Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-16 / 11. szám

yfinnitBBMnrö,«%'cnR

"m^n ■iirr"i"'TMiTi

■fSöff .7.'fcaöaf?r«B»i

^ 116th3W8!RTUl«CWK

i&«. 1-1

'^‘»'saii j»

PANORAMA

lllll—lllill^'-■«K«sAanKíCír'»ira7 rJiSRíillO

umwwjwt^jyy-'i

EMltKEK ÄGÄTHÄ CilSilE-RÖl

Marv ^-T rOtmareM »'rjtclyr

A 83 éves korában elhunyt Agatha Christie-röl, a detektív- regényírás koronázatlan királynőjéről még mindig sűrűn emlékezik a világsajtó. Ezekből az emlékcserepekböl gyűjtöttünk össze néhányat,

A VIRSLIGÉP

Titokzatos eset Stylesban. Ez volt a címe az első, 1920-ban megjelent regényének. Az akkor harmincéves asszony mindjárt krímit írt, és mert sikert aratott, attól kezdve megindította — hogy egyszer ő maga nevezte — „a Vlrsligépet“, a melynek futószalagjáról mintegy'száz nagyobb munka került le. Hatvan detekllvrngény, amelyek összesen több száz millió példányban jelentek meg, megszámlálhatatlanul sok kia dásban, rengeteg ország különböző nyelvén. !rt J9 kötet novellát (ezek Is bűnügyi történetek voltak), játszották 14 színdarabját) ezek közül némelyiket más írta az ö valamelyik regénye alapján), közülük az Egérfogó a világ legsikeresebb darabja: 1952 óta megszakítás nélkül játsszák Londonban. Megjelent két tndományos ismeretterjesztő könyve, egy verseskötete és hat pszichológiai-romantikus regénye, ez utóbbiak Mary Westmacott álnéven. Két ízben fordult elő, hogy egyidöben bárom londoni színház játszott Agatha Christie- darabot.

POIROT ÉS MARPLE

Két legkedvesebb hőse: Mercule Poírot, a belga magándetektív és Jane Marple, angol vénkisasszony, aki ugyancsak „maszekltan“ oldotta inog sorra a bűnügyi rejtélyeket. Sok Christie regényt vittek filmre, az írónő maga A vád tanűjái szerette a legjobban, ebben Charles Laughton, Marlene Die trieb és Tyrone Power látszotta a főszerepeket. 197.3-ben pa rádés szereposztásban, csupa világsztárral, vitték filmre a Cvllkosság az Orlént-expresszen című krimijét Hercule Potro tot .Albert P’inney alakította

Közeledni érezvén halálát a múlt évben adta ki — harminc évvel korábban megírt, s addi.g íróasztala fiókjában kéziratban őrzött — re.génvél, amely így utolsó munkájává vált. Poirot utolsó esete a címe, és az írónő a könyv végén „megölte kedves detektívjél: Hercule Poirot szívtrombóz'isban bal meg

Néhány hónappal a regény megjelenése után u.gvanez okozta írónőjének a halálát is

KENYÉfí ES

á ■ f

\ Ai •

ÍRETTi

■If ■

’j

^ im POXOl SORSA?

f •

Ü!

7

Lakhatóvá akarják tenni az Ördög-szigetet

Párizsbau. a lengerentúli te* rületek miniszlcriunulnak 255*ós sjr.übájü elüti egy ideje sorI)an állnak az einlícrek. KülirnUizo élclkoriiak és foglalkozásúak, a* kiket az egyesít, bogy megunták eddigi munkájukat, és új elfoglaltság után kívánnak néz* ni. Méghozzá: ilyen messzire a francia fővárostól.

.r-.í -1 ff

'■»H

\ 255-ös számú, meglehetősen szűk szobácskábán lehet u- gyaiiis jeb'Ulkezni azoknak, a- kik ki akarnak vándorolni Francia Guayanáha. hogy oU letelepedjenek. \ ilágszerle Zöld Pokol, meg nrilög-szigel néven ismert ez a rettenetes éghajlatú térülőt, amelyet mind ez é deig még alig teltek alkalmassá arra, hogy emberek civihzáíl módon éljenek rajta. Ide szám* űzték annak idején a hazug vádak alapján tön-ényt defdil elítéli Dreyfus kapitányt ~ n \i- lág akkor ismerte meg Francia

(lUavana. illetve az Urdug-szi* gél np^ ét. is (V. tilóhbi idők e- gyik legnagyobb bcsisellere. líöuyvsikcre ^o]| a rengeteg nyelvre — magyarra is — lefordított Pillangó. Szerzője, a nemrég meghalt Heuri Charric- re azonban nem koholt vádak alapján került az Ördög-szigetre (ahonnan később sikerült megszöknie): igazi bűnöző volt.

MIM MIFLIÖ FRA>K

\ francia kormány nu>st tervet dolgozott ki a mocsaras, o* gcszségtelen terű let — Dél-Amerikának ez a csücske gvako:’l i lllag liáromszáz éve a franciáké. de lakóinak száma ma sem több 55 ezernél — gazdasági fejlesztésre 107() \ égéig Pári/> legalább 000 millió Frankot «- kar befckk‘lni. \ vidéken minden jel szerint értékes nyer'-- anyagok találhatók, csak a felszínre kell hozni őket. Iddier azonban nemcsak pénzre, hanem emberre is szükség van. Fzér! hirdette meg a francia

A közeljüüöbon mutatják be filmszínházaink a Kenyér és ciquretía című új rnaqyar filmet Csánui Miklós rendezésében.

A sok szálú, ma: cselekménysorozat egy papírgyárban játszódik Ki a felelős az üzemi balesetért? Hogyan módosul az életforma az új technológia, a korszerű gépek bevezetésével? Hogyan illeszkedik be valaki egy külföldi tanulmányúi végeztével a megváltozott környezetbe? érvényesül-e a szülői házból távozó fiú, s.ha igen, ho- qyan? Milyen manapság egy férfi és egy nő kiapcsolata? Ezekre és hasonló kérdésekre próbál választ adni a f’lni. Kitűnően érzékelteti, hogy milyen gyorsan változik körülöttünk az élet, természetesen a jövő problémáival szervesen egybekötve,

A női főszerepet Fekete Gizi játssza, hűen tükrözve egy mai fiatal lány érzésvilágát.

— Milyen út vezetett a főszerepig?

— Három clkalcmmúl sikertelenül felvételiztem a Sztnművészetin. Otthon, Szegeden gépírónő voltam, 'közben több amatőr színtársulatban játszottam. Aztán negyedszerre sikerült. Kosztolányi, Ady és József Attila verseivel ..vesztegettem“ meg a felvételiztetö bizottságot.

— Melyek voltak az első színpadi szerepeid?

— Nagyon örültem Markának a Murányi kalandban. Mariellának az Abelard és Heloise című darabban, de íeqfnbban Zsuzsinak, a Figaro házassága című vizsqada- rabban, hiszen ebben a szerepben találtam igazán önmagámra. Eddig ugyanis én voltam az „ügyeletes“ nagy- aszony, de most végre olyan figurát kelthetek életre, mint amilyen én vagyok.

Fekete Ciztt /nö- másodikos korában felvevögépek elé állították. F.löször egy Csehov-darabhan, majd a Krémes és tragédia próbáján című to-filmekben.

— Mi volt szárnedra a legnehezebb a Kenyér és ciqa retta forgatásakor?

— Talán az, hegy meg kellett szoknom kamerák elö't mozogni, hiszen nz ilyen filmnél a mozgás legalább c- íyan fontos szerepet kap, mint az arc. Meg aztán volt egy jelenet, mikor Hegedűs Erzsinek fel kellett engem pofoznia. Nos, ezek a pofonok igazán elcsattantak, és még most is végigfut a hideg a hátamon, ha rágondn- fok.

— \’an-e hemuiciesra váró tv-filmed?

_ Szőnyi G. Sóauior rendezőnek n Csillogok vóltozúsn

című tv-filmje. amelyben osztálytársammal. Bánfalvi /í- gival játsszuk a főszerepet. Szabó László

A Vel'kű Kosihy-i (nagy keszi) ZT együttes 1973- -baii alakult, azóta számtalan kellemes estét szerzett a szórakozni vágyó fiataloknak.

Nagy sikerrel szerepelnek odahaza és a környező falvakban is. Különösen jellemző rájuk, hogy sok saját íizerzeményt játszanak, s ezekkel nyerik meg hallgatóikat. Dalaikat szinte slágerként ismerik falujukban.

A képen (jobbról balra) Szabó Zsigmond szólógitáros, a zenekar vezetője, Vida Sándor ba.sszusgitá- ros, Töltésy József dobos és Esztergályos ültó, lát- haló.

NAGY LASZLONÉ

'mm

NUET

A SZISZ Vranov náci Toplou-i (varanói) alapszerve- ' zete mellett működik a MENUET elnevezésű zenekar. " l’ezetöjével, az együttes orgonistájával, Tomko Póterrel beszélgettem. Péter elmondotta, hogy zenekaruk poiito- 5; san egy éve alakult, nagy nehézségek árán. Anyagi tá- mogatást nem kaptak, fgy saját pénzükért vásárolták a ’ felszerelést, de megérte.

— Nagyon sok helyen felléptünk már, különböző verse- - nyékén is részt vettünk, s mindig a helyezettek közé kerültünk. Legutóbb Varanóban a legjobb zenekarok ti versenyében a második helyen végeztünk, az első helyet nem osztották ki. Szalagavató ünnepélyekre, teadélutá j nokra, lakodalmakra és különböző mulatságokra kapunk ■ meghívást, s ezeknek a meghívásoknak is eleget te- szünk.

* Péter még elmondotta, hogy játszanak beat-zenét Is meg táncdalokat Is. Saját szerzeményeiket Is játsszák, nagy sikerrel. Idegen nyelvütáncdalokat is lefordítanak. Szlovákul, magyarul, csehül, angolul, lengyelül és németül énekelnek.

A zenekar már elnyerte a fiatalok tetszését. Egy-egv ‘ fellépés után nagy tapsot kapnak. Megérdemlik.

FRANCKO ÉVA

kormány — a sajtóban, a r.i- (lióban. a telcvizióban — a "ua- >anai Iclclepíló.si programot. És r/ért állnak most sorban a jr- Irnlkczök a niiniszlérinin 2.V>- ös s-/abá)a elöli.

.K.ALAMXIROK

KIMÉUEXEKA kormány mintegy .30 ezer embert kíván lelelepilani. laiho-' löleg tran' ia állampolgárokat, és lelietöU-g ..kalandorok kiméljc- nek" jeligére, csakugyan mun- kaszeretö embereket. ÍEgyes lapjcienlések szerint a jelentkezők száma már eddig inegba- ladla a 18 ezret.) .\z elképzelések közölt s/jircpel egy olyan nagy tel jesítményn cellulózipar kifejlcs-zlése. amely egész I-'raxi- riaorsz.ág papírszüksé^lelcl fedezné. (Jelenleg évente 2 milliárd frank értékben importálnak papírt és cellulózt.' Gon- ■ dóinak a baiixit kibányászására. n lialászali i|>ar (ejleszlésérc i.s.

(—)

Regényhős

D. H. Lawrence a század első felének lejnJjA legérdeke.sebb egyéniségű|KIfjs'iiatottabb regényírója volt. I.a:guépszerűbb

.Vngliaban^^^Si iaejen betil- loUak. é-s csak lOöD-ben, lin- szonkilenc évvel az író özvegyének halála után engedélyezlek szabad forgalmazását. Sok nyelven és oi-szágban azonban — így Magy.arországon is — megjelent, és cn-iási példáns- számban aratott sikert.

Az olaszországi Spotorno városkából érkezett a hir. Iiogy ti-'i éves korában íjiegbalt .Angelo ILavagli, a hajdan oly jóképű olasz fiatalember. aki azt állította, bogy ö volt a regény eimszereplűjc. Amikor a Ijinv- rerice báz.-ispár Spotornóban nyaralt, P'ricda asszony viszonyt kezdett a széj) .Vngclóval, és az író egyszer in flagr.inti kapta a szerelmeseket. Kzek ntún Augelo szerint hosszéiból — illa meg a ne\-ezete> rt-gén>t. .Angelo .-ilHtását alátámasztja, hoay 19.30-lian. miután az. nő tnlicrkiilózislian megball. az o- l.isz irt Friedának, esak ennyii: ..A áriak". És az özvegy jött. Ilavagli pedig elhagyta érte feleségét és három gyermekét.

Iziwrenee özvegye csaknem hétsz évig élt együtt olasz szerelmesével. majd 19ö0-ben lör- \ ényesen is összeházasodl.ak. Irieda !9.j(i-bíin meghalt, vég- rondcietóben vagyonának egynegyedét — nagy jövedelme volt Lttwrence szerzáii jogdíjaiból — szerelmesére Itagyla. ,A ..regénybe írt" olasz czAtláu visszatért Spotomóba. eredeti f-alódjához, és mostani halála napjáiv ízazdagságban élt, nem utolsósorban az ö saját csábil'i- si trükkjeit, szerelmi ellenálllia- t.atlans-ágát a ..károsult'' lolFá- V rd ábrázoló regéiny jogdijaiból.

M

arcos Fülöp-szigeti elnök a múlt év végén kinevezte saját nejét, Imelda Marcost Manila kormányzójává. Szemfüles riporterek hamarosan kideritették, hogy Imelda asszony kiterjedt rokonsága min;l befolyásos beosztásban van.

Benjamin Romualdez Leyte tartomány kormányzója. A Fülöp-szige- tek washingtoni nagykövete is az elnök feleségének egyik unokaöccse. Imelda asszony családjának további tagja, Francisco Romualdez ezredes a manilai katonai törvényszék elnöke.

A Daily Express című manilai lap nagy szerepet játszott annak az ötletnek a népszerűsítésében, hogy Imelda (Romualdez) Marcos legyen Nagy-Ma- nila kormányzója. Ez sem véletlen, hiszen a Daily Express kiadó szerkesztője nem más, mint E. P. Romualdez, az elnökasz- szony egy másik unokaöccse. Aznap, amikor Imelda Marcost beiktatták Manila kormányzói tisztségébe, a Fülöp-szi- geteki posta bélyegsoro- zatot bocsátott ki a száz esztendeje született Nor- berlo Romualdez egykori képviselő és legfelső bírósági elnök tiszteletére. A sajtó, nyilván szerénységből nem említette, hogy az ünnepelt: Ismel- da Marcos nagyapja. . . Ezt nevezem sógorságuak, komaságnak...

Enrico Luccherinl olasz reklámügynök összedolgozott egy filmet a híres filmszínésznók: Sophia

Loren, Brigitte Bardot, Gina Lollobrigida és mások fiatalkori felvételeiből. A filmcsillagok azonban nem örülnek ennek az ötletnek.

Húsz év alatt ugyanis sokat változott a divat, az ízlés, s a filmsztárok úgy találják, hogy a régi fotókon, filmkockákon nevetségesen hatnak. Mintha csak saját karikatúrájukat látnák.

Még azzal sem vigasztalódnak, hogy 20 évvel ezelőtt valamennyien bársonyos bőrű fiatal lányok voltak.

. (pi)

Mindkettő az általunk ismert északi égbolt egyik legjellegzetesebb csillagképének a Nagy- és Kisraedvének, ahogy mi iif'ndiuU, <1 nagy és kis Göiicölszekérnek az B'lnevezése. Kevésbé ismert azonban elnevezésük eredete, amely a görög mitológiába vezet vissza.

Kallisztő (lat. Callisto). lükaszaurl király leánya. Arteniisz- nek, a vadászat istennőjének egyik társnője volt. Szépsége

i. túszt, a legfőbb istent is megigézte. Hogy észrevételnül kötte- lébo juthasson, Artemisz istennő alakját öltötte magára. Amikor Artemisz fürdés közben észrevette Kallisztón a 7.eussza! való találkozás nyomait, elkergette őt kísérői sorából. A in.i gára maradt Kallisztő egyedül bolyongott az erdőben, majd világra,hozta fiát, s Arkasznak nevezte el. Az eseményt megtudta Héra. Zeusz hitvese, és büntetésül KalFsztót nőstény medvévé változtatta.

Időközben Arkaszból szenvedélyes vadász lett. Egy alkalommal megpillantotta az erdőben a fent említett nösténv medvét. Zeusz azonban közbelépett — megakadályozta az any.t- .gyilkosságot azzal, hogy Arkaszt is medvévé változtatta Ké söbb mindkettőjüket fölvitte nz égre. s belőlük lelt a Na.gv és Kisrnedve csillagkép,

E két csillagkép csillagai közül tőlünk a lagtávniabbt a : északi sarkcsillag (Poláris), amely a kis Göncölszekér n'id- jának az utolsó csillaga. Földünktől 470 fényévi távolságin van, ami annyit jelent, hogy a FöJdröJ küldött fénysu.garak 470 év múlva érik el a sarkcsillagot, és onnét visszaverődve ismét 470 év múlva térnek a Földre [összesen telié .940 év szükséges a sugár visszaérkezéséhez). Gondoljuk csak el. mok kora távolság ez, ha tudjuk, hogy a fény 1 másorlpi.'it; alatt 300 000 km utat tesz meg. Müller Róberliié