Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-16 / 51-52. szám

új jpg 13

Emlékezés EDITH PIÄFRA

Hatvan év?, 1015. decrmber 19*én született a lejjnaffvobb francia sanronénekftsno, a világhírű Edith Piaf.

Bellevilie-ben. Pári/a egyik zsúfolt munkásnegyedében két rendőr asszisztálása inellett lát.la meg a napvilágot Edith Giovanna Ga^- sion. A nem kívánt ffyerckot nagyanyjához vitték Norinandiá- ha — egy r»yilvánosházl)a. Sivár gyerekkorát még súlyosbította az agyhártyagyulladást követő idő- lege* vakság. A boldogtalan kislány egyetlen barátja, társa, játéka egy ócska kis haha voll, A világháború után eljött ug\'aii érte az apja, a vándorló akrobata, de a kopott, szürke szállodai szobákban is csak a baba maradt a vigasza. ..

A mellékutcák kávéhá/^ii elölt kezdett el énekelni tizenöt éve> korában. Louis I^eplee, egy kis kávéház tulajdonosa uieghallolla üt, 8 azonnal szerződtette. I^cplcc egyszerű fekete ruhát adott rá — később is ezt a piuítáu rdlöz«‘l(*l kedvelte. Tíz dalt adott elő. feled- holetleu drámai erővel. Maurirc Clievalier a közönség soraiból felállt. és tapsolva kiáltotta: ,.Kz a gyerek, ez a szivéből énekel." Ez volt az első sikere. Leplee ..Piainak'* nevezte el Edit hét — a szó francia argot-l)aii verebet jelent. — mert úgy érezte, hogy a törékeny fiatal lány mindennél jol>- ban emlékeztet egy kis. sáros, á- zolt verébre.

Mivel Louis I^eplce-t. .az apai pártfogót ismeretlen tettesek me:;g\ilko!ták. Edith Piaf felfelé ívelő kaiTicrje csakhamar megtört. Külvárosi mozikban énekelt, majd cey hónapra Nizzába szerződött, fle utána ismét az utcán folytatta volna, lia segítségére nem jön Uaymond Asso. U formált [»előle művészt, három é\iff irányította, •»an/.onok.at írt számára. '

Nevét hamarosan megismerték Párizsban, majd szerte a világon, a siker mellé szegődött. De magánélete jóformán szülelésélőJ a haláláig zilált és boldogtalan volt. Talán egyéni tr.agédiájából fakadt, liogy olyan mélyen, idyari nieg- rázóau adott elŐ, s a kö/^iuséget senki sem tudta úgy magával ragadni. mint ő — vele sírtak, és vele neveltek. ,.ÍTa Edith Piaf éneke), dnláhaii a párizsi szecények kiáltanak“ — így jellemezték.

Első .New \ork-i vendégszereplése alkalmával ismerkedett meg Marcell Cenl.innal. bokszvilágbij- nokkal. aki a nagy szereimet jelentette életében. .Marcel Ordán haláiáv hí két részre sz,akadl Edith F^i.nf élete, .Mikíí/.heu művészete egyre m.agasahhra íselt — ma- gáné!etéi>en megkez<lődött a ..sötét korszak": a inortiumnak és az italnak, a betegségeknek és a fizikai állapot roh.amos hanyallá'á- nak az ideje.

líihhet volt beteg, mint egészséges. de sohasem kímélte magái. Un volt annyi ideje. Iiogy színpadra vonszolja megkínzott lestél — énekelt. A francia sajtó szerint emberfeletti akaraleicje. amellyel betegen is dobogóra lépett, öngyilkosságs/ámba ment. H<»g> aii és miért teile? lólilh Piaf maga válaszolt c kérdésre: ..Az életnek oak addig van értelínc szártioui- ra. amíg énekelhetek. .\hlmz. hogy éljek, énekelnem kell.*‘ licked!. különösen \ ihráló liangoh dahdt — soha.sem laruilt énekelni

— a nagyim cre<!eti és rntgyon frnuciás műfaji: 'a <anzonérícklést nlánoz.halallaniil iiuivelle. Nem előadóit — álélie dalait.

I'.zer dollárt kupoil eiry fellépéséért, niilhószáuira írvárlnUák hanglemezeit. ' uiég'.om \oli «.fiba fiénze. Nagylelkűsége, bőkezűsége legenflás hírű volt. Zené>z**- ket, rokonokat, [»arátokat, i>mcrő- sÖket segílPlt — azokat, akik rászorultak. Es mint míivé-*zt l.s az íiiizellftiiséíí, a kollegialitás jrllr- mezle. ..Ma \alaki fenn van — mondogalla —. annak le k<dl kiil- fleiii a fel\onót másokért, hogy «- zok is a Időre kerüljenek." Pályafutása alatt sok művészt, köztük Yves Moaland-t é.s ilharlc' Aznavour-t is ..segítette a tetőre".

I9b’2 febniárjában kétohiali tüdőgyulladással kórházba s/állílol- ták, .Mindennapos láli»gatója így görög származású fialalembcr Theophanis l^ambonkas voll, akit Edith Piaf I héo Sarapo névre keresztelt. "Sarapo görögül annsit jelent — szeretlek.'

..Egyetlen embert szerettem. .Vlarccl Cerdaul. l-s egész éldein- heii egyetlen férfira vártam :Théo Sarapőra" — mondotta. Házasságuk egy évig sem tartott, 1003. október ll-én hall meg. Agyát csupán két szál virág díszítette, egy rózsa é? egy orchidea. . .

...Nem, nem bánok semmit

sem...“ — énekelte egyik nagy sikerű sanzonjában. £s ugyanezt mondta önéletrajzának íMa \ ie

— Életem) bevezetőjében is, amelyet a kóHiázi ágyon diktált röviddel a halála előtt. ..Igaz, hogy •szörnyű életet éltem, ám ugyanakkor csodálatos volt. mert szerettem — igen az életet mindenekelőtt. Szerettem az embereket, a férfiakat, a szeretőimet, a barátaimat, <le mindazokat az ismeretlen férfiakat és nőket is. a közönséget. aineKmek még akkor is énekeltem, amikor ez messze meghaladta az erőmet."

Jean Cocteau írta róla a következő sorokat: Madame Piaf z>c- ni. Utánozhatallau. Edith Piaf nié^ sosem volt és nem is lesz. többé. .Magányosan gyötrődő éjszakai csillag branciaország c- gén..

S/ABO löszló

Madam Lamboukas — akit Edith Piainak neveztek

Edith Piaf sírjánál

Több mint 12 öve nyugszik Párizs leghíresebb temetőiében a Pére—Lachaise-ben Edith Piaf. Igazat adhatunk művészete francia ra- tangóinak, amikor azt mondfák, a múló esztendők sem homályosíthatfák el nagyságái. Hangfelvételei ma is éppoly tnépszerűek, mini életében voltak. Túlzás nélkül mondhat fűk, a francia sanzon minden idők legtökéle tesebb előadóművésze volt.

A Pére—Lachaise talán a világ egyik legnagyobb temetöfe. Falai között több mint egymillió sír domborul. Edith Piaf egyik u- toisó kérése az volt, hogy őt is ide temessék. Az elmúlt közel két évszázadban a kultúra világának sok halhatatlanfa került ide. A nagy zeneszerzők közül Ht fekszik Frederic- Chopin, Giacomo Rossini, George Bizet. A világirodalom nagyjai közül itt van eltemetve Balzac, Oscar Wtlde, Apollinaire és sokon mások.

A Pére—Lachaise temető története szorosan összefügg a francia forradalom és a munkásmozgalom történetével is. Neve az egykori föídiudafdonos nevével azonos. Pére de la Chaise, fezsuita pap XIV. Lafos gyóntató atyja volt. A királytól kapta ajándékba a nagy kiterjedésű parkot. Az 1789-ben kitört francia forradalom kiűzte az országból a gyűlölt jezsuitákat, és Pére de la Chaise min- tatemetöt létesített parkjában.

Nyolcvan évvel később, 1871-ben Párizsban győzött a munkáshatalom. 72 napig tartotta kezében és a megszerzett hatalmat új társadalom megteremtésére próbálta felhasználni. .4 francia burzsoázia a porosz hadseregtől kért és kapott segítséget, persze nem kis áron. Hadisarcként kiadta Elsas Lotharingiá!. és még fizetett ötmilliárd frankot is. Ezzel azonban azt is bizonyította, hogyha osztályérdekei úgy kívánják, elviseli a }egsúlyosahb nemzeti megaláztatást.

.4 kommün utolsó napjaiban a temető sírjai között heves harcok dúltak. A temetőfal egy részénél, az úgynevezett kommünárdok falánál az elleniorradalmárok több ezer mun kdst végezlek ki. A temelő délkelen sarkánál több mint ezer kommünárd sírja idézi a múltat, köztük szép számban voltak nem franciák is, talán a legtöbben lengyelek. Ide a kommünárdok falához hozták vissza Novoszibírszkből a kommün uolsó katonájának hamvait is. aki a forradalmi eseményeket 71 esztendővel túlélve 1912 ben távozott az élők sorából.

A kommünárdok sírjai szomszédságúban nyugszanak a francia kommunista muWásmozgalom oly nagy egyéniségei, mint Henri Barbusse, a kiváló író, Maurice Thores, a párt főtitkára, a nemzetközi munkásmozgalom nagy egyénisége, Marcell Cachin, a párt egykori elnöke, faques Duelos, a párt idén elhunyt titkára. Közelükben találhatjuk a jrancia ellenállási mozgalom hősi halottjainak sírjait. A fasiszta koncentrációs táborokban elpusztult sok százezer francia emlékét sirolc és megkapó szobrok szimbolizálják.

Aki ismerte Edith Piaf életét, aki tudja, honnan indult, és mennyire szivén viselte a proletárok Párizsát, nem lepődik meg, hogy az ő sírja is ott található, abban a bizonyos délkeleti munkásmozgalmi szögletben. Egyszerű sir, semmi pompa, olyan egyszerű, mint megjelenésében, életétren Edith Piaf volt.

Str.issnr (iv«r?v

A '/t-r/i'i fi'K Olriri

— Napouta álla^ harminc levelet kapok a tisztelőimtől, s ha nem lenne itt az édesanyám, nem is tudom, hogyan válaszolhatnék mindegyikre, tgy szerencsére van egy önzetlen, drága ..titkárníim " aki még csak fizetési sem kér — mondja TAT.IAXA iri BINSKA énekesnő.

A választékos ízléssel berendezett lakás nappalijában minden zöld. üde. otthonos. .4míg a művésznő ruhái között válogat, mi az édesanyjával beszélgetünk. (.Már Uipasztalalból tudjuk, hogy az édesanyák sosem fukarkodnak a szóval, ha a leányukat dicsérhetik.)

— Bizonyára nem tudják, hogy Tatjana Párizsban született. Férjem ugyanis ott dolgozott akkor, és én utána mentem. Azután hazajöttünk Komáromba. Olt kezdett iskolába és zeneiskolába járni a leányom, majd itt Bralisla- vában elvégezte a konzervatóriumot. Mindig szorealmas diák volt.

— Mikor sejtették meg. hogy a leányukból cnekesuő lesz?

— Már a születésekor — kacag jóízűen a mama. — Olyan erős liangja volt, hogy először azt hittük, valami haj van a hangszálaival. Sorra jártuk az orvosokat, de azok nem állapítottuk meg semmi rendellenességet. .V szakorvos kinevetett bennünket: ..Erősek a hangszálai. ,\ yiigoiljanak meg, az égvilágon semmi baja a

Napi átlag: 30 LEVÉL

kisláuyuknuk. Egyszer talán még majd büszkék is lesznek a hangjára...“ S amint látják, az orvos nem is tévedett.

Közben már az énekesnő is átöltözött a fényképezéshez, s így vele folytathatjuk a beszélgetést.

— Mikor, hol és ki fedezte fel a hangját?

— .4 konzervatórium negyedik osztáKáhan egyszer leánybulit rendeztünk. En zougoráztare és é- nekeltem. Véletlenül jelen volt ott egy szakember i«. Gustav Offermann. Felvételire hívott, és ott inegteLszett a hangom. .4 szüleim viszont nem nagyon örültek, a- niikor hezeiigtcm nekik, hogy én bizony énekesnő leszek. IIisz.cn zongorázni tanultam^ Csak ne integessen a mama! Mit tagadja, hogy így volt. Csak akkor engedlek a könyörgésemnek, amikor ..szent esküvel“ njegfogadtam, hogy azért befejezem konzervaló- rinmi tanulmányaimat.

— Arikor szerepelt előizör kiil- földön, és melyik országban?

— 1063-ban voltam először külföldön dr. Ivan Stanisiavva), négy hónapig az NDK-ban. Ott egy filmet is forgattunk (Rytmus na mólé'. Utána újra az MIK m.ajd az. NSZK, .áusztria. Bulgária, Jugoszlávia, Kuba és Szovjetunió következett. Örökké emlékezetes marad első szereplésem .Novosznbirszkben. .Mínusz negyvenfokos hideg volt. s ha csak kiléptünk az, utcára, már majd megdermedtiink. Ha valahová mégis mennünk kellett, mindig taxit fogadtunk. A sok fagyoskodásért viszont bőven kárpótolt bennünket a kedves fogadtatás és a siker,

— Ha három kívánságát teljesíthetném. mit kívánna?

— Nagyon szeretnék még egyszer eljutni Párizsba. — számolja ujjain. mint egy kisiskolás. — Fgyébként már voltam ott turistaként. Azután szívesen kiraennék •Amerikába egy-két hónapra, főként a muzsika kedvéért. Harmadszor pedig a lehető legtöbbet szereiuérn produkálni, mint énekesnő. .Amint látják, csupa nagyon is emberi kívánság, s éppen ezért talán teljesülhetnek is.

— Mis'el tölti legszíveseblien szabad idejét?

— Levelezőlapokat gyűjtök, kézimunkázom. és utazgatok. Különben pedig rengeteg időt kell ellöltenem a varrónőnél is. csak nem a fél életemet. Szerencsére, az. édesanyám elvégez minden házimunkát, s amint említettem,

még a titkári teendőkre Is marad ideje.

— Ki a kedvenc énekese?

— A kedvenc énekesem? .Sajnos. már meghalt. Diuah Washingtont szerettem a legjobban. ■Az élőkről pedig elvből nem mondok véleményt.

— Fellépéskor van-e még lám- jialáza!

— .Most van csak igazón. .Imikor csak kezdtem énekelni, egyáltalán nem izgultam. -Amióta a- y.onban tudatosítottam magamban, hogy az éneklés is felelősségteljes munka, bizony izgulok egy kicsit.

— Szívesen jár el szórakozni?

— .4 munkámmal jár. hogy ritkán vagyok itthon, így azután örülök, ha nem kell sehová se mennem. Néha elhívjuk a barátainkat. vagy mi megyünk el hoz- zójiik.

Búcsúzunk, s a művésznő az ajtóban megjegyzi:

— Most már elárulom, hogy Komáromban elég jól megUinnl- tam magj-arul! Tehát a rólam írt cikket el is tudom olvasni, újj vigyázzanak magukra! — fenyegetett meg bennünket nesetve.

N.L.E.

Praiidl Sámlin- f<>!\étele

t