Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-04 / 6. szám

Rohamosan oältoznak az tfSZlnSnyképek. Egy ameri­kai lap nemrégiben körkér­dést intézett olvasóihoz, kit választanának élettársul: Omar Sharif jót, d film mo­dern hósszerelmeséi, vagy pedig Charles Bronsont^ a vadnyugati filmek nem ép­pen szép arcú negatív ' hő­sét? Az olvasónOk nagy több­sége Charles Bronsont vá­lasztotta. 000 Egy csapásra világhírű lett az addig névtelen, is­meretlen kis színésznő. Ma­ria Schneider. Bernardo Ber­tolucci Utolsó tangó Párizs­ban című filmjének főszere­pével tűni fel, és most u- gyanez a rendező nem haj­landó újra szprepelteini. — Képtelen arra, hogy el­játssza egy WlB-beli naiv tanítónő szerepét — mond­ta rá, és még hozzátette: — Soha többé nem lesz belőle színésznő... Hiába, változnak az i- dők...l 000 Angiidban elszaporodtak a focibotrányok. Amikor a Ful­ham szurkolói a legutóbbi m'érkOzés után kifelé Indul­tak, a kijáratnál óriási táb­lára bukkantak. Ez állt rajta: „Uram. ön most elhagyja a sporttelep területét. Kér­jük, viselkedjék ismét em­berhez méltóan!“ fames facobt bostoni mil­liomos estélyt rendezett. Vendégel tiszteletére egy hegedűvirtuózt is meghívott. A művész megérkezett, elő­húzta a hangszerét, és büsz­kén mondta vendéglátójá­nak: — Valódi sztradivári. Legalább százötven évest — Legyen nyugodt — bíz­tatta a milliomos ~, ven­dégeim észre sem veszik. 000 Egy balszerencsés szerző keservesen panaszkodott Vittorio de Sicának: — Engem állandóan szid­nak, engem mindenki üldöz. Pedig semmi más bűn nem i terheli a lelkltsmeretemet, minthogy írtam néhány színdarabot és Hímet... — Csak az a baj — mé- \ lázott a rendező —, hogy te követted el a bűnöket, és a közönségnek kell vezekel­Ha egy híres nagy színészről portrét aka­runk készíteni, a beszélgetésnek az a legké­nyesebb része, amikor életrajza felöl faggat­juk. A legtöbb híresség ugyanis olyannyira liiú, hogy feltételezi, mindent tudnak róla. Mos. ezt a problémát pillanatok alatt áthidal ta Martin Gregor természetes egyszerűsége, mert meg sem várva kérdéseimet, mindjárt a lényeggel kezdte. Elmondta, bogy 1908-ban született Trnaván. apja fiatalkorában egy bu­dapesti cirkuszban clownként (bohócként) dol­gozott, később eredeti mesterségéhez, a bádo­gos szakmához tért vissza, Martin fiát viszont esztergályosnak taníttatta. — A színészi pályához annyi közöm volt csupán • —, folytatta Martin Gregor —, hogy alig volt Trnavának olyan műkedvelő együtte­se. amelyiknek ne lettem volna a tagja, és amelynek keletében akár mint versmondó, a kár nvlnt - műkedvelő színész a nyilvánosság előtt fel ne léptem volna. — Pedig hát nehéz volt akkoriban az élet — mélázott el egy pillanatra a színész. — Martin Gregor a VIII. Henrikben .Magyon szegények voltunk, túl sokat kellett dolgozni, sőt mint Ifjúmunkás a munkásmoz­galmi tevékenységből Is kivettem a részemet. A húszas évek elején például -úgy vettem részt a vasgyáriak sztrájkjában, hogy én, kapísp]-' tam be a szirénát, amely a kezdetér letleméfivr a munka beszüntetésének. Meg is fizettem ér­te, mert ettől kezdve oly nagy kommunistá­nak tartottak, hogy később még az ilavai fegyházba Is „bekvártélyoztak.“ — Hogyan lett színész? — Egy kicsit a „bohőcvémek'’, másrészt pe dig a véletlennek köszönhetem — válaszolta mosolyogva a munkaérdemrendes színész. — Ügy történt, hogy egy neves elöadőművész, bi­zonyos Fehér Artúr szavalóestet tartott Trna­ván. Antikor ráadást kértek tőle. megkérdezte, hogy melyik verset mondja el. Én felálltam és odakiáltottam, hogy Petőfitől az őrültet. Ezt olyan megdöbbentő átérzéssel adta e!ö, hogy egészen megiéndültem a hatásától. Uiá noznl kezdtem, és két hétre rá már én ad­tam elő egy műkedvelő-rendezvényen. Utána felkereste ■ szüléimét az egyik trnavai gyógy szerészné, és meggyőzte őket, ho.gy hivatásos színésznek kellene mennem. Apám az eayko ri clown persze boldog volt. hogy művész: vénát fedeztek fel bennem, anvám pityergett egy keveset, de a dolog vé.ge az lett, hogy ielentkeztem a bratislaval színművészeti föis kólára fákkor még Konzervatóriumnak hív táki), és fel Is vettek Közben persze, hogv eltarthassam magam, könyvekkel is iigynökös. ködtem. de végül is „kiverekedtem“ az elv kedves színészi oklevelet. \ többi már úgv ment, mint a karikacsapás Felvettek a bra- tislavai Nemzeti Színházba, és 1932-1944 kn zött mint tehetséges fiatal művész itt színész kedtem. A clown fia Beszélgetés MARTIN GREGOR szinmúvésszsl — Miért csak 1944-ig? szerződött talán? Másik színházba — igen, a világ legszomorúbb, nem Is szín­házába, Inkább cirkuszába — borult el Martin Gregor homloka. — Jött a fasiszta őrület, en­gem és szüléimét, valamint feleségemet elhur­coltak a nyilasok. Ausvitzben, majd a Gusen 2 nevű haláltáborban raboskodtam a felszaba duláslg. Ügy látszik azonban, jobb szerepet szánt nekem a Sors nevű nagy rendező, mert negyvenöttől kezdve már újból a Nemzetiben színészkedtem, s azóta Is ebben a színházban taposom a „festett deszkákat“. — Tudom, hogy ön nagy szerepet játszott a bratislavai színművészet újjáteremtésében. színigazgató is volt, sót a Nemzeti Színház párt- és szakszervezeti csoportját is ön szer­vezte meg. Büszke erre a tevékenységére? — Mindez csupán kötelességem volt. Büsz­ke arra vagyok inkább, hogy jó színésznek Is­mernek el, és legalábbis' remélem, szeret a közönség. Ezt a szeretetet kívánom én viszo­nozni azzal, hogy még ma is oly lelkiisjnei-e tesen készülök minden alakításomra, mintha első szerepemben akarnék kiállni a nagy nyil­vánosság elé. És erre oktatom fiatal koKé­<46, -uect saentségy-a- -saíaművészet, -w csak az boldogulhat ezen a pályán, aki, az egész lelkét oda kívánja nézőinek és hallga­tóinak adni. — 1948-ban nyerte el Szlovákia fővárosának kitüntetését. Hat évre rá a Jó Munkáért ér­demrendet kapta, 1984-ben pedig érdemes mű­vész lett, majd 1988-ban a Munkaérdemrend adományozásával ismerték el művészetét. Szín­házi, televíziós vagy filmalakitásaiért kapta ezeket a nagy kitüntetéseket? .di.‘^u/ ti- ^ i-d tt IVU. f — Én azt hiszem. Inkább a színpadi szere­peimért. Szeretem ugyan a tv-t meg a filmet is, annál is inkább, mert több tucatnyi tv- éls ■ Hlmszerepben léptein fel eddig, de az Igazi szerelmem mégis csak a színpad. Hiszen leg- t nagyobb sikereimet: a Helyet az lfjúsá,gnak; Gorkij: Éjjeli menedékhely; Gogol: Revizor stb., stb. mind a színpadon értem el. Igaz, nagy elismerést kaptam a tv-ben alakított Hauptmann: Naplemente című darab főszere­péért Is, valamint a filmgyárban forgatott Szent Erzsébet tér című film öreg zsidójáért, de hát a színház azért mégicsak színház ma­rad. Itt érzem leginkább a közöneég és a szí­nész lelki kapcsolatát, s Itt hallom legköz­vetlenebbül szíve dobbanását. ^ Még egy utolsó kérdést: Ebben az évben '-ÜARoppIjUk-felszabadulásunk 30. évlorduléját. Forgat-e ilyen témájú filmet, vagy szerepel-e ebben a tárgykörben játszódó tv-játékban? — jelenleg nem. Ogy tudom, Idén Is műsor­ra tűzik a felszabadulás utáni években ké­szített Farkasverem című filmet, amelyben annak a zsidó orvosnak a megrendítő szere­pét alakítom, akit a kórházból hurcolnak el a németek. (neumann) Kezdjük rögtön azzal, hogy ez a hónap különösen sok új és sokrétű filmet kí­nál a mozllátogatóknak: ti­zenkét ország tizenhét al­kotását. Elsőként a „Nő útja“ cí­mű hazai alkotást mutatják be, amely DuSan Kodaj ren­dezésében egy nő bátor ki­állását tárja fel. A hősnő tiszta szerelmével harcol az emberek boldogságáért. A történet a második világhá­ború utáni Időszakban, egy szlovák faluban játszódik. Hanka, az egyszerű falusi lány férje mellé áll és se­gíti öt a falu szövetkezeté­nek megszervezésében. A színes film főbb szerepeiben Lorna Honioláöovát és Ján Káőert láthatjuk. A jugoszláv filmesek is gyakran nyúlnak vissza a háborús témákhoz. Ezúttal SaramoviC rendező a „Fur­csa házasság“ című filmjé­ben egy szövetséget szimbo­lizál: férfit a puskával. A múlt hónap Chaplln- filmje után most Laurel és Hardy mulattatja majd a közönséget. Hogy a szere- . lem mennyire hatalmába ke­ríthet embereket, azt bizo­nyítja a filmben Oliver is, aki kedvese miatt a barát­jával belép az Idegenlégió­ba... Chicago egyik görög ne­gyedében nagyon szegény körülmények között él csa­ládjával Matsoukas. Néha nagyképüsködik az emberek előtt, megjátssza önmagát, de mindezt csak azért te­szi, hogy beteg fiát hazavl­hesse Görögországba, ahol a gyermek bizonyéra meggyó­gyulna. Mindenekelőtt pénz­re van szüksége. S hogy ho­gyan szerzi meg? Erről szól az amerikai színes film, „A királyok álma“, amelyet A. Mann rendezett, s h fősze­repben .Anthony Quinnt lát hatjuk. Vietnami alkotást is lát­hatunk a mozikban. A „Lány Saigonból“ című film egy fiatal lány kétféle életét mutatja be a háború alatt. Ivan Novák hazai rendező ,,.Az utolsó bál a roíílovi strandon“ című .filmjében valóságos emberi sorsokat tár a néző elé. A cselek­Februári filmújdonságolr mény a második világhábo­rúban játszódik. A főszeré' pékét Andrea Cunderlíková, Petr Svojtka, jósét Somr a- lakítja. Szélesvásznú, színes szov­jet film az „Anyós“. A ren­dező egy ház lakóinak vi­dám életét mutatja be. „Szegény a szerelemre“ — ez a címe annak a szí­nes muslcalnak, amelyet B. Stephan német rendező ké­szített. A tizennyolc éves Susanny napjait kísérhetjük figyelemmel. A lány hamar elveszti illúzióit, csalódik, de mindig igyekszik újra kezdeni. A századelőre kalauzol vissza a „Huszonkllencedik“ című cseh alkotás, amely Element Gottwald életének néhány mozzanatát mutatja be. A színes film főbb sze­repeit Miroslav Zounar, Vik­tor Treis, Zdena Burdová játssza. A műsor sokrétűségét bi­zonyítja a kubai „öné a szó“ . című film Is. A fekete-fehér alkotás egy szokatlan bíró­sági tárgyalásról szól. A cselekmény 1967-ben játszó­dik: négy férfi felgyújt egy erdőt, s nyolc ember leli benne halálát. Két mostohatestvérről szól a „100 lei“ című román al­kotás. Az egyikük egy be­futott filmcsillag, míg a má­sik munka nélkül csavarog. De van egy közös vonásuk: mindketten ugyanabba a nő­be szerelmesek. „Az erőről, amely az em­bert az élő történelemhez köti“ — ez lehetne a' mot­tója az „Ilyen különös sze­relem“ című fekete-fehér o- lasz filmnek. Még egy román filmet megtekinthetünk ebben a hónapban, az „Egészen e- gyedül“ című alkotást. A nézőt egy kis faluba viszi el, amelyet gyakran veszé­lyeztet egy terrorista cso­port. A színes filmet M. Marcus rendezte. Szinte minden hónapban műsorra tűznek magyar fil­met is. Februárban mozija­ink Bacsó Péter rendezőnek a „Rámenős lányok“ című alkotását vetítik. Fiatal nők problémáit tárgyalja ez a színes film. Főszerepeiben Bánszegi Ildiköt, Bodnár. E- rikát. Avar Istvánt, Pap Évát láthatjuk. 1974-ben Oscar-dijjal tün­tették ki a francia „Ameri­kai éjszaka“ című filmet, melyet R. Traffaut rende­zett, .A filmkészítés csínját- bínját mutatja be a színes alkotás, attól a plllanattöl kezdve, ahogy megszületik az ötlet, egészen a vetíté­sig. !zolczerj

Next

/
Oldalképek
Tartalom