Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-16 / 38. szám

4 új

vffk óu ismerjük egymást, annak iWr- a buffltai tantestületben ráztunk e* ISszÖT kezet. A ^.%ors szele“ mindkettőnket másfelé sodort. Se először a nyítraí Peda- trétnai Főiskola magyar-szlovák szakát végezted cl. mafd beiratkoztál a biidapesH F.ötvös T.oránd Tiidoniányejyetemre. Mindkét felsőfokú intézménsi befeiezted — levelező tagozaton. sikerrel. Ma a Kassai Járási Xem/eti Ri- zoffstág iskolafigsi osztályán dolgozol mint lan- fefögyelő. Bárbová röpít is a gépkor«?, vonal s-ag>" repfilŐgép, mindig sússzataláNz szfilófa- Tndba. Szilíeére.

— Szilire rsodálalo« vidék. Gyakran járom » fennsíkot, ismerem az ílt lakókat. Ezért mondhalom nyugodt lelkiismerettel most. mintán közel tíz orsz.4gban megfordultam: nem találbatlani volna szebb helyet sznlelé«em be- lyéííl. Távoli iitaimon is sd«szacsengenek bennem gyermekkorom éde«-bns emlékei: pásztorkodásom — az ember és az állat egymásra- ntalfságának élménye példánl. Felnőtt ember lettem, de most is tudom minden dnlŐ nevét. a földalatti barlangok bejáratait most i« megtalálom. Kevéske szabad időmet vadászattal töltöm. A vadászai maga is a szülőföldbnz köt. erős szál ez. amelyet nem lebet eltépni. A vadászat tulajdonképpen lehetőség újra meg újra bejárni a régi helyeket. Kn ittbon gyűj- lök új e!*őt. Ismerek minden fát. minden követ. ba lehetem, kaszálok, mogyorót szedek, vags* kimeg%'ek a barlang szájába szalonnál sütni és megnézegetem még egyszer azokat az ágakat, amelyeken a ..kamaszizmok inndéi- számyain" fogőzkodlam.

A ro/.snyói pedagógiai középiskolában érell- «égiztél. a főiskolát és az egyetemei levelező tagozaton végezted el. Miért?

Négyszer is próbálkoztam az egyetemen még iliákkornmbiin. ilf mindip sikrrtplMiiil. ^ ^pi'l aztim sit-rriilt a felvételin» a Tevelezfi lapo/.at- ra. Ére/tem. hogy szfilcségem van a taimU.ra, Tamási Amn szavaival élve! liogv ottlion 1e- iryel{ a viláshan. Ks ahlioz. huRV otthon le- ifvek. feltételnek éleztem egy bizonyos tmlás megszerzését. \e»n volt köiinyii i\\i.lrara vagy Budapestre utaznom éveken át. fáradságos ii- tak s-nlna ezek. de holnap, ha szükségesnek tartanám, elölről kezdeném az egészet. Sőt. nincs távol tőlem a gondolat, hogy valaminek még nekivágok.

Néhány írásod tapnnkban is megjelent. Cgs- \élem. hasznos Írástudót tisztelhetne benned i- rodalmiink és újságírásunk, ha gyakrabban mártanád tintába a pennád. Tudom azt is. hogy a diplomamunkád kimondottan hazai magyar téma volt: a Thátia Színház lőrlénele. Vfej3pyőződésem. hogy mint tanfelügyelő be'f X ^ '

' ' ‘"■p, ' p .

csülete-s és jó munkát végz<*!. P«l«gógnsiiíík tüTtod magad?

Pedagógusnak szülftllem még akkor is. ba sokau azt álfítfák, hogy a tanárembar nem alkotó egyéniség, hanem osak reprodukáló vékonyka lexikon. De hát ezek az emberek bizonyára nem látják a nevelő munkában rejlő állandó felfedezések gyönyöríí'«égél! Persze nem liasznátja kt még minden pedagógus egy b)imáTi a rendelkezésére álló lehetőségeket, e- zért én a sokszor emlegetett ..munkafolyamatok korszerüsíléaé“ Jelszó mellett a gondolkodó« korszerűsítésében látom a/ elöltünk álló legfontosahb feladatot. Németh I:aiszló „Sajkó- di esték“ e. köny>ében olvastam egy remek feleletet arra, hogy ki a jő nevelő ,.Nem az-e. aki egyszerre, egyforma Jól látja a gyermekben az embert és lehetőségeit, s szint« önnön- létének a költeményét l.ndja a hoolakőzó életbe lopni?“ S ha munkáját oéltiidatosan „a hétköznapok apró kalapársiitéseinek módján Na1ó- «»Ija meg. nagy értékeket alknió művész is lehet" — ez 1« .Németh László.

Emlékszem, annak idején remek kis néprajzi szobát rendeztél be Biizitáu. Kérőbb magoetofoonal a kezedben gyűjtötted a környék mondáit, meséit.

— Minden külső hatás nélkül kezdtem a munkához. Ismertem a falusi embert, az őt körüKevö tárgyakat, a falusi ember gondolái- >'ilágál. különösen a pá>/lnrok novellisztlkus tömörséggel kerekített elbeszéléseit, láttam. Iiogy ezek az értékek luiuderi nappal fogynak, meg kell őket luenteiii. Ezért tettem így.

Egy pedagógus nem élbei könyvek nétkül. le is nagyon szereted a könyveket.

— Diákjairauial egsszer meglátogattuk Fáb- rv Zoltánt. Nagy élmény volt n sok értékes könyvet nála látnom. \ könyv számomra ii a legnagyobb érték. .Xllandó lilitársam József Attila kötete, hiszen öt nem lehet eleget olvasni. S/.ép. hogy az üj Ifjúság nyári s'f^rse- nyéii éppen őt iiépszerűsílette. Kár. hogy kevés az időm. és nem <dvashatok el mindent, amit szerelnék.

Beosztásoriná) fogva is gyakran találkozol az emberekkel. Ismere.d és szereted is őket.

—- Az emberekkel való találkozások életem ünnepnapjai. A kassai járá«ban is arra törekszenek az illetékesek. b«»gy korszerűsítsék. nagyii/emÍNé '.alakítsák a nio/őga/.daságol. E iminka iiiegÍMuerése «oiáii. az irányítás módszereibe való bepillantáskor is mindig és mindenütt a/ embert kere«ena. Aa embert, akinek az élete a mélységek és magasságok fölötti ö- rökös s/^írnyalás. mint ahogyan erről rendkívül sznggesztis en a költő Nagy Uiszló vallott a televízióban.

íiászló. MZ interjú lassau a s égéhez közeledik. Fnra helyzetben vagyok, mert régen ismerlek. és vannak dolgok, amelyeket leriné- szetesiiek tartok már. ba rólad van szó. Cg\ veszem észre, le sem szólsz a buzitai tornateremben évek óta rendszeresen lezajló uagy fiitballcsatáki'ól. az esti fulkározásokról. a »zn- leidbez és feleségedhez fűző kapcsolatodról. Arról. hogy szeretsz jókat enni és inni. hogy a magyar irodalmat és a pedagógia egyre gazdagodó tndnmáuyál lehetőleg már a forrásvidékénél figyeled. Az emberektiek vaunak talizmánjaik, amelyeket egész élelük során maguknál tartanak. \ annak mondások, gondolatok, amelyek örök érvényűek és amelyek szinte naponta táplálnak hilünkbea. Árulj el néhányat a te gondolttl-talizmánjatd közül.

— A francia Élnard írta: ,.Á nő szebb. Ittint a világ, melyben élek“. Petőfi fogatmaz- la meg a barátság és a szerelem ketrő«!zzá«ú igazságát. í.« jó barátom, Czine .Mihály mondja; „Csak a barátság és a szerelem el ne hagyjon beiinünkel!“

RATTA GVÍiRGV

J

övő heti számunk negyedik oldalán „Segít az olvasó“ címmel egy kérdőívet közlünk. Hosszú idő után az Oj Ifjúság szerkesztőségének ez az első próbálkozása, hogy ilyen formában mérje le az utóbbi évek munkáját, egyúttal megkérdezze az olvasókat, haladtunk- e az eddigi úton, s ha új utakat kell keresnünk az olvasókkal karöltve, az olvasó segítségével keressük őket.

Minden szerkesztőségnek az a vágya, hogy színvonalas lapot készítsen, és azt minél többen olvassák. Természetesen mi is erre törekszünk. Viszont számotokra sem lehet közömbös, hogy lapunknak, mely az egyedüli magyar nyelvű csehszlovákiai ifjúsági lap, milyen a színvonala. Ebben a reményben állítottuk össze kérdőívünket, tőletek pedig komoly, megfontolt és őszinte válaszokat várunk. Mi nem azt akarjuk, hogy csak helyeseljetek, e- setleg csak azért töltsétek ki a kérdőívet, mert megkértek rá (például a középiskolásokat a tanárok). Azt szeretnénk, ha kritikusan, segíteni akarással válaszolnátok a kérdésekre, mert nagyszerű forrásanyag lenne az egységes szerkesztési elvek ki- vagy átdolgozásához.

Kérdőívünkben minden rovatot, minden oldalt érintünk, egyes kérdésekre azonban a válasz igen vagy nem lesz, így lehetetlen minden részletet belefoglalni. Éppen ezért kérünk benneteket, ha úgy érzitek, hogy a kérdések nem elegendőek véleményetekhez, egy külön

lapra írjátok meg mindazt, amit kifogásoltok, hiányoltok lapunknál, illetve ami tetszik.

Kérdőívünkre tudatosan nem kérünk névvel ellátott válaszokat, viszont bárki aláírhatja, megírhatja címét, s ha akarja, észrevételeire szívesen válaszolunk.

A kérdőívek kitöltői közt nem sorsolunk ki ajándékokat, mert sajnos, szomorú tapasztalataink vannak. Ilyenkor az olvasó általában dicséri a lapot, gondolván, ha őszintén kritizálna, be sem tennék a nevét a szerencsekerékbe. Mi pedig — még egyszer hangsúlyozzuk —■

tárgyilagos, megfontolt, segítőkész vála.szokat várunk tőletek.

Minden embernek mások az igényei, elgondolásai, ízlése. Az Oj Ifjúságnak valamennyi fiatalhoz szólnia kell, a gimnazistákhoz és szakközépiskolásokhoz, a főiskolásokhoz, a mezőgazdaságban vagy Iparban dolgozó fiatalokhoz és a katonákhoz is. így bizony az olva sók érdeklődése nagyon is sokrétű. Természetes, hogy lapunk nem elégítheti ki egyformán valamennyi olvasónak az igényét, de mi mégis ezt szeretnénk elérni. Ezért kérünk mindany- nyiotokat, diákokat, mezőgazdasági, ipari és értelmiségi dolgozókat, hogy töltsétek ki és küldjétek el szerkesztőségünk címére a kérdőívet. (Red. Új Ifjúság, „Segít az olvasó“, 897 14 Bratislava, Praáská 11.).

A ti érdeketek is, hogy színes, érdekes, színvonalas legyen az Űj Ifjiiság.

Segítőkészségteket, tárgyilagos válaszaitokat előre is köszönjük! A szerkasztósóg

L»piuil *löz« *7jímában mír közöltük légitrinnk Tnígsírté.í- nrk hírrt í* a 1akn..ág jogo« frlháhnrnáását. ,\la arrúl írunk, iin- gvan »álrkaánrk a jngá./nk riTÖl a kalanHoir.rlrkmrnyröl.

Megsértették légiterünket

Mik a nrmzflközi Jrgi Lözlrkr- <lc.i jng«zabíJy«k normái?

A/ idegeu helikopter kalandoi- |•s«tekedetéveI kapcsolatban a -Vem/etek Béketanáesa tagjával, a (.«eliszlovák Tiiftoinányos .Akadémia .'(ogi Intézetének igazgalójá- ' val, dr. /denék Ceáky profé.^zor- ral. és dr. doc. Vladimir Kopal- lal. a légi közlekedés jogszahá- Ivainak neves szakértőjével beszélgetett a Csehszlovák Távirati Iroda índósítója.

X\.\

— A. nmazetközi jog iiiel» ál- veit ét érvénye* normáit sértették meg a tettesek?

— Erőszakot alkalmazlak, mert másodszor már fegyvert is használtak. 'l>bát az egyik leglönto- sabb nemzetközi jogszabály, az országok légiterének megíciiésé- röl szóló oikkely ellen vétettek, amely a légi közlekedés likií. 7. 12-* egyezményben a legelső be- Isen áll. Eszerint iitiiideri országnak megvan a maga felaégterüle- léliez tartozó légiiére. Ax eg\ ez- itiény, amelyet Csehszlovákia, az ■NSZK. .Ausztria és további európai országok, sőt nem európai államok is ratifikáltak, minden a- láíró országot egyaránt kötelez arra. hogy ne használja fel a légi nlasszállítást oly módon, amelv ezzel az egyezménnyel ellentétben áll. .Az egyezménv a 11. és 1?. szakaszában szó szerint a következőket olva.sbatjuk: ..Repülőgépek é.s helikopterek, kötelesek magukat alávetni ezeknek a szabályoknak. az egves országok \ t- szont kötelesek a szabálysértőkéi üldözób* veofti, akár saját, akár

luá.. az egve/ményt ratifikáló országról van szó."

— A nyugati sajtó ezt egyéni akciónak tekinti, és azt írja, hogs

a helikopternek meg szabályos jct/r.e sem soll. Hogs an vélekedik erről?

— l'.z az érv a nemzetközi jog- s/altályok */em../ögébőt nézve .sem állja meg a heh ét. .A nemzetközi légi közlekedési jogszabályok szerint minden repülőgép, akár állami, akár magángép. ali- liuz az állauilioz tartozik, amelyben regisztrálva vau. Ez.ért min- «ien retdilőgé|)en, még a magán- gépeken is. államjel/ésnek és regisztrációs jelzé-nek kell lennie, és még a jelzé-ek hiánya sem menicsiibett a felebisscgtcil azt az országot, alioniiau a gép felszáll. .\z érvénye.s neinzclközi jogszabályok kimondják: minden állam felel ügynökeinek vagy magánszemély ein ek szabálysértéséért, még akkor is. lia fcliiatalmazá* nélkül cselekedtek is. sőt az or- s/.águkltao élő külföldiek tetleiégt is felelősek. Ennek a felelősségnek íi természetes folyománya az a kötelesség, hogy a szabálysértőket. rákéuyszerítsék a kár megtérítésére. és büntetést szabjanak ki rájuk.-Az ilyen telteket Toegeló'/ni, a tetteseket megbüntetni, teljesen iiiegfelel az egve-zmény értelmének és céljának. .Az utóbbi években egy egész sor ország kötött hasonló egyezményt.' védekezésként a légi ul,i«száHítás ellen irányuló hiíTicselckméiiyek elten: i- ly-en a Hágai Egvezmény 1Í17D és a Möntreáli Egyezmény- (11171 . amelyek a légi eltérítésekre és hasonló hüneselekmé- nyekre vonatkoznak.