Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-22 / 30. szám
1 Nlko Masztorakis: aorög producer Hímet szándékozik készíteni Arisztotelész O- nasszisz nemrég elhunyt gö-á rög multlmiíUomosról. A | tervek szerint Onassziszt | Anthony ‘Quinn. Jacqueline Onassziszt pedig Julie Christie személyesít! meg. 'dasz- torakisz 1 millió 250 ezer fontot szán a filmre. Stílszerü. Multimilliomosról multiköltséggel... xooxoox Pelé. a visszavonult vtlág- hirű brazil labdarúgó csillag ismét pályára lépett az Egyesült Államokban, a New IVork Cosmos nevű teljesen \ismeretlen labdarúgóklub \ színeiben. A klub persze a- I zért ismeretlen, mert Amerikában nem terjedt el a futball európai változata. Éppen Felé feladata lenne, hogy ezt a sportot itt is ■népszerűvé tegye. Ez .a. jelek szerint', sikerül is. Felé bemutatkozó mérkőzését a televízió egyenes adásban közvetítette, ami szinte szen- záció volt, mert eddig csak a ml labdarúgásunkhoz aligha hasonlítható amerikai futballt tűzte műsorára. Érdekes hírek szivárogtak ki a Felével folyt egyezkedésekről is. Maga Kissinger külügyminiszter, aki lelkes Jutballszurkoló, diplomáciai úton értesítette a brazil külügyminisztériumot: szívesen venné, ha a Cosmos — \Felé üzlet létrejönne. Az az érzésünk, hogy az ■ utóbbi években az amerikai ^ külügyminisztériumnak ez ,voU az egyetlen olyan dip- i lomáciai jegyzéke latin- ’-amerikai országhoz, amely békés célokat szolgált. xooxoox Még egy amerikai oonat- kozású hír: Nem sokkal Vietnam fel- szabadulása előtt az USA Saigont nagykövetségének személyzete lázasan 'gyske- zett megsemmisíteni a *it- kos okmányokat attól tartva, hogy a szabadságharcosok kezébe kerülnek. Buzgó- ságukban még a követség pénztárában levő 5 milliä dollárt is elégették, amelyből az alkalmazottakat és a satgoni hadsereg ani inkái katonai ..tanácsadóit“ kellett volna kifizelni. .4 pénz elégetéséről szóló hír a napokban szivárgott ki IVas- hingtonban. Az amerikai adófizztőkel csak az vigasztalja, hogy ez volt az utolsó dollárküldemény, amellyel a kormány a saigonl rezsimet támogatta. (Pi) Ik I ár van. a kiraiMlulások. u íVV tazások, «órakozások ide;« f Ilyenkor az ember elfelejti minden búját-baját. Egyetlen gondja hogy a lehető legjobban kikapcsolW jék, minél többet nevessen. Félreke rülnek a komoly könyvek, művészeti ágak, Inkább csak a szófakoztató mú veket olvassuk, nézzük. Két olyan filmet választottam, amelyeket a kony- n'yebb fajsúlyú alkotások közé sorolhatok. azonban jöl elszórakoztatják a nézőt. Az „Alfredo, Alfredol“ című olasz film azok közé a vígjátékok Közé tartozik, amelynek tulajdonképpen nincs méh-ebb mondanivalója, vagyis nem társadalmi és politikai viszonyokat kifigurázva szórakoztatja a közönsé- ,get. Pietro Germí rendező helyzetkomikumra és a dialó.guso'kra építi ví.g játékát és ez nagyszerűen sikerűi neki. Tulajdonképpen már a film alap .gondolata is, amelyet úgy fogaljtiaz- liatnék me,g, hogy „amíg a házáíkág- kötés szét nem választ bennünket“ mulatságos. .A cselekmény egy olasz kisvárosban játszódik. .A főhős Alfred egy szürke kis banklilvatalnok. Félszeg természete miatt nem tud huzamosabb Idel.g a lánvok szívében maradni. Aztán hirtelen Alfred életébe lép a fiatal gvógyszerésznö. Maria Rosa. Nem mindennapi szerelem, ala kul - ki köztük, összeházasodnak. A házasságkötés után minden 'omlani kezd, mígnem Alfred, a félös kis hivatalnok megcsalja feleségét. Újra s-zerelmes lesz. Elválik régi felesS.gé- től. s elveszi az új szeleimét. Ennyi röviden a film tartalma. Külön élményt nyújt a szereplők játéka. .Alfredol Dustin Hoffman alakítja na.gyszerűen. Hoffmannak volt már néhány hasonlő „anticassanova“ szerepe. Emlékezzünk csak a john és Mary' vagy az Érettségiző című fii mekre. Kitűnő arcmimikája, esetlen mozdulatai nagyon életliüek s ez mé.g fokozza a komikus helyzetieket. Maria Kosát nem kisebb sze^mélytaég a- lakítja mint Stefánia Sandrelli, aki a fUmmúvészet minden Irányzatát vé.gigjárta. Nagyszerűen érzékeltette azt a hangnemet, modort, mely pontosan Hoffmann játékának az ellenpólusa, Hoffmann másik partnerét Carla Gravín játssza, akt a filmlien Carolina .Alfred második felesége. E.gy nyugodt, realista nőt alakít Gravín kitűnően. A rossznyelvek szerint szinte saját életének egy részét vitte vászonra, azért volt ilyen jó az alakítás. ,A rendező Germínek most nem sikerült olyan jól visszaadni az olasz város hangulatát, a kispolgári és a túlságosan is felvilágosult felfogások konfliktusát, mint előző filmV f ut • I* * 7 A sok szereplő közül kettőt említünk csak meg: a művészt alakító Peter 0 Nealt, akire először a Love Story című filmben figyeltek fel. Most egy egészen más szerepben bizonyítja kitűnő képességeit. Nagyszerűen alakítja a magárahagyatottságá- ban tehetetlen „doktorkát, akt menyasszonyát Is csak a fiú-anya Iránti szeretetével tudja szeretni. Semmivel sem szorul a film másik nagy egyé- nisé.ge mögé játékával, pedig az nem más, mint a legdrágább színésznő és énekes, Barbara Streysand. Barbaráról az a mondás járja, hogy a legjobb énekesnő a színésznők között, és a legjobb színésznő az énekesnők közt. Teljesítménye ebben a filmben még inkább alátámasztja ezt az állítást. Dustin Huffinaiin és Carlin Gravin jeibeii, de mindenképpen olyan epi- ■zódo: ragadott ki az életből, mely éppúgy előfordulhat Olaszországban, mint bárhol másutt. A másik film. melyet az olvasók figyelmébe ajánlok, egy francia vígjáték. Ez a film már közelebb áll a társadalmi problémákat kttigurázó vígjátékokhoz, de mégsem sorolható közéjük. robban“ egy éhes. pénzteleai kis csűri. .Az egyéni luimorral fűszerezett nem mindennapi kalandok után hogy is lehetne másképp, minthogy a Művész és a kis csltrl egymásba szeretnek. A főhős egy művész, a zenei művészetek doktora. Magában hordja az ,,igazi“ művészet minden tulajdonságát: szélsőségesen feledékeny, akarat nélküli, és teljesen elzárkózik a hét köznap világa elöl. Ez az egyik szála a vígjáték cselekményének. .A másik pedig néhány mindenre elszánt banda munkája. Egy szállodában száll meg a művész, az őrangyal menyasszonyával, továbbá egy dúsgazdag hölgy és egy értékes tervet szállító fiatalember. Véletlenül mindhármuknak egyforma táskájuk van. Itt kezd bonyolódni az ügy. Közben a. művész életébe „beA rendező Peter Bogdanovich szinte tragédia szérűén építi fel a filmet. Komikus képsorokkal csúcsosltja ki a konfliktust, hogy aztán gyorsan megoldódjék minden, — mégpedig úgy, ahogy azt a nézők Is szeretnék. Meg kell említeni még az operatőr munkáját. Nagyon nehéz feladata volt.de nagyszerűen oldotta meg feladatát. Kovács László, a magyar származású operatőrnek oroszlánrésze van a film kétségtelen nagy sikerében. ]6 szórakozást kíván: NESZMÉRI SÁNDOR foto: kinő fumvigjátEkok nyarm Hogyan került kapew- látha a könnyűzenével? — A zene szeietetét otthonról hoztam, a papámtól í.rököltem — meséli Karda Beáta. — Mint sok más pályatársam. én is a rádió táncstúdiójából kerüitem ki. Ekkor kaptam első dalomat. Csudajó fej volt a címe. Berki Géza szerezte a zené ;ét, és érdekes, hogy éppen ma megint az ö legfrísebb számát énekelem felvételre. Emlékezetes élményei? — Életem legszebb útja Afrikához fűződik, ahol 1971-ben jártunk a Neoton- együttessel. Ghánában ós Nigériában léptünk fel a !a- gosl magyar kulturális napok alkalmával. Rá. egy évre pedig az I. alexandriai dalíésztivAlon szerepeltem, s elnyertem az előadói díjat. Merre járt mostanában? — Tavaly az NSZK-ba és Svájcba szWított a szerzödé- sem. Egy évig voltam távol a magyar tánczenei élet vérkeringésétől. Éppen ezért nagyon örülök, hogy a kiesés ellenére zökkenő nélkül sikerült visszailleszkednem. Nemrég fejeződött be kéthónapos országjáró turnénk Kovács Katival, Koida Györggyel és a Jockers- együttesse'.. ^ Melyik dalát kedveli elsősorban? — Két régebbi felvételemet. Címük: Vándorc;rku- szos szeretnék lenni — talán egy kicsit ml, énekesek is azok vagyunk... -— és Ml- lyemkor kell csendben maradni. ^ Végezetül engedjen meg egy kérdést. A neve boldogot jelent. Vajon Karda Beáta boldog-e? — Örülök a kérdésnek, mert így elmondhatom, igen, boldog vagyak és eiégedett. hogy énekelhetek. Szeretem a hivatásomat, és nagyo-n jó érzés, ha szívesen fogadja dalaimat a köaöívség. BEÁTA BOLDOGOT .JELEM ,,. A CSEMADOK bélyi helyi szervezete mellett működé .Adonis együttes iskolásakból verbuválódott. 1973 tavaszán a- laknlt, s azóta megkedvelték már a környéken íz. Általában fein« rendezvényeken és lakodalmaklMia szerepel a zenekar. Az amatőr együttesek fesztiválján kétszer vett lészt. Vendégszerepeitek Magyarországon Karosán és Hollóházán. Felszerelésük részben saját, részben a helyi CSEMADOK- -szervezet vásárolta számukra. Műsoruk magyar és angol szá mokböl tevődik össze, de saját szerzeményekkel is próbálkoznak. BABi.AK ANNA Bakacsi Béla második visszatérése Ma mar kevesen emlékeznek az 19B2-es Kt mit tud? döntőjére, amikor az egyik győztes Bakacsi Béla volt. Akkor jutalomként részt vehetett a helsinki VIT-en. Aztán évekig nem hallattunk róla. Katona volt, majd elvégezte a rádió táncdalslúdiójál. Négy év után sikeresen visszatért a könnyűzene berkeibe, az 1966 OS eisu tánudalfesztiváloii döntőbe jutott a „Bizony. így van ez. szívem“ című dala kapta a legtöbb knzöiiségszavazaUit. Majd 1987-ben a .Madej in Hungary egyik népszerű számát: Mártát adta eló. Azóta többször szerepelt a Szovielmiiúban. Lengyelországban. Csebszinvakiábaii. juguszláviában. 1971-ben pedig nieg- bivlák Kubába is. 1973 óta az NSZK ban turnézik, nemzetközi társiilultal. s német, ola.sz. angol nyelven énekel. Régen lalalkuztunk tebal Bakacsi Bélával, éppen e- zért keltett kellemes meglepetést 30 perces önálló műsorával a siófoki Kdén bárban. Dgynevezett „one man show“-t mutatott be. Ügyesen táncol, hangja kiteljesedett. sliUisa sokoldalúbb, színesebb lett. Egyszóval o- lyan különlegességgel tért vLssza ezúttal másodszor — a szórakoztató műfajnak rögtön az élvonalába, ami manapság „hiánycikk“. Színvonalas kabaré és lokálhan- gnlatú produkcióját jó nézni és hallgatni. (s—a) .A fenti címmel rendezett táncd,ílfesztlvált a CSEM.A- DOK Kosíce-vidiek járási bizottsága janikon (Jánokon). A bemutatón kilenc énekes lépett fe, szlovák és nia- gyár táncdalokkal. A zenei kiséi'u'<-;i a Turiía narl Bod- vau-i (tornai I Tlie t.ords o.gyűnB-i szu.p.rtati.r V e.-,zJ tivá’t első díját Szitás Berta.',ni ( Képen iű'.iű,a; .í.ipta. Firlku Isiváiiiié
