről utárumi jött, tehát én is hagyjam olt a zenekari. .Mivel nem akarom, azt hiszi nem szeretem. Kczxlethen, ha játszani mentünk valahová, mindig velünk jött. .Most sehová se akar jönni. Szerinte családos apának nem való a bcat-zene. Én azt tartom, akkor is élhetek ren­des családi életet, ha zenekarban játszom. Fáj, hogy az­előtt jó voltam neki. mint zenész, és most el akar hagyni. Szeretiiém, ha az Ej Ifjúság olvasói elmondanák ügyemről a s'éieméiiyíikel. .leiige: Ne hagyj egyedül, neked se jó MI ENNEK AZ OKA? Tizenkilenc éses lány vagyok. Tavaly nyáron megismer- kedle.m egy fiúval, és megszerettem őt. Sokáig nem talál- ko-ztuiik, de a barátjával küldött egy levelet. Én válaszol- lam leseiére, és ő sokáig nem jelentkezett. Én a regi mun­kahelyemet oltliagylam, és jelenleg ott dolgozom, ahol ő. .Viliikor találkozliuik. nem is köszönt. Aztán üz/:nl, hogy hol találkozhatunk. .V barátnőm is ott volt. és így zárkézotl maradt. Nagyon szégyenlős. Én is. így a kapcsolatunk nem tud kibontakozni, pedig nagyon szeretem. Kérem, adjanak tanácsol. Jelige: Tudom, hogy szeretsz SZELEIM NEM EGA'EZTEK BELE Tizennyolc éves lány vagyok. Fel é\ág titokban együtt jártam egy fiúval, és nagyon inegszereltem öt. .Nagy bá­natomra. szüleim nem egyeztek bele, bogy együtt járjunk. A fiú most katona. Lgy érzem, két ével nem tudnék re- ményleleniil várni, mert a szüleim nem eveznének beír házasságunkba. Még levelet sem irhatok neki, mert félek a szüleimtől. Tudom, hogy 6 is SMrel. Érzem, hogy rsak vele lehetnék igazán boldog. Teljesen tanácstalan i agyok. hogy várjak-c rá. Jelige: „Miért nem szabad szeresselek“ Válaszok BORGS JÖVÖ jeligére Furcsának találom azt a kérdést, hogy: „bízhatok-c még az életben, jövőben?“ Azért, hogy valaki sovány, még nern kell elkeserednie. Hogy mások milyen megjegyzéseket lesz­nek. azon nem sznlmd megütköznie. Ila a lány nem szé­gyenkezett magáial a strandra menni, és nem volt sovány- sáíára semmiféle megjegyzése, akkor helylclenül lelte, hogy s/.akíloll vele. Én azt tanácsolom, liogy ha eddig még nem züllött el, ezután se tegye. Szabad idejcl szentelje, a sport­nak. Sokat sportoljon, fejloss/j* izmait, és meglátja, hogy a maga alakjára is irigykedni fognak. Jelige: Erős akarat Egy tizenkilenc éves lány ír neked. .V világért se add züllésre a fejed! Ha annyira aggaszt a külsőd, változtass rajta! A torna és a rendszeres táplálkozás sokat segít. Csak erős akarat kell hozzá. Ezenkívíil sokat segíthetsz ni.agadnn. ha jól öltözöl. Ha teheted, varrasd a rnháidat. Arról, saj­nos. nem írtál, hogy milyen az arcod. Ha arra nem vonat­kozik mindaz, amit az alakodról írtál, akkor egyáltalán ne légy elkeseredve. Azok az emberek, akik nevettek raj­tad, mindenben a nevetségeset kereső finlalnk. ha meg Idősebbek voltak, akkor nem normálisak. Élj szerényen, s csak akkor nősülj, ha úgy érzed, hogy eljött az ideje. Bi­zonyára megtalálod az igazit akivel boldog leszel. Ne pró­bálj olyasmire gondolni, hogy a lányok rsak a külsődet nézik. Egy komoly lány inkább más tulajdonságokat tart fnntn.snak a fiában. Légy mindig természetes és szerény! Győzni fogsz biztosan. .Vmi a kezdetben nem sikerül, ké­sőbb biztosan sikerülni fog. Életed további alakulásáról is értesíts! Böbe 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom