Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-16 / 11. szám

SPANYOlOIISZÁei KEftDOlElEK (Befejezés) A Times-ban megjelent cikk mindent megmagyaráz; „Tekin­tettel a portugáliai bizonytalan helyzetre, az olasz közvélemény balra tolódására, Görögország ki­válására 8 NATO katonai tevé­kenységéből és Törökország „el­idegenedésére“, szükséges Spa- nyolorsziig megtartása a NATO déli szárnyának védelme érde­kében.“ Erről volt tehát szó. Mi ehhez képest néhány kivégzés, több e- zer politikai fogolv bebörtönzé­se?!“ Spanyolország az elmúlt évek­ben sokban változott, csak egy­ben nem; megmaradt fasiszta dik­tatúrának, aliol a hatalom egyet­len, mérbetetlon becsvágyú, ke­gyetlen tábornok kezében ma­radt, aki annak idején kijelentet­te: „Ha kell, kiirtom fél Spa­nyolországot.“ -Amikor ezeket a szavakat mondta, egy hét alatt Zaragozában kétezer, Granadában ötezer. Valladolidba« kilencezer civil Lakost végeztetett ki. Egyébként azonban valóban megváltozott Spanyolorsziig. Fő­leg azzal, hogy a nemzetközi tő­ke hatalmas beruházásokat esz­közölt az országban, mert a dik­tatúrában biztosítva látta ,itt a hasznot Spanyolország így foko­zatosan ipari országgá változott. .\ bruttó nemzeti jövedelem 19G3 és 1974 között 29 milliárdról 65 milliárdra növekedett. Ebből a- zonban főleg az állam és a kül­földi monopóliumok húztak hasz­not. .A dolgozók életszínvonala csak elenyészően nőtt. Ezért a konjunktúra lelöfokán a spanyol dolgozók százezrei Franciaország­ban, Nyugat-Némelországban, a Benelux államokban vagy Svájc­ban kényszerültek „vendégmun- káskodni“. Spanyolország szembe találta magát a fejlett iparú kapitalista világgal. Évente több millió nyu­gati turista érkezett ide, hogy a szegény Spanyolországban olcsón, a nfduk uralkodó árakhoz viszor nyitva olcsón, üdüljön. A közép­kori előítéletekkel megbéklyózolt országnak lazítania kellett. ,A strandokon, ahol azelőtt a rend­őrség azonnal közbelépett, ha me­zítelen felsőtestű férfi mutatko- zolf, most meghonosodott a biki­ni, megnyíltak a játékkaszínék, a nyilvánosházak és a kapitalista „erkölcs“ többi „vísmiányai“. A kapiuilizmus általános válsá­ga meggyorsította a frankoiz.mus váLságát is. Nőtt a munkanélkü­liség, a helyzet súlyosságát a munkanélküli .gastarbeiterek“ hazatérése csak meghatványozta. Ezek azonban nemcsak a fejlett kapitalista országok ..kemónyv.a- lutájál“ hozták haza, hanem meg­ismerkedtek egy új, az övékével összehasonlíthatatlan világgal, és főleg a nyugati orsz.ágok mun­kásosztályának szociális harcai­val. Ennek a válságn.ak a közz;pén. az orvosok hadának minden i- gyekezeté ellenére. 82 éves koré­ban meghalt Francisco Franco Ba- hamonde. Spanyolország ..névle­ges“ királyságából valódi kiráiv- ság lett. FRANKOIZMUS FILVNXO NÉLKÜL i Franco terve világos volt. O- lyan királvva volt szüksége, aki kifelé „megszépítené“ Spanyolor­szág arculatát, befelé azonban az ő halála után is megtartja s frankoizmust. .Tuan Carlos erre nagyon is alkalmas. Ereiben .,i- gazi“ királyi vér csörgedezik, ne­veltetését viszont m.aga Franco i- rányítotla. Vajon milyen kir.ály lesz .Titán Carlos? 1962-ben feleségül vette Sofi.át, az elűzött Konstantin görög ki­rály hiTüát. Két lánsnik é.s egy trónörökös született a házasság­ból. .A családi élet mellett a madridi Zarzuela palotában ké­szült uralkodói karrierjére. 1974- ben Franco be.tegsége alatt egy rövid időre „belekóstolt“ az u- ralkodásba. azonban semmilyen lényeges határozatot nem hozott ez alatt az idő alatt. A régi fa­siszta falangislák nem lelkesed­nek a monarchiáért/ de. megtűrik mint a frankoizmus továbbélésé­nek lehetőségét. Elmúltak azonban azok az i- dük. amikor egy király a politi­ka tényleges alkotója volt Juan Carlos örökölte ugyan Franco nem kicsi hatáskörét, de nem ö- rökülhette a tábornok tekintélyét is. Az abszolút monarchia nap­jainkban időszerűtlen, és maga a frankoizmus még a tábornok éle­tében „megkopott“. Mi lesz hát ezután? A lakosság széles rétegei válto­zásokat várnak. A katalán és a baszk hazafiak szeretnék elérni azt, amit már a köztársaságtól megkaptak — autonómiát. A mun­kások a közélet demokratizálását és a szakszervezetek jogainak ki- szélesítÍMÓt kívánják. Egy széles demokratikus arevonal harcol a frankoizmus ellen. Ez ntagába ö- leli a baloldali szélsőséges erők­től — akik a terrorban híznak — egészen jobboldali konzervalivis- tákig — akik szeretnének csende­sen a Imrzsoá demokrácia vizei­Hat évig kellett juan Carlos- nak várni Franco árnyakában, hogy elfoglalhassa a trónt. Va­jon meddig marad benne? be evezni, lehetőleg a kommu­nisták nélkül — a spanyolok né­pes tömegei l. Az elmúlt években a frankoiz- ,jnuz összoülküzésbe került a va­lamikori nagy szövetségesével ’s, katolikus egyházzal. A fasi.',- •mus rontotta a vatiki'mi zsinaton felvázolt modernizált katoliciz­mus képét. A papság nagy része elkülönítene magát a fasizmus­tól, és nem volt hajlandó egyet érteni a politikai kivégzésekkel. Alég a magas hlerarcliia is el­fordult tőle, .amely pedig azelőu a frankoizmus „csillogását“ bizto­sította. Megrendült a valamikori leg­megbízhatóbb bástya, a hadsereg is. Tavalyelőtt több mint kétezer tiszt írta alá a katolikus Justicia y Paz (Igazság és béke) szerve­zet kiáltványrát, amelyben am­nesztiát követeltek a politikai foglyoknak. A polgárháborút meg­járt gencralitás mögött, már nem áll az egyöntetű tiszti kar, A tisz­tek többsége már a polgárháború utón született, és ezért érzelmi kapcsolat sem fűzi a Falangáboz. összegezve elmondható tehát, hogy csak kevesen vannak, akik a régi rendszer fenntartását kí­vánják. Abban azonban, hogy milyen legyen ' az új rendszer, nagy'on különböznek a vélemé­nyek. A „reformátorok“ egy ré­sze megelégedne a ..külcsín“ megváltoztatásával, egy' látszóla­gos demokrácia létrehozásával, amelyben azonban megmaradna a frankoizmus régi osrtálydarlal- ma. Ide tartozik a magas egyhá­zi hierarchia, a nagytőke és a földbirtokosok. A dolgozók per­sze másképp, demokratikusan képzelik el az ország jövőjét. A frankoizmus elleni erők pa­lettája nagyon szokszínfl. A több szélsőbaloldali csoport mellett, mint amilyen például a baszk ET.A vagy a FRAP, a legfonto­sabb erőt két politikai csoportosu­lás képezi: a Demokratikus Bi­zottság és a Demokratikus Koii- vergenció. A Demokratikus Bi­zottság fő politikai ereje a kom­munisták. Hozzájuk csiitlakoznak még a baloldali szocialisták, a li­berálisok egy része, és a belső ellenállás fontos csoportjai: a munkás bizottságok. Ezek vezé­rét. M,arcelino Camaehót Francé- ék liossz.ii ideig börtönben tartot­ták, majd Franco halála után kiengedték, de. i'-mi'it bebörtö- nözlék és megint szabadon bocsá­tották. .V Demokratikus lyonvergenció a keresztény' demokraták és a .szóéi,'ilislák egyesülése. Az ő ol­dalukhoz álltak még a maoisták fe a moiiarehlsla carlisták. Franco legelszántabb ellenségei a kommunisták voltak. .Az utol­só percig védték a köztársaságot, és a legádázabb fasiszta terror i- dején is meg tudták tartani szer­vezeteik illegális bálózntót. Sokau meglialtak a vesztőhelyeken, so­kan Franco börlünoiben. Ott vol­tak mindenütt, ahol a frankoiz­mus elleni harc fellángolt. Dol­goztak a munkásl.anácsokban, az ifjúság és a diákság között. Min­dent megtettek, hogy a szabad-, ság. a deinokráeia eszméje túlél­je a sötét fasizmus korsz.akál. Érthető, hogy a kommunisták­hoz való viszony az egész spa­nyol oppozíció kiflcskérdése. Nem lehet komolyan venni azokat a csoportokat, amelyek a megújho- diis kapcsán azon mesterkednek, v.ajon az új rendszerben adnak-e jogokat, és ha igen, milyeneket a kommunistáknak. A spanyol kommunisták tevékenysége so­sem függött attól, hogy ki és mi­lyen jogokat biztosított nekik. .A, .spanyol kommunisták egyszen'ien jelen vannak, akilr tetszik, akár nem. A GaudlDo halott, .Az ,.Éljen a király'“ kiáltás nem remegtelte meg Madrid ódon palotáinak fa­lait, mert az elraíMviilő válság mar azt sejteti, hogy' nincs mesz- sze az a nap, amikor a .Tu.an Carlos vezette Franco nélküli frankoizmus végleg letűnik Spa- nyolorsziig történelmi színpadá­ról, és a madridi Manzanares fo­lyó partjára visszatérnek azok, akik negy've.n évvel ezelőtt saját testükkel védték itt n spanyol köztársaságot, a demokráciát és ezzel egész Európát. Ezen a na­pon százezrek sírján kinyíló vi­rág jelzi, hogy harcuk, hősiessé­gük, mártirhalálnk nem volt hiá­bavaló. —st­■ energetika terén való előrehaladás Ay döntő jelentőségű a Szovjetunió e- gész népgazdaságának hatékony fej­lesztése szempontjából. Az 1975-ös évben a Szovjetunióban a viUamosenergia-termelés óriási méretekben emelkedett: meghaladta az 1 billió kWó-t. Milyenek a Szovjetunió és a világ ener­giagazdálkodásának további távlatai? Erről számolt be P. Sz. Nyeporozsnytj, a Szovjet­unió energetikai és villamosítási minisztere a Novoje Vremja tudósítójával, V. Rozennel folytatott beszélgetésében. • Milyen jó Irányokban fejlesztik a szov­jet energiagazdálkodást? — A IX. ötéves tervben lépést tartottunk a szükségletekkel, bár voltak bizonyos ne­hézségeink. Biztosítottuk országunknak a szükséges jütöanyagjajtákat, a kapacitáso­kat jelentősen fokoztuk. 1975-ben több új nagy erőmű lépett üzembe. A kapacitások óriási növekedésével kap­csolatban különös jelentőségre tesz szert a fűtőanyaggal való takarékoskodás, az t kWÓ energia előállításához szükséges jütö- anyagjelhasználás csökkentése. Ezért termé­szetesen nagy figyelmet fordítunk ágaza­tunk új műszaki berendezésekkel való ellá­tására, az aggregátok nagyobbitására. Országunkban nemcsak a legnagyobb vízi erőművek vannak; a hőerőművekben már működnek az első 500 és 800 ezer kilowat- tos blokkok, a közeljövőben pedig ennél is nagyobb kapacitású blokkok is üzembe lép­nek. Ilyen aggregátot szerelnek majd jel a kosztromai regionális erőműben. Technikai szempontból az élen járunk. Ez a többi között a távfűtésre is vonatko­zik. Egyetlen iparilag fejlett országban sincsenek a lakótömbök és az Ipari üze­mek olyan mértékben ellátva nagy köz­pontok által történő központi fűtéssel, mint Moszkvában vagy Leningrádban. New York­ban például ■ az épületek többségét pakura tüzelésű kazánházak energiájával fűtik. % Hogyan oldják majd meg a villamos­energia szállításának problémáját? — Ami az elektromos energia szállításá­val, a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének létrehozásával 'összefüggő kérdéseket illeti, az energiarendszer fej­lesztésének méretei tekintetében országun­kat csak az Egyesült Államokhoz hasonlít­hatjuk. És bár ott nagyobb a kapacitás, azonban nem folyik az energetikai rendszer kialakítására Irányuló olyan műszaki tevé­kenység, mint nálunk. A Szovjetunióban a jelenlegi váltóáramú elektromos távvezeté­kek elérik a 750(100 volt feszültséget. Már készülnek 'a berendezések az 1 millió 150 ezer voltos .váltóáramú és 1.5 millió voltos tőéf&oJbai egyenáramú távvezetékek számára. Ezek a távvezetékek Szibériát kötik majd össze az ország európai részével. A közeljövőben pedig 2 millió 200 ezer — 2 millió 500 ezer volt egyenáramú távvezetékeket léte­sítünk. Ezeken nagy energiamennyiségeket továbbítunk — ez egy-egy áramkörben eléri majd a 40 millió kW-ot. Tekintetbe kell venni azt, hogy Kelet-Szlbérlában óriási víz­energia-erőforrások vannak. Ott még több nagy teljesítményű vízi erőmű működik, köztük a világon a legnagyobb a kraszno- jarszkl vízi erőmű, amelynek kapacitása 6 millió kW. Mindennek ellenére az Angara és jenylszej energetikai erőforrásait egye­lőre csak részben használják ki. Ott hama­rosan még nagyobb teljesítményű vízi erő­müvek létesülnek — ezek 7 — 8, sőt 10 millió kW-osak lesznek. A másik energiatartalék: az Itati-meden- cében levő, kiaknázásra váró óriási barna­szénkészlet. Az Itati-medencében a legkö­zelebbi esztendőkben 50 millió kW összka- pacltású hőerőművek épülnek. Ezt az elek­tromos energiát az ország középső részébe továbbítják majd. Ezek tehát a terveink, s mindezt foko­zatosan meg is valósítjuk. Hiszen olyan óriási kapacitásoknak táovezetéken történő szállításáról von szó, amelyek nem hason­líthatók össze semmilyen vasúti fővonal át­bocsátó képességével, az ezzel arányos jolyékony vagy szilárd fűtőanyag-mennyi­ségek szállításával. Figyelembe kell venni azt, hogy a Szov­jetunió lakosságának 80 százaléka az or­szág európai részében él, s az ipar Zöme is ott összpontosul. Ugyanakkor az energe­tikát erőforrások 80 százaléka az Uralon túl van, méghozzá főként Kelet-Szibérlában. Ezért kell nagy mennyiségű fűtőanyagot vasúton szállítanunk az ország központi részébe vagy pádig ezt a fűtőanyagot villa­mos energiává feldolgozni, és úgy juttatni el távvezetékeken a Szovjetunió európai részébe. A számítások tanúsága szerint ehhez szuperhosszúságú egyenáramú távve­zeték-rendszereket kell ktalakitani, # Mit mondhat az atomenergetika sze­repéről? — A legközelebbi ötéves tervben és a jövendő húszéves tervben az elektromos- energia-gazdálkodás fejlesztésének egyik fő iránya az lesz, hogy nagy számú atomerő­mű épül. A leningrádi atomerőműben már működik a világ első, egymillió kW kapa­citású, csatornás reaktora. Emellett f milliö kW kapacitású erőmüvek épülnek. Es ez még. csak a kezdet! Az új alomvillanyt ele­pek főként a Szovjetunió európai részében létesülnek, és ezáltal egyensúlyba Hozzák az ország energetikai mérlegét. # Miben jut kifejezésre energiagazdál­kodási együttműködésünk a szocialista kö­zösség országáival? — A szovjet energetikai rendszer össze­kapcsolódik a Béke-rendszerrel, egységes gyűrűt alkot, amely összeköti egymással a szocialista közösségek európai országait. A testvérbrszágokban — Lengyelország ki­vételével — fűtőanyaghiány van. Ezért tekintélyes mennyiségű villamos energiát exportálunk. De nemcsak erről van szó. Az ilyen szé­les körű gyűrű létrehozása nagy jelentősé­gű a kölcsönös előnyök szempontfúböl. A Béke-rendszer Prágában levő központjából rendkívül operatív módon történik az energia áramlásának irányítása és emellett itt olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a zónaidö, a munkaidöbeosztás, a munkaszüneti és ünnepnapok különbsége. Egyszóval a Béke-rendszer nagy jelentősé­gű a szocialista integráció gyakorlati meg­valósításában. Jelenleg folynak az előké­születek a Béke-energiarendszernek maga sabb jeszüUségre való átáUUására. A szocialista integráció más utakon is megvalósul A Szovjetunióból Magyarország­ra vezető 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték például a rajta keresztül ener­giát kapó szocialista országok szakaszon­kénti együttműködésével épül. Ügy vélem, hogy ez az együttműködés tovább bővül majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom