Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-16 / 11. szám

A fialal (Í3Z, ALMASÍ KíJÜLlíl Jiliií k6l év\'rl ezelőtt végezte el a K'‘pzomn v észeti Főiskolát. Eli :iu';((4őzően a Brnói Iparművészeti Középiskola diákja volt. IVinulüiányai folyamán tté^íy f»íyan j(4entős alkotó és okl.il (')n 1 ii vé*s/. i r;i n >*í U'isa a 1;«11 (lol^ozlialoll iniiil fJialmy, Cse- micz.ky. Matejka és Gajdos professzorok. Kétáéíjtolen. hojry a né;jy mostor egymástól sok vo- Tiatkozásban különböző művészi szemlélete és műhelye szerencsés módon ludu izmosílnni az egyébként is kíscrlelczö, kereső alkatú fiatal feftlőművész.t, aki

nem csupán a festészet löblíféle irányzatában próbálkozik nem kis sikerrel, ba/iom a képzőművészei cgNÓb műfajaiban is. Sok iUuszlráeióU grafikát. ak\ arcllt, pasztell- (>s céruzarajzot készít, s aki biviekinlhctelt műtennebo. tudja róla, hogy van néhány ki- válé) faliszönyt'ge is.

Alniási az elméilt napokban érkezett el pályájcának egyik kezdeti, de annál jelentősebb állomásá- lioz: a Duna menti Múzeumban mecnyílt első önálló kiállítá'sa. IViríatának jelentőségét ér értékét az az alapvető erény határozz.a meg. hogy a képeket s/.emU‘Iő Uírlal látogató semmilyen köri;!- mény között sem marad közömbös, a művekkel így vagy úgy de feitctlenul érzelmi kapcsohit- ha kénytelen kerülni. Kénytelen, mert az indíték rajta kívül ill. oU van a v4isznakon. Színek és formák harmóniája vagy diszharmóniája váltja ki ezt az érzelmi kapcsolatot, és könnyen iú- dcrül, hogy szürrealista sz.eir*lé- lelű művész képeivel állunk szemben, aki nem mindig ragaszkodik az izmus szabta kifejezési formák eszközeihez. Szívesen kalandozik cl, mégliozzá nagyvonalúan. Kbből aztán többnyire remek képek sikerednek.

Rendkívül énickcs. figyelemre méltó, hogy Almási a logkiílöu- bözőbb méretű vásznakra dolgozik. Miniatűröket és monumeulá- lis méretű képeket sorakoztiü bátran egymás mellé, s ezzel a szokatlan elrendezéssel szerencsésen tudja fokozni bemutatkozásán ik feszültségóL Kedveli a \4irös, a sárga, a naracssárga színeket, szinte követkczclescn ragaszkodik hoz7>ájuk. és számos képe»* spektnimszerűen vonultatja fel c színskálákat — többnyire sre- cesszié»s formákon belül. Téma- választása i.s felléllen figyelmei érdemel, liiszcn a műtermi k.a- maralémáklól. a poriréfeslés/o- ten keresztül egészen a tájkép- és a esendélettémákig kalandozik mégltoz/ú szenvedéllyel.

Diinajská Stredán tDunaszer- dahelyonj él. és néliányszor mar elhangzott róla, hogy a Csallóköz festője. Ez sem alapUdan, iiiszen a táj iránti szeretet'M ez ideig sziímos képben demonstrálta. é< szóban is hangoztatja. Kár, hogv tárlatán számos fontos festinéCsendélet hegedű vad

nye nem szerepel, mert azok vá- hgalása pillanatnyilag a Szlovák Képzőművészek Szövolségéuok tagíelvélcii hizoUsága elolt vizsgázik. Meggyőződésünk, hogy ez a vizsga ugyanolyan jól sikcnil majd, mint az cUő önálló komaromi liu’lat. Hadd tegyük hozz-»* a Duna menti Múzeum bal esztendeje következetesen 'érvényesített niíiv'észetpártoló szorgalma nemcsak a művészeknek, lianem egész kultúránknak tesz remek szoJgáhUot. ííálús(d\ lehetünk érte.

— if— Foto: keszeti

A PRÍMÁS

H

egedűvel Járta be a világot. Európa minden fővárosában Játszott Tapsot kapott a svéd királytól, Marió banzátől, Sophia Lorentöl és Glna Lollobrlgldától. Yehudi Menuhin és David OJsztrah órákon át hallgatta, s amire hüszke: kézfogással köszönték meg a játékát. És ez többet jelentett neki mindennél.

Élénk szemű, nyest bajúszú, törékeny alkatú ember. De ha hegedű van a kezében, mindig megnő. Az Indulásról Így vall: — Apám nyolcéves koromban kezdett el tanítani. Pár évvel később Országh Tivadar és Zathureczky Ede tanítványa lettem. Tizenegyedik születésnapomon tett meg másodprímásnak apám. Világosan emlékszem rá, hogy 1943. április 17-én este a Britannia étteremben, a Repülj fecskémet Játszottam, amikor odajött apámhoz az üzletvezető, és így szólt: „Lakatos maga örülhet Is, meg búsulhat is, mert utolérte, sót már el is kerülte a fia...“

—Akkor apám a maga helyére állított. Attól az estétől vagyok prímás. Én akkor éjjel nem is aludtam örömömben. Nem tudtam, hogy apám mit érezhetett azokban a percekben, de egyszer a sors nekem Is kiosztotta ugyanazt a lapot. Külföldön játszottunk, a fiam volt a másodprimásom, és hozzám is odajött az üzletvezető....

Komoly az arca. Már-már komor. De a szeme mosolyog. Most veszem észre, hogy kék a szeme. Az apja hetvenkét é vés koráig húzta, és még tanította az unokáját. Neki is nyolcéves korában adta a kezébe a hegedűt.

Csönd. A gyűrűjét nézi. A gyűrű kék köve ezernyi szikrát szór. Halk a szó:

— Apám volt a negyedik prímás a famíliában. Mindent tudott, amit a hegedűből ki lehet hozni. És meg Is tanított mindenre.

Tizenöt lemezét árulják szerte a világon. De nem erről beszél.

— Életem legszebb és legnehezebb ével a rádióhoz fűznek. 1950-ben egy zsűri válogatta össze a rádió cigányzenekarát. Valami csoda folytán engem tettek prímásnak. Ót éven át naponta negyvenöt percen keresztül élőben kellett Játszanunk. Hát az valami ördöngös dolog volt.

Az elsők között kapott Liszt Ferenc-díjat, és három más magas kitüntetést. A francia Akadémia neki Ítélte oda a nemzetközi folklőrfesztívál nagydíját.

Mostanában délelőttönként a legifjabb Lakatost tanítja. Mert az is Sándor, és betöltötte már a nyolcadik évét. —ns—

Peter

lilemsicky

— nemzeti művész a modern szlovák szocialista Irodalom egyik megteremtője. 1901. március 18-án született egy mozdonyvezető családjában. A polgári, majd a gazdasági iskolát KySperkben vé.gezte el. Pedagógiai képesítését Levicén szerezte. 1922-ben megismerkedett Kle- ment Gottwalddal, és belépett a CSKP-ba. A őadeai járásban tanítóskodott, majd az Interhelpóval a Szovjetunióba ment, ahol egyebek között a Pravda szerkesztője Is volt. 1938-ban tért vissza hazájába, és mint tanító több helyen is működött. Utolsó állomáshelyéről, a Jiir pri Bratislave-i iskolából Csehországba kellett mennie, de a pőrtmunkát továbbra sem hagyta abba, s a CSKP illegális KB összekötöjeként dolgozott, A Gestapo elfogta, és nyolcévi kényszermunkára ítélte. 1945- ben szabadult. Először a CSKP képviselője, majd az Iskolaügyi Minisztérium osztályvezetője, a Belgrádi Állandó Szláv Bizottság küldöttje, végül pedig kultur- attasé Moszkvában. 1949-ben halt meg.

Az állami díjat Krónika című regényéért kapta. In memóriám pedig nemzeti művésszé avatták.

Az irodalomba bezruCi hangvételű versekkel lépett, majd tárcákat, elbeszéléseket közölt a szlovák kommunista lapokban. Munkatársa lett n DAV-nok.

Kysucán játszódik le a Győzelmes bukás című regényének a cselekménye. A regény hűen tükrözi az író szocialista állásfoglalását. Az eseményeket nagyszerű elbeszélői tehetséggel mondja el.

Szovjetuniőbeli r,iportjainak gyűjteménye Két év a szovjetek országában címet viseli. Jilemnicky megismerteti benne a szlovák olvasókat a közép-ázsiai és Fekete-tenger menti vidék új életkörülményeivel.

A Visszatérés című könyve két novellát tartalmaz, mindkettőben a kysucal nép nyomorúságos életét eleveníti meg.

A Töretlen föld című regénye magán viseli az újságírói stílusjegyeket, amelyek próza jegyeivel párosulva újszerű művészi formává ötvöződtek. A regény hőseinek sorsán keresztül Kysuca szociális struktúráját tárja fel benne az olvasó előtt, Jílemnicky eljutott az Itteni élet- körülmények okainak a gyökeréig, és megtalálta a kivezető utat Is, azt, amely az Igazságos elrendezéshez visz.

További regényében, a Cukorban rámutat arra, mennyire fontos, hogy a múnkásság összefogjon a földművesekkel a burzsoá rend elleni harcban. Ez az eszmei, osztály- és programregény Jiü tükörképe az akkori éveh mély gazdasági válságának Csehszlfttjkiában.

Az Iránytű a legkiforrottabb alkotása, hazai és kaukázusi novellaciklusait tartalmazza. Könyvében a szocialista forradalmat ábrázolja, azt az utat, amely nálunk és a Szovjetunióban idáig elvezet.

Utolsó regénye, a Krónika a Szlovák Nemzeti Felkelésnek a Cierny Balog környékén lejátszódó eseményeit örökíti meg. A fő eszmei mondanivaló: az elnyomott nép egyre növekvő gyűlölete a fasizmus és klérofasiz- mus ellen, megismerve a múlt küzdelmeit, megértve az ún. szolvák állam alatti osztályelnyomást, az emberek a kommunisták, a leghaladóbb erő oldalára állnak. Jüemnlcky mindezt a művészien megrajzolt hősök ajkán szólaltatja meg. Erdészeket, favágókat és más munkásokat vonultat fel a regény oldalain.

Művével Jílemnicky a szlovák irodalomban a szocia lista realizmus úttörője lett.

M

int minden filmgyár fo- lyo'ióján, itt is óriási a nyüzgés. Pedig a .MOS/.- FILM-nek nemcsak sok műterme, hanem sok folyosója is van, (is nincs olyan másodperc, hogy valamelyik ün\s lenne. Az e- nyik folyosó vi-géu azonban U('- liáiiy szoba nnJg viszonylag csöndes. Fgyik falán csupa féiiykíii). Egyrészt eredeti fotók a spanyol polgárháború jeles személyisegeiről, má.srészf táj- felvélclck Krímről és .\ztr- h.ajdzsáiiból. Az egyik fotón lapos kis kolostorcpület. a szemben levő falon egy festmijny, ngyanez a kolostor némileg át- aiakilva. díszekkel, toldalékokkal; ilyen lesz a készülő film ben.

Meri a dnkinni’iifumfotókon a íöszeroplő: Zalka .Máié. Ebben a szobában már minden a készülő szovjet-m;(gynr koprodnk- ciós filniet szolgálja. Amíg türelmesen várok a képek küzriit, addig Költő iUiklós, a M.\1'I1,.M egyik alkotócsoportjának vezetője ('s élvári ízijn.s gymtäsvc- zető (''ppea az ((tolsó gazdasági részletk(''rd('s('k(‘t beszélik nieg, s utána aláírják a ■• ('•gleges szerződést. Több mint tíziVi ter- vezgel('s. sok forgatókönyv-vál- to7.at (Ibin most már sa'-glegtss készül a /..alka-ÍIbn. I’endezője. ímanannel /.íiii.ariasz ''(jyení^sen

Spanyolország Azerbajdzsánban

az aláírás mellől érkezik, hogy válaszoljon néhány kérdésre.

— Hogyan került kapcsolatba ezzel a témával?

— Piégen tervezzük már ezt a koprodukciót. Legutóbb Csuh- raj foglalkozott a témával, de elfoglaltsága miatt nem tudott rá időt szakítani. Ö javasolt engem, s én szívesen vállaltam, bár az ő számára készült forgatókönyv nem állt hozzám küzd. Ezért még elég hosszú munka kövcike.Zínt. míg a mostani, végleges váJloz.at dkéiszüll.

— Feltelietően szetncMs es okai vannak, hogy Csniiraj éppen önnek adta át ezt a témát.

— Életem alakulásában valóba n van néhány olyan vonás, amdv megegyezik Zalkáéval. Görögországban szüloUcm, oU vt'-gezlom az iskoláimat, s Pá- riz--l)aii tanultam a filmrendezést. .Vztáii visszamentem Görögországba, és partizánként hurcoltam, majd idejöttem a Szovjetunióba. Tizennyolc éve dolgozom a MOSZFlLM-nél, tizenöt ('VC rendezőként. Eddig

négy játékfilmet k('‘szitcttem, közülük az egyik görög témájú, s ennek éppen most volt a görögországi hemulatója, .V lapok elismeréssel fogadták, mi azonban sajnos még nem tudtom hazamenni.

— Zalka életének melyik mozzanatát, sorsának milyen tann húgát kív ónja elsősorban bemutatni a filmben?

— Sokféde mi’gkozclitésl mód vnji, különösen, ha valakinek olyan mo/gahnas, változgdns volt az élete, mint Zalkáé. Mi m(gis úgy gondoltuk, hogy az esenn'nyek középpontjába azt az ntohó periódust tesszük, a- niikor Spanyolors/.áglian a nemzetközi dandár parancsnoka volt, mint Lukács tábornok. film I030 novcmbcrélx'ii kezdődik (tiajd. lor'^gliozza eredeti frankoista híradókkal, atiogy ők látták okkor az esemenyrtket. •Majd a köztársaságiak oldaláról látunk néhány dokumen- tiimfelvételt, közöttük olyanokat is, amelyek a nemzetközi brigádok meg.al.aknlásáról ké.szüllek. Ez az (Tedeti anyag vált át r('kozatös.(n a játékba, s tart 1937 júliusáig. Zalka haláláig.

— Ez a film alapja, ezt sz(t- retnéni stílusában is dokumen- tarista módon niegrendezni, s eközben idéződnek fel aztán háromféle isrtrospekció. így például Zalka koráhbi életének néhány magyarországi ("‘s szov- jetiinióbeli epizódja. A viss/ji- emlékezóseknek egy másik szintjén! Zalka mjvelláinak, re- gényr(':szleleinck bizonyos elemei elevenednek meg úgy, hogy a főhíi.s többé-kevésbé mindig azonos Zalkával. .\ liarmadik visszatekintő elem a Zalka-le- gendákat idézi, például azt, hogy rajta volt-e az 1919-es nevezetes aranyvonalon, ami a szovjet állam aranykészletét liozta Szibériából Moszkvába.

— Ebbi'il az következik, liogy jóllehet a film Spanyolországban játszódik, mégsem lesz háborús film?

— Pontosan így van. Csak néhány csalajelenet lesz, a(ni elkerülhetetlen eiiben a szituációban. Én politikai filmet s/e- reluék készíteni, de a politikát nem a napi aktualitások jegyében értem. Valahogy úgy, hogy miért vállalja .Antigoné azt, a- mit vállal, a zsarnoksággal szemben. Legutolsó filmem, mint említettéin, Görögországban játszódik. Címe: Egy ember a kiv('(gzőos7.iagból. Egy parasztkatona a fiira elején a junta egyik ki végzőosztagában nem lő az elítéltre. Azt próbáltam nyomon követni, miért jut el egy ilyen hétköznapi ember egy ilyen tettig. Teliát az etika- -morális összefüggések érdekelnek. Minden embernek van valami s/amiélycs knMója, ami lermész.etescn szorosan összefügg azzal, hogy az élet jelen- s(‘geit miként iu9i meg. Ennek alapján cselekszik. Ezt a nagyon személyes kérdést szerelném a kiélezett társadalmi körülmények közölt s-izsgálni. Zalka Máté esetében konkrétan

azt. hogy egy író, egy intellek- lüc) hogyan, miért vállalja szüntelen a bigyveia« harcol, a kalonaséigot. Teljes általánosságban szólva: a társadalmi tett milyen s/a'nn'dyes indítékok »- lapján születik.

— S ki játssza Zalka .Mátét?

— 'ralán megiepő, de én Kozák -Viidrást választoltam. Láttam őt a Gilgamesben, az ,-\- nyafoldbca. az Égi liárányban. ('(S a Bekötött szemmel című filmben. ' Kitűnő színész. Tudom, hogy sem külső alkatr((. se((i l)chő karakterében iiemtía- sonlil Zalkára, lie — mint már elmondtam — a spanyol- országi alaphelyzelbe.n ÍKendc János operatőr segítségével) szeretnék szinte naturálisán hiteles lenni. Zalka figuráját viszont egy kicsit megemelni, el- emclni ettől a vaskos realitástól. 0 az a színész, aki nagyon alkalmas ennek a megvab'tsítá- sára.

— Mikor kezdődik a forgatás?

— Már most, máreinsban, néhány liavas jelenetei veszünk fel Moszkva kíirnsa'-kén. majd lludapestre utazunk. Áprilisban Krím, májusl>an a spanyol helyszíneket adó -Azerbajdzsán következik.

B. I,.