Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-10 / 24. szám

/■ JÓKAI ■ NAPOK 1975 Májú« utolsó hetében minden év­ben már hagyományosan összegyűl­nek Komáromban a r.sehszlovákiai magyar vers- és prózamondók. Iro- dalmi színpadok és színjátszó együt­tesek legjobbjai (az utóbbi évben a bábjátszó együttesek Is), hogy szá­mol adjanak nemzetiségi kultúránk, szeilemi életünk e jelentős ágazatai­nak színvonaláról, rejlódésérol. Az idei. Y1I. országos fesztivál jel­legét már a telkésziilési időszakban meghatározta két jnhileumi évfordu­ló. hazánk felszabadulásának har­mincadik és jókai Mór születésének 150. évfordulója, melyek jegyében a Népművelési Intézel és a CSEMADOK Központi Bizottsága a komáromi já­rási és városi szervekkel karöltve a seregszemlét rendezte. Május 23-án, a Jókal-napok előes tájén nyitotta meg jókal-emlékklálll- tását a komáromi Duna menti Mú­zeum. s ugyanezen a napon mutat­ta be B Magyar Területi Színház Ko pányi György dramatizálásában jókai Mór A kőszívű ember fiai című re­gényének színpadi változatát. A rendezvénysorozatot dr. juzot Mravik művelődésügyi miniszterbe lyettes és Patóesi József, a Városi .Nemzeti Bizottság alelnüke nyitotta meg. A műkedvelő művészeli moz­galom fent említett négy ágazatá­nak versenyein, seregszemléin kivili a rendező bizottság — a Szlovák írók Szüvetsége magyar szekciójával együtt — kétnapos irodalmi szemi­náriumot iktatott a jókal-napok mű­sorába. amelyen a gimnázium dísz­termében a meghívott pedagógusok és népművelési dolgozók, az orszá­gos rendezői tanfolyam hallgalól. va­lamint a nagyszámú diák kózünség előtt hét előadás és két korreferá­tum hangzott el. Emil Boleslav Ln- káC szlovák költő, a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok ápolója és dr. Rudolf Chmel szlovák irodalomtörté­nész az író szlovák vonatkozásairól, dr. Nagy Miklós Budapestről, dr. Csanda Sándor egyetemi tanár, a Szlo­vák írók Szövetsége magyar tagoza­tának titkára, dr: Szeberényi Zol­tán, a nyitrai Pedagógiai Faknltás magyar tanszékének vezetője és dr. Szénássy Zoltán történá.sz Jókairól, komáromi hagyományairól s a vele kapcsolatos helyi emlékekről. Tok Béla, a Duna menti Múzeum munka­társa az egykori jókai-egyesület tör­ténetéről tartott előadást. Úr. Ba­lázs Béla korreferátumában a Jókal- napok keletkezését és történetét is­mertette, Szombathy Viktor, a jelen­leg Magyarországon élő, csehszlová­kiai származású irú pedig júkaival kapcsoialos kulatúsairől számolt be. A nyolc napig tartó rendezvény­sorozaton május 25-én, vasárnap ün­nepi ekedémia keretében a vers- ás prózamondók versenyének, május 29- én, szerdán pedig az Iredalrai szín­padok fesztiváljának eredményeit hirdették ki. Az első eredményhir­detés után került sor a felszabaditú tengerész szobrának megkoszorúzá­sára Is. Szombaton, május 31-én a .XII. jökal-napok záréünnepélyén megjelent Lörincz Gyula, a CSKF Központi Bizottságának tagja, a CSR- MADOK országos elnöke. Bjellk György, a Magyar Népköztársaság bratislavai fókonziitja, valamint kul- tnrális életünk több vezető képvise­lője. A Csehszlovákiai Magyar Tani- tők Központi Énekkarának hangver­senye után a seregszemle értékelé­se és a színjátszé-feszttvál dijainak átadása volt múioron. majd Varga Béla. a CSEMADOK Központi Bizott­ságának vezető titkára mondott ün­nepi beszédet. A gazdag és tartalmas rendezvénysorozat az Idén Is jókai Mór szobrának megkoszorúzásával zárult. (A seregszemle értékelésére lapunk következő számában visszatérünk.) Kulcsár Tibor A. Vers- és prézamondék országos versenye Varsmondék: I. kategária: 1. Nagy Kornélia, Trhové Myto (Vá- sárút) 2. Szabó Andrea, Horné Sallby fFel söszeli] 3. Palágy! Renáta, Somotor (Szomo tor) II. kategória: 1. Beke Artür. KoSice (Kassa) 2. Vavreczky Monika, Bratislava 3: Svec Marianna, Komúmo (Komá­rom) • III. kategória: 1; Kaszás Attila. Komárno (Kané- rom) 2. GyOre Monika, KoSlce (Kassa) 3. Kovács Gabriella, Bratislava IV. kategória: 1. Kocsor Ilona, Moldava nad Bodvou (Szepsl) 2. Kálmán Zsuzsanna, Dunajská Stre de (Dunaszerdahely) da (Dunaszerdahely) 3. Csaba Blanka, Elmavská Sobota Rimaszombat) V. kategória: 1. Nyustin Éva, Safárlkovo (Tornai­ja) 2. (A bíráló bizottság a dijat nem adta ki) 3. Srejner Tibor, Galánfa Prózamondók: I. kategória: 1. Mislay Edit, Koälce (Kassa) 2. (A bíráló bizottság nem adta ki) 3. Balogh Adrlanna, Luőenec (Lo­sonc) 3. Nnszek Magdaléna, Moőa (Duna- mocs) II. kategória; 1. Razgyol Adél, TomaSov (Fél) 2. Komolya Erzsébet. Koálce (Kassa) 3. Lúb9dl Péter, Samorin (Somarjaj III. kaiegóriá; ’* f 1. Pitiik Mihály, Veiké Trakany (Nagytárkánjéj' 2. Vontsremű Henrietta, Trhové M^- to (Vésárút) 3. Dobál Csaba, Komárno (Komá­rom) IV. kategéria; 1. Sült Gabriella, Bratislava 2. Morovlcs Miroslav, KoSlce (Kas­sa.) 3. Cseka Márta, Komárno (Komárom) V. kategária; 1. (a bíráló bizottság nem adta ki) 2. — 3. Szabó Anna, Vefkö KrtfS (Nagy­kürtös) B. BábegyOttesek második országos versenye; A bíráló bizottság a következő dí­jakat adta ki: A helyes darabválasztásért a ]a- hodnél (pozsonyeper)esi) NYIRFACS- KA bábegyüttesnek. A bábok kivitelezéséért a Duftaj- ské Streda-1 (dnaszerdahelyl) SZÁZ­SZORSZÉP bábegyüttesnek. A legegységesebb színpadra vlte- lezésért a koSlcel (kassal) PITY­PANG együttesnek. Elismerő oklevelet kapott a ko- márnől (komáromi) PILLANGÓ, a moCal (dunamocsl) CSILLAG, és a-so- kolcel (lakszakállasl) MICIMACKÓ bábegyUttes. C. Irodalmi színpadok országos fesz­tiválja: A legjobb müsoiválasztás dija: a luéenecl (losonci) PELIKAN Irodal­mi Színpad. A legjobb rendezés dija: Vess Ot­tó, a Sahyl (Ipolysági) József Atti­la Irodalmi Színpad rendezője, A legjobb férfi szereplő dija: Vess Ottó. A legjobb nőt szereplő dija: Hor­váth Zsuzsa, a komárnói (komáromi) Gimnázium Irodalmi Színpad tagja. A legszebb színpadi beszéd dija: a seélankyi (szécsénkei) Madách Imre Irodalmi Színpad. A legjobb színpadkép dija: a ko-.. älcel (kassal) Szép Szó Ifjúsági Szín­pad; . . . Elismerő oklevet kapott; a komárnói (komáromi) Gimnázium Irodalmi Színpad, a CSEMADOK Samorinl (somorjal) h. sz. ÜZENET és a .Moldava nad'Bodvou-1 Mező­gazdasági Műszaki Középiskola CSIL­LAG Irodalmi Színpada. D. Színjátszó együttesek országos fesztiválja: A legjobb roűsorválaszlis dija: A CSEMADOK Králová nad/Váhom-i (vágklrályfal) h. sz. színjátszó e- gyüttese. A legjobb rendezés dija: Szlosziar Pál, a fllakovól (füleki) Kovosmalt üzemi klubja és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együttesének rendezője. A legszebb színpadi beszéd dija: A CSEMADOK komárnói (komáromi] h. sz. és a Szakszervezetek Háza szín­játszó együttese. A legszebb szfnparikép dija; a (1­lakovól (füleki) Kovosmalt üzemi klubja és a CSEMADOK h. sz. szín­játszó együttese. A legjobb női alakitás dija; Kreusz- né Mihályi Mária, Roáiiava (Rozs­nyó). A legjobb férti alakitás dfja: Vin­ce Tibor, Králová nad/Váhom (Vág- klrályfa). A zsűri kUlöndlját Csaba Miklós, a fllakovól (füleki) színjátszó e- gyUttes karnagya kapta. Kiváló színészi alakításáért olisme- rő oklevélben részesült: Blaskó Nóra, Komárno (Komárom), Kabát Gabriella, Levlce (Léva), és Ifj. Bocsátszky Pál, RoZfiava (Rozsnyó). A versenyben való részvétolért el­ismerő oklevelet kapott a RoZúaval (Rozsnyói) Művelődést Otthon és a CSEMADOK h. sz. színjátszó együt­tese, a Levlcel (Lévai) Városi Nép­művelődési Ház Garam-völgyl Színhá­za és az Izsal Kllecnéves Alapiskola gyermek színjátszó együttese. A XII. jókai-napek rendező bizottsága A második világtiáborúval még mindig sok kiadvány foglalkozik. A Világirodalom Romekei sorozat­ban jelent meg a ,,Pokolraszál- lás“ című gyűjtemény, amely el­beszéléseket tartalmaz a második világháborOról. E,gy másik gyűjtemény, a „125 levél“ európai ellenáHók búcsúle­veleit tartalmazza. Ez a megren­dítő könyv a Madách és a bu­dapesti Zrínyi Kiadó közös gon­dozásában került könyvpiacra, o- lasz és szovjet kiadványok alap­ján, Nagy Magda válogatásában és fordításában. A szovjet ,,ú| hullám“ kiváló prózaírója, Vaszil Btkov jiedíg re­gényben eleveníti meg a nagy há*- borút. Ezerkllencszáznegvvene.gy novemberében vagyunk. .A néme­tek Moszkva ellen vonulnak.' Iva- novszki), a huszonkét éves had- na.gy kiharcol parancsnokától egv életveszélyes küldetést. Fel akar robbantani egy közeli német lő­szerraktárt. Az en.ged'élv meg­szerzése után eáridui kilenc har­costársával a kijelölt cél felé. A szerencse azonban nem sze,?őd!k hozzájuk. Két ember olpusztul, kettő eltűnik, egy súlyosan meg­sebesül. Eaek után szembe kell néznitik a legsúlyosabb kudarccal: hiáljavaló volt a veszteség, az e- röfeszltés, a németek áttelepítet­ték a határt. Ivanovszki], embe­reit visszaküldve megpróbálja a lehetetlent, bosszút akar állni, A mai magyar prózát elsősorban a nőírók képviselik. Palotai Bons válogatott elbeszéléseit jelentette meg második kiadásban ..Szerel­mespár“ címmel. Bihart Klára „Nincs tovább?“ című kisregénye a m-ai fiatalok problémáit boncol­gatja érdekfeszítően, a népszerű Szabó Magda ivedig egyik legszebb regényét, a „Mondják meg Zsófi- kának“ címűt jelentette meg újra a Magvető Zsebkönyvtár. S még egy kiváló gyűjtemény; a nemrég elhunyt Kodolányl Já­nos korai kisregényei, melyek „Szép Zsiizska“ címmel kerültek 8gy kötetbe. A kiváló népi Irő ezek­ben a kisregényekben fedezi fel a húszas évek paraszti világának tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet Is, amelyet nagyra hi­vatott, tiszta emberek folytatn.is a babonás, gyűlölködő, harácsoló '-nmagát pusztító paraszti ma.ga tartás, családot bomlasztó Indula­tok, a kalmár kisszerűség eilen. Sok szép szórakoztató, Ifjúsági olvasmányt Is figyelmébe ajánlha­tunk az olvasóníík. Mándy Iván, a kiváló novellista. Ifjúsági regé­nyek szerzófeként Is rendkívüli k-ö2>kedvelt8égnek örvend. Ezúttal egyik legstkeiesebb ifjúsági regé­nyt, a „Robin Hood“-ot olvashat­juk újabb kiadásban a Móra Könyvkiadó Delfin-könyvek soro­zatában. Dániel Anna „Margit ki­rálynő gobelinjei“ című regénye viszont a Csíkos könyveket gaz­dagítja. A Búvár zsebkönyvek ked­velői a „Halak“, íMetve a >,Mo- hák, zuzmók, harasztok“ című gyönyörű kiadványoknak örvendez­hetnek. Joy Adamson férje, aki Kenya ésizakl tartományában vadászati felügyelő, egy napon — félig ön­védelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből lelövi a há­rom, alig néhány napos orosílán- kölyök anyját. A kölylköket ter­mészetesen felkutatja és magá­hoz veszi. A két nagyobbat pár hőnapi gondozás után állatkert- be küldik. A harmadikat, a leg­kisebbet és a !e,ggy©ngébbet, El­zát a házaspár megtartja és felne­veli. Erről az Elzáról szól joy Adamson „Oroszlánhüség“ című gyönyörű könyve, amely magya­rul ts már hatodik kiadásban je­lent meg a Madách és a Oonrto- lát Könvvkíadó közös vállalkozása­ként. SZÁZ EVE, 1875. J0I3IDS 8-AN SZÜLETETT TMOMAS MANN. A VARÁZSLÓ A világirodalom története a legna­gyobbak között tartja számon Tho­mas Mannt. Valóban a század egyik óriása volt, már életében klassalkus- ként tisztelték. Több mint ötven éven át a humanista gondolat követeként küzdött müveivel azért, hogy meg­akadályozza a barbár eszmék ho-n- foglalását az emberi szivekben. Róla ás , elmondhatjuik, akárcsaik Romain Roílandról: Európa lelküsmerete volt. A múlt századi lealdsta regény ha­gyományait folytatta s fejlesztette to­vább. Lübeőkben született, légl [wttriclus családból. Tanulmányait a legjobb né­met egyetemeken végezte, többször járt külföldön, s tágította látókörét, gyarapította később legendás művelt­ségét. tudását. El-^ nagy regénye, A Buddenbrook ház (1903), mintegy a század nyitányaként, beszéli a klasz- szíkus polgári eszmények, erkölcsök ilassú felbomlásáról, ldős2)erútlenné és Idegenné válásáról. Kitűnő kisregé- myel közül nem egy (Tonio Kröger, Tristán, Halál Velencében) foglalko­zik a művész és a társadalom viszo­nyának kérdéseivel. Ezekben az al­kotásaiban élénken érezzük Mann ro- konszenvét a megsemmisült polgári kultúra Iránt. Az első világháború után mind na­gyobb és nagyobb feladatokra vállal­kozol,t. 1924-ben megjelent A varázs- begy; prőfétal megsejtése a ndremli,» polgár'léehdő választási .kötelezette- gének a fasizmus és liberális demo- ' ikrácia között. 1929-ben Nabel-díjjal jutalmazták. Hitler uralomra jutása után önkéntes száműzetésbe) ment, e- Qöször Svájcba, majd az fegjesült .Ál­lamokba. ... Egy hanyatló .világot, látvatmaga e- lőtt, aégl, történelmi koroks^iosei fe­jé fordult szenvedélyes érdeklődés­sel. .A József és testvéreiben a bib­liai mítosz emberi tartalmát kereste, az ember felemelkedésének megraga­dó vízióját örökítette meg. Nem a mlfológia érdekelte, hanem a való­ság. Lotte Woimarban (1929) című i-egényében Goethe alakját szabadí­totta meg a legendák már-már mlsz tikiis homályától, s állította olvasől elé emberi s nem féllstenl mivoltá­ban. Háború utáni legna.gyobb rhűve a Doktor Faustus — a betegségnek, romlásnak, őrületnek önmagát áten­gedő modern Faust története — a polgári rend és kultúra bukásának megrendítő emlékműve. Késet atkotá- sal (A kiválasztott, A megtévesztett) változatlan erejének, kísérletező ked­vének újabb bizonyítékai. 1953-ban visszatért Svájca, és foUdatta rég abbahagyott rej^nyét, az Egy szélhá­mos vallomásait (1954). Zürichben halt meg 1955-ben. -Az egész müveit világ gyászolta.-Azok közé a nagy írók közé tarto­zott, akik még csak közejjes színvo­nalú műveket sem írtak. Hallatlan tudatosan, már-már a.ggályos alapos­sággal dolgozott, és éppen ezért si­került neki szinte minden művében makulátlan teljességgel megformálni asj ír(>i gon<U>latot. A hatalmas mes- tudás, a klvéteios ember- ábrázolás, a korával való érzékeny kapcsolat életművét a század nagy művészi dokumentumává avatja. ..Addig nem adtam ki regényt a ke zainbol, inig meg nem győződtem ró­la, hogy olvashatatlan“ — Irta egy szer ironikusan munkamódszeréről. MiUlők olvassák világszerte, (t) KI TUD TÖBBET JÖKAIRÖL? című versenyünk értékelése Az Oj Ifjúság szerkesztőségének a líagjaiból alakult bíráló bizottság (Palágyl Lajos főszerkesztő-helyettes, iBatta György és Tóth Elemér) érté­kelte a beérkezett megfejtéseket, ö- Tömmel tölt el bennünket, hogy a 317 megfejtés kőBüI 293 porrtos és jő volt. Területi megoszlásban elsősor­iban a komáromiak és a tornaijai gimnazisták tűntek ki a nagy író munkásságának ismeretével. -A leg- itöbben ezekről a helyekről küldtek 'be megfejtést, és dicsérő szavakkal ikell szólnunk a szenei és a dima- saerdahelyl diákokról Is. Reméljük, 'hogy fia tar olvasóink jónak, hasznos­nak találták a versenyt, és a jövőbín Is bekapcsolódnak majd irodalmi ve- itélkedö4n.kbe. A versenyben összesen 24 kérdésre 'kellett a résztvevőnek válaszolniuk. A helyes válaszok a következők; 1. PetőfiMpl,, Kecskeméten, míg Jó­ikat joggyakomokoskodlik, Petőfi pe­dig váindorszfnész. 2. HétköJjnapok, 1846-ban. 3. ö szövegezte meg a 12 pontot, a radikális Ifjúság forradalmi követe­lését. 4. Petőfi ellenezte Jókainak fjabor- 'falvl Rózával tervezett házassá.gát, melyet ennek ellenére megkötöttek. 5. Sajó. 6. Az Egy magyar nábob és a Kár- 'páthy Zolfán, 7. Szegény ga^agok. 8. Az ú) föj^Jesúré. 9. A kőszívű ember fialt. 10. És mégis mozog a föld című­ben. 11. .A Fekete gyémántok. 12. Tímár Mihály, aki a Senki szi­getére menigkOlt. 13. Nagy Bella színésznő. 14. lOOt-a. 15. Balatonfüred. 18. Ráby Mátyás-; Rab Ráby, 17. Szeretve mind a vérjmdlg, 18S2, A lőcsei fehér asszony, 1884. 18. Gazdag szegények. 1890. Sárga rózsa, 1893. 19. A tengerszemü hölgy. 20. Nincsen ördög, 1891: -A fekete vér, 1892; Rákőczy fia, 1892; Fráter György, 1893; A két Trenk, 1893; Tégy jót! 1895; De kár megténülni! 1896 stb. 21. Baradlay Ödön Rlchárd, Jenő — A kőszívű ember fial. Ráby Mátyás — Rab Ráby Tímár Mihály — Az aranv ember. Kárpáthy Zoltán, Szentlrmay Rudolf — Egy magyar nábob Trenk Frigyes — A két Trenk stb. 22. Balatonfüred. 23. Mikszáth Kálmán. 24. Váll Mari Jókai nővérének a lánya volt, az egyik legkedveltebb és leggyakrabban megfo;-dul6 rokon a Jókal-házban. Sorsolással az alábbiak nyerték a 20fl-20n koronás köi^vjutalmat; 1. Molnár Mária. 040 00 Koäice, iil. Priemyselná C. 5. 2. Tölgyesi Ildikó, Lysáková S. 830 00 Bratislava-Pndvornice I. 3. Lőrincz László 951 13 BranC C. 214, okr. Nitra 4. Az Ipolybalogi Kilencéves Aíapis kola VJII. B osztálya 1. Árvái Katalin. 982 01 Safárikovo, Gymnázium 3. B oszt. A nyerteseknek gratiiiálunk. A köny­veket ftostán küldjük el. (t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom