Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-21 / 43. szám

A izovjet’francia csúcstalálkozó áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Giscard d^Estaigne francia köztársasági elnök ebben a minőségben ezúttal elő­ször járt a Szovjetunióban. Régebben mint miniszter többször volt a Szovjet­unió vendége. A szovjet sajtó, a rádió és televízió kommentárok sorozatában foglalkozott az újabb szovjet-franria csúcstalálkozó jelentőségével. Egybe­hangzóan aláhúzzák, hogy Moszkvában változatlanul megkülönböztetett fontos­ságot tulajdonítanak a szovjet-franria politikai együttműködésnek az európai enyhülési foh'aniat továbbvitelében, kü­lönösen az európai biztonsági konferen­cia záróokmányában foglalt elvek sike­res megvalósításában. A mostani csúcs­találkozó egyik fontos reiideltelése a gazdasági és Indományos-miiszaki e- gyütttnűködés továbbfejlcfizlése. A hírmagyarázók arra is felhívják a figyelmet, hogy a szovjet-franria együtt­működés kezdete nyitotta meg az utat annak idején a kelet-nyugati enyhülés felé. s így magától értetődik, hogy en- uek a >'iszonynak elsőrendű szerepe van 6 folyamat továbbvitelében is. Moszkvában ülésezott az elmúlt hé­ten a KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülése. Az ülésen a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjá­ból fakadó feladatokká) összefüggé.sben meg^'izsgáltók a KGST gépgyártási ál­landó bizottságának az 1070—SO-ra ter­vezett tevékenységét. Megvitatták a könnyűiparban megvalósuló együttmű­ködés kérdéseit is. Az ülésszakon meg­állapították, hogy a KGST-országok si-^ keresőn teljesítik a könnyűipar fejlesz- lésének tervét. A/ ülésszak résztvevői jelentést hallgattak meg a szocialista országok vasipari együltmííködését irá­nyító Intcrmetall tevékenységéről is. Berlinben 27 európai kommunista és miinkáspáit központi bizottsági titkára ülésezett. A tanácskozáson megtárgyal­ták a összehívandó konferenciának do- kiimrritunitervezelél. Ezt a megbes/élés! egybekapcsolták u jelenlegi európai liely- /etlel összefüggő véleménycserével, és azzal, hogy ebből fakadóan mennyire megnövekcdelt a kommunista és mun­káspártok felelőssége. A küldöttségek vezetői megállapították, hogy az elmúlt időszak alatt az európai politikai fejlő­dés dinamikusan előrehaladt. Most Hel­sinki után a népek a kommunistáktól várnak választ, hogyan folylaUVdjék a békéért és a haladásért vívott harc. A tanácskozás visszatükrözi az európai kommiinisla és munkáspártoknak azt a törekvéset, hogy nemsokára eredménye­sen megtarlhassíik az európai kommu­nista és munkáspártok konferenciáját. A havannai rádió jelentése szerinl a chilei fasiszta junta végérvényesen el­utasít otfu l^uis ('orvalán szsibadlábra helyezését kérő beadványt. „ílazaánilá- sért és más politikai bűncselekménye- kéri helyezték előzole.s lelarlóztatásjia Louis Corvalán tanítói“ — hangzik a legfelsőbb katonai bíróság indoklása. A Chilei Kommnuista Párt főiilkáránuk védőügyvédje beadványában törvény- sértőnek minősítette a íogvatarlást, mi­vel Corvalán szenátor törvényes man­dátuma 1977-hcn jár le. A caracasi rádió •— hivatkozva a chi­lei ellenállók bizottságának közleményé­re — azt jelentette, hogy zári ajtók mö­gött, és szigorú biztonsági intézkedések közepette már folyik Louis Orvalánnak és töl>b társának a pere. A bírósági ko­média a junta katonai ..igazságszolgál­tatása“ szerint folyik. „Növekszik a chilei diklatiirának nyújtott amerikai segítség“ — irta e na­pokban a VVasIiingtou Postban Jack An- diTson, az ismert publicista. A jelenlegi tervek szerint (^liile JÜ7ü-ban 77 mil­lió dídlár amerikai segélyt kap. Ander­son adaUií szerint a Panama-övezetben működő katonaiskolának, ahol washing­toni Irányítással latin-amerikai katonai személyzetet képeznek ki, az idei I7f)5 hallgatója közölt .575 a chilei. HITED- *' '-1. Dani János Szák Pál ÜiPiiS Farkas Lajos Bodó Pali A szerző felv. Gyümölcsöskertté válik az ország Megvallom: szeretem a gyümöl­csöket. Ogy érzem, az a mezőgaz­daság van igazán magas szinten, az mondható valóban kultúráltnak és nemehnek, amely az elsőrdlege.s kenyérgond után képes egy maga­sabb igényt Is kielégíteni, amely meg tudja teremteni a kertorszá­got, a szemet-lelket gyönyörködte­tő gyümölcseit. Nos, azt hiszem, lassan eljutot­tunk Idáig. Sőt. az ember végigszágiildva az ország déli részein már-már haj­lamos arra, hogy ne gyümölcsker­tekről beszéljen, hanem országnyi gyümölcsösöknek lássa a Csalló­közt vagy Mátynsföld, Garant men­te, Modvesalja napsütötte tájait. De vajon elmondhatjuk-e való­ban, hogy lassan gyümölcsöskerttó válik az ország? XXX A Palárikovói Állami Gazdaság Nővé Zámky-i (érsekújvárí) részle­ge ezer hektár területen gazdál­kodik. Ebből harmincöt hektár a gyümölcsös. Ennek legnagyobb ré­szén őszibarack terem, amelyet Dani János fiatal mezőgazdász, a karv'ái mezőgazdasági szakközép- iskola növendéke telepített több mint tizenkét évvel ezelőtt, és ö vezeti ma is. Mitykő Jáiiosné, Nagy András- né. Hankő Mátyásné a gyümölcsös pajtányl nyitott raktárában válo­gatják az almát, amelyet tegnap, tegnapelőtt szodtek le. — Sajnos, öreg.szünk, jönnek a fiatalabbak — kezdi Mitykó János- né, s aztán megtudom, hogy ho­gyan !s értette. Úgy, aho.ev min­denki: a gyerekek után jönnek az unokák. Neki is, aki bárom gyer­meknek adott életet, s később mind a háromnak egyetem;, főis­kolai végzettséget, már öt unoká­ja van, s akarva-akaratlan látja, látnia kell az idő múlását. A gyümölcsösben, amelyet e- gyütt telepített az akkor még pelyhes állű fiatal szakemberrel, persze egészen másképp állnak a dolgok. Ide nem „tolakodnak“ a fiatalok. Sőt, a meglévő öt-hat i- dösebb asszonyból Is kénytelen él­sz! pkázni a vezető egyet-kettőt a répába vagy máshová, mert nem­csak a gyümölcsösben hiányzik a inunkaeró, hanem az egész gaz- | (Jaságban. Ezért hát nem Is csoda, ha nem éppen deríílátö: — Lassan kezdek beletáradni. Minek? — kérdem magamtól. Tíz évvel ezelőtt azt hittem, ho,gy egy­szer majd szép, nagy viruló gyü­mölcsös lesz itt. De csak a gon­dok ... Egy ember hiába tesz a- kármit, mindig kevesen vagyunk, nem vonzza ma már a mezőgazda­ság a fiatalokatl — Még a gépek sem? Látom itt ezt a traktort, a nyár óta bizonyó­ra nem használták. — Ha én nem ülök föl rá, nincs, aki ránézzen. Nem vagyok én o- lyan, aki húzódozik a munkától, de egyedül nem győzöm. Nincs a gazdaságnak elég traktorosa, és csak nagy ritkán kapunk valakit. Pedig a gyümölcsösben nem mond­hatjuk, hogy majd ... .A peronosz- póra meg a legyek, bogarak, a kártevők nagy ármádiája menet- rendszerű pontossággal érkezik ... — De hiszen vannak szövetke­zetek, állami gazdaságok, ahol nem panaszkodnak munkaerő- hiányra! — Vannak, biztos, hogy van­nak, bár... do nem azok, ame­lyek a város tövében vannak, mint mi is Itt Újvár tövében. .A városi talál elég munkát a városban, mi­nek menjen ki a földekre? — Itt mindig le van kötve az ember. Nem mondhatja, hogy le­telt, ha úgy látja, hogy éppenség­gel kár fenyegeti a gnzda.ságot — te.szi hozzá Mitykó Jánosné —, mert mi úgy vagyunk, mint Tnnk.i Imre bácsink, aki bár hetvenöt é- vBs, de azért csak eljön, és segít, dolgozik. Még éjszaka is csak a munkáról álmodunk. Idegeinkben hordjuk, .hogy mikor mi a feladat, mikor mi vár ránk, s hogyan kell eljárnunk... .A fiatalok, akik ezt nem próbálták, nem is vállal­ják ,.. Vlőanyban ( Farkasdon) százhét hektár területen fekszik a szövet­kezet gyümölcsöse. Az idős, egy évvel ezelőtt nyugdíjba vonult ki­váló szakember, Chudy József bá­csi telepítette, ö arről volt ne­vezetes, hogy sikerült neki egy új piros héjú körtefajtát kítenyész- tenie. Az ö helyét foglalta el Szák Pali fiatal mezőgazdász. Negyed­ről, a szomszéd községből szárma­zik, Hldaskürtftn gyakornokosko- dott. Ismert a táj jellegét, éghajla­ti viszonyait, és ezért jó szakem­berré válhat. Jártam a kertjükben nyáron, s noha az országban alig volt valami őszibarack, náluk ro­gyadoztak a fák, ö mégis panasz­kodik: — Nyíltan megmondom, hogy nem vagyok elégedett. Jó a talaj, jók az éghajlati viszonyok, de a termés nem olyan, mint amilyen­nek lennie kellene, itt volt az ő- szibarack. Termett annyi, hogy szinte rogyadoztak alatta a fák, szép átlagárat Is elértünk, de én mint „gyümölcsész“ mégsem lehetek elégedett, mert sok volt benne a férges. Ezt pedig elkerül­hettük volna, ha Időben megkap­juk a permetezőgépet. Meg aztán van elég munkaerőnk, de azok nincsenek állandóan a gyümöl­csösben, így nem is szakosodnak, nem élnek a fákkal. Gépet csak akkor kapunk, amikor már mások­nak nem kell. Így aztán nem le­het biztosítani a jő termé.st! Mun­kásainknak nincs egy valamireva­ló öltözője, higiéniai épülete, és persze raktár sem, pedig egy i- lyen szép nagy gyümölcsösben, mint a farkasdi szövetkezeté, már akár egy korszedű hűtőház Is áll­hatna. És ez az. ami engem na­gyon bánt. .Annál is inkább, hogy az ember tudja, mennyi gyüinül- csőt vásárol az ország külföldön, és ezt nem keliene. Termeszthet­nénk ml is, csak oda kellene job­ban figyelni — mondja indulato­san, és én érzem, hogy akár csak Dani Jánosnak, neki is igaza van. A GabCíkovői fBősi) Állami Gaz­daság gyümölcsöse, akárcsak az előbbi száz hektárnál nagyobb te­rületen van. — Nem lesz olyan termésünk, mint tavaly — mondja Farkas La­jos tervező, az állami gazdaság négy részlegének, a gyümölcsös­nek, a szőlészetnek, a kertészet­nek és a dohánytermesztő részleg­nek az ideiglenes vezetője —. de azért az idei termésért sem kell szégyenkeznünk. Az, hogy az idén Ilyen a termés, már tavaly eldőlt, s ml akkor is megadtuk a fáknak. amire szükségük volt, szépen ki­fejlődtek a termő rügyek. A ter­vezett hatvan vagon az Idén Is meglesz. Igen, tavaly előbb huszonnyolc vagont iktattak a tervbe, és köz­ben hatvanra számítottak, s ami­kor almaszüret után meglátogat­tam őket. hogy megtudjam, vnlő- jában milyen is volt a termésük, kiderült, hogy, kilencvennégy va­gonnal takarítottak be. Persze ők sincsenek gondok nél­kül. — Nem mondom, ilyenkor az őszi munkák csúcsidényében ml sem bővelkedünk traktorokban, gépekben, mert ha száz gépe len­ne is a gazda.ságnak. ilyenkor még az is kevés lenne. Annál Is inkább, hogy a háromszáz hektár répa. a nyolcszáz hektár kukorica sokka! több gépi erőt igényei, mint a gyümölcsös. Bodó Pali brigádvezető, amikor a fenti .gondokról, a más gazda­ságokra nagyon is jellemző gon- dokről faggatom, így válaszold — Nálunk a gazdaság vezetősé­ge minden részlegnek segít éshlz- to.sltja az állandő munkaerőt is. •Mi például ugyanazokkal az em­berekkel dolgozunk, mert nem ta­níthatjuk állandóan az itt dolgo­zókat, hogy hogyan kell vissza­vágni ezt vagy azt az almafát. vagy nem állhatunk felettük, ami­kor a permetlét keverik. Ilyenkor szüretkor fogadunk ugyan idény­munkásokat. de ők is mindig u- gyanazok, tgy megbízhatunk ben­nük, nem kell utánuk válogatni a gyümölcsöt, nem törik össze az al­mát. Az sem megvetendő ám, hogy mennyit értékesít az ember első osztályú vagy osztályon felüli mi­nőségű gyümölcsből, és mennyit második, esetleg harmadik osz­tályba sorolva... Nos, azt hiszem, nem kell, és nem is lehet nagyon sokat már ehhez hozzáfűzni, talán csak any- nyit, hogyha már telepítettünk gyümölcsösöket, akkor gondozzuk is őket, törődjünk velük. Sok új megoldást találhatunk, sőt kell is, hogy találjunk, miszen mint Szák Pali találóan mondta, egyre több gyümölcsöt igényel az ország la kossága. NÉMETH ISTVÁN SOK BOLDOGSÁGOT, ELNÖK! 'Aérléknél reggelenle ütkor csö­rög az ébresztőóra, de nem min­denki ugrik ki azonnal az ágyból. János még vagy húsz percet szun dtthat, ha esik az eső, akár hu­szonötöt is. Nyáron viszont ö éb­reszti a családot. Aratáskor nem ritka, hogy hajnali négykor kel. Méri János a gbelcet Jköbölkú­ti) szövetkezet traktorosa. 23 é- »es, SZISZ-elnbk, öt éve párttag. Gondolkodásmódja olyan egyszerű és világos, mintha csak azt mon­danám, hogy kétszer kettő az négy. Igaz, hogy nem nyeri meg azonnal az idegent,, fokozatosan győzi meg arról, hogy olyan em­berrel áll szemben, akinek szava van a fiatalok kőz-ött, akire hall­gatnak. XXX Milyenek a falu fiataljai? Ezt a kérdést tettem fel egy e- gészen fiatal karékpározó leány­nak és egy kék Skoda MB uta­sainak, akik megálltak az ütszé- len didergő riporternek és beci- pelíék öt Nővé Zámkyba fSrsek- újvárba). — Mit tudom én. Nem itt Já­rok Iskolába, csak szombat-vasár­nap szoktunk összejönni. Szenn- tem az a fontos, hogy összejö­vünk, és hogy van hol beszélget­nünk. Mindig feltalálfuk magun­kat ... Ezt a kerékpározó leány mond­ta. Az MB utasai pedig így vála­szoltak: — ?!... Nagyon lassan „mondták’, bizal­matlan hallgatás váJlfonogatá- sok közepette. Még megjegyzem, hogy mindnyájan harminc éven fe­lüliek voltak. Es itt kanyarodjunk vissza is­mét Méri Jancsihoz: — Mit szólsz mindehhez, elnök elotárs? ~A huszonötön túli köbölkú- tlakat mintha csak „elvágná“ va­lamilyen bűvös kés tőlünk, fiata­loktól. Ha annak idején tevékeny­kedtek a SZlSZ-ben, akkor eset­leg nem mondanak rosszat rólunk, de jót sem. Az idősebbek? A szö­vetkezeiben nekünk is harcolnunk kell mindenért, de a végén mégis­csak kisegítenek bennünket. Az az igazság, hogy mindenkinek van legalább egy rossz tapasztalata a fiatalokkal, amelyet aztán, már száz jó sem tud feledtetni. A kö- bölkütiakra ez a szabály kétszere­sen is vonatkozik. XXX A szövetkezet mellett 1974. de­cember 6-án alakult meg az ifjú­sági szervezet. Mért Jancsi, a fris­sen leszerelt katona elvállalta az elnökséget. Mindössze 23 éves, mégis talán ö a 45 tagú szerve­zet „örege“. A SZISZ vezetőségé­ben egyedül neki volt egy kevés­ke szervezeti tapasztalata, a tőb Mek mind kezdő funkcionáriusok voltak. Az év végéig, tehát nem egész egy hónap leforgása alat! a falu négyszer is tudomásul vette létezésüket: kétszer beszélgettek idős mimkásm zog almi harcosok­kal, és két táncmulatságot is rév deztek. Megtudom még, hogy a SZISZ- tagok hatezer brigádórát dolgoz­ták le aratáskor, 'és két konibáf- nosuk, Bábszky Ferenc és Tóth Jó­zsef második lett a „Szemveszie- ség nélkül“ versenyben. Nyolc pio- nírvezetöjilk van, négy a magyar, négy a szlovák tannyelvű iskolá­ban. Minden hétfőn találkoznak a klubjukban, és megbeszélik a he­ti tennivalókat. Két kezükkel min­denekelőtt a szövetkezetei segí­tik, és mert szeretik falujukat, el­járnak brigádoznl az épülő ZVÄ- ZARM {HÉSZ)-házhoz is. —Kultúra? Van modern- és né­pi tánccsoportunk, és a közeljövő­ben egy színdarabot is,betanulunk. Szervezetünkben sok a tehetséges fiatal, számítunk ráfuk éppúgy, mint ők a SZlSZ-re. — Szereted a megbízatásodat? — A SZISZ-elnökségeí? Vannak faluk, ahol az ifjúsági szervezet elnöke könnyűszerrel 'ellátja fela­datait. Köbölkúton nem könnyű dolgozni. Most például répasze­zon van, a traktorokon csujxa fia­tal ül,, nem tudom, mit szólnának ahhoz, ha SZlSZ-ügyben ellógnám a munkaidő felét. "Ha az időjárás engedi, akkor bizony sokszor ötig- hatig is kinn vagyunk a határban. Csak ezután jöhet a „fimkciósko- dás“. — Szerencsére még legényem­ber vagy ... — De mire ez a cikk megjele­nik. már nekem is lesz feleségem! Sok boldogságot. Méw János el- tzök! Zácsek Erzsébet A szerző felv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom