Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-12-02 / 49. szám

Stefan Kvintik, a kiváló szlovák színész játssza „A nap, amely nem hal meg“ című film főszerepét. A film hazánk felszabadítá­sának dicső korából merí- ti tem^^fe A KÖNYV ÉS A SZISZ Az olvasómozgalom a szisz­ben a fiatalok szocialista nevelé­sének fontos része. A Fucík- és jilmenicky-jelvény verseny ha­gyományaira támaszkodik, s az i- rodalombarátok körével és a SZISZ ülvasójelvényének három fokozatával továbbfejleszti a moz­galmat. Az irodalombarátok köré­nek három évi tevékenységére visszatekintve leszögezhetjük, hogy az olvasómozgalom a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségben megszilárdult, a politikai oktatás és az ideológiai munka szerves ré­szévé vált. Ezt bizonyítják azok a körök, amelyek a SZISZ politikai oktatása keretében az elmúlt év­folyamban tevékenykedtek; 2726 irodalombarátok köre alakult, és :i71)09 fiatal dolgozik bennük. I- gen népszerű az olvasómozgalom a középiskolás SZISZ-esek köré­ben, az irodalombarátok köre tag jainak 34 százaléka az ő soraik­ból kerül ki. A szaktaintézetek e körük 19, az üzemek 16, a falusi es mezőgazdasági üzemek 16, a Imatalok és intézmények 5,5 szá­zalékát mondhatják magukénak. Az elmúlt évben sikerült felkelte­ni a falusi és üzemi fiatalok ér­deklődését a könyv iránt. A Mla- dá Boleslav-i Géiíkocsigyár, a Dubnica nad Váhom-i Szlovák Me tallurgial Művek ifjú dolgozóinak, vagy a Polanka nad Odrou-i fia talüknak a példája azt bizonyítja, hogy még az olyan típusú alap­szervezetekben is szép eredmé­nyek érhetők el, ahol nem a leg­eszményibbek az olvasómozgalom feltételei. Ismét beigazolódott az, hogy i gén nagy jelentőségük van a SZISZ-olvasókouferenciáknak. Az elmúlt évben e konferencia kö­zéppontjában az elkötelezett szo­cialista irodalom állt, Fucík Üze­net az élőknek és Ludvík Svobo- da Buzuluktól Prágáig című alko­tása. Az ország járásainak 95 szá­zalékában megtartották ezeket a konferenciákat, s egyúttal méltó adaléka volt ez a SZISZ-nek fel- szabadulásunk 30. évfordulója ün­nepségeihez. Pozitívumként könyvelhető el, hogy az irodalombarátok köre munkájában egyre többet merít­hetünk nemzeteink haladó és for­radalmi hagyományaiból. A körök tagjai irodalmi-történelmi, baran­golásukon felkeresik a munkás- mogalom, a nemzeti felszabadító harcok és a szovjet hadsereg ha­zánk felszabadítása során emlé­kezetessé vált helyeit. A trebíŐi, a chomutovi, a plzeűi fiatalok például megismerkednek kerüle­tük politikai és kulturális életé­nek jelentős személyiségeivel. A tiebíci és az Üstí nad Orlicí-i já­rásban a forradalmi múlt neveze­tes helyeinek felkeresése egyúttal ünnepi alkalom a SZISZ olvasó­jelvényének átadására is. Az irodaloinbarátok köre szá­mos SZISZ-alapszervezetben a kulturális tevékenység középpont­jává vált. A kör tagjai kezdemé­nyeztek közös színiláz- vagy mo­zilátogatást, irodalmi beszélgeté­seket, költői esteket, irodalmi tör­ténelmi barangolásokat, kirándu­lásokat. Mindezek a megmozdulá­sok nemcsak az irodaloinbarátok körének munkáját gazdagították, tették színessé, hanem az egész SZlSZ-szervezetéét is. Frantl&ek Skalsky Segédanyag a 6SSR poLrmíAí OKTATÁSHOZ AZ IFJÚSÁG ÉS A KULTÚRA Ezt a címet kapta a politikai aktualitások körének második té mája a SZISZ politikai oktatásá­nak idei évfolyamában. És miért éppen ez a téma!’ Mindonkelőit azért, mert ha akarjuk, ha nem, elődeink szellemi és anyagi alko­tásai révén lépten-nyomon kap­csolatba kerülünk a kultúrával, új értékek keletkezésének, alaku­lásának vagyunk tanúi, és magun­kévá tesszük, tovább adjuk, fej­lesztjük őket. A kultúra keletke­zése és fejlődése egyidős magával az emberiséggel, elválaszthatat­lan része a szociális és osztály­harcnak. Márpedig az emberi fej­lődésnek meg kell ismernünk ezt a társadalmi-történelmi folyama­tát. A szocialista kultúrforrada- lom érteimét úgy kell felfognunk, mint szocialista társadalmunk em­berformáló folyamatát. Tudatosí­tani azt, hogy a szocialista mű­veltségnek velejárója mindaz, a- hogy az ember az alkotó munká­hoz, a szellemi és anyagi javak e- löteremtéséhez, elődeink alkotá­saihoz, a szellemi kincsekhez, a szocializmus és a kommunizmus eszméihez viszonyul. Felismerni a burzsoá és a szocialista kultúra közötti alapvető különbséget. Fejleszteni egyéni adottságainkat, gyarapítani tudásunkat, és azt a szocialista építés szolgálatába ál­lítani. A szocialista társadalom aktív formálóivá válni. E témát elemezeve gondolkoz­zunk el az élet célja felett, és a- zon, hogyan éljünk szocialista emberhez méltóan. Vegyük sorra mindazokat az utakat és harco­kat, amelyek a sokoldalúan fej­lett egyéniség kialakulásához ve­zetnek. Vegyük azt is fontolóra, hogy ifjúsági szervezetünkben mi­képpen elégíthetnénk ki a fiata­lok kulturális igényeit. Tudatosít­suk, hogy nemcsak a tánc és a szórakozás tartozik az elemi kul- turáiis igények közé, hanem a művelődés, a művészeti értékek megismerése, magunkévá tétele, az egyre kultúráltabb termelés, munka, környezet, emberek kö­zötti kapcsolatok, továbbá az a- nyagi és szellemi javakhoz, va­gyis a munkához és az élethez való helyes viszonyulás is. Azt akarjuk, hogy a műveltség, a szocialista kultúra eszméje has­sa át tetteinket, szavainkat és gondolatainkat. A kultúrának és a kulturális tevékenységnek effajta tág értelmezése módot ad a szer­vezetnek arra, hogy minden fiatal kamatoztathassa képességeit, ér­deklődését valami iránt. Az, ho­gyan öltözünk, viselkedünk, szó­rakozunk, mennyire vagyunk jár­tasak a művészetekben, mit tu­dunk a tudomány és a technika, a termelés, a közgazdaság, a poli­tika és a szociális kapcsolatok köréből — mind műveltségünk tartozéka. Több városban, járásban, kerü­letben vált népszerűvé az „Ifjú­ság kultúrája“ nevű módszer, a- mely a kulturális és művészeti intézmények figyelmét arra irá­nyítja, hogy elmélyítsék a gyere­keknek és a fiatalságnak a mű­alkotásokhoz és a kulturális ér­tékekhez fűződő kapcsolatát, e- meljék műveltségük szintjét. Né­hány éves eredményes múltra te­kinthet vissza a „Brontosaurus“ elnevezésű környezetvédelmi SZISZ-mozgalom. „A zenélő ifjú­ság“ pedig szervezetünkkel kar­öltve azt a célt követi, hogy mi­nél több fiatalban keltse fel és mélyítse el az érdeklődést a zene­kultúra iránt. Hasonlóan dolgoz­nak az ifjúsági filmklubok. Igen nagy hátországa van az érdek­köri alkotó tevékenységnek, az if­júsági kluboknak, de ezzel még nem merítettük ki a SZISZ kultu­rális munkájának összes lehetősé­geit. Azt akarjuk, hogy minde­nütt, üzemekben, iskolákban a fiatalok kulturális tevékenysége értékes legyen. Minden szervezet­ben, igaz, nem alakíthatnak ének­kart, színjátszó csoportot, nem rendezhetnek komoly zenei hang­versenyt, és nem nyithatnak SZlSZ-filmklubot, de elmehetnek együtt színházba, hangversenyre, tehetségversenyt, nagyobb kultu­rális megmozdulást, találkozókat, társas összejöveteleket tarthat­nak. Mindenhol akad egy ügyes fényképész, rajzoló, vonjuk be 6- ket a faliújság készítésébe, mű­ködjünk közre az üzemi vagy a helyi rádió műsoraiban, meghív­hatunk körünkbe egy-egy neves sportolót, képviselőt, művészeti vagy tudományos személyiséget, összejöhetünk, hogy elbeszélges­sünk a divatról, a viselkedésről, vagy éppen a fiatal házasok kap­csolatáról. És így sorolhatnánk tovább. A lényeg azonban az, hogy mindenhol élhetünk kultúráltan, de ehhez elengedhetetlen^ az e- gyéni részvétel. Ha a politikai ak­tualitások körében elgondolko­zunk a kultúrának életünkben be­töltött szerepéről, ennek a témá­nak beiktatása a politikai okta­tásba nem volt hiábavaló, telje­sítette küldetését. Oldrich Janota, a SZISZ KB kulturális osztá­lyának vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom