Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-10 / 24. szám
/■ JÓKAI ■ NAPOK 1975 Májú« utolsó hetében minden évben már hagyományosan összegyűlnek Komáromban a r.sehszlovákiai magyar vers- és prózamondók. Iro- dalmi színpadok és színjátszó együttesek legjobbjai (az utóbbi évben a bábjátszó együttesek Is), hogy számol adjanak nemzetiségi kultúránk, szeilemi életünk e jelentős ágazatainak színvonaláról, rejlódésérol. Az idei. Y1I. országos fesztivál jellegét már a telkésziilési időszakban meghatározta két jnhileumi évforduló. hazánk felszabadulásának harmincadik és jókai Mór születésének 150. évfordulója, melyek jegyében a Népművelési Intézel és a CSEMADOK Központi Bizottsága a komáromi járási és városi szervekkel karöltve a seregszemlét rendezte. Május 23-án, a Jókal-napok előes tájén nyitotta meg jókal-emlékklálll- tását a komáromi Duna menti Múzeum. s ugyanezen a napon mutatta be B Magyar Területi Színház Ko pányi György dramatizálásában jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének színpadi változatát. A rendezvénysorozatot dr. juzot Mravik művelődésügyi miniszterbe lyettes és Patóesi József, a Városi .Nemzeti Bizottság alelnüke nyitotta meg. A műkedvelő művészeli mozgalom fent említett négy ágazatának versenyein, seregszemléin kivili a rendező bizottság — a Szlovák írók Szüvetsége magyar szekciójával együtt — kétnapos irodalmi szemináriumot iktatott a jókal-napok műsorába. amelyen a gimnázium dísztermében a meghívott pedagógusok és népművelési dolgozók, az országos rendezői tanfolyam hallgalól. valamint a nagyszámú diák kózünség előtt hét előadás és két korreferátum hangzott el. Emil Boleslav Ln- káC szlovák költő, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok ápolója és dr. Rudolf Chmel szlovák irodalomtörténész az író szlovák vonatkozásairól, dr. Nagy Miklós Budapestről, dr. Csanda Sándor egyetemi tanár, a Szlovák írók Szövetsége magyar tagozatának titkára, dr: Szeberényi Zoltán, a nyitrai Pedagógiai Faknltás magyar tanszékének vezetője és dr. Szénássy Zoltán történá.sz Jókairól, komáromi hagyományairól s a vele kapcsolatos helyi emlékekről. Tok Béla, a Duna menti Múzeum munkatársa az egykori jókai-egyesület történetéről tartott előadást. Úr. Balázs Béla korreferátumában a Jókal- napok keletkezését és történetét ismertette, Szombathy Viktor, a jelenleg Magyarországon élő, csehszlovákiai származású irú pedig júkaival kapcsoialos kulatúsairől számolt be. A nyolc napig tartó rendezvénysorozaton május 25-én, vasárnap ünnepi ekedémia keretében a vers- ás prózamondók versenyének, május 29- én, szerdán pedig az Iredalrai színpadok fesztiváljának eredményeit hirdették ki. Az első eredményhirdetés után került sor a felszabaditú tengerész szobrának megkoszorúzására Is. Szombaton, május 31-én a .XII. jökal-napok záréünnepélyén megjelent Lörincz Gyula, a CSKF Központi Bizottságának tagja, a CSR- MADOK országos elnöke. Bjellk György, a Magyar Népköztársaság bratislavai fókonziitja, valamint kul- tnrális életünk több vezető képviselője. A Csehszlovákiai Magyar Tani- tők Központi Énekkarának hangversenye után a seregszemle értékelése és a színjátszé-feszttvál dijainak átadása volt múioron. majd Varga Béla. a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára mondott ünnepi beszédet. A gazdag és tartalmas rendezvénysorozat az Idén Is jókai Mór szobrának megkoszorúzásával zárult. (A seregszemle értékelésére lapunk következő számában visszatérünk.) Kulcsár Tibor A. Vers- és prézamondék országos versenye Varsmondék: I. kategária: 1. Nagy Kornélia, Trhové Myto (Vá- sárút) 2. Szabó Andrea, Horné Sallby fFel söszeli] 3. Palágy! Renáta, Somotor (Szomo tor) II. kategória: 1. Beke Artür. KoSice (Kassa) 2. Vavreczky Monika, Bratislava 3: Svec Marianna, Komúmo (Komárom) • III. kategória: 1; Kaszás Attila. Komárno (Kané- rom) 2. GyOre Monika, KoSlce (Kassa) 3. Kovács Gabriella, Bratislava IV. kategória: 1. Kocsor Ilona, Moldava nad Bodvou (Szepsl) 2. Kálmán Zsuzsanna, Dunajská Stre de (Dunaszerdahely) da (Dunaszerdahely) 3. Csaba Blanka, Elmavská Sobota Rimaszombat) V. kategória: 1. Nyustin Éva, Safárlkovo (Tornaija) 2. (A bíráló bizottság a dijat nem adta ki) 3. Srejner Tibor, Galánfa Prózamondók: I. kategória: 1. Mislay Edit, Koälce (Kassa) 2. (A bíráló bizottság nem adta ki) 3. Balogh Adrlanna, Luőenec (Losonc) 3. Nnszek Magdaléna, Moőa (Duna- mocs) II. kategória; 1. Razgyol Adél, TomaSov (Fél) 2. Komolya Erzsébet. Koálce (Kassa) 3. Lúb9dl Péter, Samorin (Somarjaj III. kaiegóriá; ’* f 1. Pitiik Mihály, Veiké Trakany (Nagytárkánjéj' 2. Vontsremű Henrietta, Trhové M^- to (Vésárút) 3. Dobál Csaba, Komárno (Komárom) IV. kategéria; 1. Sült Gabriella, Bratislava 2. Morovlcs Miroslav, KoSlce (Kassa.) 3. Cseka Márta, Komárno (Komárom) V. kategária; 1. (a bíráló bizottság nem adta ki) 2. — 3. Szabó Anna, Vefkö KrtfS (Nagykürtös) B. BábegyOttesek második országos versenye; A bíráló bizottság a következő díjakat adta ki: A helyes darabválasztásért a ]a- hodnél (pozsonyeper)esi) NYIRFACS- KA bábegyüttesnek. A bábok kivitelezéséért a Duftaj- ské Streda-1 (dnaszerdahelyl) SZÁZSZORSZÉP bábegyüttesnek. A legegységesebb színpadra vlte- lezésért a koSlcel (kassal) PITYPANG együttesnek. Elismerő oklevelet kapott a ko- márnől (komáromi) PILLANGÓ, a moCal (dunamocsl) CSILLAG, és a-so- kolcel (lakszakállasl) MICIMACKÓ bábegyUttes. C. Irodalmi színpadok országos fesztiválja: A legjobb müsoiválasztás dija: a luéenecl (losonci) PELIKAN Irodalmi Színpad. A legjobb rendezés dija: Vess Ottó, a Sahyl (Ipolysági) József Attila Irodalmi Színpad rendezője, A legjobb férfi szereplő dija: Vess Ottó. A legjobb nőt szereplő dija: Horváth Zsuzsa, a komárnói (komáromi) Gimnázium Irodalmi Színpad tagja. A legszebb színpadi beszéd dija: a seélankyi (szécsénkei) Madách Imre Irodalmi Színpad. A legjobb színpadkép dija: a ko-.. älcel (kassal) Szép Szó Ifjúsági Színpad; . . . Elismerő oklevet kapott; a komárnói (komáromi) Gimnázium Irodalmi Színpad, a CSEMADOK Samorinl (somorjal) h. sz. ÜZENET és a .Moldava nad'Bodvou-1 Mezőgazdasági Műszaki Középiskola CSILLAG Irodalmi Színpada. D. Színjátszó együttesek országos fesztiválja: A legjobb roűsorválaszlis dija: A CSEMADOK Králová nad/Váhom-i (vágklrályfal) h. sz. színjátszó e- gyüttese. A legjobb rendezés dija: Szlosziar Pál, a fllakovól (füleki) Kovosmalt üzemi klubja és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együttesének rendezője. A legszebb színpadi beszéd dija: A CSEMADOK komárnói (komáromi] h. sz. és a Szakszervezetek Háza színjátszó együttese. A legszebb szfnparikép dija; a (1lakovól (füleki) Kovosmalt üzemi klubja és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együttese. A legjobb női alakitás dija; Kreusz- né Mihályi Mária, Roáiiava (Rozsnyó). A legjobb férti alakitás dfja: Vince Tibor, Králová nad/Váhom (Vág- klrályfa). A zsűri kUlöndlját Csaba Miklós, a fllakovól (füleki) színjátszó e- gyUttes karnagya kapta. Kiváló színészi alakításáért olisme- rő oklevélben részesült: Blaskó Nóra, Komárno (Komárom), Kabát Gabriella, Levlce (Léva), és Ifj. Bocsátszky Pál, RoZfiava (Rozsnyó). A versenyben való részvétolért elismerő oklevelet kapott a RoZúaval (Rozsnyói) Művelődést Otthon és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együttese, a Levlcel (Lévai) Városi Népművelődési Ház Garam-völgyl Színháza és az Izsal Kllecnéves Alapiskola gyermek színjátszó együttese. A XII. jókai-napek rendező bizottsága A második világtiáborúval még mindig sok kiadvány foglalkozik. A Világirodalom Romekei sorozatban jelent meg a ,,Pokolraszál- lás“ című gyűjtemény, amely elbeszéléseket tartalmaz a második világháborOról. E,gy másik gyűjtemény, a „125 levél“ európai ellenáHók búcsúleveleit tartalmazza. Ez a megrendítő könyv a Madách és a budapesti Zrínyi Kiadó közös gondozásában került könyvpiacra, o- lasz és szovjet kiadványok alapján, Nagy Magda válogatásában és fordításában. A szovjet ,,ú| hullám“ kiváló prózaírója, Vaszil Btkov jiedíg regényben eleveníti meg a nagy há*- borút. Ezerkllencszáznegvvene.gy novemberében vagyunk. .A németek Moszkva ellen vonulnak.' Iva- novszki), a huszonkét éves had- na.gy kiharcol parancsnokától egv életveszélyes küldetést. Fel akar robbantani egy közeli német lőszerraktárt. Az en.ged'élv megszerzése után eáridui kilenc harcostársával a kijelölt cél felé. A szerencse azonban nem sze,?őd!k hozzájuk. Két ember olpusztul, kettő eltűnik, egy súlyosan megsebesül. Eaek után szembe kell néznitik a legsúlyosabb kudarccal: hiáljavaló volt a veszteség, az e- röfeszltés, a németek áttelepítették a határt. Ivanovszki], embereit visszaküldve megpróbálja a lehetetlent, bosszút akar állni, A mai magyar prózát elsősorban a nőírók képviselik. Palotai Bons válogatott elbeszéléseit jelentette meg második kiadásban ..Szerelmespár“ címmel. Bihart Klára „Nincs tovább?“ című kisregénye a m-ai fiatalok problémáit boncolgatja érdekfeszítően, a népszerű Szabó Magda ivedig egyik legszebb regényét, a „Mondják meg Zsófi- kának“ címűt jelentette meg újra a Magvető Zsebkönyvtár. S még egy kiváló gyűjtemény; a nemrég elhunyt Kodolányl János korai kisregényei, melyek „Szép Zsiizska“ címmel kerültek 8gy kötetbe. A kiváló népi Irő ezekben a kisregényekben fedezi fel a húszas évek paraszti világának tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet Is, amelyet nagyra hivatott, tiszta emberek folytatn.is a babonás, gyűlölködő, harácsoló '-nmagát pusztító paraszti ma.ga tartás, családot bomlasztó Indulatok, a kalmár kisszerűség eilen. Sok szép szórakoztató, Ifjúsági olvasmányt Is figyelmébe ajánlhatunk az olvasóníík. Mándy Iván, a kiváló novellista. Ifjúsági regények szerzófeként Is rendkívüli k-ö2>kedvelt8égnek örvend. Ezúttal egyik legstkeiesebb ifjúsági regényt, a „Robin Hood“-ot olvashatjuk újabb kiadásban a Móra Könyvkiadó Delfin-könyvek sorozatában. Dániel Anna „Margit királynő gobelinjei“ című regénye viszont a Csíkos könyveket gazdagítja. A Búvár zsebkönyvek kedvelői a „Halak“, íMetve a >,Mo- hák, zuzmók, harasztok“ című gyönyörű kiadványoknak örvendezhetnek. Joy Adamson férje, aki Kenya ésizakl tartományában vadászati felügyelő, egy napon — félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből lelövi a három, alig néhány napos orosílán- kölyök anyját. A kölylköket természetesen felkutatja és magához veszi. A két nagyobbat pár hőnapi gondozás után állatkert- be küldik. A harmadikat, a legkisebbet és a !e,ggy©ngébbet, Elzát a házaspár megtartja és felneveli. Erről az Elzáról szól joy Adamson „Oroszlánhüség“ című gyönyörű könyve, amely magyarul ts már hatodik kiadásban jelent meg a Madách és a Oonrto- lát Könvvkíadó közös vállalkozásaként. SZÁZ EVE, 1875. J0I3IDS 8-AN SZÜLETETT TMOMAS MANN. A VARÁZSLÓ A világirodalom története a legnagyobbak között tartja számon Thomas Mannt. Valóban a század egyik óriása volt, már életében klassalkus- ként tisztelték. Több mint ötven éven át a humanista gondolat követeként küzdött müveivel azért, hogy megakadályozza a barbár eszmék ho-n- foglalását az emberi szivekben. Róla ás , elmondhatjuik, akárcsaik Romain Roílandról: Európa lelküsmerete volt. A múlt századi lealdsta regény hagyományait folytatta s fejlesztette tovább. Lübeőkben született, légl [wttriclus családból. Tanulmányait a legjobb német egyetemeken végezte, többször járt külföldön, s tágította látókörét, gyarapította később legendás műveltségét. tudását. El-^ nagy regénye, A Buddenbrook ház (1903), mintegy a század nyitányaként, beszéli a klasz- szíkus polgári eszmények, erkölcsök ilassú felbomlásáról, ldős2)erútlenné és Idegenné válásáról. Kitűnő kisregé- myel közül nem egy (Tonio Kröger, Tristán, Halál Velencében) foglalkozik a művész és a társadalom viszonyának kérdéseivel. Ezekben az alkotásaiban élénken érezzük Mann ro- konszenvét a megsemmisült polgári kultúra Iránt. Az első világháború után mind nagyobb és nagyobb feladatokra vállalkozol,t. 1924-ben megjelent A varázs- begy; prőfétal megsejtése a ndremli,» polgár'léehdő választási .kötelezette- gének a fasizmus és liberális demo- ' ikrácia között. 1929-ben Nabel-díjjal jutalmazták. Hitler uralomra jutása után önkéntes száműzetésbe) ment, e- Qöször Svájcba, majd az fegjesült .Államokba. ... Egy hanyatló .világot, látvatmaga e- lőtt, aégl, történelmi koroks^iosei fejé fordult szenvedélyes érdeklődéssel. .A József és testvéreiben a bibliai mítosz emberi tartalmát kereste, az ember felemelkedésének megragadó vízióját örökítette meg. Nem a mlfológia érdekelte, hanem a valóság. Lotte Woimarban (1929) című i-egényében Goethe alakját szabadította meg a legendák már-már mlsz tikiis homályától, s állította olvasől elé emberi s nem féllstenl mivoltában. Háború utáni legna.gyobb rhűve a Doktor Faustus — a betegségnek, romlásnak, őrületnek önmagát átengedő modern Faust története — a polgári rend és kultúra bukásának megrendítő emlékműve. Késet atkotá- sal (A kiválasztott, A megtévesztett) változatlan erejének, kísérletező kedvének újabb bizonyítékai. 1953-ban visszatért Svájca, és foUdatta rég abbahagyott rej^nyét, az Egy szélhámos vallomásait (1954). Zürichben halt meg 1955-ben. -Az egész müveit világ gyászolta.-Azok közé a nagy írók közé tartozott, akik még csak közejjes színvonalú műveket sem írtak. Hallatlan tudatosan, már-már a.ggályos alapossággal dolgozott, és éppen ezért sikerült neki szinte minden művében makulátlan teljességgel megformálni asj ír(>i gon<U>latot. A hatalmas mes- tudás, a klvéteios ember- ábrázolás, a korával való érzékeny kapcsolat életművét a század nagy művészi dokumentumává avatja. ..Addig nem adtam ki regényt a ke zainbol, inig meg nem győződtem róla, hogy olvashatatlan“ — Irta egy szer ironikusan munkamódszeréről. MiUlők olvassák világszerte, (t) KI TUD TÖBBET JÖKAIRÖL? című versenyünk értékelése Az Oj Ifjúság szerkesztőségének a líagjaiból alakult bíráló bizottság (Palágyl Lajos főszerkesztő-helyettes, iBatta György és Tóth Elemér) értékelte a beérkezett megfejtéseket, ö- Tömmel tölt el bennünket, hogy a 317 megfejtés kőBüI 293 porrtos és jő volt. Területi megoszlásban elsősoriban a komáromiak és a tornaijai gimnazisták tűntek ki a nagy író munkásságának ismeretével. -A leg- itöbben ezekről a helyekről küldtek 'be megfejtést, és dicsérő szavakkal ikell szólnunk a szenei és a dima- saerdahelyl diákokról Is. Reméljük, 'hogy fia tar olvasóink jónak, hasznosnak találták a versenyt, és a jövőbín Is bekapcsolódnak majd irodalmi ve- itélkedö4n.kbe. A versenyben összesen 24 kérdésre 'kellett a résztvevőnek válaszolniuk. A helyes válaszok a következők; 1. PetőfiMpl,, Kecskeméten, míg Jóikat joggyakomokoskodlik, Petőfi pedig váindorszfnész. 2. HétköJjnapok, 1846-ban. 3. ö szövegezte meg a 12 pontot, a radikális Ifjúság forradalmi követelését. 4. Petőfi ellenezte Jókainak fjabor- 'falvl Rózával tervezett házassá.gát, melyet ennek ellenére megkötöttek. 5. Sajó. 6. Az Egy magyar nábob és a Kár- 'páthy Zolfán, 7. Szegény ga^agok. 8. Az ú) föj^Jesúré. 9. A kőszívű ember fialt. 10. És mégis mozog a föld címűben. 11. .A Fekete gyémántok. 12. Tímár Mihály, aki a Senki szigetére menigkOlt. 13. Nagy Bella színésznő. 14. lOOt-a. 15. Balatonfüred. 18. Ráby Mátyás-; Rab Ráby, 17. Szeretve mind a vérjmdlg, 18S2, A lőcsei fehér asszony, 1884. 18. Gazdag szegények. 1890. Sárga rózsa, 1893. 19. A tengerszemü hölgy. 20. Nincsen ördög, 1891: -A fekete vér, 1892; Rákőczy fia, 1892; Fráter György, 1893; A két Trenk, 1893; Tégy jót! 1895; De kár megténülni! 1896 stb. 21. Baradlay Ödön Rlchárd, Jenő — A kőszívű ember fial. Ráby Mátyás — Rab Ráby Tímár Mihály — Az aranv ember. Kárpáthy Zoltán, Szentlrmay Rudolf — Egy magyar nábob Trenk Frigyes — A két Trenk stb. 22. Balatonfüred. 23. Mikszáth Kálmán. 24. Váll Mari Jókai nővérének a lánya volt, az egyik legkedveltebb és leggyakrabban megfo;-dul6 rokon a Jókal-házban. Sorsolással az alábbiak nyerték a 20fl-20n koronás köi^vjutalmat; 1. Molnár Mária. 040 00 Koäice, iil. Priemyselná C. 5. 2. Tölgyesi Ildikó, Lysáková S. 830 00 Bratislava-Pndvornice I. 3. Lőrincz László 951 13 BranC C. 214, okr. Nitra 4. Az Ipolybalogi Kilencéves Aíapis kola VJII. B osztálya 1. Árvái Katalin. 982 01 Safárikovo, Gymnázium 3. B oszt. A nyerteseknek gratiiiálunk. A könyveket ftostán küldjük el. (t)