Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-25 / 9. szám
4 Földes Vines A második talAlkozAs Földes Vincével, a Szlovák Nemzeti Tanács fiatal képviselőjével még a választások e- lött találkoztam először. Akkor 18 lakásán kerestem fel. Leültünk az Ízlésesen berendezett lakószobában, s beszélgetni kezdtünk. Akkor még Vince sem tudta pontosan, mi vár rá. Volt ugyan némi elképzelése a képviselő feladatairól, mert é- ( desanyja hosszú éveken át szintén képviselő volt, s elég sokat hallott tőle a munkájáról. Most, több mint három év u- tán, amikor ismét összejöttünk, már nem volt Ilyen „akadály“ Jóformán kérdeznem sem kellett, máris benne voltunk a téma kellős közepében. Ezt a bárom évet tanulással töltötte, vallotta. A lehető leg-1 nehezebb iskolában, az „élet Iskolájában“ kellett naponta | vizsgáznia. Nem volt könnyű. ■ Idősebb társai segítsége nélkül | aligha sikerült volna. Minden j egyes nap új feladatokat ho- ; zott, hiszen a Szlovák Nemzeti i Tanács egyik legfontosabb bl-' zottságában, az építészeti szak-1 bizottságban dolgozik. Munká-! ja során kapcsolatban kell len- j nie az Építésügyi Minisztériummal és természetesen a válasz- ] lókkal Is. V Érdeklődéssel hallgattam, az- ^ tán megkérdeztem tőle: Milyen .1 KELET BÜSZKE SÉGE gyakran találkoztál a választóiddal? — Sokszor, de egyáltalán '! nem állíthatnám, hogy elég- ^ szer. Rendszeresen részt vet- jj tem a bnb-k plénumain, s ha } időm engedte, máskor is ellá- I lógattam a választóim közé. E- { zek a találkozások mindig hasznosak voltak. Ezt részben annak köszönhetem, hogy elég jó kapcsolatokat sikerült teremtenem a nemzeti bizottságokkal, ami a képvisedől mun- ka egyik legfontosabb összete- ‘I vő je. Nem volt azonban köny- ] nyű ezt elérni. Egy fiatal kép- ; viselőnek kétszeresen meg kell | dolgoznia az emberek, a vá- | lasztók bizalmáért. i — Es mondd, megéri ezt a í sok fáradozást? j — Feltétlenül. Nincs a vilá- | gon jobb érzés, mint az, ha az ? ember látja, hogy szeretik, | hogy megbecesülik, és értéke-1 lik Is a munkáját. Munkahelyén a Komárnói (Komáromi) Járási Épltőválla- latnál sok a fiatal. Rendszeresen eljár a SZISZ-gyülésekre, meghallgatja a fiatalok gondja t-baj át, és ha szükségesnek látja, „felviszi a tanácsba“ is. Ott éppen most az ipari tanulók problémáinak megvitatására kerül sor. Természetesen más kérdéseket Is napirendre tűznek. Itt van például állandó témaként Bratislava és Praha kiépítése, s az ezzel szoro- f«an összefüggő munkaerő és é- pítőkapacitások átcsoportosítása. Ez mind olyan feladat, a- mely nagymértékben befolyá- í solja a választási program sí -'' keres teljesítését. Feladut tehát van bőven, de > Vince, te is fiatal vagy, s gon- dolom, nem veted meg a sző-'; rakozást sem. jut erre néha i- dőd? f — Szórakozás? Erre nemigen^ gondolhatok. Persze klkapcso- 4 lódásra nekem Is szükségem;« van. Olykor-olykor nagyo-n jól| jön egy kis olvasás, és Itt vang a család Is, róla sem szabadd megfeledkeznem. f-/it Nyolezázan vettek részt a Smena futóversenyén Egy hétfői nap reggelén toppantam be a SZISZ trebi Savi járási bizottságára. Ogy látszott, rossz napot válasz tottam a látogatásra, mert csak a titkárság vezetőjét ta- láltem ott az irodák egyiké ben. — Valóban rosszkor jött — mondta —, a hétfő nálunk a gyűlések napja. Pár perc alatt azért mégis előkeritette Bagoly Jánost, a járási bizottság ideolégiai titkárát. Neki sem volt sok ideje, de azért készségesen megkérdezte: —• Mire lennél kíváncsi? — Mindenre. — Az sok. Akkor cikk a- ligha férne bele a lapotokba, hiszen járásunk igen nagy, lenne miről beszélni. Összesen 242 alapszervezetet tartunk számon, s mindegyikben sokrétű munka folyik. Itt van például a tavalyi munkák értékelése. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére annyi rendezvényünk volt, hogy számon tartani is nehéz. Mi a legjelentősebbeknek azoivat teKiiit|uk. amelyek mozgósitották az if júság tömegeit. Ilyen volt pél dául párt beszélget az ií júsággal“ című rendezvénysorozat, több mint 150 alapszervezet kapcsolódott bele. Talán mondanom sem kell, hogy témája az SZNF-re összponto sült, de emellett fiataljaink a világban lezajló eseményeket is megvitatták, s nagy érdek lődést tanúsítottak hazánk i döszerü kérdései iránt is. — Egy rendezvénysoroza tunknak — folytatta a titkár — még nevel sem adtunk, mégis mozgósította a fiatalsá got. Főleg nyáron a táboro zásra alkalmas helyeken ősz- szejöttek fiataljaink, tábortüzet gyújtottak, így adóztak tisztelettel az egykori partizánok emlékének. Az összejövetelekre eljöttek az idős pártharcosok is, és színes beszámolókkal tették felejthetetlenné a találkozásokat. Legtöbbször a fiatalok kultúrműsort is készítettek, ami szintén hozzájárul a rendezvénysorozat népszsrüsitésé- hez. Külön öröm számunkra, hogy a SZNF 30. évforduló jának méltó megünneplésében eppeii a falusi alapszervezetek jeleskedtek Csak dicséret tel szólhatunk a dargovi, a Vei. Kamenec-i. és a Vet. Tra kany-i fiatalok munkájáról. — A szisz-tagok mivel ér lék el a múlt év legjobb e- redményeit? — Könnyen válaszolhatok. Kétségtelen, hogy a legjobb eredményeket a sportban ér tűk el. Nem mintha világcsúcsokat döntöttek volna meg fiataljaink, számunkra ennél sokkal értékesebb, hogy a sportolás tömegjelleget öltött járásunkban. A labdarúgás mellett népszerűvé váltak más sportágak is. A Smena futóversenyén több mint nyolc százan vettek részt. — Elmondható ez a kultn- rális életről is? — Sajnos nem. Itt még soksok tennivaló vár ránk. Néha már úgy tűnik, hogy nincs o- lyan kulturális rendezvény, amely el tudná szakítani a fiatalokat az öncélú szórakozástél. Ez az általános, de i- gazságtalan lennék néhány a- lapszervezet fiataljaihoz, ha nem említeném meg, hogy ők a tavalyi évfordulék tiszteletére kiemelkedő kultúrműsort készítettek és adtak elő. — A kulturális élet felien dítésébez. véleményem sze rint, hozzájárulhatna a klub- mozgalom kiszélesítése. Meg vannak-e ehhez a lehetősé geitek? — járásunkban csak ötven alapszervezet dicsekedhet klubhelyiséggel. Ez kevés. Klubok alakítására a feltételek nálunk is meglennének, csak az a baj, hogy sok helyen nem akad, aki kezességet vállalna a klubért. Ebben a fiatalok is hibásak, mert ha fegyelmezettebbek lennének. nem kerülne sor a már meglevő klubok bezárására, és bizony néha ez is előfordul. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ahol a SZISZ vezetősége ura a helyzetnek, jő munkát végeznek a klubok is. Feltétlen szólni kell a bieli Fábry Zoltán Ifjúsági Klubról. Nagyon is eredményesen dolgozik, ami talán annak köszönhető, bogy a klub ügyének sikerült megnyerniük e falu fiatal tanitáil is. Irányításukkal több irodalmi műsort, vetélkedőt tartattak már a fiatalok, és jól működik a klub népi táncköre meg az i- rodalmi színpada is. Hasonlóan elismerést érdemelnek a Vefké Kapuáany-i Erdélyi János Ifjúsági Klub tagjai, akik a múlt évben szinte elárasztották a környéket kultúrműsoraikkal, és mindenütt nagy közönségsikert arattak. I— Mi az, ami lényeges e- iörelépést hozna idén a járás szervezeti munkájában? — Mindenekelőtt arra lesz szükség, hogy javítsunk a SZISZ és a Nemzeti Front többi szervezetei közötti munkán. mert az ifjúsági szervezet csak akkor töltheti be küldetését, ha szorosan együtt dolgozik más tömegszorveze- tekkel. Az eddigi tapasztala tok azt mutatják, hogy járásunkban megvannak az ehhez szükséges feltételek. Példa erre a falusi alapszervezetek munkája, amelyen teljes mértékig visszatükröződik a hármasszerződésbe foglaltak kedvező hatása. Ezt a gyakorlatot javasolnám más alapszervezeteknek is. Kamocsai Imre Áhhoz, hogy valaki svédje m.ényes munkát végez^ zen, három feltétel szükséges: fó szakember legyen, szeresse munkáját és segítsék, támogassák elöljárói. Ml történik akkor, ha valaki kitűnő szakember, éjje- lét-nappalát a munkának szenteli, és mégsem támogatják eléggé? Az égvilágon semmi! Vagy talán mégis? Épp ezt akarom elérni ezzel a kis írással. EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT A bechyncei (bejei) közös sohasem volt országos hírű földművesszövetkezet, föl és szorgalmasan dolgozott a tagság, fízhektáros kertészetüket becsületesen vezette laboda József kertész, nagyobb tetteket azonban senki sem vári e szerény szövetkezettől. Legfeljebb Józsi bácsi álmodozott arról, hogy egyszer majdany- nyira megerősödik a közös, hogy 6 is megmutathatja, milyen hatalmas jövedelmet lehet elérni egy jól felszerelt zöldségkertészetből. EL IS JÖTT EZ AZ ALKALOM A kor parancsa szerint négy esztendővel ezelőtt társultak a bejetek a Safárikovóiákkal (tornaifalakkal) és a királyiEgy kertész panaszai akkal. Itt volt hát a lehetőség, hiszen továbbra is Laboda Józsefre bízták a kertészet vezetését, meg aztán a három bugyetlárisból" mégiscsak több korona futhat a zöldségese modernizálására, mint az eddigi egyetlenből. Számolt, tervezett hát Laboda „fökertész", aztán meg dolgozott is szorgalmasan... De adjuk át inkább neki a szót, hadd mondja el, mire vitte a négy esztendő alatt.., MAGAD ÜR.AM, HA SZOLGÁD NINCS — A tervet teljesítem u- gyan — panaszolta az 54 é- ves kertész —, de ha tudná, milyen aranybánya lehetne ez a kertészet egy kis segítséggel! Tavaly például árvíz pusztított mifelénk, tönkre is tette másfél hektárnyi káposztánkat, sárgarépánkat, petrezselymünket, mégis kitermeltem 380 000 koronát, s így az árvízkárokért kifizetett biztosítással együtt 43 000 koronás hektárhozamra jöttünk ki. Veszteségeinkhez hozzá keli azonban számolni a 60 árnyi vöröshagymát is. Kertészetünknek nincsenek állandó munkaerői — folytatta Laboda József. — Az a „törvény", hogy a cukorrépa az első, ha Itt kell kapálni, még talán az ágyból is összeszedik az asz- szonyokaá. Nem Is igen maradnak meg nálam, csak az idősebbek, mert a fiatalok ágy vélekednek, hogy nem a cukorrépa kapálására szerződtek ők kertészetünkbe! Persze, akadnak egyéb panaszok isi — sorolta bánatát a kertész, — Nem kapok melegágyakhoz való deszkát, pedig már nyolc esztendeje u- gyanazokkal a megrothadt keretekkel dolgozom. Amikor szóvá teszem, azzal jizetnek ki, hogy ez pénzbe kerül. Folytassam még? A gépesítés a nullával egyenlő. Két palántázó gépemet elvitték. Az egyetlen traktorom olyan, hogy ha kimennék vele az országúira, rögtön lefognának, fékje sincs ennek a rozoga masinának. En vezetem a traktort, én öntözöm a kertészet zöldségesét, a kapát Is kézbe veszem, amikor szükség van erre, s az egészségem is rámegy a sok bosszan- kodástól és a kertészet felvirágoztatásának szélmalomharcától. Huszonegy éve vagyok már ebben a kertészeiben vezető. NEM KÉR MILLIÓKAT — Mi lenne hát a segítség? — kérdeztem részvéttel. — Bs ha megkapná, ktfize- tödne-e ez a bef ektetés a szövetkezetnek? — Nem kívánok én erőn felüli támogatást — válaszolta szomorúan a munkájáért még mindig lelkesedő ember. — Lemondtam én már a korszerű kertészkedés álmairól. A- mit szeretnék, az a minimum minimuma. Deszkára lenne szükségem, hogy kicserélhessem az elkorhadt kereteket. Egy traktorra meg egy traktorosra, aki az öntözést is végezné. Aztán meg olyan munkaerőkre, legalább tizenötre, akiket nem visznek el éppen olyankor, amikor legtöbb a munka a kertészetben. Egy teherautó is jól jönne, hogy el is adhassuk terményeinket. Szeretném továbbá szaporítani fóliasátraimat, hogy minél több primőr árut, retket, salátát, paprikát, paradicsomot termeszthessek tavaszra. Es végül a vízellátáson Is jó lenne javítani. Az innen mintegy 300 méternyire levő Tú- rócból kapunk ugyan elegendő vizet, de az idevezetö csövek a földön fekszenek, akár egy szekér is széftaposhatja őket. Ezt kellene úgy átsze- relnl, hogy soha se kelljen a meglepetésektől tartani. Vagy pedig a víztároló gödrünk mellett mélyfúrással egy stabilabb tárolót kellene készíteni, amely nem fenyegetne azzal a veszéllyel, hogy „elillan" belőle a talajvíz. Ez sem elérhetetlen álom, hiszen a környéken állandóan végeznek mélyfúrásokat, 2-3000 koronánál nem kerülne többe. Hogy kifizetődne-e ez a „befektetés" a szövetkezetnek! Tessék csak számolni! Először: a zöldségfélék termesztése ma már elsődleges érdeke az országnak. Másod- szora ha a kertészet helyén bármi mást termesztenének, semmi sem hozna annyi jövedelmet, mint a zöldség, a paprika, a paradicsom, a káposzta. Harmadszor: még a leg- borúlátóbb számítás mellett is, „igazi" korszerűsítés nélkül, legalább 55 000 koronára emelhetném a hektárhozamot! EPILÓGUS Akik elolvassák ezeket a sorokat, közülük sokan azt is gondolhatják, hogy persze könnyű, a falusi kertész kívánságait felfújni, ügyet csinálni belőle. Elárulom, hogy a bejei kertészet vezetősége nem is Illetékes ma már a hibák kiküszöbölésére. Néhány nappal ezelőtt ugyanis újabb egyesülés történt: a gemeriek jgö- möriek) is hozzájuk társultak, és éppen ettől a további erősödéstől várják a segítséget. Várják ezt a bechyncei kertészet dolgozói, és várjuk mindnyájan, akik jobban szeretjük a haladást, mint az egy helyben való topogást. Neumann János
