Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-08 / 28. szám

A KGST 29. ülésszakának budapes­ti tanácskozása változatlanul foglal- kOEtatj-a A nemzetközi közvélemónyt. Még mindig több kommentár jelenik meg az ülésszak niuiikájárél. A jelen­legi ötéves terv befejező esztende­je — ezt különösen a Tribuna ludu hangsályozza — megadja a követké­zé ötéves terv végső formáját. Ezért az utóbbi időszakban a KGST tevé­kenységének egyik legfőbb ágazata, az új, hosszú távú tervek összehan­golása. A budapesti tanácsülés egy­hangúlag elfogadta a következő öt­éves időszak sokoldalú integrációs tervét, és a határozatok éppen ezért nagy jelentőségűek lesznek a tagor­szágok gazdaságának további arányos fejleszté.se szempontjából. Ez a tény a nyugati gazdasági életben végbe­menő jelenségek i.snieretében különö­sen fontos, hiszen a törekvés arra irányul, hogy a lehető legkisebbre korlátozódjék a tőkés gazdaság ne­gativ jelenségeinek hatása a szocia­lista országok gazdasági éleiére. Leonyíd Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára meghívására múlt» szerdán egyhetes látogatásra a Szovjetunióba érkezett Willy Brandt, az SPD elnö­ke. A nyugatnémet szociáldemokrata politikus az NSZK és a Szovjetunió viszonyának további alakulásáról, az európai biztonsági értekezlet munká­járól a földközi-tengeri medencében kialakult helyzetről és világgazdasá­gi kérdésekről cserélt véleményt Le<i- nyid Brezsnyevvel és a Szovjetuiiió további vezető személyiségeivel. Nyugatnémet szociáldemokrata kö­rökben rámutatnak, hogy Brandt e té­mákat előzetesen egyeztette Helmuth Schmidt szövetségi kancellárral. El­képzelése szerint a bilaterális, min­denekelőtt a gazdasági kérdések meg­vitatása céljából kívánatos lenne, ha új tárgyalások indulnának Bonn é« Mo.szkva között. Nagy jelentőségű nemzetközi politi­kai e.sem.ényn«k tekinthető Andrej Gromiko olaszországi látogatása is. A Szovjetunió külügyminisztere azo- lasz kormány meghívására június 2B- 29-e körött tartózkodott Rómában. A látogatásról kiadott közlemény azt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Olaszország úgy véli. hogy az euró­pai kapcsolatok továbbfejlesztésében különleges jelentőséggel bír az euró­pai biztonsági értekezlet sikeres be­fejezése. A tanácskozás részvevőinek minden erőfeszítést meg kell tenniük a má.so-dik szakasz munkájának befe­jezéséért, annak érdekében, hogy a közeljövöliBn Helsinkiben sor kerUl- !ies.sen a tanácskozás legfelsőbb szin­tű zárószakaszára. A felek kifejezték I azt, hogy a szovjet-olasz kapcsola­tok továbbfejlesztésére fognak töre­kedni, mindkét nép, és a béke, az enyhülés érdekében. A szovjel-ainerikai kapcsoiatok a- lakuiásával függ össze az USA sze­nátusa küldöttségének látogatása Moszkvában. A szenátus küldöttségét Hubert Humphrey és Hugh Scott sze­nátorok vezetik. Már látogatásuk kez­detén a szenátorok találkoztak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kül­ügyi bízottság.ának tagjaival. A bi­zottság elnöke, Mihail Szuszlov elv­társ beszédében hangsúlyozta: örül annak, hogy a szenátus küldöttsége viszontiátogatásra érkezett a Szovjet­unióba. „Ügy gondolom, önök egyet­értenek velem abban, hogy jelenle­gi viszontlátogalásuk úgy értékelhe­tő, mint egyik törvényszerű következ­ménye a légkör állalános javulásá­nak, a szovjet-amerikai kapcsolatok­ban, amelyekben az utóbbi években fontos pozitív változások mentek vég­be. Országaink kapcsolatainak javulá­sában és fejlődésében fontos szerepet töltenek be a Szovjetunió és az E- gyesUlt Államok vezetőinek közvet­len személyes kontaktusai, amelyek lehetővé teszik a kétoldalú, kapcsola­tok és az égető nemzetközi problé­mák tárgyszerű megvitatását. Éppen az utóbbi .években lezajlott négy leg­magasabb szintű találkozó eredmé­nyeképpen születtek olyan rendkívül nagy jelentőségű doknmentumok, mint a Szovjetnnié és az Egyesült Államok kölc.sönös kapcsolatainak a- lápjaít lefektető dokumentum és a nukleáris háború elhárításáról szóló egyezmény, továbbá a stratégiai fegy­verzet korlátozásának kérdéseire vo­natkozó létfontosságú megállapodá- .sok és egyezmények“ — hangsúlyoz­ta Szuszlov elvtárs. 1975. június 28-án reggel kUvme óraikor összeültek a beruházók, az épí­tők; a tervezők, a komáromi Uleté- ke-sek és a mlnlsztiérium dolgozóiból átló bizottság, ho-.gy megtartsák a so- ro.n következő ellenőrző napjukat. Egy elégedetlen ember Vailamivel kilenc óra előtt érkez­tem a helyszínre, a vízniűépítök, a vízügyi igeagatőság komáromi kiren­deltségére, Fei-diinánd Matéja mér­nök irodájába. ü'odál>an Jozef Ob- loíinaky mérnök, a VIzműépítő Vál­lalat igazgatóhelyettese, az értekezlet összehívója és vezetője, Frantláek Sladky mérnök, az épületek tervező­je, PavCo mérnök, Ján CuTka, a CKD Blansko szerelöbrtgádjának a veze tő­je és mások. A beszélgetés aztán már az építke­zés körül folyt. — Biztosítsák, hii.gy a Hydrostav elkészítse az épületet, és akkor ml., ^ — mondta éppen Ján Citlka szerelő, amikor érteni kezdtem miről is fo­lyik a szó a beszélgetők között. ~ Igen, nekik kell elkészíteni a helyet, mert az 6 hibájuk, hogy a kü­szöb egyenetlen és használhatatlan — ad Igazat a tervező a szerelőnek, Ob- loíinsky mérnök pedig így zárja a vitát; — kz olyan kiváló és hétpróbás szállítónak, mint a Hydrostav, már Igazán tudnia keiHene egy ilyen épü­letet elkészíteni. Ián Culka érezhető éllel é.s hév­vel «.gészíti ki a fenti beszélgetésit: — A jetentésben nagyon helyesen írták, hogy hanyag-ul készítették el a munkákat, és csak húzzák az Időt... ^ Valóban, a múltkor ts tárgyal­tunk már az építtkezés áillásáról, de most már végére kell já-muink, mert ez így nem mehet tovább — vála­szol Ismét Obloíinslky mérnök. A be- szél:,getésbe Ferdinánd Matéja Is be­kapcsolódik: — És ha elmeiMiök Bratlslaváha, valóljan nem térnek már vissza Ide Komáromba? Szerintem vissza kelle­ne jőnnliiik, hogy befejezzék a mun­kát — fordul Ján Culkához. A DUNA, A VÉN (Ellenőrző napon — Nem, erről szó sem lehet! — válaszol az határozottan. — Ha egy­szer összeszedjük a felszerelésünket, és átköltözünk Bratislavába, akkor •legalább egy évig nem jövünk, nem jöhetünk vissza. Ott elő van nr.nden készítve, hibátlan a munka, voltam .megnézni, akár holnap is átköltöz­hetnénk, és ha egyszer már ott le­szünk, mondom, semmi pénzért sem jövünk vissza. Nem Is jöhetünk! Egy­szerűen csak az a lehetőség van. a- mit már mondtam: most elmegyünk szabadságra, aztán hetedikén reggel hét órakor Itt vagyunk, és ahogy í- gértem, akkor befejezzük a munkát, d'8 peirsze, csak akkor, ha úgy el­készítik az épületet, hogy ott dolgoz ni lehessen. Ha nem, akkor akár már most is megmoindhatják, mi szedjük a sátorfáinkat és megyünk. Még egy­szer hangsúlyozo.m, haflandők va­gyunk maradni, de csak aikkor, ha minde'ii rendben lesz. Különben ts már annyi mérget lényéit Itt az em- l>er. 1-tt végképp nem lehet dolgozni... Soha semmi nincs előkészítve, min­dent maga liajtson az ember, s az enyéim meg csak állnak... .— mond­ja, s ezzel ez a kis előértekezlet he Is fejeződik, mert indulunk ki a^é- pületekre, hogy ott helyben szeniügy- re vegyünk mindent. Ján Culka Is indul ki a zárólwren- dezésre, a zsilipre, mert ebben ők is érdekelve vannak. Mielőtt azonban elindulna, hozzáfordulok: — I4tom, ön fitt a legelégedetle­nebb ember. — Hogyne lennék az — válaszol, és még mindig azzal a hévvel, ameüy- lyel az élőbb beszélt, így folytatja: — Nem Is lehet Itt dolgozni! Nincs semmi előkészítve. Például lehetet­len időre megkapni a terveket, awán ha meg Is kapjuk, tele vannaik hibák- Jcal, A hibák eltávolítása Is döcög. KOMONDOR II. az építkezésen) Nem és nem tud kimozdulni a holt­pontról. Van Itt két napra való mun­ka, ml meg itt topogunk két hónap­ja. Nézzie, amint mondtam, ha nem készítik el, vagy nem tudják elké­szíteni az épületet, akkor megyünk BratUslavába. Ott van a Horvát-ágon és Bremierben (Pálenlsko), a Kls-Du- náu is elég a munkánk. Ott már most kész minden. Voltani megnézni, öröm ■lesz dolgozni. Nem kell majd máso­kat hajtani, mint Itt... — mondja, s Indul a munkahelyéle, a zsiliphez, s vele ml, többiek ts. 2500 köbméter kaTics ) A záró beié'ndezésnél a Paula ne­vű kotróhajó dolgozik. Horony Rudolf mérnöktől megtudom a munka lénye­gét. A Paula a medret mélyíti, a ha­józásra készíti elő a hajógyár kikö­tőjében a vízi utat. KörülbeWl húsz­szor megtelik a hajó gyomra, és kész az e.gész feladat. — Ml történik a kaviccsal, amelyet kiemel a mederből? — kérdi Pavío mérnök. — A hajó kiúszik a folyóra, és a mederbe szórja! — jön a válasz. •— De hiszen nekünk a kavicsra is szükségünk van?l — Igen, szükségünk van, kértük is, de a Paulán nincs meg az a felsze­relés, amellyel ezt el lehetne végez­ni — magyarázza, s a jeleulevők rosszallóan ingatják a fejüket. Két­ezer ötszáz köbméter kibányászott ka­vicsot isimét vlsszasizómak a folyam­ba? Igaz, nem a legjobb anyeg, de töltéshez, sőt tailán betomozáshoz is jó lenne... H«1 az épületvezető? A salgeten a karbantartók számára egy négy lakásos ház épül. Amikor lutoljáre ott jártam, ember nem na­gyon mozgott az épületen. Azóta vi­szont szemmel láthatóan sokat ha­ladtak előre. Megyünk, sorban meg- ■nézzük a kis raktárt, az udvart, a kazánljázat. Már a szobákat festtk. — Ha egy kicsit lgye,keznek. két héten belül el is készülhetnek — mondja az egyik a másiknak. Aztán elkapok egy kérdést: — Előbb úgy volt, hogy szeptem­ber végére befejezik, aztán október­re, majd az év elejére, illetve május ©lejére toltuk ki a terminust. Most hogy állunk ezzel? — Nem mondtam még, de úgv ál­lapodtunk meg, hogy szeptemberre tesszük a befejezés határidejét. I.gaz. ezt nem kell nagyon hangoztat'nl, csak úgy magunk közt... Közben leértünk a kazánházha. Te­le van vízzel. A beton felverve, csa­tornák és egy hevenyészve ásott öt- ve'nszer ötven centiméter széles mé'ly gödör a ki tudja honnan összegyűlt víz felfogására. Közben míg mindezt szeraügyre vesszük, Ilyen párbeszéd folyik: — Hát ezek meg már megint mi­lyen ÚjításO'k litt? — KI ásta ki ezt itt? Honnan ez a víz? — Talán talajvíz? — Talajvíz. Biztos talajvíz... — mondja valaki, keresve rá a magya­rázatot. Végül meg Is találja: az eső­víz került a kazánba, úgy, hogy köz- lien valaki átütötte a különben egy darabban, tökéletes szigeteléssel ké­szült betonkádat. FeTdinánd MatSja mérnök meg Is jegyzi; — Ezt nem értem, hfezen Itt vol­tam, amikor a betonkádat készítet­ték, hibátlan volt. Persze, az építésvezető és egyet­lenegy mérnök sincs jelen, hogy ma­gyarázatot adjon. .Az Igazgatőhelyet- •tes meg a magas beosztású elvtársak eljöhettek egészen Bratislavából, a -n^T ffieutgiBi ‘otezáAsgrjjdgi m ‘jeneetrn lönben tudnia kotlett, hogy ellenőr­ző napot tartanak, úgy látszik, .raesz- sze elkerü'lte az építkezést, Németh István (Folytatjuk) Országos dal ­és táncünnepély huszadszor (1975. július 12—13-án) A haladó népi hagyományok ápo­lása, fejlesztése egyik fontos felada­ta a CSEMADOK Központi Bizottságá­nak. A gombasziögi országos dal- ős táncüiHiepély megTendezésével emeli a műkedvelő népművészeti együtte­sek színvonalát, és jelentősen betölti küldetését, s ezzel közvetve vagy részben az Ifjúság művészeti nevelé­séből Is részt vállal. Hiszen köztu­dott, hogy k-aiünöseat a tánccsopO‘r- tok a fiatalokból verbuválód'naik, a gombaszögl országos rendezwény mű- sorá-nak gerincét pedig a táncművé­szet a-lkotja. lényeges tényező ez, hiszen a-z ön­tevékeny művészi munka küilöuböző ágazatainak sokrétű művelése nagy jelentőségű az Ifjúság, Illetve egyén, a társadalom szempontjából, mert más tevékenységgel nehezen helyet­tesíthető. Az egyén művészi érdeklő­désének klelégítésé-n keresztül talál­koznak az egyéni és a társadalmi ér­dekek. A gombaszögl országos íren- dezvény ösatönzően hat az öntevé­keny művészeti mozgalomban tévé- kenykedökxe, s ez az értéke a leg­fontosabb somunkra. ■Az Idei országos találkozó műso­rát a CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulása 30. évforduló­jának tiszteletére állította össze. A Jubileumi, huszadik rendezvény műsorai, kezdve az egyszerűbb sté- moktól, a nagy létszámmal előadbtt koreográfiákig a harminc esztendő alatt elért mű-vészi fejőldést szemlél­teti majd. Az „egyszerűbb“ inűsorszámokon az Igen értékes folklórt értjük. Ojra hallhatja a közönség például Holec Ilonát, Szókls Józsefet, a „Tavaszt szél vizet áraszt...“ népdalverseny győzteseit. Továbbá értékes niüsm- számokban, például kiváló eredeti é- neklő csoportok és citeraegyüttesek előadásában gyönyörködhetnek a né­zők. Gombaszőg újdonsága azonl>an a három összevont nagy létszámú ko­reográfia leS'Z. Értéke, hogy műked­velők adják elő. A Vasvári verbunk címűt Gömör tánchagyományaira építette Takács .András koreoigráfus. Harminc legény mutatja be. A Huppantós páros több néprajzi táje-gység hagyományait fog- laljia magába. A tánc alkotója Hor­váth Rudolf; negyven legény és le­ány adja elő. A Tavasai táncok című­nek Quittner János a koreográfusa. A tánc a palóc vidék hagyományaira é- pül, s mintegy ötven lány táncolja. Szombaton a 15.00 órakor ikezdődő műsorban a táncdal 'kedvelői is meg­találják a nekik megfelelőt, mert hi­vatásos és amatőr táncdelénekesek is szőrakoztatják majd a korán érke­zőket. Szombaton este, valamint va­sárnap délelőtt és délután a hazai magyar élegyüttesek, szólisták, a kül­földi, szovjet és magyar vendégegyüt­tesek mutatják be művésaetüket. Fel­lép továbbá az Ifjú Szívek, a SZŐT­TES. a szlovák DARGOV. Minden együttest vagy mű.sorszá- mot lehetetlen felsorolni. Ezt látni és hallani kell. Reméljük, hogy a nép­művészetet, a szórakozást kedvelők maradandó élményekkel gazdagodnak az idei gombaszögi országos találko­zón. —Tj— FELHÍVÁS! Felhívjuk a Kontaktus hallgatóinak figyelmét, hogy 1975. július 12-én szombaton 14 órakor a Kontaktus ju­bileumi, 250. mű.sorát nem hangszalagról, hanem egyenes adásban közvetítjük. így a hallgatóknak lehetőségük nyí­lik arra, hogy már délután 13 órától, tehát egy órával az adás kezdete előtt, valamint az adás alatt is felhívják a szerkesztőséget a 345-80 és a 345-78 telefonszámokon, és így kívánságukkal alkotóan részt vegyenek az adás zenei részének kiválasztásában. Várjuk kívánságaitokat, és jó szórakozást kívánunk. A Kontaktus szerkesztői .Ünnepelt. MOLTO BELLO A «trahovl xtadlDn túbejáratánál éppen pártánk és karmányunk legmagasabb képvtselűlt vártuk. Esett még ex es6, de már ex Is Jobb volt a délelőtti zuhogásnál... A fiatalember, akire felfigyeltem, felettébb gyanúsan viselke­dett. Na, ex ingyen szeretne bejutni, gundoltam. — Ott prébálkozz a másik kapánál, Itt minden hely foglalt.... — Blglletto, nn blglietto... Na te szent ég, egy olasz! Méghozzá olyan, akt az anyanyelvén kívül csak a ,.kéz-iáb“ nyelvet beszéli — derítettem ki később. — legyet akar — mondja az olasz felé bökve Hanka Kadlecová, a Slgnál riportere. — Mondd, hogy nem tudunk szerezni. Bankának azonban ebhez kevés volt a szókincse, de az olasz végre megértette, hogy nem tudunk neki jegyet adni. Az eső köz­ben csak nem akart elállni, az olasz az ernyők alá forekodott. amely alatt már amúgyis négy fej volt egymás mellett. — Käme? — kérde-ztiik, csak hogy valamit kérdezzünk. — No. Neapoli. Praga? — No. Bratislava. — Bratislava? A-á-á! Molto bello, eccolente. benn, beue. — Tetszett neki a városotok — fordítja Hanka. Közben az olasz hadar. Arcáról csöpög a víz. Pillanatokon belül kékruhás tornászlányok állnak körül bennünket, és azt találgat­ják, milyen nemzetiségűek vagyunk. — Románok, biztosan románok — mondja az egyik. Közben megérkezik köztársasági elnökünk és a többi vendég, az oiaszröl megfeledkezünk, csak odabenn vesszük ót észre vagy 10 padsorral alattunk. Három fiatalembernek magyaráz valamit, majd mindhármukkal kezet ráz. Molto bello, molto bene — jól hangzik, Ismétlem magamban, és egy kicsit örülök ennek az olasz potyanézönek. MAGYAR ÉREM ÉS KISPLASZTIKA! K1ÄLL115ÄS Prága és Brno után a bratlslaval Művészetek Házában állttntia ki érem- és kisplasztikái alkotásait tíz magyar képzőművész; Bér- celler Rezső, Szollősl Enikő, Kutass László, Lisztes István, Mészá­ros Dezső, Rácz Edit, Cslkal Márta. Bencslk István, Borbás Tibor és Rétfalvi Sándor. A kiállítás anyagát olyan képzőművészek alkotásai közül válo­gatták ki, akiknek szobra a magyar városok terelt, új lakóne­gyedeit tliszlük. Ezt a tárlaton látható müvek is tükrözik, hiszen kompozíciójukról szinte íosugárzlk a mai, a reális, a szocallsta megfogalmazás. A legtöbb mű központi tlgurája az élő, a dolgozó ember, még akkor Is, ha néhány művész kissé elvontan fejezte ki, öntötte bronzba vagy véste márványba mondanivalóját. A tíz művész zöme azonban hűségesen ragaszkodik a klasszikus stíllzá dóhoz. Nagyon tetszett a közönségnek például Lisztes Imre Alko­nyat című kisplasztikája. Borbán Tibor Radnótit ábrázoló broiii- szobra, Berceller Rezső Tankemberek című érdekes technikájú al­kotása, Csíkai Márta Pihenés a kövön című műve. Kutas László nagy méretű érmei, valamint Rácz Edit Nyíló virág című Dvegtech- nlkájú kisplasztikája. A nagy művészi értéket dokumentáló tárlatot dr. R,ácz Olivér, az SZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese és a Magyar Népköz társaság bratlslaval főkonzulja. Blel-lk György nyitotta meg. A ki­állított müveket július 20-lg tekintheti meg a közönség. (neumann)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom